vér más fér; más lár itiíís íar. A hosszú ü és ü nem két ponttal és vonással, liánéin kól vonással jelöltessék meg, így:
ó', ü. A magánhangzók., az üszv eleiéit , p. o. lúól, és nemeíly családneveket, p. o. Gaal, Soos kivéve , nem költöztetnek.
A máss.ilhángzók' kellőzlclcsél gyakran kivánja:
1) A keményebb kimondás, p. o. ellen, ballag, . "2) A származtatás , p. o. nemesség.
3) A ragasztás , p. o. fájjon , olvasson,
4) Az öszvelélel , p. o- nyakkötö , meggátol , ellajikad.
5) A jó hangzás, p. o. lábbal, karddal, pénzzel, ahhoz, e helyett : Uíbval, karával , pénzvei , azhoz.
Az egyszerit mássalhangzók' kellőzteléscjől alaljában meg jegyzendő :
1) Midőn az egyes mássalhangzók val -vei és vá ve ulól-járóval olvadnak egybe, a v elhagyalík s a szót végző mással hangzó keltőzletik, p. o- habbal, habbá, haddal, haddá, kard dal, karddá, réffcl , réífc, dühhel, dühhé, jajjal, jajjá, ke rékkel sat. Ha a íenlebbi lUoljárók már k«ttőzlelett mással hangzókkal olvadnak egybe, a v egészen elhagya lik, p. o. mel lel, tettel, tdlé.
2) Hu ezeu mulató névmások: az, ez, amaz, emez, i-mez, mássalhangzó régű ulóljárókkal, a val,- vei- és vá,- vé-l kivéve, rrnjllyi'k a fentebbi 1-ső s-íáinú. szabály a"lá tartoznak, s más ulóragokkiil olvadnak egybe, a mutató névmások z-\t elmarad s az utóijárók' kezdelbeLüje kcllöztelik , p. o. abból j .ebből, amabból, emebből, ímebböl , ahlioz , ehhez, árinál,
akkép , akként sál.
Az egyszerű mássalhangzók' kettőzleléséről e következő külön szabályok veendők figyelembe:
4. A b kcllüZletik:
o) A hasorilílás' második és harmadik fokában, p. o.
alázatosabb, logalázalosabb. Nem ketlőztetik, midőn a bb e-lőtt a magánh;iiig/,ó elhagyalik ^ p. o. alázatósb, különb. •.
.; . b) Exeu szókban : dobban, lobban, Bobban , zsibbad sat. és származékaikban.
"2. A d kettűzletik:
a) Azon igék' parancsalója'egyes második személyé nek határozott formájában, roellyek' gyöke magánhangzón vagy rf-én végződik, p. o. sződd, hidd, ródd, add , szenvedd a nyomorúságot, mondd meg öcsédnek, /tördel cl innen ma-gudaU Továbbá ezekben: idd f tedd, vedd, vidd, hidd, cse-lekedd, aludd sat.
b) Midőn az, ez, amaz, emez, imez névmulalók r'g ulóljáróval egyesülnek: addig, eddig sál.
Rövid nyelvtudomány. 41
c) Ezekben: eddegélni, iddogúlni , feddeni , med dig , meddő sat.3. A g ezekben: agg, aggat , csügg, függ, guggol, segg, szaggat sat. és származékaikban.
4. A i ezekben : bükkön , czikk , makk , pikk , rétien , sikkad, sokkén sat. s származékaikban.
5. Az l ezekben: áll , állat, csillag, csillog, ellen, el lik , felleg , gallér., hall, holló, hull, illan, illat, illik, jé l-lem , kell , kétlem , kollancs , kullog , mell, mellé , mellett , ol ló , palléroz , palló , pillangó , pillant , szellem , szellő, W.o// , villa , villám , •villan sat. és származékaikban.
6. Az m ezekben : nyammog , nyommaszt , semmi, som-ina sat.
7. Az n kettó'ztelik :
a) Azon igék' foglalójának féhmilljában s határozat lan módjában, mellyek' gyöke n-en végződik, p. o. bánnék , bánnál, bánni, bánnom, bánnod, tűnnénk, tűnnétek, tűnni.
Továbbá ezekben: alunnárn, alunni, enném, enni,fekün-ném, fekünni, mennék , menni, tennék , tenni, vennék, •ven ni, vinnék, vinni sat. sat.
b) Ezekben : egyebünnen, honnan , honnét , onnan, onnét , penna sat. és származékaikban.
8. A. p ezekben : tsepp, lappan, toppantó, roppan, szap pan , toppan sat. és származékaikban.
9. Az r ezekben; durran, forr, surran, varr sat. s szár mazékaikban.
10. Az s kettó'ztelik:
a) A'ság ség'-en végződő főnevekben , mellyek s vé gű szóktól származnak, p. o. nemesség, adósság, édesség.
b) Azon igék' parancsolójában, kivévéu a határozott forma' egyes második személyéi, s foglaló módja' jelen idejében, mellyek gyöke s-en vagy í-én végző.dik s ezen utóbbit rövid magánhangzó vagy s belü előzi meg, p. o. olvas: olvass, ol vassak, olvassanak, hat: hass, hassa , hassak , hasson, vet:
vess, vessünk, fül : fuss; fussunk , fussatok, köt: köss, kösse-nei\ üt: üss, üssenek, fcsl: fess, fessen, fessenek sat. sat. Te-vábbá ezeknél lát: láss, lásson, lássanak', lót: láss, lássanak, bocsát: bocsáss , bocsásson ; melsz mess, messen; tetszik: tes-sél, tessék; látszik: lássam, lássál, lássék sat. sál.
c) Ezen szókban: kevéssé, kissé, lassú sat.
11. A t ketlőztetik :
a) A múlt és régmúlt idők' minden személyében és a múlt részesülőben, hol a t magánhangzóval járni a gyökhöz, p. o. adott, szenvedeti , szabóit, Jutott. Továbbá némelly/-én
42 Első osztály. '
végződő gyökií igék5 múltjai' és régmúltjai' azou személyeiben, hol a t magánhagzó nélkül járni a gyökhöz, p. o. lát: láttam, láttál, \attunk, láttától, láttái. Végre a magánhangzón vég ződő gyükü igék' múlljai és régmúltjai' minden személyében, p. o. sző: szőttem, szőttél, szőtt, szőttünk, szőttetek, szőttek.
b) Ezekben: alatt, alattomban, amott , előtt, éret tem, éretted, érette sat. fülolt, hanyatt, hegyeit, irnitt, itt, lettö , törült, küzütl, közepeit, megett , mellett, miatt, ott , pattog, retten, végett sál. s származékaikban.
12. A * kellöztetik:
a) A ü-én végződő győkü igék' azon időiben, hoiy~
végű ragok járulnak a gyökhöz , melly esetekben a j elhagya-lik s a z kettőzve áll, p. o. hozz, hozzak, hozzál, hozzon sál.
b) Ezekben : duzzad, hozzám, hozzád, hozzá, hozzánk sat. izzad sat. s származékaikban,
Midőn az őszvetett mássalhangzók (cs, ez , gy, ly , ny , az, ty, zs) a lörzsökszóban ketlöztetve hallatnak} csak az első iratik kétszer, p. o. faggyú , melly , vessző. De midőn a ket-tőztetést összvelétel vagy ragasztás szülte, vagy az öszvetett mássalhangzók a sor' végén megszakítandók , akkor mind a keltő kélszer irassék, p. o. atlaszszél , fáraszszanak , gyöngy gyei , öcscse , szuronynyal , üy-lyen , vesz-szö.
Ezen öszvetett mássalhangzók kettőzte léséről megjegy zendő :
1 . A val i>el és vá ve ulóljárók -v-je ezek után is elha-gyatik s az öszvetett magánhangzó keltőzletik, p. o. ácscsal;
ácscsá , kóczczal , kóczczá, gyöngygyei, mélylyé, szigonynyal sat. Ha a fentebbi utóijárók kettőzött öszvetett mássalhangzó val forrnak egybe a v egészen elmarad , p. o. mellyel.
2. Különösen kettőztetnek a gy ebben: faggyú, az l:
melly , illy , olly , Hlyen , ollyan , amollyan sat. az ny : bany-nyás, dunnyog , dünnyög , fonnyad, könnyű, menny, mennyi, szenny , szunnyad sat., a ty : Jattyú, hattyú, parittya , re kettye sat.
3. Az sz kettőztetik :
a) Az sz-en végződő gyökü igék' jelentő módja' jelen idejének második személyében , midőn e személy' raga magán hangzó nélkül járul a gyökhöz , p. o. viszsz, -tészsz, e helyett:
vinzesz , teszesz.
b) Azon sz és szt-én végződő gyökű igék' illető idő iben, mellyek a y-kezdetű ragokat ss-el veszik fel, p. ov va-dászsz , vadciszszak sat. ereszsz , ereszszek sat. 7naraszsc , maraszszak sat.
c) Ezekben : asszony , asszú , bosszú, hosszú , mese-sze, vessző , visfizft sat. s származékaikban.
Rövid nyelvtudomány. • 43 B.) A &zótagok' elválasztása vagry szótagolás.
A szótagok' elválasztására nézve következő szabályok ve endők figyelembe :
1) Ha egy mássalhangzó két magánhangzó közt áll, amaz óz utóbbi szalaghoz tartozik, p. o. ka-lap.
2) Ha két mássalhangzó két magánhangzó közt áll , ak kor mind a két szótag részesül a mássalhangzókban, p. o. kér jünk , ad-jak, men-ni.
3) Ha három mássalhangzó áll két magánhangzó közt, ak kor csak egy tartozik az utóbbi szótaghoz, p. o. körl-vély , pénz-re.
4) Az öszvetett mássalhangzók egyes hang gyanánt tekin tetnek s a fentebbi szabályok szerint választatnak el, p. o. he-gyek , mé-lyen , asz-szony, szigöny-nyal,
5) Az öszvetett szók úgy választassanak el , a mint öszve-(étettek, p. o. meg-akad, vas-szeg, kert-ágy,
G.) Helyesírási jelek.
A helyesírási jelek következők: vonás (,), pontvonás (;}, kettős pont (:), végpont (.), kérdőjel (?), felkiáltójel (l) idéző jel („ ")» kapcsoló jel (-), hiány () jel ('), zárjel ([] () ), szünetjel (— vagy . . . .) és csillag (*).
1. A vessző- használtatik:
a)Kisebb mondások' egymástóli elválasztására, p. o.
Ha élj ősz, mondok valamit.
b) Minden visszamutató névmás előtt, p. o. Azon em bert felette utálom , lei tegnap nálad volt.
c) A közbe vetett mondások' elején és végén, p. o-Az úr , úgy hiszem , isineri készségemet.
d) Azon szó' vagy szók' elején és végén , mellyek közelebbi meghatározásul tétetnek a főnévhez vagy névmáshoz, p. o. Hunyadit, a nagyhírű hőst, magasztalait. Neked, édes fi am, sokat kellene mondanom.
e) Több hasonneinü szók között, ha nincsenek és vagy vagy által öszvekapcsolva , p. o. Tűz , víz , föld egyesült ellene. Az oroszlán , tehén és kecske vadászni mentek. Megál-lék, figyelmeztem és semmit sem láték. Az és és vagy előtt csak akkor tétetik a vessző, midőn két mondást kötnek öszve mellyek' igéi különbözők, p. o. A Duna' partján sétáiéit ba rátommal, és utánunk egy uracs ballagott. Ki kell vinom a győzedelmet , vagy áldozata leszek szenvedélyemnek.
f) A többi kötszók előtt rendesen vessző tétetik, p. o.
Nem csak ő, hanem testvére is. Mondtam, hogy elmarad saU
44 Első osztály..
2. A pontos vessző áll :
a) Több mondások között, mellyck egy főnévre vo natkoznak , p. o. Gyermekkorom' évei úrlutlan örömek közt folytak el; ifjúságom , mellyct egy tudományosan mivelt de rék oktató vezérle, szorgalom' és lanulás' időszaka volt; mint férfi nyugollan és megelégedve élvezem az élet' vigalmait.
b) Hosszabb mondások között , mellyek ezen köt-szókkal: de, Ithát, mert , mivel Aminthogy, még is, ellenben, azonban, sőt irikdhb sa L. kapcsoltainak egybe, p. o. Minden u-jóló nap azon könyörgésre ösztönöz, hogy az isten kedves a-nyámat tartsa meg ; mert mindenik azon jótéteményekre em lékeztet sat. A levelet még tegnap elküldtem volna; de ven dégeim érkeztek.
c) Két ellenkező mondás közt,, p. o. Mindnyájan reszkettünk ; csak atyám tekinte nyugotlan a rablóra.
3. Kettős pontot teszünk:
a) Hosszabb körbeszéd'(penodns) elő- és utórcsze közé, p. o. Miután számtalanszor intelek, hagynád el az éji tivornyá-kat s társalkodnál azon ifjakkal , kiket megnevezek előtted, de Te nem hajlál szavaimra : elvonom rólad kezemet és sor sodra bízlak.
b) Midőn-saját szavainkat vagy másokéit idézzük, p. o. Tegnap ezt felelem neki: „Ha ma itt talállak, vége él tednek." A szentírás így szól: ,,A ki nem dolgozik, ne is
e-c) Midőn valamelly egésznek részei vagy különbfé le dolgok számláitatnak el, p. o. Az ember két főrészből áll:
testből és leiekből. A természelhisloria három országra oszlik:
állat-, növény- és ásványországra.
4. Végponttal élünk:
a) Teljesen befejezett mondások , gyakran egyes szók után, p. o. Fogadd e mai napon őszinte kívánságomat.
Isten tartson meg számos évig legjobb egészségben. Elmen tek. Előszó.
b) Rövidítéseknél, p. o. ft. e helyeit forint, p. o. e helyeit : példának okáért.
5. A kérdő jel egyenes kérdés után tétetik , p. o. Mit mi-veltél? Hol voltál? Nem egyenes vagy elbeszélt kérdéseknél e-zen jel nem áll, p. ö. Kérdezem, valljon el fog-e jőni.
6. A felkiálló jelnek helye van:
a) Minden indulatszó után, midőn egyedül áll, p. o. Óh! jaj! vajlia! Midőn az indulatszót olly mondás követi, mellyel amaz mintegy megnyit, a felkiálló jel a mondás' végén áll, p. o. Vajlia elment volna l Ah, mi szép valál!
Rövid nyelvin doiiiáit v. 45 h) Minden mondás és szó után, melly nvoinadékkal bír, p. o. Mi szép a termésnél l Uram!
c) . Levelekben a megszólítás után, p. o. Tekintetes Úr! Ha a megszólítás kél sorból áll, a felkiáltó jel a második sor' végén áll , p. o.
Nagyságos Tanácsnok Úr ! Nagy kegyessű Uram !
Midőn a megszólítás ismélelletik a levélben, « jel elha-gyatik, p. o. Kérlek, kedves leányom, légy szófogadó és szor
galmas.
7. Az idéző jel idézett szók' és mondások' elején és végén áll, p. o. Bersenyi így szól : „Míg szólunk , az idő hirtelen elre pül, mini, nyíl s zuhogó patak."
8. Kapcsoló jellel élünk : •.
a) Midőn valamelly szó a sor' végén szakíltalik meg, p. o. é- (a sor' végén) cles (a következő sor elején).
b) Némelly öszvelett szók közt, p. o. magyar-német, Kis-Azsia.
c) A kérdező e elölt. p. o. lálod-c?
d) Midőn több egymás után álló szóhoz öszvelétel-ben vagy ragasztásban ugyan azon szó vágy rag járni, ezen szó vagy rag csak az utolsó szóhoz, a többiekhez pedig kapcsoló jel tétetik, p. o. nj'ai- és zaébken dfí , liiúny-, zár- és szünetjel , a verés ember- és állatnak egyenlőn fáj.
9. Hiányjelt teszünk, midőn valamelly betűt vagy szó tagot hagytunk el, p. o. íerf ajtaja, hord el magad', add ál levelem', ezek helyett, kertnek ajtaja, hord el magadat* add ál levelemet. A névmutatónál és névmásoknál a 2-nek, az és szónál az c-nek elmaradását szükségleien hiányjellel pótolni.
10. Zárjelben azon -szók vagy mondások állanak, mellvek a beszéddel nincsenek lényeges öszvefüggésben, hanem csak vi-lágosításul adatnak hozzá . p. or A nyelvtan (grammalica) négy részre oszlik. Az éri szomszédom (ezen' bizonyságot teljes lel-kemből adhatom neki) felette jó gazda. .
11. A szünetjelnek helye van:
a) Midőn az olvasói arra akarjuk figyelmeztetni, hogy a mondottat jól fontolja meg.
b) Midőn valami fontost akarunk mondani vagy az olvasó' figyelmét feszíteni, p. o. Az ember minden körülmény ben— ember marad.
c) A beszédnek rögtöni félbeszakasztásánál , p. o- ('-römest kibeszélném titkait, de
d) Gyakran, midőn valamelly tulajdonnév vagy más szó marad el , p. o. sokszor kértem — urat.
46 Első osztály.
- e) Heves indulatot jelelő mondások közi, p. o. Ha tártalan fájdalom tépi keblét — riein szól — csak mély sóhaj 14 sok és tompa nyögések hallatnak sat.
12. A csillag a szerkezetnek a/on szava után áll, mellyel az ugyané csillaggal jelelt jegyzés illet.