A levelek' belső formaságai

A levélnek vagy akármelly írásbeli fogalomnak csinossá*?*

tiszta, fehér s rendesen . körülnyirt papirost s jó fekete tintát kivan. Ha az írást porzóval behintettük, azon legyünk, hogy ott ne maradjon, nehogy az olvasó annak ledörzsöléséveí vesz tegesse idejét, A főrangúaknak küldendő levelekben tanácso sabb porzóval nem élni,, hanem inkább várakozni, míg á tin ta megszárad. Az írás tisztasága hasonlóképen ajánltatik • il letlen volna a tintafoltokkal és igazításokkal tele levelet el küldeni.

• i IfÍnnk» amennyire tőlünk kitelik, olvashatólag, tegyünk inkább nagyobb, mint igen apró betűket. A levelet ÍW írni hogy-az- olvasónak nagy munkájába kerül , annak tartalmát megértem, vagy epenmmden törekedésének ellenére azt mee-lejteni nem képes, sokkal illetlenebb s roszabb, mint homá lyosan beszélni ; mert a jelen beszélőt ismételve kérdezhetjük ha, a mit mondott, nem értettük-, nem úgy a távollévő le' véhrót. A szép kézírás nem kevéssé ajánló, csak haszontalan vonásokkal ne fatyolozzuk betűinket.

A hivatalbeli, atyafiságos és barátságos leveleknek postapa-mrost szoktunk használni; de hogy a főrangú személyeknek hollandi vagy vehnpapiroson írjunk, az illendőség hozza ma

gával. °

Afőrangúakat, kivállképen különbféle szerencsekivánások' alkalmával aranyszélü papiroson irt levelekkel megtisztelni a-vult szokás , s már ma az efféle papiros többnyire csak sze're-kmlevdeknek használtatik. Negyed- vagy nyolczadiven csak meghitt barátok írhatnak egymásnak.

Nagy illetlenség a papirost egészen beírni , de fél lapokat tisztán hagyni szinte szükségtelen. A czimet a papiros' szélé tol mintegy négy ujnyi távolságra kezdhetjük s a lapnak bal

4* '

52 Miiaudik osztály.

s alsó részén szintannyi tisztát kell hagynunk. Ezen tisztát tisz-telethelynei szokták nevezni. •

A czím és a levél' kezdete közt annyi hely maradjon tisz tán , mennyit a papiros' fenszéle s a czím közt hagytunk. Men nél nagyobb rangú az, a kinek írunk, és mennél több tiszte lettel tartozunk neki, annál nagyobbak legyenek a tisztelet helyek.

A második s harmadik lapon az írást ne ott kezdjük, hol az első lapon a czím áll , hanem a levél' első sorának irá nyában.

A levél' végén úgy intézzük dolgunkat » hogy a vígczím és a névaláírás közt elegendő hely maradjon , rnelly tiszta hely annyival nagyobb legyen, mennél nagyobb rangú az olvasó.

Ezen ürességen az aláírásig vonást is húzhatunk, liogy , ha le velünk történetből idegen kézre jutna, valaki nevünk' aláírá sával vissza ne éljen.

A levél, mint fentebb mondatott, olvasható kézírást kí ván , annyival inkább megkívánja azt a névnek s helynek a-láírása. Menthetetlen gondatlanság a nevet olyashatatlan vagy épen betűkhöz sem .hasonló vonásokkal aláírni.

Ha ismeretlennek írunk, tisztségünket, hivatalunkat sat.

csatoljuk nevünk' aláírásához ; ezeket valamint vezeték- s ke resztnevünket egészen írjuk ki , kiváltképen ha főbb rendű az

olvasó-Sokan leveleiknek hánytvetettségct ezen szókkal: „raptim,"

„sietve" mentegetik. Ezen mentegetés illetlen, ha a sietségnek valódi oka volna is.

Az utánírás , melly rövidítve U. I. vagy P. S. (postscri-ptum) betűkkel, jeleltelik meg , hasonlóképen helytelen s vi gyázatlanságunk- és gondatlanságunkat árulja el. Ezzel kivált kép nagyobbakhoz irt levelekben ne éljünk; de ha'feledékeny-ségből elhagytunk valamit, ne sajnáljuk kis fáradságunkat, 9 beiktatván az eknaradtat illő helyére, írjuk le még egyszer a küldendő levelet.

A levelet saját kezünkkel írni legillendőbb ; de nagyaink 3 kereskedőink és mások , kiknek levelezése nagy kiterjedésű, ezt nem tehetik , s azért a titoknokaik és segédeik által írt le veleknek csak neveiket írják saját kezeikkel alá. A levél' köl tenek helyét és napját, ide nem értve a kereskedői leveleket, mellyékről külön osztályban lesz szó, legjobb a névaláírás' át-ellenébe helyeztetni , ámbár némellyek a levél' felszének jobb részére szokták azokat írni.

Ha azon hely , hová a levél menendő , vagy a honnan küldetik, ismeretlen, vagy több hasonló nevű hely találtatik>

akkor azt a folyó', hegy' vagy város' nevével közelebbről meg

Ú tmutatá 3 a. levélírásra. 53 határozni szükséges , p. o Sajó-Keresztúr, Bodrog-Keresztúr, Kassa-Újfalu sat. ; meri az első esetben a levél könnyen el tévedhetne, a másodikban pedig a válaszoló nem tudná hová utasítani válaszát.

III. A levelek' Külső formaságai.

A fó'rendű személyeknek írt levelek többnyire nyolczad-rétben szoktak öszvehajtatni. A közönséges leveleket tizenha-todrélben egyszerűen öszvetenni legillendőbb s legalkalma sabb. A kúlönbféle mesterséggel öszvehajtogatott levelek' fel bontásakor a vevő türedelmét gyakran elveszti , gyakran pedig az írást el is tépheti, mire nézve a' levelek' mesterséges ösz-vehajtegatása nem tanácsolta tik.

Azoknak , kiknek tisztelettel tartozunk , mindenkor bo rítékban küldjünk levelet. Azon levelek is megkívánják a bo rítékot, mellyek' három lapja be van írva ; mert könnyen meg eshetnék, hogy az írásnak egy része a pecsételés által olvasha tatlanná tétetnék vagy a felbontáskor egy darabja elszakíttat-hatnék.

A borítékot tiszta fehér , de sem vékonyabb papirosból , mint a levél, sem igen durvából ne csináljuk. Az igen vékony könnyen elkopik a gyakran annyira átlátszó, hogy az alatta lévő írás is elolvasható. A boríték' tisztaságára is különös figye lemmel legyünk.

A magyarul írt levelet magyar felülírással elküldeni leg-iüendőbb. A vezeték- s keresztnevet s a lakhelyet, a meny nyiben lehet, írjuk nagyobbacska betűkkel, vagy, ha a hely nem engedi, húzzunk vonást alatta, hogy szembetűnőbb legyen.

Az illyen s hasonló neveknél : Molnár, Kovács , Lakatos , nem csak a keresztnevet, hanem a' tisztséget, hivatalt, mesterséget sat. pontosan jegyezzük fel, különben a levél' eltévedésére könnyen adhatunk alkalmat. Ide tartozik az is, mi a hasonló nevű helyekről fentebb mondatott. A nagyobb városokba kül dendő levelek' borítékára az útczának nevét s a háznak számát feltenni szükséges, -kivévén a közönségesen ismert főrendűek' leveleit.

- Valamint a levél' belseje , úgy a felülírás is tiszta , min den vakarás és igazítás nélkül legyen , mi könnyen lehetséges;

mivel , ha talán hibát ejtenénk is , egy új borítéknak készítése s egy felülírás nem sok időnkbe kerül.

Ezen szók: „cito, citissime" bízvást elmaradhatnak, mert ezek' kedvéért a levél egy perczczel sem érkezik hamarabb az illető helyre.

34 Második

ojszLály-A pecsételésről meg kell jegyzenünk, hogy a nagyokhoz, előjárókhoz s azokhoz , kiknek tisztelettel tartozunk , külden dő leveleket veres spanyol viaszszal pecsételjük; különbfé le színűvel csak ]ó barátok pecsételhetik egymásnak írt levelei ket. Fekete viaszszal pecsételt leveleket szinte csak barátink nak s rokoninknak küldhetünk, nem pedig idegeneknek, any-nyival kevésbbé nagyobb renden lévőknek.

Ostyával csak az úgynevezett bilétek pecsételtethetnek , de a' kereskedők s más polgárok tiszti leveleiket is ostyával szokták pecsételni.

A fontos tartalmú levelet , midőn attól félünk, nehogy valamelly titkunk' kinyomozása miatt felbontassék , előbb os tyával s ezután viaszszal pecsételni nem sikeretelen ; mert az ostya a papirostól nem olly könnyen elválható , -mint a viasz.

A pecsételéskor pedig arra kell vigyáznunk, hogy a borítéknak négy hegyét a viasz jól öszvefogja , nehogy önmagunk adjunk valaki' kíváncsiságának alkalmat a' levél' feltörésére. Hogy a pecsét' nyomata tiszta, fótatlan legyen, a' viaszt ne kíméljük s jól dörgöljük szét a' papiroson.

A nemesi rend czímeres pecsélnyomókkal él , a polgáriak pedig, tetszések szerint, tisztök', mívök' vagy mesterségek' jelképével metszetnek magoknak pecsétnyomókat. A pecsétnek fonák felnyomása vigyázatlanság' jele s ületlen.

A levelek e végett fogadott külön személy által , alka lommal vagy postán szoktak küldetni. Ha a' fogadott sze mélynek a vitel' árát kifizettük, azt a borítékra feljegyzeni el ne mulaszszuk, nehogy kétszer kívánja a vivő fáradságának ju talmát. — Nagyrangú személynek levelet alkalommal küldeni vagy abba tovább küldés végeit más levelet zárni nem illik. — Ha saját dolgainkban írunk valakinek , a postabért meg szok tuk fizetni , melly a borítékon balra, ezen szóval „díjmentesen"

vagy „frarico" jegyeztetik meg.

Ha a levélbe pénzt , váltólevelet sat. zárunk , vagy ahhoz valamit mellékelünk, azt a borítékon szinte baka megemlí teni szükséges , p. o. benne 200 vft. vagy : Ide mellékelve egy

ládacska sat. •«

IV. A e JK í ín e Is.

Sokan a czímmel keveset gondolnak ; sokan ellenben annyit tartanak reá , hogy, ha nekik kisebb czím adnánk, nem ajánlanék magunkat. Az illendőség azt hozza magával , hogy kinekkinek az őt illető czimet adjuk meg. Azon hiú s kevély

Útmutatás a levélírásra. &5 em herékre nézve pedig, kik az őket illetőknél nagyobb czi-mekre vágynak , az okosság azt tanácsolja, hogy e részben in dulatuk s hailandóságukhoz alkalmaztassuk magunkat.

Minden czím négy tárgyat foglal magáhan : a megszólí-tást , a levél' folyamatában való nevezést , az aláírást és a fe lülírást, mellyeknek bizonyos viszonyban kell egymáshoz állani.

Ha valaki több czimet visel, akkor a legfőbbet haszáljuk, p. o. ha a püspök egyszersmind belső titkos tanácsos, czime ez : „Nagyméltóságú és főtisztelendő ," mint püspöknek pe dig: „Méltóságos és főtisztelendő." — A megszólításhoz töBb-nyire mellékczim is járul, p. o.

Tekintetes , nemzetes és vitézlő Főszolgabíró Űr , Jóakaró Uram !

Az asszonyok férjeiknek czimeiben részesülnek. Ha főbb rangú asszony alsóbb rendű férfiúnak hitvese, születési czimet megtartja , p. o. a grófnő grófnő marad, ha alrendű nemeshez ment -is férjhez.

A levél' folyamatában való nevezés és a végczun tötbnyi-re a megszólítás' melléknevéből formált fb'név , p. o. Méliúsd-gos, a levél' folyamatában: Méltóságod} Nagyságos: Nagy

ságod. De gyakran a megszólítással a levél' folyamatában is é-lünk,;p. o. ezekkel: Tekintetes Úr, Tisztelendő Úr, Nem zetes Úr

sat.-A berekesztésnek formái különbfélék : Nagy kegyelmé be, úri kegyelmébe sat. ajánlott, tartozó mé)y tisztelettel, tö kéletes tisztelettel sat. vagyok, holtig maradok, életem' fogytá ig maradok , élek , halok ; nagy kegyességébe , úri kegyessé gébe, kegyességébe ajánlott, vagyok, maradok sat.

Az aláírásra nézve polgári helyezetünket , leginkább pe dig a levél' olvasójától függésünket vagy függetlenségünket kell tekintetbe vennünk , p. o. egy kisebb rangú a főbb rangú sze mélyeknek írt levelet így nem írhatja alá: kész szolgája , vagy köteles szolgája; hanem így: alázatos szolgája.

Rokoninknak s barátinknak írt leveleinkben a szívnek szelídebb érzetei szóknak; ezeknek tehát a megszólításban, sat. rendet szabni nem szükséges.