A KUTATÁS TERÜLETE ÉS KRITÉRIUM RENDSZERE

Kutatómunkám szempontjából elsődleges feladatnak tartom, hogy meghatározzam a vonatkoztatási keretet, ami a digitalizáció és a fenntarthatóság viszonyrendszerében a digitalizáció hatásainak vizsgálata a fenntarthatóság különböző részterületeire. A

47

fenntarthatóságra gyakorolt közvetlen hatás nagysága alapján a négy kiválasztott részterület az ipari termelés; a fogyasztás; a pénzügyek és a társadalom. A részterületeken belül a digitalizációval leginkább érintett illetve újonnan megjelenő intenzíven fejlődő, az ipari termelés és a fogyasztás területén négy-négy, a pénzügyek területén 6; a társadalmi területen, annak szerteágazó mivolta miatt 8 alterület került kijelölésre.

A következő lépésben kiválasztottam a fenntarthatósági indexek közül azokat az indexeket, amelyekben szereplő indikátorok közül leginkább alkalmasakat arra, hogy rajtuk keresztül tudjam lemérni a digitalizáció okozta fenntarthatóságot érintő változásokat egy-egy gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi területen jelentkező technológiai újítás vagy szerkezeti változás vonatkozásában. Alapvetően két lehetőség közül kellett választanom: vagy kidolgozok egy teljesen új komplex indexet vagy egy, már meglévő rendszerből adaptálok indikátorokat. A szakirodalom előzetes áttekintése után egyértelművé vált számomra, hogy egy teljesen új, digitalizációs hatásokat mérő index kidolgozása jóval nagyobb terjedelmű munkát igényel, mint amennyi egy doktori értekezés keretei között számomra rendelkezésre áll. Ezért úgy döntöttem, hogy a szakirodalmi áttekintés alapján kiválasztom azokat az indikátorokat, amelyek alkalmasak lehetnek a megfogalmazott változások korrekt visszajelzésére, majd az általuk kapott eredményeket összehasonlítom egymással, mind a meghatározott részterületek, mind pedig a az indikátorokra kifejtett összesített hatások vonatkozásában. A szakirodalmi áttekintést tartalmazó fejezetben a téma elméleti hátterének, összefüggéseinek feltárását elsődlegesen keresztmetszeti vizsgálattal, mintegy pillanatfelvételt készítve a naprakész nemzetközi szakirodalom rendszerezésével, feldolgozásával, összefoglalásával végeztem. A kutatás földrajzi területe és mintavételi kerete a rendelkezésre álló kvantitatív és kvalitatív információk, statisztikák rendelkezésre állását és általános megbízhatóságát figyelembe véve a digitalizációban élen járó elsődlegesen OECD országok köre.

A kutatás során a vizsgálati keretet a felállított hipotézisekre adható tudományos válaszok vonatkozásában szakirodalom elemzésen és összevetésen alapuló, következtető kutatást kívánok folytatni, melynek bázisát az aktuális, általam feldolgozott főként nemzetközi és néhány hazai szakirodalom szolgáltatja. Témaválasztásom területén a tudományos eredmények és cikkek köre gyorsan bővül, de azt is el kell ismerni, hogy a rendelkezésre álló információk jövőbeli alkalmazhatósága még nem teljesen felderített (Mercier-Laurent, 2015). Így az elkészült tanulmány inkább tekinthető aktuális tudományos pillanatfelvételnek, mintsem hosszú távon változatlan érvényességű közlésnek. Az értekezés vonatkoztatási kerete az itt megjelenő, az irodalomjegyzékben meghatározott szakirodalmak alapján levont következtések képezik, amelyek lehetőség szerinti naprakészége mellett meg kell említeni, hogy a téma időszerűsége miatt a szakirodalom az értekezés elkészülte alatt is további bővülésen ment keresztül, vagyis az itt megfogalmazott állítások és eredmények ebben a feldogozott szakirodalmi környezetben szolgáltatnak releváns eredményeket. Az értekezés szakirodalmi kerete ezért elődlegesen a 2010-2018 között megjelent nemzetközi forrásmunkák, amelyből a részterületek és alterületek vonatkozásában a leginkább népszerű és egyben gyors elterjedés alatt álló fejlesztések témakörei kerültek részletesebb vizsgálata. Vagyis az ezen irodalmak összesítésével feltárható tendenciák és hatások azok, amelyek a kereteit jelentik az értekezés tartalmi érvényességének.

48

A szakirodalom feldolgozása során meg kell állapítanom, hogy a jelenleg elérhető ismeretanyag leginkább az irányelvek és a tendenciák bemutatására tudott vállalkozni, mivel a rendelkezésre álló, több mint 400 szakirodalmi cikk a tudományos kutatások jelenlegi állása szerint nem tud még pontos, főleg globálisan összesített vagy magyarországi pontos statisztikai adatokra támaszkodni. Alapvető elvárás volt a szakirodalmak kiválasztása és felhasználása során, hogy egy kutatási alterület feldolgozásához minimálisan 5 db, a témához kapcsolódó friss (2005 utáni) szakirodalom álljon rendelkezésre. A tendenciák érzékeltetésére és a tudományos kutatói álláspontok alapján meghatározható irányvonalakról ezért elsősorban kvalitatív jellegű kutatás lefolytatására nyílt lehetőségem. Összehasonlító és leíró jellegű statisztikai számsorok nemzetközi és hazai vonatkozásban várhatóan csak a következő években állnak majd rendelkezésre. Ennek megfelelően az adott részterületek kiértékelése a kvalitatív jellegnek megfelelően intervallumskála segítségével történhet. Az intervallumskála nagysága a nagyszámú és eltérő jellegű kutatási eredmény és vélemény miatt, továbbá a kutatási alterületek nagy száma (21 alterület) okán egy egységes arculat és viszonylagosan jó besorolhatóság okán 5 elemű intervallumskála használata mellett döntöttem, amely alkalmas mind a negatív, semleges, és pozitív hatások erősségének egyszerű számszaki behatárolására és összesítést illetve csoportátlag alapú összehasonlítást is lehetővé tesz. Valamint a különböző részterületek és alterületek jelenlegi eredményeinek egymással való összehasonlítását is lehetővé teszi.

A tudományos fenntarthatósági szakirodalomban fellelhető, az értekezés céljával kompatibilis indexek kiválasztását követően meghatároztam azokat a legfőbb paramétereket, amelyekkel az általam is használható rendszernek rendelkeznie kell. Ahogy azt már a megelőző fejezetben kifejtettem, olyan mérőrendszereket kerestem, amelyek:

 kifejezetten alkalmasak a digitalizáció hatásainak értékelésére az adott környezetben,

 a fenntarthatóság gazdasági és társadalmi pilléreit vizsgálják,

 bármilyen termelési iránnyal (szerkezettel) rendelkező gazdaságban alkalmazhatóak

 a világ bármely országában alkalmasak a bekövetkező változások mérésére

Ez utóbbit azért tartottam fontosnak, mert az indexek legjelentősebb része főként a fejlett és OECD országokra vagy különböző gazdasági régiókra lett kidolgozva, ezért teljeskörű adaptálhatóságuk korlátozott vagy nagyon időigényes lett volna. A szakirodalomban megtalálható rendszerek fenti paraméterek alapján történő rendszerezése során három olyan mérőrendszert találtam, amelyek megfelelőnek bizonyultak a kutatás céljainak megvalósításához (ezeket az előző fejezetben röviden ismertettem). A kiválasztott index bázisok a következők voltak: EIF, DS, UNEP SCP, GCI, SSI, HDI és a Római Klub által jelzett pénzügyi kockázati faktorok. Ezt követően megvizsgáltam, hogy az egyes rendszerek a vizsgálat tárgyát képező fenntarthatósági részterületek közül mennyit fednek le indikátoraikkal.

Ha volt legalább egy olyan digitalizációval kapcsolatba hozható indikátora a vizsgált rendszernek, amely az adott altémára vonatkozott, akkor azt úgy értékeltem, hogy az adott indikátor lefedi az adott altémát, és az értékelési folyamatba és táblázatokba így beillesztésre kerülhet. Azt nem vizsgáltam, hogy az egyes altémákat a kiválasztott indikátorok milyen mértékben fedik le. Az adott részterület alterületeinek digitalizáció következtében fellépő változásainak az adott indikátorra gyakorolt, a fenntarthatóság vonatkozásában vizsgált hatásait öt elemből álló intervallumskála segítségével értékelem az értekezésben feldolgozott, az adott témához kapcsolódó tudományos forrásmunkák alapján.

49

Az intervallumskála elemei -2,-1,0,1,2 értékűek, ahol a „-2” a fenntarthatóságra gyakorolt hatás tekintetében erősen negatív; a „-1” gyengén negatív; a „0” hatása a változási folyamatra semleges, a „+1” gyengén pozitív „+2” pedig erősen pozitív hatást jelent, miközben N/A felirattal jelöltem azokat az kapcsolatokat, amelyeknek fenntarthatóságra gyakorolt hatását nem sikerült az általam felhasznált szakirodalomban megfelelő hivatkozásokkal alátámasztani.