A budapesti kir. m. t u d o m á n y e g y e t e m h i t t u d o -m á n y i k a r a -most fogta újra, javítás céljából, ú j ki-dolgozás alá a k a r n a k 1805-ben történt új megnyi-tása óta sokszor toldozott-foltozott t a n u l m á n y i rendjét.
Magától érthető dolog, hogy a k a r n a k m i n d e n tagja tőle telhetőleg igyekszik behatolni a dolog lényegébe és a részletek szövevényeibe. Azt is m i n -denki természetesnek fogja találni, h a m i n d a n n y i a n igyekszünk körültekinteni a világon, hogy a theologiai tanítás ügyében mi, hol és hogy van berendezve és m ű k ö d é s b e n tartva, legfőképen azokon a helyeken, hol az isteni t u d o m á n y tanításának virágzása kétség-telennek vehető, m e r t országokra, esetleg világra szólóan hatásosnak bizonyul. Hiszen, a másoktól való t a n u l á s n e m c s a k a katholicizmusnak, h a n e m m i n d e n egészséges, biztos és nagy h a l a d á s n a k m i n d e n téren egyik alapfeltétele.1 Világos azonban, hogy a másoktól való tanulás n e m észnélküli m a j m o l á s , h a n e m m á s o k m u n k á j á n a k birálatos méltatása és felhasználása lehel csupán. A kritikai módszert n e m I m m a n u e l Kant találta föl. Aristoteles sokkal nagyobb kritikai m u n -kát végzett, m i n t a königsbergi szobatudós filozóf ; ezenfelül a k ü l ö n b s é g a kettejüktől végzett kritikai m u n k á n a b b a n nyilvánul, hogy Aristoteles kritikai m u n k á j á n a k gyümölcseit, m i n t a filozofiai elmélke-dések legértékesebb termékeit, az egész világ azzal becsüli meg, hogy használja, míg Kant k r i t i k á j á n a k az értéke, legenyhébb szót használva, még mindig «sub iudice lis est». De n e m Aristotelest a k a r t u k t u l a j d o n -k é p e n most dicsőíteni, h a n e m szent Pál apostolt, a ki Kant idejénél jóval k o r á b b a n hirdette már, m é g pedig az evangéliumba befoglaltan, a birálatos k u t a tás és vizsgálás jogát, mint a keresztény hivők f e n
-1 Ebben az értelemben mondja XIII. Leo pápa Caietanus szavait használva Aquinói szent Tamás mérhetetlen tanulé-konyságán alapuló kimeríthetetlen bölcseségének nagyságá-r ó l : «Intenagyságá-r Scholasticos Doctonagyságá-res, omnium pnagyságá-rinceps et ma-gister, longe eminet Thomas Aquinas; qui, uti Caietanus animadvertit, veteres doctores sacros quia summe veneratus est, ideo intellectum omnium quodammodo sortitus est». Encycl.
«Aeterni Patris», de die 4. Aug. 1879. Acta Leonis XIII. T. 1. p. 212.
sőbbséges kötelességét, m o n d v á n : «Omnia probate», m i n d e n e k e t vizsgáljatok m e g ; «quod b o n u m est, tenete», a m i j ó n a k bizonyul, a h h o z r a g a s z k o d j a t o k I1
Ezek u t á n m i n d e n k i természetesnek fogja találni, ha alulírott is körültekintett a nagy világon a theo-logiai tanítás körében, a hol i m m á r körülbelül 38 éve forgolódik, mindig a l e g j o b b a t keresve és tisztelve m e s t e r b e n úgy, m i n t t a n í t á s b a n . Bégi t a n u l -m á n y o k fölfrissítése közben,2 a m e l y e k n e k folytatására nézve megbecsülhetetlen szolgálatot telt u t ó b b Mihályt!
Ákos dr. «A p a p n e v e l é s története és elmélete» c. két-kötetes m u n k á j a , s z e m e m megakadt a bajorországbeli eichstátti püspöki papnevelő-intézet h i t t u d o m á n y i főiskolájának k ü l ö n ö s t a n u l m á n y i r e n d j é n , a melyet a fönt tisztelt n a g y é r d e m ű kollégáin p á r a t l a n m u n -k á j á n a -k a b b a n a részében, hol a «jelenlegi nevezete-sebb papnevelő-intézeteket» m u t a t j a be,3 nem i s m e r -tetett meg. Bészint e miatt, részint p e d i g mivel böl-cselet-propredeutikai és theologiai t u d o m á n y o s t a n í t á s t (tehát kettős szaktanítást) ily sajátságos m ó d o n összeolvasztó t a n u l m á n y i r e n d e t egyszerű p ü s p ö k i p a p -nevelő-intézetben többet a világon n e m találtam, kötelességérzet kezdett sarkalni arra, hogy azt Ma-gyarország kath. p a p s á g á n a k és e papság nevelése iránt é r d e k l ő d ő világi értelmességének b e m u t a s s a m .
Köztudomású dolog, hogy a trienti zsinat 1563.
júl. 15-én tartott XXIII. ülésében a papnevelés ügyére vonatkozólag korszakot alkotó intézkedést emelt érvényre «Leglényegesebb a trienti zsinat határozatában, hogy a n ö v e n d é k p a p o k , m á s tanulóktól e l k ü -lönített s z e m i n á r i u m b a n , a p ü s p ö k felügyelete alatt neveltessenek. Ez a t u l a j d o n s á g különbözteti meg" a trienti zsinat s z e m i n á r i u m á t a megelőző korszak bursáitól és kollégiumaitól.»4 E l ő t é r b e lépett a püs-pök szeme előtt folyó p a p p á nevelés; a t u d o m á n y o s oktatás a nevelés mellé coordinatióba került.
Szakasztott ilyen «trienti szeminárium» az eich-státti papnevelő-intézet,5 a mely, m i n t az e m b e r i
1 I. Thess. 5, 21. 2 V. ö. a Kath. Theologiai Folyóirat, de különösen a Religio több évfolyamát és számait a 80-as évekből,
3 I. köt. 414.—510. 1. * Mihály fi, 1. 130. 1.
5 Nevezetes, hogy az első trienti szemináriumot Német-ország épen Eichstättben kapta meg. Schaumberg Márton püspök alapította 1564-ben.
test két oldalból alakulva, szintén két intézetből eggyé összeforrva alkot egy szervezetet. Az egyik intézet a papnevelő, a másik a h i t t u d o m á n y i főiskola, a mely lyceum nevet visel. Ez a két intézet, írja n e k ü n k egy ottani alkalmazott, egymással p e r s z o n á l u n i ó b a n v a n egyesítve, a m e n n y i b e n a p a p n e v e l ő regense egy-úttal a lyceum rektora.1 Már ennyiből is érthető, mily s o k a t m o n d ó a szent Willibaldról nevezett eichstätti püspöki papnevelő-intézetről kiadott tájékoztató terv-r a j z állítása, m i d ő n ezt m o n d j a : «Das bischöfliche Clerikalseminar in Eichstätt ist genau n a c h den Vorschriften des Concils von Trient eingerichtet, u n d bietet deshalb alles, (nagy szó !), was zur wissen-schaftlichen Ausbildung und klerikalen E r z i e h u n g d e r k ü n f t i g e n Priester nöthig ist».
Nagyon t é v e d n e az, a ki azt gondolná, hogy a trienti zsinat r e n d e l e t e a nevelés előtérbe helyezésé-vel és a tanításnak mellérendeléséhelyezésé-vel a t u d o m á n y o s tanításnak érdekeit és sikereit megkárosította vagy h á t t é r b e szorította. T u d j a m i n d e n e m b e r , a ki az egyház történetét nyílt szemmel nézi, hogy a tudo-m á n y o s tanítás — n e tudo-m c s a k a theologiában, h a n e tudo-m m i n d e n s z a k b a n — a trienti zsinat u t á n a kath. egyh á z b a n ú j virágzásnak indult. A trienti zsinat p a p -neveldei rendelete épen a haladás, n e m a m a r a d i s á g szellemének köszöni eredetét. A trienti zsinatból fakadt egyházi m e g ú j h o d á s szelleme sarkalta és s a r -k a l j a folytonosan az egyház vezérlő férfiait arra, hogy a papnevelés és a theologiai t a n í t á s ne m e r e v s a b l o n o k b a kötözze b e magát, h a n e m ragaszkodva, hűségesen és lelkesen a keresztény hitélet ősi forrá-saihoz és elveihez, m i n d e n időn át igyekezzék érzékenységét f e n t a r t a n i az illető k o r j ó és rossz á r a m -lataival szemben e g y a r á n t ; szóval, hogy t u d j o n ősi katholikus szilárdsága mellett m i n d e n idők
igényei-n e k kielégítésére termetteigényei-n korszerű is leigényei-nigényei-ni.
S épen e két tekintetben t ű n i k ki az eichstätti p ü s p ö k i papnevelő-intézet a többi egyházmegyei hit-tani főiskolák k ö r é b e n az ő k ü l ö n ö s sajátságával.
Miben áll ez, ki fog világlani a kettős, bölcseleti és h i t t u d o m á n y i t a n r e n d következő vázlatos előterjeszté-séből. És itt á t a d j u k a szót m a g á n a k az intézetnek, illetve a róla szóló b e m u t a t ó tervrajznak.
«A t u d o m á n y o s kiművelés céljából a p a p n e v e l ő -vel öt évfolyamú p ü s p ö k i lyceum v a n összekötve, melyet az állam is elismert nyilvános intézetnek, úgy hogy az itt végzett t a n u l m á n y o k az egyetemeken végzett t a n u l m á n y o k k a l egyranguak.2
1 Érdekes, hogy a lyceum theologiai tanfolyama (mert van bölcseleti tanfolyama is) a helybeli székeskáptalannal mintegy reálunióban látszik lenni, a mennyiben a theologiai tanári kar nagyobb része (7 közül 4) kanonoki stallum élvezője.
2 Itt egyenrangúság alatt nem azt értik Eichstättben, hogy a náluk végzett tanulmányok rigorosumoknál egyete-meken beszámíttatnak. Ez nálunk, a mi papneveidei főisko-láinkra nézve (a mi a theológiát illeti), szintén fönnáll. Az eichstättiek egyenrangúsága azt jelenti, hogy ők tudomány-egyetemi szintájon mozgó tanítást adnak és tanulást
végez-Az első évfolyamban kizárólag bölcseleti szakok-ból v a n n a k előadások. (Elméleti bölcselet, physica, chemia, világtörténelem, philologia, botanika.)
A bölcseleti t a n f o l y a m h o z négy évre t e r j e d ő hit-t u d o m á n y i hit-tanfolyam csahit-tlakozik; az első hit-theologiai évfolyam alatt a z o n b a n még bölcseleti és természet-t u d o m á n y i természet-tantermészet-tárgyak is előadásra kerülnek, (bölcs, e r k ö l c s t u d o m á n y , jog- és társadalom-bölcselet, vallás-bölcselet, esztétika, paedagogia és a bölcselet törté-nelme, valamint physiologiai embertan).
Azok a papjelöltek, kik n e m az eichstätti egy-házmegyéhez tartoznak, a természettudományi szakok helyett h i t t u d o m á n y i a k a t választhatnak, hogy theolo-giai t a n u l m á n y a i k a t valamivel előbb fejezhessék be.
Dogmatikából a négy évi theologiai tanfolyam mindegyik évében v a n előadás. (Tehát nyolc semes-ter en át.)
Keresztény erkölcstudományt,egyházjogot, egyház-történelmet, exegézist négy-négy féléven át kell tanulni.
Liturgika h á r o m , pastoralis, bevezetés a szent-írásba, v a l a m i n t homiletika, zsidónyelv (és olvasás) és rubricistica két-két féléven át adatik elő.
Hermeneutica, bibliai régiségtan és katechetika előadására egy-egy félév kerül».
Ez az eichstätti p ü s p ö k i papnevelő-intézet hit-t u d o m á n y i f ő i s k o l á j á n a k a hit-t a n u l m á n y i r e n d j e , a melynek a l a p j á n ennek az intézetnek a híre, oly t a n á r o k szárnyain, a milyennek Stöckl-t, a bölcselőt, Morgott-ot, a dogmatikust és főleg a tavaly, julius 11-én elhunyt P r u n e r t , a moralistát és pasztoralistát1
i s m e r j ü k , messze földre k i m e n t és az egész világot bejárta.
Legyen szabad az intézet órarendjét is a 12 tagból óllá tanári karrla együtt bemutatni. Kitűnik ebből az óra-rendből, hogy aránylag kevés előadási óraszámmal igen tisztességes tudományos eredményt lehet elérni, föléb-resztve természetesen a hallgatókban a tudományos (nem csupán emléző) tanulás szellemét :
a) HITTUDOMÁNYI SZAK.
1. Dr. theol. von Pruner ev. János, Domprobst, prelátus, 3 kir. rend keresztese stb., a lelkipásztorság-tan rendes lelkipásztorság-tanára, a IV. éveseknek :
I. félévben :
Priesteramt (6 ó r a ) . II. félévben :
Hirlenamt (6 ó r a ) .
tetnek. Erre nézve v. ö. Didiot «Cours de Théologie Catholique»-jában a Logique surnaturelle subjective rész LXXX. tételét,
a mely így szól: «Quant au degré de perfection quelle peut atteindre, la Théologie se divise rationellement en éléméniaire, secondaire, supérieur». 663. 1. A mi egyetemi theologiai okta-tásunk itt Budapesten, a papneveldékével együtt, csak másod-rendű fokon mozgott idáig.
1 Kije és mije volt Pruner ez eichstätti theologiai főis-kolának, az intézet 1906/7-iki jelentése a következő rövid nyi-latkozattal fejezi ki : «Ohne Übertreibung kann es gesagt werden, dass mit seinem Namen der Name unserer Anstalt in alle Welt gedrungen ist.» Jahres-Bericlit, 4. 1.
7. szám.
R E L I G I O
71 2. Dr. theol. Schmalzl Péter, kanonok, geistl. Rat. Azószövetségi magyarázat és a bibliai tudományok r. tanára : I. félévben :
1. Aggaeus és Zacharias próféta (3 óra).
2. Bibliai régiségtan (2 óra).
II. félévben :
1. Malachias próféta (2 óra).
2. Hermeneutica (2 óra).
Mind a két félévben : Zsidó nyelv (1 óra). Zsidó olvasás, Izaiás próféta (2 óra).
3. Dr. theol. Hollweck József kanonok, geistl. Rat.
Az egyházjog és katechetika r. tanára:
I. félévben :
1. Egyházjog: Bevezetés, konstitutív jog (ál-lam és egyház viszonya), (4 óra).
2. Bajor állami egyházjog (sic) (2 óra).
3. Katechetika (2 óra).
II. félévben :
1. Egyházjog : Személyjog és büntetőjog (4 óra).
2. Bajor állami egyházjog (2 óra).
3. Katechetikai gyakorlatok a népiskolában (2 óra).
4. Dr. Kiefer Károly kanonok, rektor és seminariumi regens, a ker. erkölcstudomány és homiletika r. tanára :
I. félévben :
1. Ker. erkölcstudomány: Részletes erkölcs-tanok, — a szeretet és igazság erényei és azok ellentétei (4 óra).
2. Homiletika : Az egyházi ékesszólás elmélete kisebb gyakorlatokkal (a II. éveseknek 2 óra).
A III. éveseknél szintén praktikus gyakor-latok voltak.
II. félévben :
1. Ker. erkölcstudomány. Részi, erkölcstanok — folytatás (4 óra).
2. Homiletika : Elmélet, folyt. (1 óra).
5. Dr. theol. Eisenhof er Lajos, az egyháztörténelem, liturgika és patrologia r. tanára :
I. félévben :
1. Egyháztörténelem : Az egyház a középkor-ban (VII. Gergelytől a hitszakadásig) (3 óra).
2. Liturgika : A szentségek és szentelmények.
Az egyházi év (2 óra).
3. Patrologia : Az első három század leg-kiválóbb írói (2 óra).
II. félévben :
1. Egyháztört. Hitszakadás és ellenreformáció.
Bajanismus és jansenismus (2 óra).
2. Liturgika. Az egyházi év (folyt.) Breviá-rium (2 óra).
3. Patrologia : A latin egyház nagy tanítói. Ol-vasmány Tertullián Apologeticumából (2 óra).
6. Dr. theol. et philos. Ehrenfried Mátyás, az új-szövetségi exegesis és az apologetika r. tanára:
I. félévben :
1. Bevezetés az újszövetségbe (2 óra).
2. Szent Lukács evang. magyarázata (2 óra).
3. A kinyilatkoztatás védelme (3 óra).
II. félévben :
1. Szent Lukács evang. magyarázata (3 óra).
2. A kereszténység és az egyház apologetikája (3 óra).
7. Dr. theol. et philos. Grabmann Márton, a dogma-t ka rk. dogma-tanára :
I. félévben :
Bevezetés a dogmatikába, christologia, sote-riologia, mariologia (5 óra).
II. félévben :
Isteni kegyelemtan (5 óra).
(Ne feledjük, hogy dogmatikát itt négy éven, vagyis nyolc féléven át tanítanak : azért jut ennyi idő egy-egy ilyen tractatusra.)
b) BÖLCSELETI SZAK.
8. Komstöck szal. Ferenc, geistl. Rat. A physika és mathematika tanára.
I. félévben :
A Physika történetének vázlata. Mechanika.
Akusztika. Hőtan. Elektrostatika (6 óra).
II. félévben :
Elektrodynamika és optika (G óra).
9. Dr. phil. Schwertschlager József, geistl. Rat. A vegy-tan és a természetrajz vegy-tanára, rendes tagja a regens-burgi bajor kir. Növénj'tani Társulatnak.
I. félévben :
1. A bölcseleti folyamban : Szervetlen kísér-leti vegytan és ásványtan (4 óra).
2. Az I. é. hittani folyamban : Anthropologia.
(A II. félévben). (3 óra).
II. félévben :
1. A bölcs, folyamban : Altalános növénytan (kirándulásokkal). (4 óra).
2. Az I. évi hittani folyamban : Geologia (3 óra).
10. Msgre Dr. phil. Lochner von Hültenbach Oszkár báró, pápai titkos kamarás, az egyetemes történelem, müvészeltörténelem és philologia tanára.
I. félévben beteg volt, két más tanár, dr. Wiltmann és dr. Grabmann helyettesítette.
II. félévben:
1. Történelem : Diplomatika, sphragistika és heraldika (2 óra).
2. Philologia: Róma topographiája (2 óra).
3. Művészettörténelem : A ker. építészet fejlő-dése a középkor végéig (2 óra).
11. Dr. phil. Wohl m ul h György (Stöckl könyvének átdolgozója), az elméleti bölcselet és a pedagógia tanára.
I. félévben:
Bölcselet: Logika, kritika, ontologia (8 óra).
II. félévben:
1. Bölcselet : Kosmologia, psychologia, theo-dicaea (8 óra).
2. Paedagogia (2 óra).
12. Dr. phil. Wittmánn Mihály, a gyakorlati böl-cselet tanára.
I. félévben :
1. Ethika, jog- és állambölcselet (4 óra).
2. Vallásbölcselet (2 óra).
II. félévben :
Az újabb bölcselet történelme (4 óra).
Az a kérdés, hogy mi a feltűnő, mi a különös ebben a tanulmányi r e n d b e n ?
Ha azt m o n d a n á valaki, hogy az, mert teljes
böl-cseleti propaedeutika alapjára fekteti a theologia tanítását: erre azt kellene felelnünk, hogy ebben nincs semmi különös, semmi feltűnő. XIII. Leó p á p a világhírű, de hírénél is még nagyobb bölcseségű 1879-iki rendelete óta ez mindenütt, a hol törődnek a haladás törvényével és kötelességével, így van az egyházban.
Ha azt m o n d a n á valaki, hogy feltűnő az egész-ben az, hogy ez a tanulmányi rend az összes hittudo-m á n y i tanítás gerincévé a doghittudo-matikát teszi : erre ugyanazt lehetne felelni, hogy ez mindenütt így van, a hol ismerik a dogmatika értelmét s hatóerejét és azt elismerik.
Ha végül azt m o n d a n á valaki, hogy ennek a püspöki papnevelőintézeti hittudományi főiskolának az ő t a n u l m á n y i r e n d j é r e nézve feltűnő, különleges distinctivuma az, hogy egyetemi t u d o m á n y o s rang-fokozaton ad tanítást: erre ismét csak tagadólag kel-lene felelni, mert hiszen az egyszerű egyházmegyei papnevelő hittudományi főiskolák közül többnek is van n e m csupán a végzett t a n u l m á n y o k t u d o m á n y o s érvényessége tekintetében, de a doktori fokozatok osztása j o g á r a nézve is (tehát még magasabb fokon) tudományegyetemi rangja. Például, 1882 óta a milánói érseki s e m i n a r i u m liittani főiskolája valóságos hit-t u d o m á n y i k a r ; hit-továbbá, ha jól emlékszem, boldogulhit-t Perraud autuni biboros püspök is szerzett egyházme-gyei papnevelőintézetének t u d o m á n y k a r i rangot.
Miben van, hol rejlik tehát az eichstätti theolo-giai tanulmányi r e n d n e k az a különössége, mely őt m á s egyházmegyei hittudományi főiskoláktól meg-különbözteti ?
Tüstént kitűnik, mihelyt meggondoljuk, hogy az eichstätti seminariumba vagyis hittudományi főisko-lába főgimnáziumot végzett és ha Németország szülöttjei, érettségi bizonyítvánnyal ellátott ifjak léphetnek be.
Mi tűnik ki e b b ő l ?
Az, hogy az eichstätti főiskolába oly i f j a k kerül-hetnek be csupán, a kik főgimnáziumi érettségit tet-tek, tehát a kik mathematikát, természettant, tehát mechanikát, akusztikát, hőtant, optikát, elektrosta-tikát, elektrodynamikát, vegytant, ásványtant, növény-tant, geologiát, egyetemes történelmet, görög és latin klasszikus philologiát, azután bölcseleti előtant, logi-kát, tapasztalati lélektant stb. m á r tanultak, tehát m á r tudnak. És mégis mit tesz velük az eichstätti tanulmányi r e n d ? Mit követel tőlük ? Azt, hogy ismét tanulják át úgyszólván az egész felső gimnázium tananyagát, a reáliákat mind, az ideáliákból a világ-történelmet, a philologiát és az egész bölcseleti elő-tant, kibővítve m i n d e n addig tanultat s megtoldva az e g é s z e t — a bölcselet teljes anyagának kimerítő fel-dolgozásával. Ez, tudtommal, püspöki papnevelő-intézetben unicum az egész világon.1 A r ó m a i p á p a i
1 Mindenekfölött, ennél az intézetnél azt kell megjegyezni, hogy ezt a 12 tanárral működő hittani főiskolát egyetlen egy,
tudományegyetemen, igaz, h á r o m évig kötelesek a leendő theologusok bölcseletet és főgimnáziumi r e á -liákat tanulni. Igen ám, de R ó m á b a n nem kötelező, n e m szükséges kellék az érettségi. Oda kevesebb tudással is be lehet j u t n i és ott csak csillagászattal tanítanak többet 3 év alatt, m i n t Eichstättben 1 év alatt.
A ki az eichstätti papnevelő-intézet theologiai tanulmányi rendjét készítette, az az egyházi férfiú feltiinő mélyen belátott a mai középiskola tanításá-nak az átlagos szellemébe s meglátta ott — a papi iskolákat kivéve — azt, a mit még igen kevesen lát-nak csupán, a «cinis dolosus»-t, a vallásellenes, a keresztényellenes szellemi áramlat lappangó parazsát.
Az emberi tudás minden szaka, sajnos, oly irányú mű-velés alá kerül m á r a középiskolában, hogy az ifjak közül sokaknak a lelke bizony m á r ott a középiskolában megtántorodik keresztény hitében, például a geologia, a világtörténelem, az állattan stb. tanulása közben.
Vagy nem a paleontologia köréből szállítja-e az áltudom á n y a áltudomajoáltudomeredet híres bizonyítékát, az a n t h r o p o -pithecus c s o n t j a i b a n ? Avagy a divatos természetrajzi állattan Häckellel nem-e a tenger mélyén képzelt, de még soha meg n e m talált Bathybius nevű ősnyálká-ban látja az élő szervezetek első és ős a l a k j á t ? A világtörténelemről nem is szólok : ott a «szabad»
t u d o m á n y elve szerint mindent lehet és szokás is valamely érdekes elbeszélés vagy szellemesnek t a r tott megjegyzés keretében elhelyezni. Kneller S. J. m u n -k á j a : «Das Christenthum und die Vertreter der neueren Naturwissenschaft» részletes kimutatása annak, hogy a keresztény hitet, vagyis a hittudomány tárgyát, illetve princípiumát, a természettudományok m i n d e n ágá-b a n lehet a mint megdicsőíteni, úgy halálosan meg-sebezni.1
É n a legmélyebb tisztetettel h a j t o k fejet az előtt az egyházférfiú előtt, a ki az eichstätti h i t t u d o m á n y i t a n u l m á n y i rendet kigondolta. Esze — világos hogy hite által megvilágított — esze világánál végzett látnoki munkát, m i k o r az érettségizett ifjűság g i m n á -ziumi tudását nemcsak éretlennek, hanem, n a g y j á b a n véve, hasznavehetetlennek, sőt veszedelmesnek találta a hittudomány megalapozására s ezért kérlelhetetlen szigorúsággal elrendelte az egész gimnáziumi «érett-ségnek» új feldolgozását, új tanítását, új tanulását.
Ez az egyházi férfiú páratlan mély belátásával a nem is igen nagy püspöki egyházmegye tartja fenn, az eich-stätti. És az alapító és fentartó egyházmegye a 23 fdozofus és 65 theologus, összesen 88 lyceumi hallgató közül 67 hallgatót mondhat a magáénak; a többi más b a j o r egyházmegyebeli, vagy szerzetes, vagy külföldi. Amerikaiak csak négyen vannak.
1 Megdöbbenéssel olvasta és fogja a magyar katholikus mivelt közönség ebben a folyóiratban nemsokára ú j r a olvasni, hogy gimnáziumainknak csakis mintegy 10%-ában nyer az ifjúság tlieologiánkhoz illő, annak alapozására alkalmas böl-cseleti előoktatást. A többi 90°/o-ban a gimnáziumi bölböl-cseleti propaedeutica hittudományi alapozáshoz alkalmatlan, mert téves, sőt — veszedelmes.
7. szám.
R E L I G I O
73 jelenbe, félreérthetetlenül világos mementó-t állítottföl a jövő időknek, az egész egyház javára.
Tehát r o h a n j u n k azonnal a nagy példa m a j -molására v á j j o n ? Dehogy! Nagyon ismeretes, sőt köznapi dolog az, hogy: «spiritus quidem p r o m p t u s est, caro autem infirma». Nehézkes a test: hát m é g egy ország testületének a megmozdulása mily nehéz-kes l e h e t ! . . . Vegyük ki az eichslätti példából egy-előre csupán a n n a k éltető szellemét és a vezető gon-dolatot. Szó sem lehet egyelőre, hosszú-hosszú nagy időre arról, hogy Magyarország valamennyi papnevelő-intézetét öt évi philosophico-theologiai tanfolyamra egészítsük ki.1 Itt ezekben az intézetekben a szellemi erő és hatásosság megüti a másodfokú hittudományi főiskolák általános szintáját. Csak a szemináriumi tanszékek, illetve tanárok anyagi ellátását kell kiváló tehetségű emberek számára alkalmassá és kívána-tossá tenni.2 H a n e m aztán abban a kívánságban, hogy Magyarország az ő egyetlen hittudományi karát, a budapestit, az «École supérieur theologique»-nak leg-alább is a r r a a szintájára segítse fölemelkedni, a melyre a kis eichstätti egyházmegye a maga hittudo-m á n y i főiskoláját, a hittudo-maga 67 növendéke javára saját erejéből fölemelte, ebben a kívánságban, azt hiszem, bizonyára egy körömfeketényi okot sem találhat senki arra, hogy azt m o n d j a : ez n e m lehet, ez nem kell, ez túlzás, ez nagyzás!3 Breznay Béla dr.