• Nem Talált Eredményt

Károly császár'ereklyéi Aachenben

In document Religio és Nevelés, 1844. 2. félév (Pldal 179-185)

Isten és ember közötti a iszony

N.- Károly császár'ereklyéi Aachenben

E' lapok' mult évi folyamának 39-dik számában volt már más lapok, nevezetesen a' franczia ,L'ami de la re-ligion' után, emlités téve róla, miszerint Aachenben Nagy-Károly császár' ereklyéire (a' sz. fejedelemnek ereklye-tartóba foglalt 's mindeddig tiszteletben megőrzött egyik-karján kívül állítólag i s m e r e t l e n rejtekben lappangók-ra) reátaláltak. A' tudósítás olly körülményeket hozván az állítólagos fölfedezéssel összeköttetésbe, mellyek alkal-masok voltak némi kétséget is támasztani bennünk, a' köz-lött hir' bebizonyulása ujabb jelentést, és illetőleg fölvi-lágosítást tön szükségessé : melly csakugyan nem is ma-radt el; Martin Arthur abbének a' ,L'ami' 3 8 3 2 - d i k szá-mába iktatott czikkjo az egész kérdésre kellő világosságot terjesztvén. A' czikket az ,Annales de Philosophie

chré-tienne' is eléggé fontosnak és érdekesnek hívén arra, hogy ez évi juliusi füzetébe fölvenné, N.-Károlyt „Francziaor-szág, 's mondhatnók az egész katholicismus' legdicsőbb férfiai' egyikének" mondva: szinte érdemesnek tartjuk azt mi is, ámbátor csak röviden és kivonatban, már csak a hiányos közlés' kiegészítése végett is adni, és t. olva-vasóink' figyelmét azon nagy és sz.-fejedelem' tiszteletre-méltó maradványaira fordítni, kit honunkkal némileg azon körülmény is szorosabban köt össze, minthogy sirját u-gyanazon falak zárják, mellyek az úgynevezett , m a g y a r k á p o l n á t ' , a' magyar fejedelmek' buzgósága- és nagylel-kűségének hangos tanújelét, Aachenben , magok közt fog-lalják. *) E' czikkből eléggé megczáfoltnak tanuljuk amaz állítást, mintha a' nagy fejedelemnek egyedül egyik karja volt volna ismerve; s Martin ur e'részben annál nagyobb hitelességgel bir, minthogy egyik dicséretesen ismert Írója a'.Monographie delacathedrale d e l à Bourges' czimUjeles munkának; de egyéb dolgozataiban is tekintélyes régiség-búvárnak bizonyítva be m a g á t , az egyedül kedveért tett nyomozásokban szinte dologhoz értő szaktudósul mutat-kozott. E' czikk egyúttal (vagyis a' benne leirt ősi emlék és maradvány-kincs) némi mutatványul szolgálhat a'

közép-') Az e' kápolnát illető, 's az annak föntartása és a' vele összekötött, a' magyar kir. fólséghez tartozó k e g y ú r i jog felől értesítő okiratok' másai kezeink közt levén (mely-lyekből e' jognak még dicső emlékezetű Mária-Therezia alatt is gyakorlatban voltát örömmel tanuljuk), azoknak a' t. beküldő' kivánata szerinti közlését csak azért halasz-tók eddig is e l , minthogy több helyet kívánnak, mint mennyivel jelenleg rendelkeznünk lehetséges.

kornak, a' némellyektől vállig gyalázottnak művészi tö-rekvéseit méltányolni akarók előtt; 's e ' r é s z b e n , ha egye-bet n e m , annyit legalább bizonyítani k é p e s , miszerint nem mindenben volt hátra azon kor, melly nyolcz s több századok' pusztító erejével tudott ma is szép müveiben, daczolni.

Soha sem volt iránta kétség, mond Martin, hogy N.-Károly' teste azon nagy romai ereklye-tartóban volt, melly hajdan a' kar' mélyébe , a' nagyoltár megé lévén he-lyezve , jelenleg a' (káptalani ?) kincstárban őriztetik. S bármit tartson valaki azon költői leírások felől, mellyek több régi becses chronikonokban olvashatók, különösen azon diadalmi helyzetet illetőleg, mellybe a' nagy ural-kodó' teste állítólag tétetett, 's mellyek szerint III. Otto a' császárt 1001-ben, arany trónon ülve, koronával fe-jén , császári palásttal födve, 's balját ugyan egy gazda-gon ékesített evangeliumos-könyvre téve, jobbjában pedig arany királyi-pálczát tartva talalá tágas sírjában : annyi bizonyos, hogy Barbarossa Fridiik, Pascalis (III.) ellenpá-pától kinyerve Károly' canonisatioját, 2) a' császár te-temeit igen sok püspökök' jelenlétében, nagy ünnepélylyel vevé föl, azokat a' népek' köztiszteletének tárgyául teen-dő. Tudva van pedig, hogy illy alkalommal az ereklyéket szekrénybe volt szokás tenni, annál pompásabba, minél magasabb rangú volt az adományzó, 's nagyobb tisztelet tárgya a' dicsőült szent. A' szekrénynek, melly Nagy-Ká-rolyról neveztetve Aachenben tartatik, e n n é l f o g v a hasonló czélból kellett, még pedig ha nem Fridrik alatt mind-járt, legalább holta után kis idővel készíttetnie : minthogy az e' fejedelem' és második hitvese', Beatrix' neveit kö-rülsugárzó nagy fénykoszoru' stylje egy azzal, melly az ereklye-tartón szemlélhető , 's az egyiken látható féldom-bor-müvek ugyanazon alakot tüntetik elő, mint a másik-ra fölvésett tárgyak. — Ámbátor azonban e' felőli meg-győződésében Martin ur legkevesebbet sem kételkedett róla, miszerint a' nevezett szekrény, vagy ereklye-tartó valóban a' nagy császár és szent' csontjait foglalja magá-ben , ohajtá mégis annak fölnyittatását már csak azon te-kintetből is, mert egyéb reménylett fölfedezéseken kívül, mint mondja, arról is bizonyos kívánt lenni, valljon sz.

Leopard' s) ereklyéi, mellyeket Fridrik ugyanazon kopor--) N.-Károly, ki 8 1 4 - b e n , jan. 28-dikán mult ki. életének

72-dik, uralkodásának pedig 47-dik esztendejében , ko-rábbi éveinek egynémelly tévedését sokszorozott buzgal-mával 'sa' hit- és egyházért munkába vett számtalan nagy és üdves vállalataival felejtetvén el, III. Pascalis ellen-pápa' engedelmével canonisáltatott ugyan, (1165-ben vé-tetvén föl a' boldogultnak teste ;) azonban az utóbbi, tör-vényes pápák' hallgatag megegyezése megerősité a' nagy császár' emlékezete iránt tanúsított köztiszteletet. Az is-tenfélő fejedelemnekévnapja Aachenben'stb., mint elsőrendű ünnep ületettmeg. (Butler.) A'párisi egyelem 1 6 6 1 -ben védszentének választá, sőt az ezen főiskolában ta-nuló németek illyenül már 1480-ban tisztelék őtet.

') A' hittagadó Juliannak volt szolgája, 's ker. hitbeni állha-tatossága miatt Romában feje vétetett. (,Leben der Vä-ter und Märtyrer von Br. Räss und Dr. Weiss. XII. Bd.

sóba t é t e t e t t , nem kevertettek-e össze N.-Kórolyéival, mikép Beck eró'siti.

„Bátor valék annakokáért," irja Martin, „az aacheni káptalant egy hallatlan kegyért kérni, mellyre egyéb jo-gom nem lehete, mint mellyet a' vágy nyújtott 's abbeli r e m é n y e m , hogy némelly történeti 's miivészi dolgozatok' segedelmével a' carlovingi főegyház' hasonlithatlan becsű kincsének ismertebbé tevésére én is fogok valamit közre-munkálhatni. 4) Indiscret kérésem olly kegyes fogadtatás-ra talált, mellyet soha sem fogok eléggé meghálálhatni.

Claè'ssen prépost ur megegyezését adta, hogy az ereklye-tartó emeltebb helyéről, hol az állni szokott, lebocsáttas-sék, és személyesen kivánt a' szekrény' megnyitásánál je-lenlenni. Sok munkánkba került szerkezetének titkát föl-fedezhetni. Iliában vevők l e a ' legfelső emaillirozott lapo-k a t , 's lapo-kutatólapo-k a' módot, miszerint a' vastag tölgydesz-kák' összeillesztésének közeit föllelhetnők: mindenütt szo-rosan összefoglalva találók azokat. Két egész óra hosszant kerestük a' titok' kulcsát, mig végre birtokába juthattunk.

A' nyílások a' meneteles födél' mindkét oldalának közepén valának alkalmazva, 's az azokat elzáró ajtók rézzel bo-rított vas pántokkal voltak megerősítve; 's midőn e'pán-tok levétettek, egész vallásos borzadálylyal vetők kí-váncsi pillanatainkat a' szekrény' belsejébe. Legelőbb is egy pergamen-lap ötlött szemünkbe, majd több szövet-darab és csontok elszórtan, többnyire ép állapotban. A' bőrhártya egy káptalani bizonyítványt tartalmazott, melly egészen XI. Lajos' koráig ért föl, és megeró'sité azon állí-t á s állí-t , hogy az elő-kar' csonállí-tja a' szekrényből ezen feje-delem' kérésére vétetett k i , hogy egy, az ő bőkezűsége által létesített ereklye-tartóban köztiszteletre kitétetnék.

Megvalljam-e? Égtem a' vágytól: ujaim közt tarthatni ama' s z ö v e t e k e t , mellyeknek rajzát és színeit még jól ki-vehettem, 's mellyek mintegy vádolni látszatának a' styl' nagyszerűsége által Fülöp-Auguszt' vetélytársának korsza-kát; de valljon egy 19-dik századbeli kéznek lehetett-e reszketés nélkül egy N.-Károly' porait megmozditni, an-nak porait, kinek neve egy Sándor, Caesar, Napoleon' neveihez csatlakozik, 's Ítéletem szerint, mindnyájoké-nál nagyobb ? Mi elég bátrak valánk ezt tenni. Különben, kénytelenek voltunk részletesen vizsgálat alá venni e' fönséges maradványokat, hogy rólok hiteles jelentést te-hessünk, és az ohajtott confrontatiot munkába vehessük.

Csakhamar meggyőződést szereztünk róla , hogy a' szek-S. 387.) Lehet-e szivemelőbb valami, mint az anyaszent-egyháznak azon, személvválogatást nem ismerő, 's egye-dül az erkölcsi méltóságnak hódoló részrehajlatlansága, mellyel a' s z o lg á t Europa leghatalmasb császárjának oldala mellett ugyanazon vallásos tiszteletben részesité ; az e'tiszteletben résztvevő híveket arra tanítva, mikép Isten előtt nincs ur és szolga, hanem mindnyájan test-vérek vagyunk ?

4) Főbbrangu statusférfiaink' egyike , mond a' közlő , ki hi-vatalos dolgaitól fönmardt idejét a' történet- és művé-szetnek áldozza, legközelebb akkép nyilatkozott Aachen-ben, hogy e' kincs Európának legdrágábbika.

rény csupán egy t e s t e t zárt magába, mellyből alig hibá-zott más r é s z , mint a' különtartott nagyobb ere klye-cson-tok. Kitetszett az is, mikép az Eginhart' tudósításain épült hagyományok, a' nagy férfi' magas termetét illetőleg, ko-rán sem nagyítottak : lábszárcsontja 5 2 centimeternyi hoszszunak találtatott. 5) (Vége köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Magyarhon.

( J ó t é k o n y s á g . ) Mint terjeszti országunk' herczeg-primása szakadatlan lánczsorban gyürüdző jótékonyságá-nak sugárait a' hazai közhasznú intézetekre, legújabban őszinte tisztelet- és hála-érzettel tapasztalá a' budai ns tanács és polgárság ; midőn ő herczegsége a' budai, gyors haladással épülő dologház' részére ezer pengő frtot ke-gyeskedett küldeni. — Nyújtsa Isten a' kegyes főpap' fá-radhatlanul munkás életét a' magyar egyház' és haza' ja-vára még sokáig; hogy azkiapadhatlan jótékonysága'

gyü-mölcseinek örvendhessen. Zsihovics.

Francziaország

A' valót látni akarók előtt ugyan soha sem volt csak egy pillanatig is kétséges ama' vészes i r á n y , mely-lyet az alkotmány-elleni monopolium' járma alatt nyögő kath. clerus' elnyomásával az e g y e t e m , azaz : a' hitte-lenek' egyesülete, Francziaországban következetes kitar-tással, de a' szabadság' nevét bitorlók' legnagyobb követ-kezetlensége mellett követ : (a' kath. clerust megfosztván azon tanítási szabadságtól,mellyet az a'charta'erejénél fogva is jogosan követel ;) de ha csakugyan voltak volna is ke-vésbbé belátók, kik eziránt némi bizonytalanságban éltek, azon demonstratio' következtében, mellyet a' franczia aka-démia, Voltaire' apotheosisa, 's magasztalójának megjutal-mazása, leginkább pedig az e: pártnak organul szolgáló ,Journal des D é b a t s ' czikke által t ö n , teljesen fölvilágo-sítva érezhetik magokat. — „ A u g . 2 9 - d i k é n , " irja a' frank-furti postalap' párisi levelezője ,,a' franczia akadémia Pa-risban nyilvános ülést tartott, mellyben különféle jutalom-dijak' elitélése vala renden. Az akadémia mult é v b e n Vol-taire fölötti értekezés' kidolgozására hivá föl a' concur-rentiát ; e' tekintetben a' bevett szokástól e l t á v o z v a . . . ) Voltaire t. i. az irodalom' viaskodó egyházához tartozott;

ő a' hitetlenségnek főpapja volt; a' 18-dik s z á z a d , melly-nek ő sokak' vélekedése szerint nevet a d o t t , kissé rossz hírbe jött,—ugyanazért Voltairet nem vala szándék (?)

va-5) Egy centimeter körül-belül 4 és fél vonalt tesz.

*) Melly szerint csak dicsérő-beszédek' kidolgozása szokott az akadémia által illy előadások' tárgyául kitiizetni: azon-ban föltétlen dicsérő-beszédet Voltaire fölött tartani ma már mégis sok lett volna; azért ezen ut választatott, melly a' részrehajlatlanság' színével még el is szédíthessen.

175

kon dicsőitni, hanem igazságosan (!) itélni felőle. A'jutalma-zott értekezés' irója Harel ur... A' munka több hírlapokban egész terjedelmében közöltetett. A' ferneyi csufolódónak ezen legújabb apotheosisa azonban nem irodalmi ünnepély, hanem political demonstratio vala. A' clerus és egyetem, Montalembert és Cousin közötti vita e' pillanatban nyug-szik. De kis episod mindig helyén van, 's már az is te-temes súlyt vala a' mérőserpenyőbe vetendő, ha a' szerzőt ... az ország' irodalmi tribunalja, a' korona' egyik m i n i s -t e r é n e k elnöksége ala-t-t, min-t azon elv' győzedelmes kivivóját ismerteti m e g , melly a' juliusi

Francziaország-nak vezércsillagul szolgálandó. Villemain és Harel egész ékesszólásukat kimerítették Voltaire' képének legélénkebb szinekkeli f e s t é s é b e n . . . " (Még Voltaire' t ö r t é n e t i munkái is, mint átalános lángeszének bizonyítványai emel-tetének k i , veszi észre csípősen a' közlő.) „De minden komolyabb vizsgálás' kötelességétől fölment a' szónok' izet-lenségét tanúsító amaz eldöntő vonás, miszerint illy sza-vakra tudott fakadni : ,Francziaország Voltairenek köszöni azon egyetlen nagy eposi költeményt, mellyet a' vele vetél-kedő nemzetek' ellenébe állithat.' Itt Voltaire' érdemei fö-lött hozandó komoly Ítéletről szó sincs, hanem egyedül a' haszon forog szem előtt, mellyet megujitott apotheosisából az egyház ellen megkezdett harcz' kimenetelét illetőleg várnak, mellyet ő olly sokáig folytatott. E' tekintetben a' ,Débats'-ból kivont következő, legnagyobb mértékben föltűnő kihívását nem szabad figyelem nélkül hagyni.,Örö-mest constatirozzuk ezen eredményt (t. i. a' jutalomnak odaítélését), mellynek jelen pillanatban több, mint pusz-tán irodalmi jelentősége van. Mi hozzá Harel urnák, mi magának az akadémiának is s z e r e n c s é t kívánunk ! Mintegy husz év óta Voltaire' tekintete, bárha n e m is híre, köztünk kissé elavult... Ma e' kevésre becsülés múlni kezd ;" (gyönyörű előjelek !) ,,a' philosophi szótárt és en-cyklopaediát ismét olvasni kezdik. 'S e' reactiot mi egye-dül a' fanatismus és türelmetlenség' uj apostolainak kö-szönjük." (Mi is constatirozzuk e ' t é n y t és nyilatkozatot;

miszerint az egyetem nyiltan Voltaire' hitetlenségének zászlóját tűzi ki pártja előtt. Most már a' nehezebben capacitálható világ is láthatja, milly felek állnak egymással szemközt; s hogy, miután az egyetem'részén Voltaire áll, 's annak istentelen, vallásgunyoló tana, az ezen párt ellen harczoló clerus' részére minő szövetségesek jutnak : tudnillik: az egyháziasság, keresztényiség, Istenben ve-tett hit 's a' törvények iránti hódolat, nem csupán erköl-c s i , 's vallási, de p o l g á r i tekintetben is. Mi nem szé-gyeneljük a' zászlót, melly mellé esküvénk. Lássák a' má-sik oldalon levők, hogy ők lelkismeretök-, becsületök- és a' fönálló törvények iránti tiszteletökkel miképen fognak számolni, ü k mindig jezuitismust emlegettek, mintha csak egyedül e n n e k , nem pedig a' keresztény h i t n e k , nem a' valódi katholicismusnak volnának ellenségei : most már álarcz nélkül jelennek meg a' színpadon. Nekik Voltaire a' vezérök ; ' s mi tudjuk, hogy illy vezért hova követnek hivei.) „ Ő k , " folytatja a' .Journal des Débats,' „ ő k , " t. i.

a' katholicusok, „keresztes hadat indítottak a' gondolat' s z a b a d s á g a " (csak f é k t e 1 e n s é g e ellen; mert ki a' gondolatot m o r á l i s oknál egyéb korlátok közé szo-rítni akarja, az esztelen ; mint ki lehetetlenséget akar, s illyentől nincs mit tartani ; de attól vajmi sokat, ki még az e r k ö l c s i korlátoztatást, a' véges gondolatnak örök-ész általi szabályoztatását sem tűri !) „ellen, 's ime épen ez által ifjudott meg köztünk két év óta Voltaire. Ó nem tartozik többé egy másik századba; őmienkké lön." (Milly öröm! Pedig ő bizonyára mindig övék volt; lelkökben fészkelt; bárha talán nem tudák is.) „Voltaireről szólani ma annyit tesz, mint r ó l u n k — e g y e t e m i e k r ő l — szólani,"

(elhiszszük) „annyi, mint saját érdekeink, eszméink , ér-zelmeink, kivánataink és reményeink felől szólni." (Kell-e még több ?) „Bárhova t(Kell-ekintsünk, Voltair(Kell-et látjuk ; befolyása észrevehető erkölcseinkben, törvényeink- és szokásainkban ; szelleme a' légben van, mellyet beszívunk, mi ő benne élünk, mi ő vele gondolkodunk." (Lehet-e a' hitetlenség' örjöngését messzebb űzni? Igy csak a' dae-moni lázban rángatódzó hitetagadott beszélhet : az, ki Voltaire', tehát az istentelenség' szellemében él; mig a ' k e -resztény az apostol' bizonyítása szerint „Istenben" él ; Ap.

csel. 1 7, 28.) „Voltaire' fiainak hívnak bennünket. A' neve-zettel mi igen meg vagyunk elégedve ; mi nem utasítjuk vissza e' n e v e t , mellyet a' keresztvitézek' fiai a' szó-székről anathema gyanánt vetének r e á n k . . . " 'S említve, hogy némi megszorítással fogadva el a z t , miről azonban csak ők akarnak itélni, s jelenleg nem szólnak, folytatja;

„mi e' mellett követni fogjuk a' mi legrégibb, 's legfélel-mesebb mesterünk' nyomdokait; mi Voltairet segítsé-günkre hivandjuk;" (derék szövetséges!) „zászlóját újra föltüzendjük ; az ő lángesze lesz a' mi paisunkká és ha megtörténnie szükség, f e g y v e r é v é e g y s z e r s m i n d a' r e v o l u t i o n a k , jogainak, szabadságai- és hódítá-sainak." A' levelező ezen idézett sorok után e' megjegy-z é s t t e s megjegy-z i : „Ki tulajdonithatja még a' katholicus clerusnak vétkül, ha egy olly írónak illy apotheosisa után, kiről nem méltatlanul mondatott, hogy előadásának bájai által sok fiatal és könnyelmű kedélyeket m e g m é r g e z e t t , más, már romlottakat pedig a' vakmerő, csapodár viszketegség-ben, erkölcsi elveik' t á g - , és feslettségében orczátlan hi-tetlenségükben megerősített, ki tulajdonithatja neki vét-k ü l , ha e' clerus tanítási szabadságot sürget, szabadsá-got tudnillik a' kath. családatyák' r é s z é r e : gyermekeiket olly iskolákban taníttathatni, hol nem egyenesen Voltaire állíttatik föl védszentül ?" 'S mi ismét e' szavakat con-statirozzuk olly lap' ellenében, melly a' kath. érdekek' vé-dőjéül soha sem kivánt tartatni.

Németország.

T r i e r , aug. 3 0 . Ma reggeli 7 órakor a' speyeri püs-p ö k , dr. Weiss u r , hivei közül GOO-at vezetett a ' s z . öl-töny' tiszteletére, miután már előbb ugyanazon vidékről több más kisebb menetek is intéztettek Trierbe. A' köl-ni ajtatoskodók' csoportjai mindig sűrűbben érkeznek.

Va-lammt a' franczia papság is a! legélénkebb részt vesz ün-nepélyeinkben. Az eddig t e t t számitások szerint máris mintegy 2 5 0 , 0 0 0 zarándok volt szerencsés a' sz. erek-lye' szemlélésére bocsáttatni. (Rhein, u. Mos. Z.)

— Coblenzből is irják, hogy ott a' politica egészen háttérbe vonult a trieri ünnepélyben résztvenni buzgól-kodók' nagy száma m i a t t , ' s az odaindulók vagy vissza-térők, 's látottak fölötti megjegyzések minden beszélgetés' tárgyai. Sokan másodszor is megteszik a' trieri utat. A' nassaui herczegségből, 's környékéből naponkint egész sereg zarándok vonul a' városon , énekelve , keresztül ; 's a' mozeli gőzösökről az Isten' anyjának tiszteletére zen-gett sz. énekek' bájos hangja cseng a' parton levők' fülébe.

A' frankfurti lapnak egyik levelezője szerint a' sz. öltöny iránti lelkesedés minden ranguakat áthatott ; mit az on-nan aug. 29-dikén megindult sz. menet is eléggé tanúsít;

a' 2 0 0 0 főből álló zarándok-sereget, élén számos papság-gal, a' plébániák 's valamennyi czéhek' zászlóinak elővi-tele mellett, maga a' főpolgármester vezetvén. ,,'S h a , mint jelenleg" irja a' levelező, „gyenge nőket és agg fér-fiakat, a' napszámost és t u d ó s t , mindnyáját E g y f o r m a , buzgó érzelemtől lelkesítve . . . rendben, énekelve vagy imádkozva tova-zarándokolni látja az ember; élénken em-lékeztettetik a' keresztháboruk' idejére v i s s z a ; 's vala-mint akkor a' sz. városnak első megpillantása olly hatal-mas benyomást tön a' zarándokokra; ugy most is halla-ni, mikép Trier' magas tornyainak meglátásakor, mellyek' egyikéről nagy zászló int a' fáradt búcsúsok' elébe, a' zarándokokat mindannyiszor leirhatlan érzelem tölti be ...

s ezerszeres ,hosanna a' magasságban' zeng föl az ég-b e . " — Egy szemtanú a ,Katholik'-ég-ban következőleg festi ez alkalommali vallásos megindulását: „Aug. 21-dike volt a' határozott nap, mellyen ama' nagy szerencsében valánk részesülendők, hogy az Isten-ember' sz. ruháját közelről tisztelhessük. Szépen rendezett menetben indul-tunk ki a' külvárosi, sz. Paulinusról nevezett gyönyörű egyházból; még egyszer megbántuk bűneinket, 's meg-ujitók az élet és halál' Urának tett fogadásainkat; mert annak sz. ruhájához közeliténk, ki egykor birónk lesz.

Lassan , és legszebb rendben vonult az ünnepélyes me-net a' martyrok' vérével áztatott földön, a' főegyház felé,

s ebben a' márvány lépcsőzethez föl; és ott álltam, leg-mélyebb megindulásban, és imádkozva, mintegy megmere-vültem.. Legbensőbb borzadály fogott el, 's egy gondo-lat a' másikat űzte lelkemben, ama' vérfoltos ruha' köze-lében, mellyet az Üdvözítő, mikép' a'hagyomány mond-j a , több évekig viselt, melly a' Tábor hegyén, mikép hó, fejér lön, mellyet a'megostorozott 's tövissel koroná-zott Isten-embernek meghasogatott testéről a' gyilkosok erőszakosan levontak, midőn a' keresztfán fölmagasitta-tott, és a' mellyről Isten az egekből mondhatá : ,fiam öl-tözete ez; vadállat szaggatta őt széjel !' Láttam a' sokaságot

különféle indulatok közt keresztül vonulni; egyik rettegő félelemtől elfogultan, alig meré szemeit fölvetni ; más ro-hanó léptekkel közelitett, 's pillanataival a' ruhát mintegy átszegezni akarta; de mindenki örömest időzött. Egynél komoly és mély gondolkodás ült a' homlokon; másnak könyek tőrének elő szemeiből : de mind, mind telve valá-nak áhítattal Az iránt, ki fejét meghajtá az ostorozás alatt, ki embertelenül megkínoztatott a' koronázás' alkalmával, 's a' kereszten lándsával átszuratott..."

— Műnsterből sept. 2-dikáról irják, hogy Droste-Vischeringb.'utazásának czélja, hirszerint, nem Roma, ha-nem , előlegesen legalább, egyedül Nizza.

H i r f ü z é r .

Romából i r j á k , hogy dr. Hurter Fridrik, ott létekor, az ujonan alapítandó sz.-galleni püspökség' ügyének elren-dezésében kívánt sikerrel fáradozott. Atalában Ilurter a kereszténység' fővárosában igen kedvezőleg, és személye iránti kitűnő tisztelettel fogadtatott, 's tetemes

befolyás-sal kezd birni. Nem kis örömet gerjesztett a főváros-ban azon hír i s , miszerint Hurter jövő tavaszkor nejével 's két fiával együtt Romába fogna utazni, gyermekeit a Propaganda-collegiumba viendő. Munkáit Romában igen olvassák, 's a' kath. religio' akadémiájának aug. 22-dikén tartott ülésében Strozzi-Bianconi János gróf, laterani szer-zetes-kanonok Hurter' iratai fölött tartva fölolvasást, az ez alkalommal összegyűlt hallgatók' (nevezetesen kilencz bi-bornok stb.) nagy számából biztosan Ítélhetni a' részvét nagyságáról, mellyel a' nevezetes iró iránt Romában vi-seltetnek. (Sión.)

Az ,Allg. Zeit.' egyik ujabb ( 2 5 2 . ) számában czikk közöltetik Máltából, mellyben Badger angol főegyházi té-rítő az említett lapban ellene emelt, 's általunk is ( 7 9 . 1 ) közlött vád ellen, mintha t. i. a' nestoriánusok és kurdok közötti szakadásnak eszközlője ő lett volna, védetik. Mi egész készséggel méltányolva minden alapos védelmet, a' vádlottat örömest fölmentettnek hiszszük az ellene

Az ,Allg. Zeit.' egyik ujabb ( 2 5 2 . ) számában czikk közöltetik Máltából, mellyben Badger angol főegyházi té-rítő az említett lapban ellene emelt, 's általunk is ( 7 9 . 1 ) közlött vád ellen, mintha t. i. a' nestoriánusok és kurdok közötti szakadásnak eszközlője ő lett volna, védetik. Mi egész készséggel méltányolva minden alapos védelmet, a' vádlottat örömest fölmentettnek hiszszük az ellene

In document Religio és Nevelés, 1844. 2. félév (Pldal 179-185)