A RÉSZTERÜLETEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE

Az értekezésben vizsgált 4 részterület összesen 21 alterületén zajló digitalizációs folyamatok következtében fellépő változások fenntarthatóságra gyakorolt hatásának helyes megítéléséhez a rendelkezésre álló 178 fenntarthatósági indexben szereplő több mint ezer indikátor közül az Ipari termelés részterületén az UNEP által 2015-ben meghatározott Sustainable Consumption and Production Indicators (SCP) mutatóit, valamint Pinto-Ferreira et al. (2015) által Sustainable Economic Index Function (EIF) néven meghatározott, a termelési folyamatot és környezeti hatásait közvetlenül mérő mutatókat valamint a Dashboard of Sustainability (DS) indexet használtam. A Fogyasztás részterületéhez az UNEP által 2015-ben meghatározott Sustainable Consumption and Production Indicators (SCP) mutatóit, valamint a Global Competitiveness Index (GCI) néven meghatározott indexben szereplő indikátorokból választottam. Pénzügyi területen a vizsgálati kritérium rendszer meghatározásánál a pénzügyi fenntarthatóságot a Lietaer et al. (2015) által a Római Klub megbízásából készített fenntarthatósági jelentésben szereplő kockázati faktorok alapján, valamint a Global Competitiveness Index (GCI) néven meghatározott index mutatói közül használtam részterülethez releváns elemeket. Végül a Társadalom részterületén az SSI (Sustainable Society Index), HDI (Human Development Index) és DS (Dashboard of Sustainability) indexben szereplő fenntarthatósági mutatók közül választottam. Az indikátorok kiválasztásának egyértelmű oka, hogy a többi népszerű index elemei közül hiányoznak azok a mérőszámok, amelyek alkalmasak lehetnének a szakirodalomban szereplő digitalizációs hatások korrekt visszajelzésére. Ezért a részerületek digitalizációjának fenntarthatóságra gyakorolt összesített hatásait a fenti indikátorok alterületenkénti alkalmazásával vizsgáltam végig a kutatás során (8. táblázat).

Az összehasonlító vizsgálat során egyértelműen megállapítható, hogy a választott gazdasági részterületek közül jelenleg a fenntarthatóságra nézve az Ipari termelés területén zajló változások a legpozitívabbak, jelentős mértékben múlják felül a másik két gazdasági részterület összesített fenntarthatósági átlagát. A fogyasztás részterületének részterületi gyengeségét alapvetően a Fogyasztói szokások változásának negatív tendenciája határozta meg, a folyamatban résztvevő milliárdos nagyságrendű lakosságszám hatása ugyanis globális méretben nem elhanyagolható. Akár az Ipari termelés alterületeit vesszük figyelembe, akár a Fogyasztás vagy a Pénzügyi részterületben gondolkodunk, egy sikeres fenntarthatósági koncepció érdekében meglévő látásmódunkon és fókuszpontunkon kellene változtatnunk. Hiszen ahogy jelenleg az Ipari termelés részterületén a fő fókusz a fenntarthatóság szempontjából legkevésbé hatékony Ipar. 4.0-n van, illetve ahogy a Fogyasztásban az E-kereskedelem piaci részarányának növekedésére fókuszálunk, úgy ehelyett ki kellene használnunk a meglévő szinergiákat, és azokat az alterületeket kellene elsősorban fókuszba állítani és energiával valamit anyagi erőforrásokkal feltölteni, amelyekre szánt egységnyi ráfordítások a fenntarthatóság szempontjából a legnagyobb jövedelmezőséget hozzák. Ilyen például az Ipari termelés részterületén az Üzleti modell Innováció; IoT és Körforgásos gazdaság bevezetése. A fogyasztás részterületén pedig a Fenntartható életstílus és otthonok koncepciójának előtérbe állítása.

Hasonlóan gyengén pozitív fenntarthatóságról beszélhetünk a Pénzügyi részterület digitalizációja kapcsán is. Az itt remélt pozitív változási folyamatok zászlóshajója a Blokkláncok használata és a Közösségi pénzügyletek kiterjesztése lenne, viszont mindkét alterület gyakorlati bevezetése erősen kidolgozatlan.

133

8. táblázat: Gazdasági és Társadalmi részterületek digitalizációjának hatása a fenntarthatóságra a felhasznált indikátorok alapján

Forrás: Saját vizsgálat és értékelés

E helyett a sokkal kisebb fenntarthatósági eredményeket mutató Kriptodevizák, Fintech alkalmazások és Fizetési szolgáltatások kerültek leginkább az érdeklődés homlokterébe, ezek megvalósulását pedig a szintén változatlan működéshez szabott Pénzügyi eszközök szabályozása alterület támogatja szintén kevéssé fenntarthatóságot támogató módon, de mégis hatékonyan. A Gazdasági részterületek összesített átlaga ennek ellenére még így is jobb, mint a Társadalmi részterületé, amelynek mutatói már a részterületi összefoglalásban ismertetett módon a Gazdasághoz képest több negatív eredményű alterületet is hordoz magában.

Digitalizációs folyamatok (13 db) Részterületek összesített hatásai Ipari termelés részterülete 1,15

Ipar 4.0 0,81

IoT 1,26

Körforgásos gazdaság 1,22

Üzleti modell innováció 1,29

Kereskedelem és Fogyasztási részterülete 0,33

E-Kereskedelem 0,50

Fogyasztói szokások változása -0,88 Fenntartható életstílus és otthonok 1,38

Pénzügyi részterület 0,52

Blokkláncok 1,00

Kriptodevizák 0,11

Fintech alkalmazások 0,40

Fizetési szolgáltatások 0,25

Közösségi pénzügyletek 1,10

Pénzügyi eszközök szabályozása 0,25 Digitalizáció összesített hatása a

gazdasági fenntarthatóságra 0,67

Digitalizációs folyamatok (8 db) Részterületek összesített hatása Társadalmi részterület

Társadalmi egyenlőtlenségek -1,44

Foglalkoztatás -0,50

Társadalmi környezet 0,56

Digitális ökoszisztémák 0,89

Közösségi és kulturális meggyőződések 0,70

Társadalmi jóllét 0,56

Elektronikus kormányzati eszközök 1,63 Inkluzivitás és Kormányzati Innováció 1,60

Digitalizáció összesített hatása a

társadalmi fenntarthatóságra 0,50 Fenntarthatóság és Gazdasági digitalizáció

Fenntarthatóság és Társadalmi digitalizáció

134

A Társadalmi részterület alacsonyabb fenntarthatósági eredményei részben érthetőek, hiszen a társadalmi átalakulások történelmi távlatokban mérve is mindig nagyobb időigénnyel történtek meg, mint az egyszerűbb technikai, technológiai vagy akár gazdasági szerkezetváltások.

A két nagy terület összehasonlítása során, figyelmet érdemel, hogy a társadalmi részterület amúgy hasonló szórású eredményeit tekintve a Társadalmi egyenlőtlenségek és a Foglalkoztatás negatív fenntarthatósági tendenciái mellett egyedül a szintén társadalmi folyamatokhoz erősen köthető Fogyasztói szokások változása tudott negatív eredményt produkálni. Összefoglalóan ezért azt a megállapítást lehetne tenni a digitalizáció fenntarthatóságot befolyásoló hatásainak tekintetében, hogy a társadalmi folyamatok javítása, az emberi gondolkodásmód és a foglalkoztatás szerkezetének és javadalmazásának átalakítása révén reális esély mutatkozna arra, hogy a jelenlegi gyengén pozitív sávhoz közeli fenntarthatósági teljesítmények helyett elmozdulhassunk egy stabil, közepesen pozitív értékdimenzió felé. Egyben elmondhassuk, hogy a digitalizáció irányába tett lépéseink eredménye megéri azt az anyagi és emberi ráfordítást, amit ezért a pozitív célért rááldozni érdemes. A társadalmi változások felé történő elmozdulás kulcsát személy szerint abban látom, hogy a társadalmi részterületen belül a leginkább fenntartható és pozitív eredménnyel rendelkező kormányzati folyamatok ez irányú erősítése adhatna lökést a hátrányban lévő alterületek felzárkóztatásához illetve a fogyasztás területén jelentkező, globális szinten nem fenntartható gondolkodásmód átalakításához.

135