Az értekezés a XXI. század elejének egyik legújabb technológia vívmányának, a digitális gazdaság ideájának az üzleti gyakorlatban való egyre erőteljesebb megjelenését vizsgálja, amely a globális gazdaság szerkezetét mélyrehatóan átalakító és hatékonyságot növelő irányelvei mentén kihat nemcsak a kapitalista piacgazdaság működésére, hanem a természeti és társadalmi környezet állapotára is. Témaválasztásom indoka a konkrét személyes érdeklődésen túl, a természeti környezetben zajló, növekvő intenzitású klímaváltozás, a napjainkban egyre inkább felgyorsuló gazdasági folyamatok új irányvonalainak megértése és a megjelenő információtechnológiai alapú változásokhoz való alkalmazkodás igénye, a látható folyamatok logikus értékelése, a digitalizáció és a sokszor indokolatlanul háttérbe szorított fenntarthatósági törekvések egymással való összekapcsolhatóságának, összefüggéseinek, tudományos jellegű alkalmazhatóságának szándéka. Ugyanis nagyon kevés olyan gazdasági részterület van, amelynek befolyásolásával egy egész életciklusra kiterjedően vagyunk képesek a negatív környezeti hatásokat csökkenteni. Ezek közül kiemelkedő az ipari termelés, a fogyasztás (felhasználás) és a hulladékhasznosítás (OECD1, 2009).
Az értekezés korlátozott keretei miatt ebből mindössze az ipar és a fogyasztás részterületével van lehetőségem jelen esetben foglalkozni amellett, hogy az összes gazdasági tevékenységet támogató-finanszírozó pénzügyi rendszerre és a felhasználó szerepét betöltő társadalomra gyakorolt digitális átalakulás eltérő hatásait kívánom vizsgálni. A részterületek kiválasztásának további indoka a környezeti erőforrások felhasznált anyagáramának természetes feldolgozási ciklusa általi összekapcsoltságuk, egymásra épülésük. Ez egyben automatikusan is lehatárolja a vizsgálható részterületek körét. Az értekezés témájához általam kiválasztott célcsoport a statisztikailag is jól vizsgálható OECD országok köre, mivel az ebben a csoportban szereplő országok megközelítően azonos technikai fejlettségük és nyitott piacgazdasági rendszerük, lényegileg azonos pénzügyi struktúráik és kultúrájuk okán a leginkább közvetlenül érintett résztvevői a digitális gazdaság gyors ütemű kiépítésének és társadalomirányítási rendszerük hasonlóságának következtében jórészt egyező feladatokkal kell szembenézniük a digitális állam bevezetésének lehetőségeivel kapcsolatosan. Az OECD 35 tagországából 18 EU tag /köztük Magyarország/ így egyben meg tud valósulni a téma hazai alkalmazhatóságának kritériuma is.
Emellett ennek a közösségnek egyaránt tagjai fejlett és fejlődő országok a Föld 5 kontinenséről, valamint az ide tartozó 1.257 millió fő (OECD2, 2018) leképezi a Föld jelenleg 7,6 milliárd fős (Worldometers1, 2018) lakosságának 16,5%-át, mely lélekszáma alapján elegendő méretű ahhoz, hogy az itt lezajló fenntarthatóságot érintő természeti, gazdasági és társadalmi folyamatok globális méretekben is szignifikánsan éreztessék hatásaikat.
A kutatás általános célja a fenntarthatóság kritériumainak, dinamikájának vizsgálata digitális gazdasági és társadalmi környezetben, elsődlegesen ökológiai közgazdaságtani nézőpontból, deduktív elméletalkotást követő felderítő és leíró jellegű kutatás lefolytatásával. Mindezt azzal a szándékkal, hogy kielégítse a szerző és az olvasók témával kapcsolatos komplexebb megértés iráni vágyát, áttekintse a digitalizálódó gazdaság és társadalom vonatkozásában mai napig fellelhető aktuális, elsősorban nemzetközi és kisebb mértékű hazai tudományos szakirodalmat, valamint megállapítsa egy későbbi, alternatív részterületekre kiterjedő alaposabb vizsgálat esetleges relevanciáját. Egyben elősegítse jövőbeli kvantitatív jellegű tudományos vizsgálatok
16
során sikeresen alkalmazható eljárások kidolgozását abban a vonatkozásban, hogy az OECD országok kialakuló digitális alapú gazdasági rendszerei milyen hatással vannak a fenntarthatóság különböző részterületeire. A fenti célok kitűzését elméleti és gyakorlati szempontok egyaránt igazolják. Elméleti megközelítésben a közgazdaságtannal és az információtechnológiával, társadalomtudománnyal foglalkozó szakirodalom biztosítja a megfelelő tudományos ismereti alapot, míg gyakorlati oldalról az OECD országokban már megkezdődött munkaerő-piaci szerkezetváltozás és a kormányzati szolgáltatások digitalizációja szolgál vizsgálati háttérként.
A doktori munkám első számú célkitűzése az volt, hogy szakirodalmi áttekintés alapján bemutassam és rendszerezzem a fenntarthatóság és a digitalizáció fogalmának fejlődését és választott részterületeinek kapcsolatát. Második célkitűzésként azt jelöltem ki, hogy az általam elérhető tudományos publikációk, tanulmányok alapján körbejárom a digitalizáció termelésre, fogyasztásra, pénzügyekre és a társadalomra gyakorolt hatásának kérdéskörét. A kutatás harmadik célkitűzése a szakirodalomban fellelhető fenntarthatóságot mérő indikátorrendszerek felkutatása, rendszerezése és értékelése volt, valamint egy olyan indikátorrendszer kiválasztása illetve összeállítása, amely alkalmas lehet a választott részterületek digitalizációjának fenntarthatóságra gyakorolt hatásának mérésére is. Végül célul tűztem ki a kiválasztott 4 részterület 21 alterületének – 13 gazdasági és 8 társadalmi - fenntarthatósági értékelését a kiválasztott indikátorrendszerrel úgy, hogy azok digitalizációval kapcsolatosan bekövetkező változásait bemutatni legyenek képesek. A kutatás alapvető célja az alábbi hipotézisek vizsgálata, igazolása:
I. Hipotézis
A jelenleg tudományosan elfogadott és alkalmazott gazdasági és társadalmi fenntarthatósági indexek megfelelőek a digitális átalakulás különböző területein lezajló változásokat és azok környezetre gyakorolt hatásainak visszajelzésére.
II. Hipotézis
Az ipari termelés részterületének erősödő digitalizációja, az új technológiák és módszertanok, elméleti koncepciók bevezetésével elősegíti és hozzájárul kapcsolódó alterületeinek fenntarthatóbb és hatékonyabb működéséhez. Ez a folyamat csökkenti a termeléshez szükséges különböző gazdasági és természeti erőforrások felhasznált mennyiségét és ezáltal a környezeti terhelést is mérsékeli.
III. Hipotézis
A Kereskedelem és fogyasztás részterületének erősödő digitalizációja, az új technológiák, módszertanok és elméleti koncepciók bevezetésével elősegíti és hozzájárul a kapcsolódó gazdasági alterületek fenntarthatóbb és hatékonyabb működéséhez. Ez a folyamat a termeléshez szükséges különböző erőforrások felhasznált mennyiségét és a környezet terhelését. Áttételesen pedig hozzájárul egy fenntarthatóbb társadalmi működéshez.
IV. Hipotézis
A Pénzügyi rendszer, mint gazdasági részterület erősödő digitalizációja, a megjelenő új technológiák, szoftver alapú alkalmazások, felhasználói lehetőségek és elméleti koncepciók
17
bevezetésével elősegíti és hozzájárul kapcsolódó alterületeinek fenntarthatóbb és egyre hatékonyabb működéséhez. Ez a folyamat pozitív hatással van a rendszer kockázataira és egyben segít kiküszöbölni az ezekből fakadó folyamatos gazdasági növekedési kényszert, továbbá a pénzügyi források hozzáférési és alkalmazási lehetőségeinek kiszélesítésével hozzájárul egy fenntarthatóbb társadalmi működéshez.
V. Hipotézis
A Társadalom egyre erősödő digitalizációja, a gazdaság átalakulása, a megjelenő új technológiák, szoftver alapú alkalmazások és kormányzati újítások bevezetésével elősegíti és hozzájárul kapcsolódó alterületeinek fenntarthatóbb és hatékonyabb működéséhez. Ez a folyamat csökkenti a társadalmi különbségeket, szervezettebbé és költséghatékonyabbá teszi a kormányzati működést, hozzájárul egy magasabb szintű társadalmi fenntarthatósághoz.
A kutatás alapvető feladata ezeknek megfelelően a társadalomtudományi kutatás módszertanának alkalmazásával annak megállapítása, hogy a gazdasági (ipar, fogyasztás, pénzügyek területén) és társadalmi szintéren zajló digitális átalakulás milyen hatást gyakorol az ugyanezen vizsgálati területekre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott és széleskörűen alkalmazott fenntarthatósági indexekben található indikátorokra, ezáltal elősegíti-e a fenntarthatóság kritériumrendszerének megvalósulását és mérsékeli-e a természeti környezet erőforrásainak túlzott mértékű felhasználását és károsítását. Jelen értekezésemben, terjedelmi korlátok miatt a fenntarthatósággal összefüggésben gazdasági és társadalmi oldalról nem tervezem részletesen vizsgálni:
A digitális átállás mezőgazdaságot és egészségügyi területet érintő hatásait
A népességnövekedés és migráció hatásait
A globális középosztály átalakulásából eredő társadalmi problémákat
A városiasodás következményeit, beleértve a Smart Cities koncepciók hatásait
A digitális átállás következtében a megváltozó közlekedési és szállítási rendszereket
A digitalizációval és az információtechnológiával kapcsolatos új jogi kérdéseket Doktori munkám – a jelen bevezető fejezeten kívül – négy fő fejezetre tagolódik: szakirodalmi áttekintésre, anyag és módszerre, az eredményekre és a következtetésekre. A szakirodalmi áttekintésben alapvetően három témakört járok körül:
Egyrészt összegyűjtöm, hogyan alakult a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés, és a digitalizáció fogalma, illetve milyen lehetőségek merülnek fel változásaikkal kapcsolatban.
Másrészt ismertetem, hogyan értelmezhető a fenntarthatóság a gazdaság és társadalom vonatkozásában és hogyan járulhatnak hozzá az egyre jobban digitalizálódó rendszerek a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz.
Harmadrészt bemutatom, hogyan lehet kvalitatív módszerekkel mérni a gazdaság és társadalom alterületeinek fenntarthatóságában bekövetkező változásokat indikátorokkal, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az indikátorok kiválasztásánál és kidolgozásánál, hogyan lehet összehasonlítani már meglévő indikátorrendszereket.
18
Az anyag és módszer fejezetben részletesen bemutatom a kutatómunkám során alkalmazott indikátorok kiválasztását és felhasználásának logikáját.
Az eredmények fejezet ismerteti az empirikus kutatásomat, melynek keretében összesen 21 gazdasági és társadalmi alterületet mértem fel saját kiválasztású indikátorok alkalmazásával. A felmérést követően az egyes gazdasági és társadalmi részterületek fenntarthatósági eredményei meghatározásra kerültek.
Az értekezés utolsó fejezetében a feltett kutatási kérdéseimre választ keresve és adva foglalom össze a következtetéseimet és az értekezés továbbvitelének lehetőségeit.
Az elkészült értekezés felhasználói lehetnek diákok, kutatók, szaktanácsadók, politikusok vagy olyan gazdasági szereplők, akiknek különböző feltevései vannak a digitalizáció hatásait illetően.
Az értekezés ezeknek az elképzeléseknek kíván egy valós hátteret - keretet adni, a kapcsolódó friss nemzetközi tudományos szakirodalom felhasználásával, illetve azt kívánja minden olvasó részére megmutatni, hogy a megkezdett fejlődési úton haladva ezek a változások milyen hatásokat gyakorolnak a gazdaság és a társadalom jelenlegi működésére a fenntarthatóság vonatkozásában. Az alterületek bemutatása során a megfigyelhető tendenciák segítenek minden felhasználó számára abban, hogy lehetőségeikhez mérten felkészüljenek illetve maguk is cselekedni legyenek képesek a különböző fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében, akár aktívan felhasználva céljaik megvalósításához az értekezésben megjelenő eredményeket.
19