H i t e l t érdemlő értesítések szerint ezen j a v a s l a t által nálunk „nem az amerikai értelemben vett vallásszabadság van kontemplálva, hanem biztosítása a szabad vallásgya-korlatnak minden vallási szövetkezet és szekta számára,
158 RELIGIO.
bármikor keletkezett is az, ugy hogy e szabadelvű eltűrés és a reczepczió között óriási különbség v a n " . A miből kö-vetkezik, hogy e j a v a s l a t eszméje nem a bevett vallások rendszerének a megdöntésére, m i n t inkább ezeknek fentar-tása mellett, a t ü r t vallások meghonositására vonatkozik.
Elvileg tekintve e szándékot, kivitelében bármennyire is korlátozó legyen m a j d a türteknek nyilvánítandó vallá-sokra nézve, magában f o g j a hordani csiráját az amerikai rendszernek, a melynek kifejlését az esetre, ha a mostani megállapodott vallásközi állapotainkon rést ütünk, m e g g á -tolni alig álland valakinek h a t a l m á b a n .
Az elvek ugyanis erősebbek az embereknél. P e d i g amerikai rendszerre gondolnak mindazok, a kiknek most a vallás szabad gyakorlatára vonatkozó j a v a s l a t m á r első meg-jelenésében tetszik, csakhogy ezek azt általános vallásszabad-ságnak nevezik s az államnak az egyháztól való teljes el-választását értik alatta.
N e m t i t k o l h a t j u k el e j a v a s l a t feletti aggodalmainkat és előre is jelezzük azt a különbséget, mely az önmagában vett vallás szabad gyakorlata és az általános vallásszabad-s á g között létezik hazánkra való tekintetben.
A különbség lényeges, mit azonnal észreveszünk, ha a nálunk tényleg létező vallási állapotokat a hazai j o g szempontjából t e k i n t j ü k és összehasonlitjuk azzal, a m i t a korlátlan testületi vallásszabadság jelent.
Nálunk, ez köztudomásu tény, vallását, egyéni h i t é t m a n a p mindenki szabadon gyakorolhatja, de testületi jo-gokkal csak a kiszabott h a t á r o k között, az u. n. bevett vallások keretében. Ezek száma öt, a hatodik a zsidó val-lás, autonomikus jogokkal. A kik ezeken kivül vannak, pl.
a nazarénusok, anabaptisták, anglikánusok stb., azokat az állam testületi j o g szempontjából egyszerűen nem létezők-nek tekinti, mint akár a rationalistákat vagy az agnostiku-sokat vagy az u. n. hitfelekezet-, helyesebben vallásnélkü-lieket. Azonban ez a korlátozás is nem az egyénre, hanem a vallási testületre vonatkozik. A mi az egyént illeti, e tekintetben oly korlátlan vallás- és gondolatszabadság ural-kodik nálunk, hogy erre nézve sem lehet valami kivánni valója senkinek.
Tehát, nálunk az egyén számára vallási szabadságot követelni s ezen a czimen szabad vallásgyakorlatról m é g törvényt is alkotni akarni, véleményünk szerint fölösleges.
Az egyén nálunk korlátozva nincsen, de igen a val-lási társulatok, m i n t egész E u r ó p á b a n .
Ez az állapot nálunk hosszú történeti fejlődésnek a szüleménye, hasonló m á s európai államok fejlődéseihez, a minek folyománya a reczipiált vallások rendszere.
Elmondhatjuk, hogy közjogi vallási állapotaink a türelem szempontjából olyanok, m i n t talán egy európai államban sem. Az egyén vallásilag szabad, a vallási tes-tületekből pedig annyi van bevéve s oly jogoknak örvend, a mennyit egy történeti m ú l t t a l biró ország az emberi laxismusnak csak engedhet.
Már ezen közjogi állapoton a szándékolt j a v a s l a t az által, ha minden vallási szövetkezet és szekta számára, bármikor keletkezett is, szabad vallásgyakorlatot, hacsak a t ü r t vallás értelmében is biztositana, rést ütne és ú t j á t készítené a korlátlan testületi vallásszabadságnak, mely a bevett és t ü r t vallás között különbséget nem ismer.
N e m téveszthető szem elől, hogy a vallási sokféleség, mely atomizálja a polgárokat a köz- és magánéletben, bomlasztólag h a t az államra. Azért a jól constituált állam semmitől sem áll oly távol, m i n t területén a korlátlan vallásszabadság meghonosításától, m i n t a vallási testületek-nek korlátlan számban való elismerésétől, s felette főben-j á r ó okoknak kell felmerülüiök, hogy előbbi állapotán csak
némileg is változtasson.
Mert, az egész nemzet életére, jellemére, jövőjére kiható ilyen kérdésben sem elhamarkodni, sem utópiák u t á n indulni nem tanácsos.
V. A polgári házasság.
Végre áttérünk az utolsó javaslatra, mely bár csak elvileg jeleztetett, mégis a többi egyházpolitikai javaslatok-hoz viszonyitva erősebb háborgást idézett fel a közhangu-latban s ez a polgári házasság.
Az eddig f e j t e g e t e t t és ellenzett javaslatok közül mindegyik bir jelentőséggel és sulylyal, mindegyik directe vagy indirecte a vallásba ütközik s a hazának j ó l felfogott érdekeivel ellenkezik, de m i n d j á r t első tekintetre egyik sem oly szembetünőleg, m i n t a polgári házasság.
Már puszta elvi jelzésére is a j a v a s l a t n a k érezte min-denki, hogy ebben egy. a vallási közérzületet mélyen sértő, a hazai szükségletekben éppen nem gyökeredző intézkedés-ről van szó. A tulajdonképeni polgári házasság ugyanis nemcsak hogy érinti, de egyenesen sérti a ker. házasságra vonatkozó hiteiveinket s nem lehet oly állami szempont és állami szükséglet, ami ilyen vallásellenes áldozatot kivánna hazánkban.
A miniszterelnök ur az országgyűlésen igy nyilatko-zott : „az egyházpolitikai kérdések negyedikére, a családjog kiegészítő részét képező házassági j o g r a nézve az újonnan alakult kormány i m m á r azon helyzetben volt, hogy a sági j o g alapelveire és ezek közt a kötelező polgári házas-ságra nézve is egyhangú megállapodásra j u t h a t o t t , minél-fogva legfelsőbb elhatározást eszközölt ki annak elvi kije-lentésére, hogy a házassági j o g r a vonatkozólag kidolgozandó és m á r m u n k á b a v e t t törvényjavaslat a minden állampolgárok közt kötendő házassági viszonyból eredő jogi kérdések feletti általános állami bíráskodás és a kötelező polgári házasság alapelvei alapján dolgoztassák ki."
Ezekre vonatkozólag megjegyezzük, hogy bár ez ország-nak polgárai mindnyájan egy hazáország-nak fiai, de nem egyszers-mind ugyanazon egy Egyháznak vagy felekezetnek t a g j a i is, amiért figyelembe kérjük vétetni, hogy a vallási hitelvek különböző volta m i a t t vallási ügyekben mindnyájunkra egyenlő mérték nem alkalmazható s ép azért m a g a a jelzett elvi kijelentés elég okot szolgáltat arra, hogy mi, tisztelettel alólirottak, m i n t kilencz millió katholikus hívőnek isteni j o g szerinti főpásztorai és illetékes képviselői a kidolgo-zandó j a v a s l a t t a l szemben m á r most is a leghatározottabb állást foglaljuk és azt ellenezzük, m e r t bármely részletei lennének a kötelező polgári házasság alapelvei alapján kidolgozott házassági jognak, az mindenkor nyilt ellenmon-dásban fog állani a kath. egyháznak a házasságról vallott tanával.
A polgári házasság alapelvei ugyanis oly mélyen nyúl-nak be a dogmába, hogy a házasságot egyszerűen kiveszik
RELIGIO. 159
az egyház kezéből, t e h á t teljesen enerválják és tényleg t a g a d j á k mindazt, a m i t a kath. egyház a házasságról vall és törvényeivel szabályoz.
Az egyházi házasságnak a polgárival való összehason-lítása nyilvánvalóvá teszi ezt.
K a t h . tanunk szerint a házasság a keresztények között : a) szentség (az u. n. házassági szerződéssel egy és ugyanaz a dolog), mely
b) m i n t ilyen kizárólag az egyházi törvényhozás szabályozó jogkörébe tartozik, melyre nézve akadályokat állítani, j o g i következményeit szabályozni, bíráskodni annak lényege, érvénye és az ezekből folyó következmények fölött az egyháznak, mint a szentségek letéteményesének és keze-lőjének kizárólagos és s a j á t j o g a ;
c) a házasság a katholikusoknál felbonthatatlan szövet-ség, melynek rendes törvényes kötési f o r m á j á t s a j á t lelkésze által való összeesketés képezi.
A polgári házasság alapelvei szerint ellenben a házas-ság csak polgári jogviszony, mely az állami törvényhozás szabályozó jogkörébe t a r t o z i k ; ez í r j a elő a házasság bontó és tiltó akadályait, a házasság j o g i következményeit és fel-b o n t h a t ó s á g á t ez szafel-bályozza, a házassági köteléki perekfel-ben való bíráskodás is ehhez tartozik.
Történjék azután az esketés, illetőleg a szándékolt házasság bejelentése akár egyházi, akár polgári, vagy pol-gári és egyházi közeg előtt, a házasság az említett fel-tételek mellett mindig polgári.
Szóval keresztények között minden érvényes házasság a szentség jellegével bir s m a g a a házasság szentség, ugy, hogy a házassági szerződés és szentség között reális különb-ség nincsen.
A polgári házasság alapelve pedig a házassági szer-ződés és a szentség között reális különbséget tesz s a szentség jellegét valami járuléknak tekinti. H a ezekkel p á r h u z a m b a állítjuk a ministerelnök u r nyilatkozatát, mely szerint „a m á r m u n k á b a vett törvényjavaslat a minden állampolgárok közt kötendő házassági viszonyból eredő j o g i kérdések fölötti általános állami bíráskodás és a kötelező polgári házasság alapelve alapján lesz kidolgozva", akkor ebben a j a v a s l a t b a n egy, a kath. egyház t a n á t teljesen kizáró felfogás fog érvényesülni, m é g pedig kötelezőleg az állampolgárok nagyobb részét tevő katholikusokra nézve is.
Az ilyen törvényjavaslatról nem lehet azt mondani, hogy a kormány a polgári házasság behozatalával csupán a házasság polgári viszonyait kívánja szabályozni, az egy-házi hitelveket pedig érintetlenül hagyja.
A két intézményben : az egyházi és polgári h á z a s s á g -ban két egymást kizáró ellentétről van szó ; aki az egyiket akarja, az nem akarja a másikat, m e r t a két álláspont ellentétes, hisz ha a házasfelek a polgári h a t ó s á g és az egyházi h a t ó s á g előtt is kötnek házasságot, amaz felbont-ható emez felbonthatatlan, ugyan melyik lesz érvényes a házasfelekre ?
Azért oly nyilatkozat, mely azt m o n d j a , mi a hit-elveket nemcsak hogy sérteni, de érinteni sem kívánjuk, — ellenkezik a polgári házasság természetével, egész lénye-gével.
Az egyház sohasem t a g a d t a , hogy van az államnak törvényhozói és birói hatalma a házasság polgári
követ-kezményeire s hogy azon jogokat, a melyek az államtól erednek, az állam van hivatva szabályozni.
T a r t s a m e g az állam, ami az államé, de h a g y j a m e g az egyháznak, ami az egyházé. Intézkedjék t e h á t a polgári h a t a l o m a házasságból származó polgári következmények felett, de vegye kiindulási p o n t u l a polgári törvény a házas-ság érvényességét vagy érvénytelenségét ugy, a m i n t azt az egyház meghatározza.
A m o n d o t t a k szerint az államhoz a házasságnak csak polgári következményei tartozván, intézkedjék az állam ezekről függetlenül, de a házasság lényegéről való rendel-kezést, törvényhozást és bíráskodást h a g y j a meg, m i n t ezt Krisztus Urunk rendelte, az egyháznak, m e r t a szentségek ehhez tartoznak.
A keresztény államok soha sem is gondoltak olyas-mire, m i n t h a a ker. házasság feletti általános és korlátlan törvényhozói h a t a l o m őket illetné m e g és pedig a polgári szerződés czimén.
Ezt az elvet a p r o t e s t á n t i z m u s hozta először forga-l o m b a ; s ennek befoforga-lyása aforga-latt kezdett a p r o t e s t á n s áforga-lforga-la- álla-mokban a polgári házasság felszínre kerülni, a nélkül, hogy m a g a a p r o t . nép a házasság vallásos jellegéről egész a l e g ú j a b b időkig l e m o n d o t t volna,
A külföldön, a hol a polgári házasság létezik, min-d e n ü t t csak válságos imin-dőkben és hosszas küzmin-delmek után j ö t t az létre, s azt ugyancsak n e m lehet állítani, hogy j ó t
eredményezett volna.
Idézzük erre vonatkozólag Andrássy Gyula grófnak 1883-ban a főrendiházban m o n d o t t beszédét, melyben a pol-gári h á z a s s á g körül külföldön t e t t t a p a s z t a l a t a i t igy össze-g e z t e : „A sors úössze-gy akarta, iössze-gy szólt, hoössze-gy számos évet t ö l t ö t t e m épen azon országokban, a hol a polgári h á z a s s á g be van hozva. S megvallom, a kép, melyet ott l á t t a m , egészen más benyomást t e t t reám, m i n t milyennek én m a g a m is theoriában gondoltam.
N e m akarom hosszasan ecsetelni, csak röviden mon-dom el azt a benyomást, melyet az ottani állapotok szem-lélése reám t e t t .
Ezen intézmény a l a t t csak két á r a m l a t érzi m a g á t kielégítve : az egyik az, mely vallást nem ismer és azzal az állam m i n d e n h a t ó s á g á t állítja s z e m b e ; a másik az, mely tolerancziát nem ismer és tisztán csak a felekezeti szem-pontot állítja előtérbe. A két véglet igen, de a mi közte van, az ezen megoldás által m e g n y u g t a t á s t soha sem nyer-het. S t a p a s z t a l t a m azt, hogy ezen intézmény a családok-ban, a társadalomban a türelmetlenséget, a vallási viszályt a legnagyobb mérvben fokozza s azért őszintén megvallom, hogy én behozatalát nálunk nemcsak ma, de soha sem kívánom.
De nemcsak ez okból nem kívánom, hanem m é g m á s okból is. A polgári házasságot, m i n t az a külföld némely á l l a m á b a n létezik, az állami m i n d e n h a t ó s á g és az egyházi m i n d e n h a t ó s á g (?) közti küzdelem szüleményének t a r t o m .
Ismétlem, a polgári házasság egy harcz szüleménye, melyben van egy győztes és van egy legyőzött fél. S bár minden ily harczban az utóbbi időkben az állam győz, az én meggyőződésem mégis az, hogy vallási kérdésekben a legroszabb egyezség is sokkal jobb, m i n t a legfényesebb győzelem.
160 RELIGIO.
É s hogy ott, a hol az egyik fél a m á s i k a t legyőzte, mind a kettő, a győztes úgy m i n t a legyőzött fél e g y a r á n t vesztes."
Igy i s m e r t e A n d r á s s y G y u l a gróf a p o l g á r i h á z a s s á g o t és szomorú következményeit az életből.
E s z o m o r ú következmények egyike a családok elke-reszténytelenedése, m é g oly á l l a m o k b a n is, m i n t p é l d á u l P o r o s z o r s z á g , hol p e d i g a p r o t e s t a n t i s m u s u r a l k o d ó vallás, m e l y n e k fővárosából Berlinből az 1 8 7 9 . és 1880. évekre vonatkozólag, Öttingen n y o m á n a következő statisztikai a d a t o k állanak r e n d e l k e z é s ü n k r e :
1879. 1880. Százalék 1879. 1880.
I. a) Született protestáns szülőktől 31,696 31.347 100,0 100,0 Ezekből kereszteltetett . . . . 23,617 25.210 74,5 80,6 Keresztség nélkül maradt . . 8,079 6,137 25.5 19,4 b) Vegyes házasságokból (fele) . 2,016 2,047 100,0 100,0
Ebből megkeresztelve 1,677 1.702 83,1 83,2
Keresztség nélkül 339 345 16,9 16,8
c) Törvénytelenek prot. anyáktól 5,163 5,284 100.0 100,0 Ebből meg lett keresztelve . . 2,308 2.697 46,2 50.4
Nem kereszteltetett 2,783 2,587 53,8 49,6
II. Házasságkötések.
a) Evangelikus házaspár 8,510 8,764 100.0 100,0 Ezekből egvházilag esketve . 3,489 3,788 40,9 43,2 Egyházüag nem esketve . . . . 5.021 4.976 59.1 56.8 b) Vegyesházasságok (ev. és kath.)
fele . . . 702 741 100,0 100,0
Ezekből egyházilag esketve . 244 297 34,7 40,4 Egyházilag nem esketve . . . 458 444 65,3 59.6 Az idézett s t a t i s z t i k a i a d a t o k o n kivül s e m m i s e m i l l u s t r á l j a annyira a h e l y z e t e t , m i n t m a g o k n a k a p r o t e s -t á n s o k n a k m a i k ü z d e l m e i N é m e -t o r s z á g b a n az o -t -t b e h o z o -t -t p o l g á r i h á z a s s á g ellen ; ők m é l y e n sértve érzik m a g u k a t vallásos érzületükben ezen i n t é z m é n y á l t a l s annak meg-s z ü n t e t é meg-s é r e t ö r e k e d n e k .
A ki N é m e t o r s z á g vallási viszonyait figyelemmel kiséri, az e l ő t t e törekvések i s m e r e t l e n e k n e m l e h e t n e k . E tekin-t e tekin-t b e n egész h a l m a z m e g b i z h a tekin-t ó , különösen a p r o tekin-t e s tekin-t á n s o k részéről j ö v ő , ilyféle t ö r e k v é s e k r e vonatkozó a d a t r a hivat-k o z h a t n á n hivat-k . Mindezehivat-k mellőzésével azonban elegendőnehivat-k t a r t j u k fölemliteni, hogy 1875. évi s z e p t e m b e r 8-án körül-belül 6 0 0 lelkésze a p r o t e s t á n s á l l a m e g y h á z n a k g y ű l t össze és h é t p o n t b a n a d t á k elő s é r e l m e i k e t , a m á r b e h o z o t t s t ö r v é n y e s e n fönnálló p o l g á r i h á z a s s á g ellen. (L. S o h m R e c h t der E h e s c h . 12.)
É s u g y a n a z o n p r o t e s t á n s S o h m m a g a m o n d j a : „ S e m m i k é t s é g e t sem szenved, az evangelikus egyház épp ugy ellenzi a p o l g á r i h á z a s s á g o t , m i n t a k a t h o l i k u s egyház. A p o l g á r i h á z a s s á g t ó l m e g t a g a d j a a t ö r v é n y e s j o g i k ö v e t k e z m é n y e k e t és n e m c s a k e g y n é h á n y egyházi high torieseknek i z g a t á s a az a p o l g á r i h á z a s s á g ellen, a m i t l á t u n k , h a n e m a népnek l e g b e n s ő b b m e g g y ő z ő d é s é b ő l származó e g y ö n t e t ű , n é p s z e r ű ellenállás az, a m i az evangelikus egyháznak á l l á s p o n t j á b a n nyilvánul. A p o l g á r i h á z a s s á g n e m c s a k n é p s z e r ű t l e n , de tőle N é m e t o r s z á g n a k u g y evangelikus, m i n t k a t h o l i k u s népe egyenesen és nyiltan m e g t a g a d j a a s a j á t o s j o g i következ-m é n y e k e t . Az okokat, a következ-melyek az evangelikus e g y h á z a t ellentétbe hozták s a j á t elveivel, a m e l y e k az e g y h á z a t és e g y ú t t a l az evangelikus n é p e t ezen. k ü l ö n b e n szokatlan f e l h á b o r o d á s r a k é n y s z e r i t e t t é k a t á r s a d a l m i r e n d d e l szem-ben, nem nehéz kitalálni." ( L . S o h m , Die obligatorische Civilehe u n d ihre A u f h e b u n g . 1880. 24. 1.)
E z e k b ő l is kitűnik, hogy a p o l g á r i h á z a s s á g a vallási conflictusokat n e m s z ü n t e t t e m e g ; sőt ugyanazon egy val-l á s ú a k közt, m i n t P o r o s z o r s z á g b a n , m a g u k az evangéval-li- evangéli-kusok között, idézett elő s z a k a d á s t .
E l i s m e r j ü k , hogy m o s t a n i h á z a s s á g i j o g r e n d ü n k b e n ziláltság uralkodik, de nem Í r h a t j u k alá azon állitást, hogy a polg. h á z a s s á g b e h o z a t a l á v a l l e h e t n e azt szanálni, m e r t ezen ziláltságnak oka n e m az egyházi, h a n e m a p o l g á r i törvényekben k e r e s e n d ő .
A v e g y e s h á z a s s á g o k b a az 1 8 6 8 . -évi 4 8 . t.-cz. által b e v i t t d u a l i z m u s és az u g y a n c s a k 1 8 6 8 . évi 53. t.-cz. 8.
§-bán k i f e j e z e t t helytelen elv okai annak, hogy egészséges j o g r e n d n e m létezik. E z e k a j o g eszméjével ellenkező tör-vények okozták a m i n d n y á j u n k által i s m e r t b a j o k a t s nem a felekezeti h á z a s s á g i jogok, a m i n t t é n y l e g 1 8 6 8 e l ő t t a h á z a s s á g i j o g r e n d m o s t a n i z i l á l t s á g á t n e m i s m e r t ü k . Á m d e m i n d e n b a j n a k t e r m é s z e t e s orvosszerét csak annak m e g -s z ü n t e t é -s é b e n -szoká-s k e r e -s n i , a m i a b a j t okozta -s nem u j b a j o k felidézésében.
M á r p e d i g i l y e s m i t tennénk, h a a nálunk előforduló h á z a s s á g i b a j o k valódi okainak f e l t ü n t e t é s e h e l y e t t a p o l g á r i h á z a s s á g o t hoznók be.
Ezekben k i v á n t u k e l m o n d a n i azt, hogy a m a g y a r k a t h . p ü s p ö k i k a r m i é r t k é n y t e l e n a m a g a s k o r m á n y egyházpoli-t i k a i p r o g r a m m j á v a l s z e m b e n állásegyházpoli-t foglalni.
E g y h á z u n k és hazánk igaz szeretete m o n d a t t a el velünk ezeket.
Kik e g y é b i r á n t kiváló t i s z t e l e t ü n k őszinte nyilvánitása m e l l e t t m a r a d u n k
B u d a p e s t e n , 1893. m á r c i u s 3 - á n .
Aláirva : ugyanazok.