A Társadalom digitalizációjának hatása a fenntarthatóságra / Összefoglalás

A társadalmi részterületen zajló digitalizáció következtében fellépő változások fenntarthatóságra gyakorolt hatásának helyes megítéléséhez a rendelkezésre álló 178 fenntarthatósági indexben szereplő több mint ezer indikátor közül a 2006-ban megalkotott SSI-ben (Sustainable Society Index), az UNDP által 1993 óta használt HDI-SSI-ben (Human Development Index) valamint a DS (Dashboard of Sustainability) indexben szereplő fenntarthatósági mutatókat választottam. Ennek oka, hogy a többi népszerű IWI, GHI, CDI, HI és FSI indexek valamint a relevánsan fellehető, társadalomhoz kapcsolódó további fenntarthatósági indexek elemei közül hiányoznak azok a mérőszámok, amelyek alkalmasak lennének a szakirodalomban jelzett digitalizációs hatások korrekt visszajelzésére. Ezért a fenti indikátorok alkalmazásával vizsgáltam a társadalom digitalizációjának fenntarthatóságra gyakorolt hatásait. A társadalmi részterület esetében a kiértékelés célja annak bemutatása volt, hogy a társadalom mindennapi működésére és a folyamatos társadalmi változásokra egyaránt ható digitalizáció következtében fellépő változások mennyire vezetnek a fenntarthatóság irányába és hogy az egyes, ide kapcsolódó kutatási alterületek mennyire teljesítenek jól a fenntarthatóság területén. A digitalizáció fenntarthatóságra gyakorolt hatása a társadalmi részterületen a mérésre kiválasztott 10 indikátor vonatkozásában összességében közepesen pozitívnak mondható, mivel a Jövedelem elosztás egyenlőtlensége és a Képzettségbeli egyenlőtlenség mutatóra vonatkozó gyengén negatív; az Életkilátások egyenlőtlensége mutatóra megállapított semleges visszajelzésen kívül a többi mutatóra vonatkozóan csak pozitív hatást tudtam megállapítani. Gyengén pozitív eredmény a Foglalkoztatottság mértéke tekintetében volt kimutatható a részterület kutatása során felhasznált összesen 88 szakirodalmi forrás alapján.

Közepesen pozitív hatást a további 6 indikátor vonatkozásában tudtam megállapítani, míg erősen pozitív hatást egyetlen mutató esetében sem találtam.

Az alterületek fenntarthatósági értékelése során megállapítható, hogy a társadalmi részterületet érintő digitalizációs folyamatok tekintetében a kormányzatok digitális működéséhez kapcsolódó részterületek: Elektronikus kormányzati eszközök; Inkluzivitás és kormányzati Innováció pozitív hatása a legerőteljesebb a fenntarthatóságra nézve. A digitalizáció a Digitális ökoszisztémák, a Közösségi és kulturális meggyőződések, a társadalmi környezet és Társadalmi jóllét területén tudtak közepesen pozitív eredményt hozni. Semleges hatásról egyik alterület vonatkozásában sem beszélhetünk, viszont a Foglalkoztatás terén gyengén negatív, a Társadalmi egyenlőtlenségek alterületén pedig közepesen negatív hatást tudtam megállapítani (lásd 7. táblázat).

130

7. táblázat: A társadalmi működés digitalizációjának hatása a fenntarthatóságra SSI, HDI és DS indikátorok alapján

Forrás: Saját vizsgálat és értékelés

Társadalom és Digitalizáció

SSI + DS + HDI társadalmi fenntarthatósági Indikátorok Társadalmi egyenlőtlen-ségek Foglalkoztatás Társadalmi Környezet Digitális Ökoszisztémák Közösségi és Kulturális meggyőződések Társadalmi jóllét Elektronikus kormányzati eszközök Inkluzivitás és kormányzati innováció Hatás / Indikátor Oktatás és Képzettség általános szintje-111110220,88Foglalkoztatottság mértéke-1-11110N/A20,43Nemek közti egyenlőtlenség000101220,75Jövedelem elosztás egyenlőtlensége-2-1010000-0,25Jó kormányzásN/AN/A1010221,00Közköltségek változása-201111220,75Képzettségbeli egyenlőtlenség-2-10N/A0N/A11-0,17Életkilátások egyenlőtlensége-2-20111N/A10,00Internet hozzáférés lehetősége-10N/A111220,86Környezeti katasztrófák emberi és anyagi veszteségei-2N/A1111220,86Vizsgálati alterület összesített hatása a fenntarhatóságra-1,44-0,500,560,890,700,561,631,600,51 A digitalizáció hatása a társadalmi fenntarthatóság alterületeire

131

Ezen indikátorcsoport esetében a szórás viszonylag nagy, a kormányzatok által erőteljesen támogatott digitalizáció hatása viszont kérdéses, hogy tudja ellensúlyozni a foglalkoztatásban és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének következtében keletkező társadalmi szakadékot. A kormányzati hatalmi koncentráció erősödésének és az információ/erőforrások egyenlőtlen hozzáférésének és elosztásának problémáját a digitalizáció önmagában nem oldja meg közvetlenül, sőt áttételesen további koncentrációjukat elő is segítheti, ami a fenntarthatóság érdekében megváltoztatni kívánt társadalmi struktúrák konzerválódásához vezethet. A másik négy alterület nem kirívóan magas pozitív értékei azt sejtetik, hogy az ezen a részterületen várt erőteljes, áttörő jellegű pozitív hatások egyelőre a közeli években még váratnak magukra. Az alkalmazott indikátorok vonatkozásában ugyanez a tendencia látszik kirajzolódni, hisz a legjobb pozitív értékek szintén a kormányzati és társadalomirányítási funkciókhoz közvetlenül közelebb álló indikátorok vonatkozásában tudtak megjelenni, míg a legrosszabb mutatók szintén az egyéni szerepekhez kötötten kerültek fókuszba.

Az alkalmazott indikátorok tekintetében megállapítható, hogy az SSI és a DS indikátorok eredményei erőteljesebb pozitív visszajelzést adtak a társadalom digitalizációs változásairól a szintén népszerű HDI értékekhez képest. A két indikátor típus közötti eredménybeli eltérés ennek ellenére nem túlzottan jelentős, bár hatásterületük szemmel láthatóan továbbra is lényegesen eltér egymástól. Ebből következően kérdéses, hogy a két terület fenntarthatóság vonatkozásában mutatkozó eltérése képes lesz-e a későbbiekben kiegyenlítődni más, összekapcsolásukat pozitívan befolyásoló hatás nélkül. Fontos lenne ezért, hogy a fenntarthatósági folyamatok kiegyensúlyozása végett a társadalmi tevékenységek során erőteljesebb fókuszt kapjon a negatív tendenciák megállítása, vagyis a Jövedelem elosztás egyenlőtlensége; a Képzettségbeli egyenlőtlenségek és az Életkilátások egyenlőtlensége elleni hatékony és erőteljes küzdelem.

Ebből kifolyólag a részterület gyengén pozitív eredményei egyelőre kevéssé változtatják meg pozitívan a legtöbb kutatás szerint a fenntarthatóság tekintetében szintén kritikusnak tűnő jelenlegi társadalmi működést. Egy adott mutató vonatkozásában hiányzó szakirodalmi hivatkozás összesen 8 db (10%) fordult elő a tárgyalt részterület kapcsán. Indikátor szintű negatív fenntarthatósági hatás magasabb értéken 15%-ban (12 db), semleges hatás pedig közepes arányban, az alterületi részeredmények 22,5%-ban (18 db) volt mérhető. A semleges részeredmények eloszlása külön is figyelmet érdemlő, ugyanis a Jövedelem eloszlás egyenlőtlensége tekintetében öt, a Nemek közti egyenlőtlenség területén pedig négy esetben született semleges eredmény, ami a digitalizáció ezen területekre vonatkozóan gyenge befolyását jelzi, ezért a társadalom és a döntéshozók számára a többi negatív tendencia megfékezése mellett ezen indikátorok vonatkozásában a nagyobb figyelem összpontosítás szintúgy indokoltnak látszik.

132

5.5. A RÉSZTERÜLETEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ