86 HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
Keze miá másfélszáz veszett vala, : Fegyveréről az vér lecsorog vala.
Erős hadat immáron kezdtek vala, 1210 Szörnyen amazonok hullanak vala;
Azonközbe több ellenségek juta, Chalcedonból új nép érkezett vala.
Szörnyűképpen ők harcolni kezdenek, Ezek miá számtalanon vészének;
1215 Egyféle szegények eleredének, Harmad lesből eleikbe ménének.
Rettenetes háborúság indula, Csak huszonötezer bennek marada;
Xantus vizéig őket vágták vala,
1220 Mind lovok s mind magok elbágyadt vála.
Sivás, rivás ő közöttök nagy vala, Jeles lovak halva feküsznek vala, Némelyek az mezőkön futnak vala, Amazonok szörnyen vágatnak vala.
1223 Az Achilles erősen viu vala, Penthesileára nagy bosszús vala, Az nép között elelegyedett vala, Torkát dárdával általverte vala.
Penthesílea azért így járt vala, 1230 Mindjárt lováról lehanyatlott vala,
Tollas Achilles fejét vötte vala, Fáradt népének felmutatta vala, üzen szegények igen fjedének,
Csak kilencezerén rabbá esének, 1235 Derék népek fattig megöletének, ;
Ily nagy romlások akkor történének.
•
Trójaiak ez dolgot hogy megérték, Hogy ily szörnyű veszedelem történek;
Az frigy ellen ők is úgy végezének, 1240 Piros hajnálkor hogy ők is kimennének.
HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 87 Csendességbe azon éjjel lennének,
Reggel bátron vélek szembe mennének, Hütök ellen urak cselekedének,
Azt nem tudják, hogy vérrel füzetnének.
Piros hajnál hogy elközelget vala, 1245 Trójaiak igen készülnek vala;
Sarpedon jó lovát nyargalja vala, Aeneas királyt mellé vötte vala.
Az szép hajnál immár reájok juta,
Az trombiták mindenütt zengnek vala. 1250 Erős kapukat lebocsátták vala,
Szörnyű zörgéssel kiindultak vala.
Görögek is rendet állottak vala, Kétszázezerén felkészültek vala,
Trójai haddal szembe víttak vala, 1255 Kemény viadalt vélek kezdtek vala.
Az két szárnya mikor öszvejött vala, Sok görögek földre lehullnak vala, Címeres sisakok romolnak vala,
Egész öt óráiglan víttak vala. 1260 Az görögek keményen vínak vala,
Seregenként megfutamodnak vala, De végre az népet megtolták vala, Rheteum hegy felé futamnak vala.
Futófélben sokat levágtak vala, 1265 Trója hada meg szembe fordult vala;
Mygdonides népe mind megholt vala, Az Sarpedon elől forgódik vala.
Fő-főurak ezt elvégezték vala,
Sarpedonra megdühödtenek vala, 1270 Ő felőle így szándékoznak vala,
Hogy megölnék, azt tanácslották vala.
Nagyhirtelen reájok üttek vala, Az táborból több népet hoztak vala,
88 HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
1275 Trója népe megfutamodott vala, Erős Achilles mert igen jő vala.
Kegyetlen zűrzavar közöttök vala, Sarpedon az nép előtt viu vala, Seregéből kiszorították vala,
1280 Szörnyűképpen közöttök csapdos vala.
Egész görög tábor környüle vala, Csak egyedül köztök tántorog vala, Seregéből szegények nézik vala, De hozzája már nem férhetnek vala.
1285 Erős Achilles fegyverét kirántá, Vitéz Sarpedont legottan levágá, Trója seregére népét indítá, Dárdájába ő fejét felmutatá.
Trójaiakra hamar rohanának, t29o Szertelen sokat bennek levágának,
Aeneas királyra ők indulának, Nagy sokat vitézibe levágának.
Diomedes jó vitéz ember vala, Aeneas királlyal bajt kezdett vala, 1295 Egész egy óráig véle vitt vala,
Trója népébe kevés maradt vala.
Mint az juhok elszéledtenek vala, Hegyeken, völgyeken budosnak vala, Az görögek nagy szörnyen vágják vala, 1300 Aeneas is igen sebesült vala.
Atyák, anyák kőfalra felmenének, Isteneknek nagy sírván esedeznek;
Édes magzatjok előttek fetrengnek, Priamus királlyal elkeseredtek.
1305 Hector az királyhoz belépett vala, Mind atyjával öszve elbúsúlt vala, Keservesen tábor felé néz vala, Végre magát halálra vette vala.
HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 89 Soha még nagyobb had nem történt vala,
Még egyszer is ily nagy harc nem lőtt vala, 131c Trójaiak így el nem fottak vala,
Minden nemzetek levágattak vala.
Priamus Hectort nem bocsátja vala, Mert halálát erősen szánja vala;
Búsult Hector trombitát futat vala, 1315 Egész város piacra futott vala.
Szép dárdáját kezébe kapta vala, Serény ifjakat mind kivitte vala, Kapun állók kaput megnyittak vala,
Térdet, fejet Hectornak hajtnak vala. 1520 Oroszlán módra Hector megyén vala,
Aranyas sisakját felvötte vala, Nehéz töri oldalán fénlik vala, Rikoltással tábor felé tart vala.
Erős Hector mikor kijutott vala, 1325 Aeneas királyt már meggyőzték vala,
Hegyes tőrrel őtet öldekli vala, Diomedes kegyetlenkedík vala.
Egy magas hegy az tenger felé vala,
Trója népét mindaddig űzték vala, 1330 Szegény fáradt nép elmaradoz vala,
Ottan görögek fejét veszik vala.
Immár az nap nagy sok nép veszett vala, Hetvenhárom ezerén holtak vala,
Az görögek kiket levágtak vala, 1335 Nyereséggel mindnyájan jártak vala.
Trójaiak elszéledtenek vala;
Sereg előtt hogy Hectort látják vala:
Görögekre szembe fordultak vala,
Dárdájokkal őket öldeklik vala. 1 3 4o Erős Hector mihelt eljutott vala,
Egész sereg tőle megrémült vala,
90 HUNYADI FERENC: TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
Táboroktól nagy messze vínak vala, Az tenger partjára futamtak vala.
1345 Immár az nap el-alányugodt vala, Mégis görög népeket űzik vala, Mind fejenként megesküdtenek vala, Nagy haraggal utánok mennek vala.
Tenger szélire mikor juttak vala, 1350 Ellenséget megszorították vala,
Görögeket nagy szörnyen vágják vala, Priamus Trójából el-kinéz vala,
Görögekkel szörnyűképpen vívának, Az főhadnagyok földre vágatának, 1355 Számtalan sok görögek elhullanak,
Egész vírradtig meg nem nyugovának.
Trója alatt sok harcok történének:
De soha több görögek nem vészének, Mint akkoron széllel megöletének, i3,o Népestől, hajóstól megtöretének.
Nagy veszedelmeket ők hogy megláták, Hazájokba térni jobbnak gondolák, De az fejedelmek őket lenyomák, Illyenmódon hadat megtartóztaták.
1365 Fökirályok akkor felkészülének, Az Hectorról közöttök végezének, Achillessel ellene készülének, Az Trójába követeket küldenek.
Várbeliek is mind öszvegyűlének, 1370 Ez dologról közöttök végezének,
Erős fegyvereseket készítenek, Nagy zörgéssel kapuhoz eredének.
Oly nagy bátron az Hector megyén vala, Ő halálát semminek véli vala,
i3?5 Nagy erős fegyvere kezében vala, Veszedelmet görög népnek hoz vala,
HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 91 Egész Trója utána kiment vala,
Mert Hector halálát igen szánják vala, Egyfelől az Ázsia hada vala, . v
Másfelől trójaiak nézik vala. i38<*
Az Achillest görögek elkészítek, / Egész talpig merő vasba öltözék, Egy nagy dárda ő kezében adaték, Végre az trombita megfualtaték.
Két vitézek hogy szembe juttak vala, 1385 Erős Hector lovát izgatja vala,
Tollas Achillest úgy találja vala, Com(b)jában az dárda általment vala.
Kegyetlen Achilles elájult vala,
Szabadon Hector levághatja vala, 1390 De Achilles vitézt megszánta vala,
Népét Trójába indította vala.
Mert még régen ezen megesküdt vala, Hogy ha Achilles vitézt megbírhatja,
T á b o r e l ő t t ő t e t m e g h a l a d h a t j a , 1395 Elevenen népének visszaadja.
Nagyhírtelen lóról lefordult vala, Szép szóval Achillest biztatja vala, Karjával fogva felemelte vala,
Görögeknek ekképpen küldte vala. 1400 Erős vérontást azelőtt tett vala,
Mikor Sarpedonért kijöttek vala, Kétszázezer ember akkor hóit vala, Azért Hector rajtok könyörül vala.
ÖTÖDIK RÉSZE : HEGTORNAK ÉS ACH1LLESNEK SZÖRNYŰ HALÁLA.
Hallottunk már szörnyű vérontásokat, ; 1405 Görögekkel történt erős harcokat,
Amazonoknak szörnyű halálokat, Kikért ő férjek nem szánák hóitokat.
92 HUNYADI FERENCI TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
^410 Scythiába mikor hallották vala, Hogy ő házastársok elveszett vala, Nagy haraggal felíndultanak vala, Harmadfélszázezeren jőnek vala.
Erős készülettel ők jőnek vala, Sűrő dárda, számszeregy köztök vala, 1415 Kétélű szablyájok lándzsájok vala,
Jobbkéz felől éles szekerce vala.
Az had között számtalan nyilas vala, Zászlójok és dobjok nagy sűrőn vala, Rettenetes minden nemzetnek vala, 1420 Kin görögek is megijedtek vala.
Számtalan nép még táborokban vala, Kín mindenek, elcsudálkoznak vala, De ezektől úgy megrémültek vala, Í425 Mert kegyetlenségeket hallják vala.
Vitéz Mériont szólították vala, Az nagy Európába izentek vala, Főkirályok sok népet adtak vala, Egész Afrikát is bejárta vala.
Oly nagy gyorsan népet készíti vala, 1430 Iszonyú sokaság elindult vala,
Trója ellen nagy népet viszen vala, Minden tartományokat rabol vala.
Az tengeren hogy általköltek vala, Az két császár eleikbe ment vala, 1435 Őmagok is elcsudálkoztak vala,
Mert szemekkel be nem léphetik vala.
Scythiaiak is eljuttak vala, Trójaiak ezen örülnek vala, Paeoneseknek neveztetnek vala, 1440 A szép mezőn letelepödtek vala.
Egy holnapig az nép megnyugodt vala, Végezett nap már előjutott vala,
HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 93 Trombiták, dobok megzendültek vala,
Egész tábor görögre indul vala.
Scythiaiak megindultak vala, 1445 Mind fejenként felfegyverkeztek vala,
Sebességgel rajok rohantak vala, Szörnyű harcot egymással kezdtek vala.
Az görögek számtalanon valának,
Négyszázezerén rajok rohanának, 1450 Egész délig vélek igen vívának,
Végre az görögek megfutamának.
Sebességgel utánok nyutozának,
Futó görögbe sokat levágának, 1455 Egész az táborig mind vágatának,
Az görögek meg visszafordulának.
Az két tábor elegyeledett vala, Szörnyű zörgés, roppogás köztök vala, Nyugodt'népek is megindultak vala,
Rettenetösen egymást vágják vala. 1460 Számtalanon rajok rohantak vala,
Scythiaiakat megtolták vala, Egész az kapuig mind vágták vala, Esmét görögekre fordultak vala.
Negyvenezer bennek elveszett vala, 1465 Mert egész napnyugadtig víttak vala,
Scythiaiak elfáradtak vala, Segítségek sohonnat nem jő vala.
Trója népe igen megijedt vala,
Hogy veszedelmeket meglátta vala, 1470 Scythiaiakat úgy szánják vala,
Priamusnak ezt hírré tötték vala.
Scythiaiakat úgy vágják vala, Tizenhárom zászlót elnyertek vala,
Keservesen Trójára néznek vala, 1475 Trója hada végre kiindult vala.
94 HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
Erős Hectort sereg elétt hogy láták, Fáradt népek meg szembe fordulának, Trójai vitézek sivalkodának,
1480 Nagy rettenetesen öszvecsapának.
Vitéz Hector dárdával viu vala, Előtte az görög leomol vala, Thoas királyt akkor elfogta vala, Neoptolemus sebbe esett vala.
1485 Mind sötét estvéig vélek vívának, Egynéhány ezret bennek levágának, Az görögek táborba szaladának, Trójaiak városba fordulának.
1490 Görögek ismét megbizákodának, Az scythíaíak megfutamának, Az Sigeum hegyig mind vágatának, Onnat görögek visszafordulának.
Scythiaiak vissza nem térének, Hazájokba szegények elmenének, 1495 Görögektől igen megveretének,
Az nagy viadalnak véget vétenek.
Tíz egész esztendő már eljő vala, Görögek víni nem akarnak vala, Sok jeles vitézek megholtak vala, 1500 Hectornak halála közelget vala.
Az királynak egy kicsin fia vala, Ifjú Troilusnak azt híják vala, Szép lovára egyszer el-felült vala, Hector módjára ő is kiment vala, 1505 Achilles is szépen megépült vala, Nagy erős dárdáját félvötte vala, Jó lovára akkor felfordult vala, Trója kapuja körül száguld vala.
Egész Myrmidon népe véle vala, i5io Vitéz módra lovon száguldnak vala;
HUNYADI FERENC '. TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 95
Az nagy szép tavasz elkezdetett vala, Troilus is Trójából kíjő vala.
Az kapun ki alig mehetett vala, Az görögek ám megesmérték vala.
Az Achilles lovát nyargalja vala, 1515 Szegény gyermeket általverte vala.
Erős dárdáját benne hattá vala, Porba az ő vére lecsorog vala, Lova féke mégis kezében vala,
Szegény ez világból el-kimúlt vala. (520 Trójaiak mihelt eszekbe vévék,
Az erős Hectornak ezt megjelenték, Achillesre igen megboszonkodék, Háládatlanságáról emlékezek.
Halljuk meg Hectornak szörnyű halálát, 1525 Lássuk szerencsének forgandó voltát,
Innét minden vitéz vehet szép példát, Módjával igazgassa állapatját.
Hector az Trójának ótalma vala,
Emberek között győzhetetlen vala, 1530 Hazájának nemes ótalma vala,
Vén atyjának ékes címere vala.
Búsultában magát meg nem bírhatá, Édes öccsén elkeseredett vala,
Senki intésével nem gondolt vala, 1535 Gorombául görögekre fut vala.
Vén Priamus erősen félti vala,
Mert annál több reménsége nem vala, Minden gondolatja Hectorról vala,
Ily jelenség álmában történt vala. 1540 Priamus álmában ezt látta vala,
Hát egy görög az koronát elkapta, Szeme láttára ketté szakasztottá, Az piacon tűzbe megolvasztotta.
96 HUNYADI FERENC : TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
1545 Fiát Hectort álmában híja vala, Király előtt szárnyán felrepült vala, Az ég alatt nagy szépen repöz vala, Ez álom királynak fejére szállá.
Álom miatt erősen retteg vala, 1550 De semmiképpen véle nem gondola,
Atyja ellen lovára fordult vala, Paizzsal, szablyával kiindult vala.
Az Achilles megfutamodott vala, Mérges nyilait felragadta vala, 1555 Tatár íját -kezébe kapta vala,
Hector előtt ő elrejtezett vala.
Erős Hector igen megbúsult vala, Szörnyűképpen göröggel viu vala, Görög nép előtte leomol vala, 1560 Az Ulisses ellene indult vala.
Dárdájával Ulisses viu vala, Éles tőrrel Hector leverte vala, Holt-elevenen őt elhatta vala, Nestor vitézt földre levágta vala.
1565 Achillesre oly igen búsul vala, De Hector előtt elrejtezett vala, Egész Trója göröggel viu vala, Az császárok igen rettegnek vala.
Szörnyűképpen ővelek vínak vala, 1570 Myrmidonesek serege elhulla,
Maradéka tábor felé indula, Hector az Achillest keresi vala.
Egy kis hajléknál elrejtezett vala, Mérges nyilat rába tötte vala,
1575 Két nyilával Hectorhoz úgy lőtt vala, Torkán az mérges nyíl általment vala.
Szegény Hectort az rút méreg elhatá, Magát mindjárást halnia bocsátá,
HUNYADI FERENC: TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 97
Az erős Achilles szablyáját rántá,
Hector ellen nagyhirtelen indula. i5go Búsult Hector mégis fegyverét foga,
Achilles sisakját véle úgy csapá, Felső fele ketté szakadott vala, Achilles fejébe behatott vala.
Achilles ezen igen ijedt vala, 1585 Hector előtt megfutamodott vala,
Szegény Hectort méreg elhatta vala, Ez világból vitéz így kimúlt vala.
Achilles ezt eszébe vette vala,
Testét lóról letaszította vala, 1590 Szegény holttestet általverte vala,
Kocsi után mindjárt kötette vala.
Egész az táborban megkiáltatá, Az holttestnek lábait megfúratá,
Kegyetlenül tétova hurcoltatá, 1595 Az ebeknek mezőre kivonata.
Ezen trójaiak keseredének,
Pénzen görögektől frigyet vévének, Priamussal Achilleshöz ménének,
Hogy Hector testeért könyöregnének. t600 Nagy sok kincset Trójából hoztak vala,
Achilles előtt térdre estek vala, Nagy rút szemmel rajok tekéntett vala, Az királynak ekképpen felelt vala:
„Király, tavaly nem ezt műveled vala, 1605 Én népemet arcúi vereted vala;
Siralmas nékem Patroclus halála És sebeimnek keserves fájdalma.
,,Im ezennel veled is azt mívelem,
Néped előtt szinte azt cselekedem, t 6 1 0 Tollas buzgánnyal fejedet elrontom,
Egész táborodat földre vágatom."
ÉGI M. KÖLTŐK TÁRA VIII. 7
98 HUNYADI FERENC: TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL.
Fő-főnépek úgy könyörögnek vala, Aiax vitéz végre felállott vala, 1615 Mert Hectorról megemléközött vala,
Ki irgalmasságot véle tött vala:
„Hallgatója légy, uram, beszédeknek, Add meg Hectort ő siralmas népének, Szabadságot adj ily nemes vitéznek, 1620 Gondold régi veszedelmét fejednek.
„Nyilván Hector senkit meg nem ölt volna, Csak nékie békessége lőtt volna,
Mindenökhöz ő kegyelmes lőtt volna, Senkit akaratjával nem bántott volna.'' 1625 Ezen beszéden Achilles keseredék,
Hector teste pénzen megadattatok, Tisztességgel Trójába beviteték, Siralmas ruhába felöltöztetek.
Régieknek illyen szokások vala, 1630 Holttestet tűzben megégetik vala,
Porát korsócskába csinálják vala, Emlékezetre azt megtartják vala.
Trójaiak Hectort meg nem égetek, Drága balsamummal testét megkenek, 1635 Egy kicsin boltocskába helyhezteték,
Ezüst ágyba emlékezetre tevék.
Látni őtet mindennek szabad vala, Atyák, anyák sírva bemennek vala, Óhajtással őtet csókolják vala,
1640 Az holttesttől meg nem válhatnak vala.
- \ Ábrázatja Hectornak magas vala,
Tiszta aranyból kiöttötték vala, Termetében csontos és vastag vala, Nagy szép fodor haja és kemény vala.
1645 Nagy öreg kék szeme és fényes vala, Tekénteti kegyelmességgel vala,
HUNYADI FERENC: ÍRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 99 Szava járása pelypen esik vala,
Huszonkilenc esztendőbe jut vala.
Öltöző szerszáma előtte vala,
Ő dárdája tizenkét singni vala, 1650 Tiszta aranyas ő paizsa vala,
Három veres oroszlán rajta vala.
Életében drága erkölcsű vala,
Bosszúságot senkinek nem szólt vala,
Kicsintői fogva nagyig szánják vala, 1055 Még az ellenség is óhajtja vala.
Az császárok igen örülnek vala, Mert főellenségek már megholt vala, Achilles királlyal vigadnak vala,
De ám ez is Hectorért megholt vala. I660 Priamus Parist szólította vala,
Azki az nagy Trójában még él vala, Ki miatt a szörnyű had indult vala, Atyja neki ekképpen szólott vala:
„Látod, fiam Paris, veszedelmünket, 1665 Trójabelieknek nagy eseteket,
Atyádfiainak elveszéseket, Görögeknek kegyetlenkedéseket.
,,Ha Achilles köztök uralkodandik,
Egy ostromon népünk mind levágatik, 1 6 7 0 Egy holnapig Trója vára elromlik,
Fundamentumából kitörettetik.
„Azért lásd meg, vedd eszedben ezeket, Vesd halálra most az tennen fejedet,
Kösd fel mindjárt te éles fegyveredet, 1675 Vitéz bátyádért ne szánjad testedet.
„Tudod, fiam, bátyád mint cselekedék, Te érötted ő vére kiontaték,
Ez nagy veszedelem érted történek,
Ily nagy sok nép éretted levágaték. 1 6 s 0
„Azért mint ő nem kéméllctte magát, Te se szánjad karodnak fáradságát, Vedd kezedbe te mérges nyilaidat, Álld meg Achillesen az te bosszúdat.
1685 „lm ezennel elég leszen ótalmad, Nem leszen ebből semmi kárvallásod, Életedre urak viselnek gondot, Ezzel lészen csak kevés fáradságod."
Egy szép sereget nagyhamar szerzének, 1690 Jeles főurakat mellé vétenek,
Trójaiak mindnyájan készülének, Isteneknek erősen könyörgének.
Az görögek' igen vigadnak vala, Hector halálán úgy örülnek vala, 1695 Város mellett egy kis kápolna vala,
Achilles áldozni oda indula.
Az táborból immár kilépett vala, Kápolnába Paris is bement vala, Status megett magát megvonta vala, 1700 Achilles is elközelített vala.
Templomban hogy Parist meglátta vala, Görög nyelven őtet megszidta vala, Mérges nyíllal Paris hozzá lőtt vala, Szűvében az nyílvas megállóit vala.
1705 Vitéz nem állhata, földre borula, Paris látá, éles tőrét ragadá, Fejét derekától hamar elvágá, Vitéz bátyjáért bosszúját megállá.
Gyorsan ezt megmondá édes atyjának, i7io Hogy halálát megtorlotta bátyjának,
Görögek kápolnába indulának,
Mert hadnagy dolgába semmit nem tudnak.
Kápolnába mihelt bejöttek vala, Achilles testét ott találták vala,
HUNYADI FERENC t TRÓJA MEGSZÁLLÁSÁRÓL. 1 0 1 Császároknak megjelentötték vala, 1715 Mind az egész tábor megbúsult vala.
Nagy sírással Achillest eltemetek, Az egész tábortúl mind jajgattaték, Minden fegyvere előhozattaték,
Az nagy tábor előtt letetettetek. 1 ?2o Ő paizsa oly igen nehéz vala,
Hét ökör bőrrel borították vala, Ég forgását rajta megírták vala, Tollas buzgányát fel nem bírják vala.
Két hadnagyok előállottak vala, 1725 Vitéz Aiax eggyiknek neve vala,
De második az bölcs Ulisses vala, Kik ez fegyvert igen kévánják vala.
Jóllehet az Aiax jó vitéz vala,
Kinek mássá az táborba nem vala, 1730 De mégis Ulíssesnek adták vala,
Mert bölcseségével elnyerte vala.
Ezen Aiax oly igen búsult vala, Mert az fegyver őneki nem bírt vala,
Egész tábor őtet mind nézi vala, 1735 Fegyverével magát megölte vala.
Immár mind az két fél elunta vala, Semmi vége viadalnak nem vala, Ország hadnagyait emelték vala,
Végostromhoz mindenik készül vala. 1740 Azon éjjel az népet elkészítek,
Egész görög tábor mind felviteték, Szép hajnalba az nép elindíttaték, Neoptolemus lovára felugrék.
Trójaiak mind felfegyverkezének, 1745 Sok nyilasok tornyokba felmenének,
Az görögek mind ostromnak jövének, Várból rajok nagy sok nyilat lövének.
1 0 2 — " — . Halállal eggyik is nem gondol vala, 1750 Nagy vakmerőn az törést hágják vala,
Egymást az kőfalról lehányják vala, Rettenetes sivás közöttek vala.
Eggyik felől végre töltést hányának, Mind fát, földet, követ öszvehordának, 1755 Lajtorjákon bástyákba behágának,
Trójaiak benne levágatának.
Oly nagy erős viadal köztök vala, Két egész hétig meg nem állott vala, Végostromot tenni akarnak vala, i7f,o Azért halálokat nem szánják vala.
Rikoltással várba felrohanának, Görögek bástyákból kivágatának,
Rikoltással várba felrohanának, Görögek bástyákból kivágatának,