• Nem Talált Eredményt

Fintech alkalmazások

In document DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Pldal 95-98)

5. RÉSZTERÜLETEK ELEMZÉSE FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK

5.3. ÁTALAKULÓ PÉNZÜGYI és FIZETÉSI RENDSZEREK

5.3.3. Fintech alkalmazások

A pénzügyi válságot követően létrejött Startup vállalkozások és közösségi hálózatok kiterjesztették szolgáltatásaikat már olyan területekre is ahol korábban csak bankok dolgoztak.

Ezeket a szoftver alapú innovációs technológiákat használó, szolgáltató vállalkozásokat összefoglaló néven Fintech szolgáltatóknak nevezzük. A Fintech cégek új típusú technológiai megoldásokat kínálnak banki és vállalati pénzügyekre, tőkepiaci feladatok ellátására, adatelemzésre, fizetési és személyes pénzügyi menedzsmenthez valamint üzleti struktúrák

96

kialakításához (Skan et al. 2014). Távolabbról tekintve a Fintech egy új piac, ami önmagába integrálja és felváltja a hagyományos pénzügyi struktúrákat új technológiai alapú folyamatokkal (Hochstein, 2015). A Fintech cégek legjellemzőbb csoportjait mutatja be az 5. táblázat.

Eredet Szervezeti példák: FNZ, Marqeta, Onfido Apple, Ant Financial, Tencent

Pénzügyi Szervezeti példák SoFi, TransferWise, LendingClub Wells Fargo, Ping An

Kis vállalkozások Nagy vállalatok Méret szerint

5. táblázat: Fintech szolgáltatók csoportosítása szervezeti felépítés szerint 2018-ban Forrás: Saját szerkesztés /McKinsey & Company: Synergy and disruption: Ten trends shaping fintech

2018. alapján/

A Fintech cégek erősödése tovább ösztönözi a mobileszközök fejlesztését, a szoftverek és ICT megoldások egymással való gyors ütemű összehangolását. A Fintech iparág sok piaci szereplőben, mint a bankrendszerre leselkedő veszélyként fogalmazódik meg, míg mások szerint ez egy kiváló lehetőség, ami nagyobb rugalmasságot, jobb működést eredményez sok banki területen és a szolgáltatások színvonalának emelkedésében. 2008 óta a Fintech vállalatok legnagyobb eredményei a fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, a teljes technológiai befektetés 70%-át fordították erre a célra. 2013 óta egyre növekszik az egyéb banki és vállalati pénzügyi szolgáltatásokra fordított összegek felhasználása (jelenleg 29%), az adatelemzésre fordított összeg (19%) és a személyes pénzügyi menedzsmentre fordított kiadások (14%). A Business Insider szerint a globális Fintech piac értéke 2015-ben már elérte a 49,7 milliárd USD összeget, éves szinten 25%-kal növelve a szektorra vonatkozó befektetéseket. Jelenleg a Fintech ipar öt fő területet foglal magában:

 pénzügyek és befektetések áthidaló kölcsönök voltak. A piaci részesedés növekedésével egyidejűleg a nagyobb jövedelmű ügyfelek irányába igyekszik nyitni a szektor, míg jelenléte leginkább Ázsiában és az Észak-Amerikai területeken érződik (Romanova és Kudinska 2017). A Fintech termékek egyre inkább népszerűek egyszerű kezelhetőségük, attraktív költségszerkezetük, több termékhez való könnyű

97

hozzáférhetőségük miatt. Amellett, hogy jobb online élményt és funkcionalitást biztosítanak, jobb minőségű szolgáltatásokat alakítanak ki, termékeik sokkal innovatívabbak a tradicionális bankokhoz képest és felhasználóik bizalma is nagyobb irántuk, mint a hagyományos intézmények iránt. Hátrányként a felhasználók magukról a termékekről szóló információk hiányát említik, valamint nem kapnak részletes tájékoztatást a Fintech termékek gyakorlati használati módjáról, illetve nem bíznak a termékben vagy a szolgáltatás biztonságos jellegében (Romanova és Kudinska 2017). A tudományos szakirodalom a Fintech szolgáltatókat alapvetően két csoportra osztja:

 Fintech cégek, amelyek kiegészítő szolgáltatásokkal bővítik a banki szolgáltatások körét

 Fintech cégek, amelyek szolgáltatásaikkal kiváltják a korábbi banki szolgáltatásokat Ez a csoportosítás segít annak megértésében, hogy a Fintech cégeket egyaránt tekinthetjük banki feladatok ellátásában együttműködő partnereknek és új piaci lehetőségeket kereső kihívóknak (Dapp, 2014). Mivel jobban képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó ügyfél igényekhez, ezért a legtöbb pénzügyi szakértő szerint a korábbi banki rendszerek fennmaradása reális üzleti kockázatot jelent. Ebből következően a legtöbb pénzintézet és bank számára fontos az együttműködési lehetőségek felkutatása a Fintech vállalatokkal, illetve szoros partnerség keretében belső banki közös szolgáltatások kifejlesztése. A technológia vezérelt szolgáltatók ezért egyre aktívabban fejlesztenek web- és adatbázis alapú pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat, versenyhelyzetet teremtve a bankoknak. A legkevésbé tudás alapú termékek és szolgáltatások így könnyen digitálisan standardizálhatókká válhatnak. Ezért a STATISTA (2017) által készített előrejelzések szerint a fizetési forgalmat lebonyolító termékek 95%-a; az egyszerű megtakarítási termékek 78%-a; a folyósszámla termékek 64%-a; a fogyasztási hitelek 54%-a kerülhet át Fintech cégek által fejlesztett szolgáltatások körébe. Míg a legkevésbé érintett területek pedig a strukturált megtakarítási termékek és a jelzáloghitelek lehetnek. A bankok számára a Fintech cégek pénzügyi területen való megjelenése az alábbi kockázatokat hordozza:

 a piaci részesedés részleges csökkenését (különösen a fizetési forgalom, hitelkártya és egyszerű megtakarítások területén)

 a termékek árrésének csökkenése alacsonyabb nyereséget generál

 növeli a működési kockázatot és a pénzügyi csalások lehetőségét

 növekvő banki függőséget eredményez a pénzügyi szolgáltatások technikai megoldásainak irányába

A legtöbb kutatás szerint viszont a bankok nem félnek az együttműködéstől a Fintech cégekkel, sőt közös programok keretében termékfejlesztéseket is végeznek együtt. Kockázati tőkealapjaik Fintech vállalkozások felé irányításával maguk is hozzájárulnak az IT szektor további fejlesztéséhez. A pénzintézetek közül kevesen gondolkodnak Fintech cégek akvizíciójában, illetve alig indítanak önállóan Fintech típusú termékfejlesztéseket. A Fintech technológia gyors előretörésének legnagyobb motivátora a kockázati tőke bevonása, a befektetők pl. a 2013-2014 időszakban mintegy megháromszorozták a Fintech cégekbe irányuló befektetéseiket a korábbi évekhez viszonyítva (Romanova és Kudinska 2017). A szoros együttműködés kialakítása pedig mindkét fél számára komparatív termékelőnyökkel szolgál:

 Nagymértékben standardizált és költséghatékony pénzügyi szolgáltatások jöhetnek létre

 Internet alapú és ebből következően földrajzilag kevésbé koncentrált jelenlétük lehet

98

 Az ügyfél elvárásokhoz könnyebben lesznek képes alkalmazkodni

 A pénzügyi termékszabályozást egyszerűbbé tehetik

 A termékek relatívan alacsony pénzügyi kockázatokat hordozhatnak

A Fintech cégek valós piaci előnye, hogy online jelenlétük miatt földrajzilag kevésbé kötöttek, az ügyfelek sokkal szélesebb körét képesek elérni. Komparatív előnyük, hogy a kisebb összegű kölcsönök és megtakarítások esetében nem hordozzák magukkal a lejárati kockázatot, mivel ők csak a platformot szolgáltatják, a hitelező pénzintézet pedig viseli a felmerülő kockázatokat. A bankok szempontjából ezért a Fintech cégekkel való együttműködés a legkevésbé költségigényes megoldás, viszonylag alacsony saját kockázat mellett (Romanova és Kudinska 2017). A különböző országok eltérő munkakultúrája, szabályozó rendszere, gazdasági állapota és egyéb speciális földrajzi valamint társadalmi körülményei viszont nagyban befolyásolják a területükön alkalmazható Fintech eszközöket. Ennek eredményeképp akár Ázsiában, de még az EU területén is eltérő szolgáltatásokkal és felhasználói igényekkel találkozhatunk.

A Fintech alkalmazások alterület fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak összefoglalása Az alterület vonatkozásában feldolgozott 6 szakirodalom alapján megállapítható, hogy a digitalizáció fenntarthatóságra gyakorolt hatása a kiválasztott indikátorok tekintetében gyengén pozitív, mivel a Pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége és a Kockázati tőke bevonásának lehetősége GCI mutatók kivételével a további 8 indikátor eredménye előjeltől függően ugyan, de közepesen erős és semleges kategóriákban található. Közepesen pozitív hatás a Pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség és a Hitelekhez való hozzáférhetőség egyszerűsége elnevezésű GCI mutatók esetében volt megállapítható. A Római Klub pénzügyi rendszerkockázati mutatók közül a Rövid távú gondolkodás és a Vagyonkoncentráció tekintetében a részeredmény pedig közepesen negatív hatású a fenntarthatóságra. Semleges hatás összesen 4 esetben, minden további Római Klub kockázati mutató és a Finanszírozás a helyi piacok bevonásával GCI mutató tekintetében volt megállapítható. A választott pénzügyi indikátor rendszerben, a Fintech alterület kapcsán minden esetben szerepelt utalás a választott szakirodalomban a digitalizáció fenntarthatóságra gyakorolt hatására.

In document DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Pldal 95-98)