A határozóra ii^zvc*

1. A tagadó ne»i-cl meg kell különböztetni a tiltó *e-töl, p. o. a ki nem ért a dologhoz , ne fogjon hozzá.

Rövid nyelvtudomány. 37 2. A nt-m és ne helyett sem és se telelik , midőn a nem

£s se-l neriti vagy ttenmu előzi meg, p. o- seníi sem mondta, semmit sem adott, senii se

mozduljon-3. Sem és se hasznúllatik akkor is, midőn is nem és isne szóknak kellene íillaui a mondásban, p. o. cu nem adok , ö

*?rn ad , e helyett , ő is nem ad , mi nem megyünk , ők se menjenek, e helyett: ők is ne menjenek.

F.) Az utóijáróra nézve.

1. A -la -be, -rá -re hovámenetelt , hovámozgást , hová jutási jelentenek s ezen kérdésre felelnek: hóval p. o. Po-ssonyba, Bécsbe, kertbe, flázba, Pestre, Budára, mezőre, padra.

2. A -bán,, -ben, -ti és -tt holléteit fejeznek ki s ezen kérdésre felelnek: hol? p. o. Pozsonyban, Bécsben, kertben, házban, Pesten, Budán, mezőn, padon, mindenütt, Pécsett.

A -tt leginkább r-en végződni helyek' 'neveiben használtatilt, p. o. Győrött, Temesvárit, vagy Temesvárolt sat.

3. Az « cs é végű elvált utóijárók ezen kérdésre felelnek:

hová? az ott, ott végűek erre,: /toll az ól öl, végűek és kö zül erre honnan? p.o. asz tál alá, asztal alatt, asztalaiul, szemem elé > szemem előtt , szemem elöL Az ól és öl végű elvált utól-iárokat nem kell öszvezavarni az ül és ül-ön végződő hasonló határozókkal, mellyek ezen kérdésre felelnek, hol? p. o. a szék alól húzta ki , alul ment, a városon alul fekvő tér, sze mem elöl véltééi, elül haladl; a húzfelöljövók,felül állott.

G.) A kő (szór a nézve.

Az és helyett számok' öszveadásában «zeg--et használunk, p. o. nyolca meg kilecz, nem: nyolcz és kileucz.

H.) \z indulatszóra nézve,

AK indulatszó rendesen elül áll, p. o. vajha láthatnám é-des anyámat! óh minek születtem! Néha azonban közbe is vettetik", p. o. imádd az istent, d/ífiam, hogy jól folyjanak dolgaid.

38 Első osztály. .

Helyesírás.

A helyesírás vagy orlhographia arra tanít, mint kelljen az egyes szókat megkívántaié betűikkel írni, a szótagokat helye sen elválasztani s az orthographiui vagy helyesírási jeleket kel lően használni.

A) Az egyes szók' írása.

Nagy betűkkel élünk :

1 ) A beszéd' kezdetén s a végpont után.

2) A kérdő és felkiáltó jel után, midőn teljes értelmű mondást fejeznek be.

3) A kettős pont utáu , midőn más' beszédét idézzük p. o.

Berzsenyi mondja:' „Mig szólunk, az idő hirtelen elrepül, mint nyíl s zuhogó patak."

4) A verssor' kezdetén.

5) A tulajdonnevek kezdetén. Ide tartoznak a család személy-, ország-, város-, falu-, folyó- hegy- sat. nevek, p. o.

Teleti, Gyula, Magyarország, Holland, Petit, Szent-Aiid-rás , Duna , Kárpát , Mátra s?t.

6) Levelekben és más írásbeli megszólításokban a meg szólított személyekre vonatkozó czimnevek' és névmások' kez detén, p. o. Méltóságod, Nagyságod, Uraságod, Kegyed, Ön , Te sat.

7) Idézett könyvek' vagy folyóirások' czimeit jelentő szók' kezdetén , p. o. a' Hírnökben ezt olvassuk, Széchényi' Hitele.

Minden egyéb esetekben kis betűkkel élünk, következőleg a tulajdonnevekből származott melléknevek' kezdetén is, p. o.

pesti színház, hollandi csatornák , mátrai vadász, aristói, goethei lélek.

A magyar családnevei: a régi írásmód szerint Írassanak , p. o. Eötvös, Soos, Dessewffy , Thewrewk.

Az idegen szói' írásánál következő szabályokra szüksé-ség figyelmezai:

1) A meghonosodott idegen szók a magyar kimondásnak megfelelő betűkkel Írassanak , p. o. fris , próba , kvártély.

2) A meg nem honosodott idegen szókat úgy írjuk, mint azon nyelvben iratnak, mellytől kölcsönöztük, p. o. repositio, convictio, Journal. A görög nyelvből származott szóknál taná csosabb a diák helyesírást megtartani , p. o. comma , critica , physica , ezek helyett : lommá , kritica , physika. Ha a szókat olJy nyelvekből kölcsönöztük, melly ék' betűi a magyar betűk től különböznek, millyenek a keleti s némelly nyugoti nyel

Rövid nyelvtudomány. 39 vek , (p- o. az orosz , szerbus), akkor a kimondásnak megfelelő ii agyar belükkel irjuk azokat , p. o. manísu, czrir, basa.

3) -Idegen tulajdonnevek úgy Írassanak , mint azokat az illető idegenek írják, p. o. S/iákespeare , f^ulíaire, Cicero, Schu>arzenberg. Mit a görög, napkeleti s némelly uyugoti nyel vekből kölcsönözött szókról mondtunk , az a tulajdonnevekre is illik; ennél fogva így kell írni: Socraies, Dsumna, Pasi-

jevics-A származott és ragasztót^ szókat úgy írjuk, mint a származás és ragasztás kívánja, p. o. egészség, barátság, költ ség , hagyja , nem egésség , baráttság, lölcfég, hadja. K.ülö-nös figyelmet érdemelnek ezen öszvetett belük: cs, gy, ly > ny, ty. Midőn ezen betűk a származott vagy ragasztóit szónak tör zsökében megvoltak, akkor magában a származott- vagy ra gasztottban- is megmaradnak , p. o. kacsa, gyöngye, lyuka, ho málya, nem: latna, djöndje, Ijuka, honiálja. Ellenben, ha a fentebbi hangokat származtatás vagy ragasztás szülte , akkor az alkotó betűk tudnillik: ts, dj , íj , nj és tj tartatnak meg, p-o. költség , restség , mondjon , szóljon , menjen , látja , nem : iölcség , rescség, mongyon, szólyon, menyen, látya.

Az ősz-vetett szók együvé írassanak, p. o. tollkés, ágyta-laró, felmegy , visszaad- De sokszor az értelmesség kívánja az öszvelV'telnek kapcsoló jel általi kitüntetését. Illyésetek: •

1) Mi Jön az együvé írásból zavar támadna, p. o. as&zu-ior-lereskedö , fal-óra*

2) Midőn két tulajdonnév tétetik öszve, p. o. Szaímár-Nemeti, Buda-Pest , Szász-Coburg , Zichy-Ferraris.

3) Midőn tartományok', városok', faluk' sat. tulajdonne vei ezen s hasonló szókkal leletnek öszve: nagy, kis, ó, új, szent, fel, ál, alsó, féltő, p. o. Nagy-Kanizsa, Kis- Ázsia, Ó-Buda. Új-York, Alsó-Fügéd. Ha a tulajdonnév köznév ből és a fentebbi szók' valamellyikéből^élclik öszve, az elválasz tás nem szükséges , p. o. Újííely , Ofalu , Újvidék , ffagy-bánya.

4) Midőn az öszvctclt szó ugyanazon személy' méltósá gait, ugyanazon uralkodó' tartományait jeleli, p. o. primas-her-czeg, olcisss-aitsztriai , szász-coburgi. Szintezen szabálynak van helye akkor is , midőn az öszvetett melléknév azon nyel veket jeleli, mellyeket valamelly könyv foglal magában, p. o.

magyar-német grammatica , olasz-franczia-német szótár.

5) Midőn az öszvetélel három betűt hoz együvé, p. o.

mell-lemez.

A hosszú magánhangzók íolc mindenkor éles vonás tétes sék . p. o. lélek, vér , tár; mert ennek elmulasztása könnyen homályossá tehetné írásunkat, p. o. más lélek, más lelek; más