Még számosan éltek, akik egykor személyesen ismerték Kazinczy Ferencet és Dessewffy József grófot, amikor egymással folytatott baráti levelezésüket Kazin-czy Gábor, Ferenc unokaöccse három kötetbe sorolva megjelentette (1860–64).
Nincs még egy példa a magyar irodalom szereplői körében ilyen hosszan tartó (38 év) és terjedelmes (megközelítőleg 400 tétel) magánlevelezés kiadására.1 A ma-gyar nyelv és irodalom, a művészetek szeretete, a nemzeti kultúra ápolásának fe-lelőssége tette barátokká az eredetileg jozefinista majd a Martinovics-féle mozga-lomhoz csatlakozó Kazinczyt, irodalmunk első vezéregyéniségét, a nyelvújítás központi alakját, valamint Dessewffy Józsefet, a nemesi ellenállás és a konzervatív politizálás ugyancsak vezéralakját, a szépírói hajlamot ápoló mecénást, az MTA alapításában részt vevő mágnást. Megjegyzésre méltó, hogy barátságuk azelőtt kezdődött, mielőtt országosan igazán ismertté váltak, és hullámozva bár, de Ka-zinczy haláláig kitartott, bizalmas jellege is megmaradt. Levelezésük elsősorban szépirodalmi kérdésekről szól: olvasmányélmények, egymás és mások műveinek bírálata, irodalomelmélet és bölcselet, fordítások, kulturális események, egyéb művészeti vonatkozások. Kevésbé gyakori tárgya a levelezésnek a megyei, az or-szágos és a világpolitika. Persze külön kérdés lehet, mi a hír a média hiányát sűrű levelezéssel pótlóknak. Kazinczy és Dessewffy sokakhoz hasonlóan szerettek pletykát cserélni, nem utolsósorban pedig mindennapi életükről is tudósították egymást. Ezúttal minden más témakört elhagyva, csupán az utóbbi néhány rész-letét fogom bemutatni, a megnevezett három kötetet használva forrásul.2
1 Dessewffy József bizodalmas levelezése Kazinczy Ferenczczel, 1793–1831, kiadta Kazinczy Gá-bor, Pest, Heckenast, 1860–64, I–III.
2 Dessewffyt 19. század végén megjelent életrajza (Ferenczy József, Gróf Dessewffy József életraj-za, Bp., Szerző, 1897) után sok évtizeden át kevés figyelemre méltatta a kutatás. Az utóbbi ne-gyed században kezdett élénkülni az érdeklődés alakja iránt. Kisebb részben politikai-közéleti szerepléséről (Poór János, Politizáló, művelt főúr: A fiatal Dessewffy József = Klasszika és ro-mantika között, szerk. Kulin Ferenc, Margócsy István, Bp., Szépirodalmi, 1990, 148–158;
Miskolczy Ambrus, Kazinczy és Desswffy József, Szabolcs–Szatmár–Beregi Szemle, 2009/2, 289–294.), főleg azonban irodalomtörténeti, tudomány- és kultúraszervező működéséről ké-szültek tanulmányok (Vaderna Gábor, Egy érzékeny barátság természetrajza: Kazinczy Ferenc és gróf Dessewffy József barátsága = A leleplezett mellszobor: Nyomozások Kazinczy birtokán, szerk. Czifra Mariann, Bp., Gondolat, 2009, 108–145; Vaderna Gábor, A nagy másik: gróf Dessewffy József: Egy életpálya kutatási lehetőségei, Korall, 2011/12, 102–122.), a közelmúltban pedig modern monográfia jelent meg irodalmi tevékenységéről (Vaderna Gábor, Élet és
iroda-Életük földrajzi kerete elsősorban Északkelet-Magyarország. Pályájuk jelentős részét egymástól nem nagy távolságban töltötték, azonban az utazások viszontag-ságai, a vasút előtti Magyarország rossz közlekedési viszonyai és az elégtelen köz-biztonság miatt – különösen kapcsolatuk történetének első felében – viszonylag kevésszer találkoztak személyesen. Levelezéssel – mint sokan mások – éppen a kapcsolattartásnak ezt a fontos formáját kívánták pótolni. Érthető, hogy a levele-zés bonyolítása és az utazás gyakori levéltéma.
A köznemes Kazinczy csekély birtokának központja, állandó lakhelye Bányács-ka (Kis-BányácsBányács-ka, Széphalom, 1850-ben 138 lakos).3 Kazinczy szeretett utazni, de a levelekben megörökített erdélyi út után (1816), elsősorban anyagi okokból egyre kevésbé engedhette meg magának. A Széphalomhoz közeli városkákat, kü-lönösen Sárospatakot a református kollégium könyvtára, az értelmiségi társaság, a professzorok miatt azonban rendszeresen fölkereste. Gróf Dessewffy József a családfáját az Árpád-korig visszavezető, népes nemzetség főnemesi ágához tarto-zott. Történetünkben mindvégig és gyakran igen nagy távolságokat tesz meg, hogy időzhessen az életvitele szempontjából fontos helyszíneken. „Kérdezed, mit csinálok? Nyárban majd mindig a nemzeti döcögős utakon lökdösődnöm kell…”
– írja 1817-ben.4 Szívesen tartózkodik Olysón (Alsó-Olysó Sáros m. Héthársi já-rás, 1850-ben 301 lakos), könyvtára nagy részét ottani kúriájának dolgozószobá-jában tartja.5 Az északkeleti országrész hagyományos nagytáji központjában, Kas-sán palotája van, bár ennek komfortjával elégedetlen.6 Legnagyobb részbirtoka kastéllyal a szentmihályi uradalom (Szentmihály Szabolcs m. 1850-ben 5013 lakos /ma Tiszavasvári része/).7 Mindketten látogatják a nemesi vármegye gyűléseit Eperjesen, Nagykállóban, Sátoraljaújhelyen. Dessewffy ötször volt diétai követ, gyakran utazott Pozsonyba, azután egyre többször Pestre. Utazások célja lehetett a rokonlátogatás és – természetesen – a viszonylag ritka személyes érintkezés is, amely rendszerint úgy valósult meg, hogy Kazinczy fölkereste a nála különféle
lom: Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében, Bp., Ráció, 2013). Itt említem meg a Bártfai leveleknek (Bártfai levelek, írta Desőfi Jószef Döbrentei Gáborhoz Er-délybe 1817-ben, S.Patakon, Nyomt. Bádaskay András, 1818) csaknem kétszáz év utáni, gondo-zásomban megjelent újabb kiadását: Dessewffy József, Bártfai levelek, utószó, jegyzetek Kósa László, szerk. Kiss Csilla, Miskolc, Felsőmagyarországi, 2004. Dolgozatom jellege nem kívánja az életrajzi adatok szakirodalmi hivatkozását, ezért azokat mellőzöm. Az imént fölsorolt művek-ben a Dessewffyre vonatkozók nagy része megtalálható. A Kazinczyról szóló irodalom köztu-dottan igen gazdag, azonban az életrajzi tanulmányok akárcsak kis hányadának idézése itt szük-ségtelen.
3 Fényes Elek, Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betű-rendben körülményesen leiratik, Pest, Kozma Vazul Ny., 1851, I, 87.
4 Dessewffy József bizodalmas… i. m., II, 202. Mivel minden egyes adat lelőhelyének föltüntetése terjedelmileg nagyon megterhelné írásomat, alább válogatva hivatkozom rájuk.
5 Fényes, i. m., III, 162.
6 Dessewffy József bizodalmas… i. m., II, 202, III, 119–120.
7 Fényes, i. m., IV, 111.
hivatali és családi ügyekkel inkább elfoglalt és jóval többet úton lévő grófot. Vagy harmadik helyszínen találkoztak, például a korban társadalmi hovatartozástól függetlenül előszeretettel látogatott vásárokon, szüreteken.8
Az utazásnál nem kevésbé jelentett állandó gondot a kapcsolattartásban a leve-lek célba juttatása. A postaúthálózat ekkoriban még egyenetlenül kiépített. A le-velet postaállomásokon kellett föladni vagy átvenni, a feladó és a címzett felerész-ben fizetett érte, s még a besúgói hálózattól is tartani kellett, amire Dessewffy 1826-ban nyomatékosan figyelmeztette tisztelt barátját: „Tudjad, hogy nincs zárt levél a postán, vigyázz tehát, mit írsz, és a legnagyobb okossággal vedd annak hasznát, amit Neked írtam, sőt szakítsd el ezen levelet.”9 Az utókor szerencséje, hogy Kazinczy az utóbbi intést nem fogadta meg. A fennmaradt levelek nagy há-nyadát alkalmi postával kézbesítették. Szívességből vagy kisebb fizetségért vállal-kozó, utazó kereskedőkre, diákokra, papokra, mesteremberekre, vásáros parasz-tokra vagy saját emberre, uradalmi hajdúra bízták a küldeményt. Azonban így is vesztek el levelek.10
A levelek hangja mindvégig személyes és bizalmas, szépírói stílust követő. Vi-szonylag ritkán fordul elő, hogy rossz néven veszik egymástól irodalmi munkáik akár kemény bírálatát, vagy a vitákban jelentkező, más természetű, esetenként éles véleményeltéréseket, pedig azok bőven és szinte folytonosan akadnak. Ennek okai valószínűleg a tartósan megmaradt, jelentős hányadban azonos értékszemlé-let és szellemi partnerség, másfelől Dessewffy Kazinczy iránt érzett alapvető tisz-telete, Kazinczynál pedig a gróf irodalmi munkáinak elnéző értékelése. Az arisz-tokrata és a köznemes közti, a rendi társadalomban általános a társadalmi rangkü-lönbség a levelezésben nem jelentkezik. Talán a literátor értelmiség körében ho-nos demokratizmus következtében, talán mert elvégre Kazinczy felesége grófnő, azaz rangbéli. Annál inkább feszültséget okoz a vagyoni különbség miatt eltérő életminőség, legalább is Kazinczy oldalán. A család létszámának növekedése és a gyerekek felcseperedése nyomán szaporodnak anyagi gondjai. „Képzelhetetlenül szegényen élek” – írja 1821-ben.11 Mit jelenthet nála, amint folytatólagosan olvas-ható, hogy valósággal éheznek? Nehéz reálisan fölmérnünk. Tény, hogy elegendő bevétel híján egy idő után postára, könyvre már alig vagy nem telik. A panasz előtti évben egy szekérnyi zsák zabot és zsák árpát küldött neki ajándékba a gróf.12 Kazinczy később szinte könyörgött, adjon kölcsön búzát, pénzt, vállaljon kezessé-get vásárlásáért. Dessewffy valószínűleg két okból nem adott. Részint láthatta, hogy vagyona csekélysége miatt Kazinczy feltehetően nem lesz képes törleszteni, részint alaptermészetéből fakadóan. Ugyanis környezete vélekedése szerint fukar
8 Dessewffy József bizodalmas… i. m., I, 328, I, 331, II, 218, II, 393, II, 395, III, 11–12, III, 278.
9 Uo., III, 345.
10 Uo., I, 22, I, 33, II, 96, II, 118, II, 272, II, 329, III, 230, III, 276, III, 309.
11 Uo., III, 304.
12 Uo., III, 70–71, III, 127, III, 221.
volt, s nemcsak barátjával szemben. Háta mögött „skótságára” célozva Sir Adam Smith-nek emlegette a családja. Komoly adóssággal terhelt birtokokat örökölt és hosszan elnyúlt a törlesztés. Szigorúan takarékos életvitel mellett azonban sokat költött új könyvekre, egy ideig még Angliából is vásárolt. Korának egyik legolva-sottabb, művelt embere volt, folyóiratok és könyvek kiadását támogatta, az MTA mecenatúrájában jelentősebb összegekkel vett részt. Kazinczyt esetenként eladás-ra fölkínált könyveiből vásárolva segítette, és biztos állás reményében az Akadé-mia titkárának választani ajánlotta.13
Nem meglepő, hogy a földesurak mindketten maguk irányítják gazdaságukat.
Az okszerű gazdálkodás (Thaer) már nem ismeretlen hazánkban, de az ő birtokai-kat még nem érte el. Azokon százados tradíciók szerinti üzemszervezetben, szer-számokkal és munkamóddal, jobbágyi munkaerővel folyt a termelés. Ugyan a szentmihályi uradalomban már ekkoriban „szóda fabrika” működik, de magát a gazdaságot évtizedekkel később majd az egyik Dessewffy fiú, Emil fogja moderni-zálni. József gróf aratáskor, cséplés kezdetekor általában ezen a birtokon tartózko-dik, hogy korának általános gyakorlatához híven közvetlenül felügyelje a betaka-rítást.14 Kazinczynak néhány, neki több száz jobbágya van, úriszéket tart. Aligha-nem a földesúri rendtartással függ össze, hogy 1819-ben rövid időn belül bosszú-ból fölgyújtják a szentmihályi istállókat és egyik csőszének a házát.15
A korabeli gazdálkodás eredménye szorosan függ az időjárástól, így annak ked-vezőtlen voltáról nem egyszer tájékoztatják egymást például az 1815-17-es túlzot-tan csapadékos évekről, a keletkező terméskiesésről, a Tisza áradásai vagy a jégeső okozta károkról (szőlejük van Egerben, ill. Tokaj-Hegyalján).16
A birtokok működtetése megfelel a korabeli átlagnak. Bevételük nagy része jobbágymunkából (robot, fuvar) és járulékokból adódik. Dessewffy gyakran pa-naszkodik uradalmi tisztjei hanyagságára, lopásaira, gondatlanságára, nem kevés-bé árendásai megbízhatatlanságára.17 Nem kivételes, hogy huszárja, hajdúja van, jágert, kerülőt és kertészt foglalkoztat Szentmihályon.18 Egy ideig Kazinczynak szintén van ispánja, különben a mezőgazdasági munkákat saját maga irányítja.
„Izzadtan jövök haza rétről, szántásból és itt találom leveledet” – olvassuk egy alkalommal (1819). Az egyházi ünnepek mellett a gazdasági év eseményei tagolják az esztendőt: szántás-vetés, aratás-cséplés, szüret, vásárok. Szó esik a korban leg-nagyobb és legforgalmasabb debreceni és pesti országos sokadalmakról. Embere-ink az Északkelet-Magyarországon legvonzóbb sátoraljaújhelyi és a kassai
vásáro-13 Uo., III, 321.
14 Uo., II, 105, II, 197.
15 Uo., II, 395, III, 106.
16 Uo., I, 330, II, 109, II, 114, II, 119, II, 217, III, 312.
17 Uo., II, 17, II, 254–255, II, 265, III, 106, III, 135.
18 Uo., II, 382.
kat látogatják legtöbbször.19 Esetenként ezeken találkoznak. Gabonából, borból, élő állatból (ló, szarvasmarha, juh) pénzelnek. Lovakat és juhokat adnak-vesznek egymástól is.20 1819 tavaszán Kazinczy Kassára tart ekhós paraszt szekéren, mert a vásározás szerinte ezt a módot kívánja: „Én pénteken délben nálad leszek, nem mint látogatód, hanem mint vásárra menő lókupec, aki adni és venni megyek.”21 Tudjuk, úrnak, parasztnak egyaránt büszkesége volt szép lova, és a ló nélkülözhe-tetlen közlekedési eszköz is. Amikor Kazinczyval az akadémiai „titoknokság”-ról egyeztetnek, ő kocsit igényel két lóval mindjárt a háztartáshoz föltétlen szükséges tűzifa és a gyertya után. Napi mozgásként mindketten szeretnek lovagolni. Beszá-molnak egymásnak lovasbaleseteikről.22 Kazinczy egy alkalommal kéri, hogy ti-zennégy csikóját Dessewffy „nyaralóra” fogadja a szentmihályi legelőn, ahol mé-nesét tartja. A gróf egy ízben kutyát ajándékoz barátjának.23
Az átalakítottan ma is álló, tágas szentmihályi kastélyt a levelezés idején (1820 körül) a klasszicista építkezések konjunktúrájában emelték. Az olysói udvarházról vagy kúriáról, Dessewffy gróf kedvelt tartózkodási helyéről semmi közelebbit nem árul el a levelezés, ma nyoma sincs. Kazinczy manzárdtetős, tetszetős külse-jű, ám csupán néhány helyiséges, zsúptetős széphalmi háza a barátság korai évei-ben épült (1794–1806). Konyhája fakéménytűz miatt 1816-ban leég, téglakéményt ezután kap.24 Kastély és kúria nemcsak lakhely, hanem gazdasági központ is. Az urasági háztartások nagymértékben önellátóak, bár a boltok drágaságára panasz-kodás városi beszerzésről és növekvő igényekről tanúskodik.
A lakberendezésről és a belső személyzetről ugyancsak kevés derül ki a levele-zésből. A Kazinczyék belső cselédségének tagja a szobalány, az inas és a szakács.25 Francia vagy német nevelőnőt akarnak fogadni a gyermekeikhez, de egy idő után a költségek miatt valószínűleg nem alkalmazzák. Kazinczy Eugénia (Zseni) leányát Kassán taníttatja klavírozni és táncra, aki ott gyakran tartózkodik Dessewffyéknél.
Virginia kontesszel barátkozását – éppenséggel neveltetése szempontjából – Ka-zinczy nagyra értékeli.26 Dessewffy titkárt foglalkoztat, aki kizárólag személyi ügyeit intézi, többek közt letisztázza műveit. 1815-ben Bécsben keres gyermekei mellé nevelőnőt és házitanítót. Később Kazinczyt is megszólítja ugyancsak neve-lőnőt keresve, mert jót – úgy mond – nem könnyű találni, egy alkalommal kislá-nya mellé magyar pesztra, majd szakács után is érdeklődik.27
19 Uo., II, 1, II, 393, III, 278.
20 Uo., II, 187, II, 271–272, III, 127, III, 133, III, 135, III, 150, III, 175, III, 187.
21 Uo., II, 344.
22 Uo., I, 141, II, 279, III, 278.
23 Uo., I, 88, II, 178–182.
24 Uo., II, 105–106, II, 396.
25 Uo., III, 237.
26 Uo., II, 237, II, 403, III, 103.
27 Uo., I, 377, II, 2, II, 237, II, 346, III, 230.
A levelező partnerek alkalmanként családi ünnepekről és eseményekről szin-tén beszámolnak egymásnak. Kazinczy születésnapi évfordulóiról tájékoztatja ba-rátját, ami a kor nemesi világában meglehetősen szokatlan polgári divat befogadá-sáról árulkodik. Dessewffy nemesi konvenció szerint névnapot tart.28 A levelek-ben keresztelőről, kézfogóról, temetésről is hírt adnak. Szó esik a farsangról, a kassai bálokról, a Dessewffyek „familia-gyűlés”-ét az Ung vármegyei Szürtén tart-ják.29
Végül, egy csaknem mindennapos gond: feleség, gyermekek, családtagok egész-sége és gyengélkedése is gyakori téma. A téli családi lakhelynek használt, ám neki barátságtalan kassai palotát „veszedelmes kvártély”-nak jellemzi a gróf, ahol „szün-telen valakit betegnek kell látnom a magaméi közül” (1817).30 A klinikai és a kísér-leti orvostudomány kezdetei előtti évtizedekben vagyunk, voltaképpen még haté-kony fájdalomcsillapítás sincs. A patikai vagy házi szerek egy részének alkalmazá-sa mai szemmel kuruzslás közeli eljárás. Mind Kazinczy, mind Dessewffy az 1810-es évek végétől sokat betegeskedik. Kazinczy gyakran tartósabban ágyban marad.
Dessewffy mintha hajlana a hipochonderségre. Viszonylag fiatalon kezd fürdőre járni, igaz, nem föltétlenül gyógyulás céljából, hanem a társas élet új divatjának hódolva. Szerintünk máig időtálló műve egy fürdőlevél-fűzér, a műfajban legere-detibb, magyar nyelven írt munka, a Bártfai Levelek (1818).31 A Kazinczy–Des-sewffy levelezés ránk maradt utolsó darabjai jelentős terjedelemben a föltartóz-tathatatlanul dühöngő koleráról szólnak. Kazinczyt 1831. augusztus 22-én vitte el. A vesztegzárak miatt valószínűleg már nem olvashatta barátja július 31-én kelt, hozzá intézett utolsó levelét.32
Hála a fiatalabb kortársaknak és a következő nemzedékek tagjainak, akik lezá-rulása után csaknem azonnal fölismerték a két jeles férfiú levélváltásainak pá-ratlan értékét, és felelősségük tudatában összegyűjtötték dokumentumait. A gyűj-teményt megjelenése, immár másfélszáz év óta folyamatosan irodalomtörténeti és politikai eszmetörténeti forrásként kezeli a kutatás. Számon tartott sokoldalú-ságát, gazdagságát egy eddig kiaknázatlan új szemponttal igyekeztem bővíteni írásommal. Az ipari forradalom első hatásait megelőző évtizedek Magyarországá-nak, egy gyakran több százada berögzült formák között létező, a század derekától kibontakozó civilizációs modernitást még csaknem teljesen nélkülöző agrártársa-dalomnak az életébe tekinthettünk be.
28 Uo., I, 174, III, 75, III, 198.
29 Uo., I, 78, II, 117, II, 194, III, 245.
30 Uo., II, 202, III, 245.
31 Dessewffy, i. m.
32 Dessewffy József bizodalmas… i. m., III, 382–386.