X 50250
KELI (] 10
TUDOMÁNYOS,
v V , 0/^ g i s j
TÁRSADALMI ÉS IRODALMI KATH. FOLYÓIRAT
F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő ^ V v
D U D E K J Á N O S dr.
NYITRAEGYHÁZMEGYEI Á L D O Z Ó P A P , P E T U K I C. A P Á T ,
A B U D A P E S T I KIR. M. TUDOMÁNYEGYETEMEN A DOGMATIKA NY. R. TANÁRA S A HITTUDOMÁNYI KAR E . I . DEKÁN.IA
H AT VA N H E T E I ) IK É V F 0 LYA M
1908.
B U D A P E S T
S T E P H A N E U M N Y O M D A R . T .
1908.
TARTALOM.
I .ap
I. É r t e k e z é s e k .
aj Hipotézisek Mózes ötödik könyvének eredetéről.
Takács Guidó-tól 160 Faraó múmiájának fölfedezése. Némethy Gyula dr.-tol 101
Merneptah az Exodus fáraója. Kmoskó Mihály dr.-tól 122
Az Exodus fáraója. Némethy Gyula dr.-tói 172 Az elephantinei zsidó-arámi papyrusok. Kmoskó
Mihály dr.-tól 199, 212, 234, 244 A szamariai zsidók nyomai ékiratos okmányokban.
Kmoskó Mihály dr.-tól .. . . . ' 3 4 3 , 3 6 0 , 3 7 7 Flinders Petrie kutatásai a Szinai félszigeten. Kmoskó
Mihály dr.-tól 442, 460, 474, 492, 510, 524, 540, 556, 569 Őskori szentélyek Palesztinában. Kmoskó Mihály
dr.-tói 651, 668, 683 A biblia-kritika főkérdései korunkban. Székeli] Ist-
ván dr.-tól ... 469, 485, 501, 517 A legrégibb evangélium-harmónia. Pataky Arnold
dr.-tól ... ... ... ... 586, 602 Szent Ágoston a merész szentirás-kritikusok ellen.
F. Leó-tói ... ... ... 699 b] A materializmus és a görög bölcselet Socrates előtti
korszaka. Dujmovits Zsigmond dr.-tól ... 392 Bölcseleti oktatásunk és a keresztény világnézet.
Bangha Béla S. ./.-tői 42, 59
A világ keletkezése.1 273
A biologiai világnézlet túlzásai. Trikál József dr.-tól 559, 572, 587, 604, 018; 635, 653
A jávai majomember. Takács Guidó-tói.. 226 Az első e m b e r p á r nyelvéről. Velics Antal dr.-tól ... 632
649, 667, 682 Természettudományi levelek. (Származástan és világ-
nézet.) I.—XXVI 303 Angol orvostanárok a pszychéről. Némethi/ Gyula
dr.-tói 585 Az ó-szövetségi vallás eredete. Wiedermann Károly
dr.-tói 583, 598, 615, 629 Képek a modernizmus körül támadt harcból. Zy'.-től 85 Harnack és Loisy a föltámadásról ... ... 257 Az új Syllabus dogmatikai jelentősége. Zubriczky
Aladár dr.-tói 355, 370, 387, 404, 423 A kath. «Filioque» és a schismatikus orosz egyház.
Rusznák Miklós dr.-tói ... 2, 17 A bérmálás szentségének kiszolgáltatása, különös tekintettel a görög egyházra. Rusznák Miklós dr.-tól
197, 210 Az Oltáriszentség formája és a görög epiclesis.
Rusznák Miklós dr.-tól 535, 551
A szentáldozásról. Reviczky Aladár-tói 73 Kegyelem és szabadakarat. Brinzeu Miklós-lói ... 33, 49
A kegyelem és szabadakarat kérdéséhez. Szabó Szádok- tói 141, 173
Megvédliető-e a tomizmus? Brinzeu Miklós-tól 189 A történeti igazság érdekében (a molinizmusról).
Tomcsányi Lajos S. J.-tői 209 Még egy szó a kegyelem és a szabadakarat kérdésé-
hez. Szabó Szádok-tói 222 Egynéhány megjegyzés a praemotióról szóló vitához.
Komárik István S. ./.-tői 231 Zárószavak a tomizmus-vitálioz. Szabó Szádok-tói és
Tomcsányi Lajos-tói 244 c) Apponyi miniszter a tanítás ethikájáról 321
A tudomány eszményi értéke. (Dékáni beszéd.) 549, 566 A sinai törvénytáblák. Zamboy Bélá-tól 409, 428 Az uzsora és büntetése. Krüger Aladár-tói ... 402, 419 Az Isten eszméjének hatásaaz egyénre. Vári Kálmán-tói 534 A művészet erkölcsi korlátai. Mihalovics Ede dr.-tól
4, 21, 38, 53 1 A j e l t e l e n cikkek a szerkesztő dolgozatai.
L a p
A nemzetiségi elv és a kereszténység. Mihalovics Ede dr.-tól 258, 275, 295, 306 A tekintély alapja. Mihalovics Ede dr.-tól 581, 599, 614, 631, 644 d] A budapesti hittudományi kar üdvözlő irata X. Pius
pápához 534 X. Pius pápa válasza a hittudományi karnak... 549
A pápasag hatása nálunk 453, 471 Kutatás Pázmány levelei után. Hanuy Ferenc dr.-tól
310, 325, 341, 358 Boldog Gizella és Arpádházi boldog Margit szentté-
avatása. Tomcsányi Lajos S. ./.-tői 439 Boldog Gizella első királynénk passaui sírjáról. Velics
László S. J.-tői- - - - 488 Boldog Gizella még egyszer. Tomcsányi Lajos S. ./.-tői 526
Nemzeti fejlődésünk. Mailáth József gróf-tói _ 440, 456 Kódexirodalmunk értékelése. Vargha Dámján dr.-tól 419 Láskai Ozsvát ismeretlen műve. Tímár Kálmán-tói 697 A «Gemma fidei» himnuszai. Timár Kálmán-tól 337, 353 Adalék a Széchenyi-irodalomhoz. Timár Kálmán-tól 512 Az első magyar jezsuita-kollegium. Gyárfás Tihamér-
től 568 Duns Scot. Trikál József dr.-tól. 322, 339, 356, 372, 389
Kálmáncsehi Domonkos. Sörös Pongrác-tói 227, 246, 261, 276, 293
Vörösmarty Mihály 369 Pascal megtérése. Várnai Sándor-tói 146, 166
A Wahrmund-ügy 385 A nemes bosszú. Tomcsányi Lajos S. ./.-tői 681
Régi hires harangok. Várnai Sándor-tói 44 Azok a hires hithirdetők. Tomcsányi Lajos S. J.-tői 645
A keresztények üldözése Nero császár alatt. Lukcsics József dr.-tól ... 459, 473, 491, 508, 522, 537
A magyar földön. Netterié Domonkos-tói 289 A katholicizmus és Finnország. Kariing Adolf-tói 374
A francia nép pusztulása. Némethy Gyula dr.-tól. ... 665 Képek Anglia belsejéből. Jablonkay Gábor S. 7.-től 9, 25 Kath. hitélet Angliában. Jablonkay Gábor S. J.-tői 77,93,114 Anglia a visszatérés útján. Jablonkay Gábor S. J.-tői
600, 617, 633 ej Gímzetes apátságok, prépostságok. Sörös Pongrác-tói 179
A XV. században egyesített magyar egyházi javadal-
mak. Lukcsics József dr.-tól 23 A magyar kath. egyházi vagyon jogi jellege 494
Placetum regium 401 Az erdélyi kath. Status. Vúidex-től — 19, 35
Az erdélyi kath. Statusról. Pál István-tói 79 A kath. autonomia. Zichy Nándor gróf-tói ~ ... 121
A kongrua kérdéséhez. Viszolajszky Károly-tói 6 A párbér iogi természetéhez. Kollányi Ferenc dr.-tól
39, 55, 74, 89, 109, 124, 148, 161
A párbér-kártéritésről. Ochaba János dr.-tól 455 Az anyakönyvi aláírások. Kriiger Aladár dr.-tól ... 677
«Mixta». —rsí-től 103 Van-e szükség nálunk manap is a XVI. Gergely-féle
fölmentésre? Ilajdu Tibor dr.-tól 157 A passiva assistenciáról. Hanuy Ferenc dr.-tól ... 194
A klaudestin vegyesházasságok érvényessége 1908
ápr. 18. után. Ilanuy Ferenc dr.-tól ... 20<j A klandestin vegyeshazasságok érvényességének kér-
déséhez. Császár József dr.-tól - — — 242 A házassági hirdetésekről. Valnicsek Béla dr.-tól... 67 A licentiáról. Valnicsek Béla dr.-tól — - 88 A házasságjog köréből. Valnicsek Béla dr.-tól 133 A «Ne temere»-nek kételyt nem okozó pontjai. Val-
nicsek Béla dr.-tól 279 Felelet egy házasságjogi kérdésre. Hanuy Ferenc dr.-
tól ... 288 A «Ne temere» decrelum ujabb magyarázata és a
passiva assistentia. Hanuy Ferenc dr.-tól 262
Lap
Az egyházi házasságkötés nyilvánossága viszonylat- ban a «Ne temere» decretummal. Hanuy Ferenc dr.-
tól 661 f ) A kath. öntudat 437
Böjti gondolatok 221, 241
Jobb hírünkért ! 1 Eszmék és élmények 693 Fel a kath. nagygyűlésre ! 452 Egy módszeres hiba az életben.. ... 621
Néhány gondolat a magyar kath. főiskolai oktalás
ügyéről. — nyi-től 182 A kathedrák körül 205 Egy püspöki papnevelő-intézet hittudományi főisko-
lája Nemetországban. Breznay Béla dr.-tól 69 A kath. ifjúság érdekében. László Ágoston-tói ... 329 A felekezetnélküli internatusok kérdéséhez. Kőszegi
László-tói 361 Első magyar katekétikai kurzus 398
Stonyhurst és az angol nevelés. Velics László. S. ./.-
tői ... 129 A papság és a modern művészetek. —/.-tői 506
Keresztén y esztétika. Kőszegi László- tói 678 Az iparművészeti társulat egyházművészeti kiállítása
- / . - t ő i I ... 467 Az egyházi ének és zene lényege. Mayer Ker. János-
tól ' 554 Néhány szó a zarándoklatokról. Siposs Ágoston-tói 52
A paphiány és okai. Ochaba János dr.-tói... 307, 323, 344 Az esztergomi új Rituale. Zubriczkg Aladár dr.-tól 87, 105 Pázmány Péter mint hitszónok. Töttössy Miklós dr.-
tól 180, 195 Hornig Károly br. püspök beszéde ... ... .... ... 305 Szent Ferenc harmadik rendje, - / . - t ő i . . . ... 264, 281, 297
A zsidó honfoglalás 613 A zsidókérdés Magyarországon. Zempléni M. Gejzá-
tól ... ... 647 A templomépítő bécsi szent Bonifacius-egylet. Miles-
től ... 701 Görög katholikusaink. Rasznák Miklóstól és Hadzsega
Gyulá-tól 694 Az angol katholikusok karitativ és szociális tevékeny-
sége. Jablonkay Gábor. S. .7.-től 214 Anglia kath. papsága és szerzetesei. Jablonkay Gábor
S. J.-től .. 312, 327 Az angol katholikusok küzdelme iskoláikért. Jab-
lonkay Gábor S. J.-től 390, 406, 425 A Marx-féle kollektivizmus, mint tudományos chiliaz-
mus. Jehlicska Ferenc dr.-tól 61 Marx és Engels jövendő kommunizmusának birálata.
Jehlicska Ferenc dr.-tól 95, 115, 138, 150, 168 A vatikáni zsinati atyák «Postulatum»-a a szocializ-
musról. Jehlicska Ferenc dr.-tói 378, 391 .lászi Oszkár társadalmi utilitarizmusa, mint a ke-
resztény erkölcstannak szurrogátuma. Jehlicska Ferenc dr.-tól 444, 462, 477 Welldon püspök a szocializmus némely nehézségeiről.
Némethy Gyula dr.-tól 193
II. E g y h á z i v i l á g k r ó n i k a .
Budapest. A napilapszerkesztés művészetének egyik nyílt titka 45. — Az ezuiei kath. nagygyűlések 479. — Pázmány budapesti szobrának fölállítása 543. — Visszhang Darányi Ignác ev. ref. főgondnok beszédére 574.
Róma. IX. Pius boldoggá avatása 12. — X. Pius allocutiója a modernizmusról 30. — Náthán zsidó-szabadkőmives polgár- mester 46. — Nemzetközi kath. tudományos társulat 82. — A hol az egész világ kath. ügyeinek szálai összefutnak 153. — Az egy pásztor és egy akol eszméje 170. — A szabad- kőmivesek legújabban kiadott oktatásügyi programmja 200. — Az új interdioecesanus szemináriumokat illető ren- deletek 236. — X. Pius a francia egyház sorsáról 284. — Albert monakói fejedelem és a Vatikán 299. — Az anti- klerikális hajsza utójátékai 331. — X. Pius a lengyelek- hez 346. - Pápai döntés a francia papi segélyegyesületek ügyében 381. - Roma locuta est (a francia egyház ügyé- ben) 396. — X. Pius napi munka- és életrendje 543. — A Szentatya aranymiséje 623. — Az egyház győzelme 670.
Bécs. Lueger második felszólalása az osztrák egyetemek el- zsidósodása ellen 12. — Aranyszájú szent János emléké- nek megünneplése 81. — Naumann contra Wahrmund 429.
Prága. A cseh katholikusok önvédelmi harca 81. — A cseh apostata papok 154.
Laibach. Püspöki jubileum egyházmegyei zsinattal 480.
Innsbruck. Noldin atyja kiérdemülése 136.
Brixen. A tiroli katholikusok tiltakozó gyűlése 314.
München. Teljes világosság a placetum-ügyben 97. — Schni- tzer dr. kirohanása 137. — Bardenliewer nyilatkozata Schnitzerről 169. — X. Pius aranymiséjének ünneplése 251. — A 100 éves «Allgemeine Zeitung» bukása 284. — Szellemi áramlatok 411. — Nevezetes tények és mondások 561. — A Schnitzer-ügy vége 624. — Harnack is csak olyan szűk- keblű, mint a többi 686.
Augsburg. Az iskola elszakítása az egyháztól 12. — A b a j o r püspökök főpásztori körlevele 346.
Würzburg. _ Egyetemi tanári szék betöltése 544.
Eichstätt. Állami szűkkeblűség 237.
Varsó. Egy szerencsétlen katholikus nemzet 63.
Boroszló. Egy kath. theologiai fakultás, melynek mintha nem volna rendben a szénája 363.
Szentpétervár. A graeca íides 251.
Karlsruhe. A lelkipásztorok anyagi helyzetének javítása 82.
Freiburg. X. Pius pápa Syllabusáról 97. — Korszerű főpász- tori intézkedés 136.
Mainz. A mainzi egyházmegye dicsősége 136. — A tudomány szabadsága a német egyetemeken 266.
Trier. Uj hittudományi tanulmányi rend 381.
Düsseldorf. A német katholikusok ötvenötödik nagygyűlése 446.
Fulda. A német püspöki kar körlevele a fajtalanságról 687.
Bruxelles. A világ legelső kereskedő-népe 30.
Köln. Németország püspökeinek levele a pápához 97. — Főpásztori körievei a modernizmust sújtó pápai encikli- káról 117.
Strassburg. E h r h a r d legújabb szereplése 117.
Svájc. A freiburgi katholikus egyetem 29.
Genf. Kálvinista dolgokról 237. — Vallási küzdelmek 346.
Berlin. A vallási béke veszedelemben 117. — «Centrums- kaiser — Kaiserscentrum». — A lengyelölő törvényjavas- lat megszavazása 236. — Katholicizmus és protestantiz- mus 523. — Kiáltó igazságtalanság 655.
Páris. Briandnak az ájtatos alapítványokra leselkedő törvé- nyével nincs szerencséje 13. — Vegyes hirek. — Házas- ságok és születések 64. — Coullie lyoni érsek feddő levele 98. — Richard bíboros temetése 153. — A gyónás szentségéről a kereszténység első századában 201. — Az orthodox protestánsok és Loisy abbé 216. — Gyászmise Richard bíborosért emlékbeszéddel 267. — A francia katholikusok áldozatkészsége 300. — Jellemvonások Richárd bíboros életéből 314. — A papnevelő-intézetek ügye 332. — Tournamentin leleplezte a szabadkőmiveseket 364. — Élők és holtak között 380. — Akié az iskola, azé a jövő 411. — A nagy elmék előrelátása 447. — Szózat az iskolaügy- ben 590. — Szabadgondolkodók nemzeti kongresszusa 624. — Emberevésnél brutálisabb eljárás 638. — Hivatalos polgári keresztelések 671. — A l'aigle de Meaux 686.
Lourdes. A szeplőtelen Szűz csodás megjelenésének jubi- leuma 154. — Az itteni csodák és a monisták 513. — A honmentő franciák szövetségének kongresszusa 589.
Langres. Püspöki Ítélet Loisy ügyében 186.
Bordeaux. Lecot bíboros nagyböjti körleveléből 237. — Merry del Val levele Lecot bíboroshoz 638.
Nancy. Mathieu bíboros halála 624.
Velence. Az atheus Giordano Bruno ünnepeltetése Rómá- ban 170.
Florenc. A metodista felekezet terjedése 236.
Milano. Ferrari bíboros nagyböjti körlevele 236.
Genua. Nagygyűlés a keresztény nevelés érdekében 299.
Madrid. Törvény a p á r b a j ellen 430. — A kath. sajtóért 590. — Katholikus tudományegyetem 624.
Barcellona. Casanas biboros halála 623.
Angolország. A katholikus egyház hierarchiai szervezete a britt birodalom területén 480.
London. Egy konvertita nagy hagyományáról 46. — A moder- nizmus ügyében 97. — Különfélék 136. — Eucharisztikus világkongresszus 185. — Az új elemi iskolai törvényjavas- lat 250. — Newmann biboros emlékének tisztázása 267. — A gyakori megtérésekről 430. — Megtérések Angliában és Amerikában 464. — Az eucharisztikus kongresszus 529. — A vallás és tudomány viszonya 607.
Oxford. Sabatier Pál vitatkozása 217.
Dublin. Egyetem az ír katholikusok számára 380.
Konstantinápoly. Hogyan ünnepelték Aranyszájú szent János centenáriumát 186 — A szabadkőmivesség keze 623.
Karthago. Két főpásztori szék egyesítése 284.
Canton (Kina). Mirel cantoni püspök leveléből 544.
Washington. Nagy áldozat katholikus egyetemre 46. — A pén- zekre visszakerült a vallásos fölirat 250.
New-York. A vallások statisztikája az Egyesült-Államok- ban 201. — Dohányzás szabad a templomban 315. — Az egyházmegye alapítójának századik évfordulója 332.
Quebec. Kettős jubileum 332.
Brazília. A katholikus egyház helyzete 251. — A brazíliai katholikusok második nagygyűlése 624.
Breznay Béla dr.
111. I r o d a l m i i s m e r t e t é s e k .
Lap
G Á R D O N Y I : Az Isten rabjai 481
KOVÁCS : Pázmány Kalauza és Bellarmin Disputatiói... 4 1 3 H O R V Á T H : A Csecsi-világ Patakon. Görcsöni Dénes-tői
118, 137, 155 Komárom monográfiája. Komárommegyei-tö1 .. ... 119, 138
O R T V A Y : Wosinszky Mór. Takács Gedeon-tói 2 0 3 L U K C S I C S : Monumenta Romana Episcopatus Vespri-
tniensis — 238
E R D É L Y I : A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története.
(V. kötet.) Lukcsics József rfr.-tól 703
K O V Á C S : A csanádi papnövelde története 3 4 9
Kálvin a magyar prot. egyházi lapokban 450, 482, 497
V Á R A O Y : A párbérkérdésről 465
L E S K Ó : Adalék az egri egyházmegye történelméhez ... 5 1 4 S Z E N T K I R Á L Y I : A pécsi Notre Dame nőzárda és iskolái.
Hanuy Ferenc dr.-tói 609
K I S S : A pápai plébánia története. Takács Gedeon-lói 6 7 1
T Ú R I : A főkegyúri jog és az autonómia 6 5
T A U B E R : Manuale Juris Canonici. Hanuy Ferenc dr.-tól 2 3 8 , 2 5 3 R E I N E R : Az egyházi házasságkötési jog tanának kifejlő-
dése. Hanuii Ferenc dr.-tói 575
Z S I L I N S Z K Y : A Z 1848-iki X X . t.-c. története 2 7 3
H Ö R L : Poétika 3 3 4
K Ő S Z E G I : Vázlat egy keresztény alapon álló esztétiká-
hoz. Mérne thy Frnö-től... 656
K L U G : Életkérdések. Zubriczky Aladár rfr.-tól 3 8 2 H U T T K A Y : A szellem egyéniségéről példában ... ... ... 576
Közkeletű bölcseleti felszegségek (tankönyveinkben).
Bangha Béla S. ./.-tői 201, 217, 251, 268, 285, 300, 315, 332, 346, 364, 381, 412, 430
N Ő T T E H : A szabadakarat. Trikál József dr.-tól 6 8 7 V E R W O H N : Die Mechanik des Geisteslebens 7 0 5
.IEHLICSKA : Pikler belátásos elmélete 4 4 9
J E H L I C S K A : Társadalmi kérdés és etika. A'.-től 6 4 0 W E S Z E L Y : A Budapest IV. kerületi főreáliskola értesítője 447
W E S Z E L Y : A modern pedagógia útjain 6 3 9
P I K L E R : A szabad tanítás tárgyai es módjai 13
W A L T E R : SZ. Ágoston hitoktatói működése . . . 6 8 7 S C H I N D L E R : Lehrbuch der Morallheologie. Jelilieska
Ferenc rfr.-tól 397
É D E R : Büntetési rendszerünk ... . _ . . . 4 6 5 S A D L E R : Moral-Instruction. Némethy Gyula rfr.-tól ... 5 4 6
A C S A Y : Iljúsági szentbeszédek 561
S T R E H L E K : Das Ideal der kath. Sittlichkeit. Jedlicska
Ferenc rfr.-tól ... 591
REVICZKY : Krisztus testének és vérének gyakori vétele.
Zubriczky Aladár dr.-tói ... ... ... ... ... 531
REVICZKY : Â gyakori szentáldozásról. Izsóf Alajos-tói 688 Lelki tükör. Vargha Dámján rfr.-tól 673
W A S M A N N : Der Kampf um das Entwicklungsproblem
in Berlin ... 31
A R R H E N I U S : Eöldiink és az égitestek mint az élőlények
lakóhelyei 46
C H W O L S O N : Zwei F1 ragen an den Monistenbund. Czúcz
Ambro-tói ... 219
M E Y E R : Der gegenwärtige Stand der Entwicklungs-
lehre. Zubriczky Aladár dr.-tól. 672
HOFFMANN : Die Anschauungen der Kirchenväter über
Meteorologie. Fényi Gyulá-tól 187
GOMMER : Hermann Schell. Rott Nándor rfr.-tól 187
D U D E K : A modernizmus és a katholicizmus 240
derselben - 253 Ö. G. Az új Syllabus 562, 572, 593, 610, 626, 641, 658, 673, 688
L E M I N S : Catechisme sur le Modernisme, Jf.-től 2 1 9 H A N U Y : A parthenogenesis első nyomai az őskeresz-
ténységben 140
S D R A I . E K : Über die Ursachen, welche den Sieg des Christentums im römischen Beiche erklären ... — 366
C R I S T I A N I : Luther et le Luthéranisme. Zubriczky Ala-
dár dr.-TÓI ' - 413 C A R A P E T : Des hl. Irenaus neu entdeckte Schrift. Kmoskó
Mihály rfr.-tól - 432
HARNACK : Egy ujabb «Evangeliumtöredék». Kmoskó Mihály rfr.-tól _ - - 170
S C H Ä F E R : Die Evangelien und die Evangelienkritik 287
R O H R : Der Vernichtungskampf gegen das biblische
Christusbild ... ... 496
K O R L E I T N E R : Archaeologiae Biblicae Summarium. Vena-
tor- tói 4 7
K Ä S E R : Der Socialdemokrat hat das Wort. Csepela
Lajos rfr.-tól 14
BAZIN : La blé qui léve. /»ö-től 3 2
S E I P E L : Die wirtschafts-ethischen Lehren der Kirchen- väter. Rott Nándor rfr.-tól ... 83, 99
F É N Y E S : A társadalom és a nemi kérdés. Csepela L. rfr.-tól 9 8
SZABÓ : A szeszes ital molochja 1 4 0
F E R E N C Z I : Sztrájk és szociálpolitika. Csepela Lajos dr.-
B R O U A R D : Petit catechisme social du democrate. Csepela
Lajos rfr.-tól 383
C U T H B E R T : Catholic ideals in social life. Csepela Lajos dr.-
lól 4 6 5
B O E D E R : Christlicher Arbeiterkatechismus. Csepela L. dr.-
tól 5 1 5
K E L E M E N : Döntő bíráskodás munkabeszüntetésekben.
Benyó Mihály-tói 576
K R O P O T K I N - M A D Z S A R : A kölcsönös segítség mint ter-
mészettörvény. Csepela Lajos rfr.-tól ... 592
M E N G E R : A jövő állama. Csepela Lajos rfr.-tól ... . . . 6 2 5
Bús : Mária-kongregáció (folyóirat) 16 Nyugat (folyóirat). Takács Gedeon-tói 47
A N D O K - P R Ó N A I : Magyar középiskola 82
Les Questions Ecclésiastique (folyóirat). — s-től 156 Valami a «Prot. Egyházi és Iskolai Lapból» 317
BUNDALA : Kath. Egyházi Zeneközlöny 3 0 2
Kiss : Hittudományi Folyóirat (III. tüzet) 545 A katholikus kritikátlanság. E—ss-től ... ... 706
IV. V e g y e s e k .
Értesítés. Szokolszky-tól 100. — Pályázat (egyháztörténelmi tanszékre) 304. — A hittudományi kar pályatételei az 1908/9. tanévre 334. — Új egyetemi magántanár (Kmoskó) 350. — Kettős jubileumi ünnep a fővárosban 352. — Jelen- tés a Horváth-féle pályázatról 415. — Pályázati hirdetés (a kereszténység eredetéről) 434. — Levél a szerkesztőhöz (Lapjaink miért közlik a «Népszava» undokságait?) 434. —•
Levél a szerkesztőhöz (Az ősnemződés és hygiene) Némethy Gyula rfr.-tól 499. — Hivatalos (Horváth-pályázatra egy munka érkezett be) 516. — Levél a szerkesztőhöz (Valami a Beligioról) Sás Pál-tói 578. — Hivatalos (Az emberről szóló pályazat nem sikerült) 580. — Levél a szerkesztőhöz (A «Ne temere» és a protestánsok) B. /(.-tói 594. — Levél a szerkesztőhöz (Támadják Apponyit) L. /.-tői 644. — Levél a szerkesztőhöz (A kath. sajtóegvesiilet feladatáról) Vala- kitől 689.
V. T e l e f o n . Minden számban.
âteptaanaum n y o m d a r. t
LXVII. évfolyam. 1. szám. 1908. j a n u á r 5,.
R E L I G I O
T U D O M Á N Y O S , TÁRSADALMI É S IRODALMI K A T H O L I K U S FOLYÓIRAT
Megjelenik - július és augusztus liónapol kivéve - minden vasárnapon.
E L Ő F I Z E T É S I ÁRA FELELŐS SZERKESZTŐ
S Z E R K E S Z T Ő S É G É S K I A D Ó H I V A T A L
Egész évre K 12.—
D U D E K J Á N O S dr.
EOYETKMI TANÁK Budapest, IX. ker., E e r e n c - k ö r ú t 39.
D U D E K J Á N O S dr.
EOYETKMI TANÁK Budapest, IX. ker., E e r e n c - k ö r ú t 39.
Jobb hírünkért!
Isten jóvoltából egy ú j évnek nézvén elébe, n e m - csak a h o m á l y o s j ö v ő foglalkoztat: v á j j o n mit hoz az ú j esztendő a társadalmi, politikai és egvháztár- sadalmi téren, m e g é r t j ü k - e egymást a hazafiúi eré- n y e k b e n és a kath. alkotások terén, sikerül-e össze- tettebb erővel mélyíteni a hitéletet, megerősíteni a tekintélyt és valóra váltani a szeretelet; h a n e m foglal- koztatnak a t e e n d ő k is, a közös érdek előmozdítá- sának helyes e g y m á s u t á n j a .
Az igaz, hogy teendő van és lesz elég, a mihez férfiakra és egész e m b e r e k r e van szükség, nevezetesen az erők egyesítésére s n e m felaprózására, hogy keve- sebb legyen a látszat és több a valóság műveleteink- ben. Mennyi kezdeményezés v á r megerősítésre a társulati téren ; aztán olt van a két nagy ügy, a k o n g r u a és az a u t o n o m i a , m e l y n e k életbeléptetése talán a közeli j ö v ő föladata.
Míg ezekről sokszor esik m a j d szó, egy teendőt a k a r n é k most m i n d j á r t az új év elején szóba hozni, mely kissé távolabb esvén megfigyelésünktől, n e m is igen szoktunk vele foglalkozni és ez a mi j o b b h i r ü n k a külföldön, illetőleg a j o b b h í r ü n k r ő l való gondoskodás. Az elmúlt nyár uti emlékei zsongnak lelkemben s h a z á m n a k a n é m e t földről való szemlé- lése. Mily m á s k é p e n l á t t a m őt o n n a n , az emberekkel való beszélgetésben, mint m i k o r itthon szemlélem magunkat. Mi azoknak az e m b e r e k n e k keveset j e l e n - tünk, mint nemzet s m i n t k u l t u r á l l a m ; i n k á b b csak afféle o s z t r á k - j á r u l é k n a k néznek, h a egyáltalán vala- mely h o m á l y o s t u d á s u k van r ó l u n k .
Az megesett, hogy p á r év előtt P á r i s b a n akadt ember, a ki s o h a s e m hallott Magyarországról ; de ezt csak afféle franciás földrajzi j á r a t l a n s á g n a k t a r t o t t a m ; az ilyen e m b e r miért is,tudjon t ö b b e t Magyarország- ról, h a saját h a z á j á b a n n e m volt közelebb tájékozva L o u r d e s fekvéséről sem s n e k ü n k kellett azt az ille- t ő n e k m e g m a g y a r á z n u n k ? De m á r az alaposabb s közelebb lakó német polgár többet t u d h a t n a rólunk.
Az i r o d a l o m , a nagy közvetítő, n y e l v ü n k elszigetelt- sége miatt, r a j t u n k n e m igen segíthet, á n n a k ú t j á n alig v á l h a t u n k i s m e r t e b b e k k é : m a g y a r k ö n y v n e k a nyelv n e m értése miatt nincs külföldön keletje. Talán
egy dolog segíthetne s ez a sajtó, ez a nemzetközi v á n d o r l ó legény.
Az e m b e r e k tájékozatlansága közepett talán még kisebbnek éreztem m a g a m a t a n é m e t s a j t ó b a n s ez az, mit n e m tudok felejteni, m i r ő l szólni a k a r o k . A liberális s a j t ó t e r m é k e k mellett sokszor megfordult k e z e m b e n a két nagy és befolyásos kath. lap, a
«Germania» és a «Kölnische Volkszeitung». Az e m b e r - nek távol hazájától még kedvesebn m i n d e n hir, m i n - den esemény, mely övéiről szól; természetes, hogy ezek után n y o m o z t a m első sorban. Találtam is m a j d m i n d e n számban, de milyen irgalmatlanul elferdítve.
E m l é k s z e m az egyik estére, m i d ő n Mihálvfi dr. kol- l e g á m m a l Kölnben vacsoránál ülve, f ö l h á b o r o d v a tárgyaltuk a «Köln. Volkszeitung» egyik ránk, m a g y a - r o k r a vonatkozó k ö z l e m é n y é t
Nem t u d o m , h o n n a n veszik értesüléseiket, a hang és a kritikai i r á n y a bécsi «Vaterland»-ra emlékez- tetett; de a n n y i bizonyos, hogy azok a közlemények tájékozottság és tárgyilagosság h i á n y á b a n szenvedtek, a k á r a m i n a p Björnson kiszólásai Apponyi Albert gr.
miniszter ellen.
A liberális külföldi lapokról n e m szólok, azok tájékoztatására sokat t e h e t n é n e k a m a g y a r zsidók nemzetközi összeköttetéseiknél fogva s legalább így h á l á l h a t n á k meg azt a meg n e m é r d e m e l t jólétet és befolyást, melynek Magyarországon örvendenek. Mon- dom, ezekről n e m szólók, mert «insensatos Galatas»
kapacitálni n e m t u d o k . De szólok a külföldi kath.
lapokról s az ügyet a m a g y a r katholikusok, neveze- tesen a kath. p a p s á g figyelmébe a j á n l o m .
Sokan v a n n a k közöttünk, a kik a bécsi Augus- tineum ú t j á n az o s z t r á k - m a g y a r b i r o d a l o m papságá- nak, az i n n s b r u c k i egyelem és a r ó m a i G e r m a n i c o - H u n g a r i c u m u t j á n E u r ó p a kath. p a p s á g á n a k számos tagjával ismerősek. H a s z n á l j á k föl ezt az összeköt- tetést egyházuk és m a g y a r h a z á n k j o b b h í r é n e k elter- jesztésére. Nem úgy gondolom, hogy a külföldi kath.
lapok a l a p t a l a n u l dicsérjenek bennünket, hazug dicsé- retre n e m a d o k s e m m i t ; de úgy, hogy tájékoztatva rólunk, ügyeinkről és viszonyainkról tárgyilagos ismer- tetést n y ú j t s a n a k olvasóiknak. Első s o r b a n vigyék a köztudatba, hogy Magyarország önálló állam s n e m Ausztria p r o v i n c i á j a ; azután pedig, hogy n e m vagyunk
b a r b á r állam, melyben csak jól esznek, isznak és verekednek, h a n e m a kulturának vagyunk munkásai, mint E u r ó p á n a k bármely tagozata. Fejlettségünk kisebb foka E u r ó p á n a k telt szolgálataink következ- ménye ; m e r t Német-, Francia- és Angolország béké- ben fejlesztelle knltnráját, míg mi őrt állottunk a török ellen, hogy be ne törhessen az ő területeikre.
Hogy Szulejman be n e m vihette lovát a Szent Péter templomába, tehát hogy a mint szerinte egy Allah van az égben, úgy ő «egy ura» nem lehetett Európának, mint tervül kitűzte, annak mi voltunk az áldozatai.
Azoknak a papi ismerősöknek vannak ismerőseik az illető lapoknál ; t u d j u k , hogy az összeköttetések révén mi minden kerülhet, jó, rossz, a sajtóba. Meg- tudhatnák, v a n n a k - e levelezőik s kik azok Magyar- országon ? Lépésről-lépésre, kellő érdeklődés és moz- gékonyság mellett okvellenül m á s lehetne a külföldi nagy kath. lapok tájékozódottsága m i r ó l u n k . N e enged- jük, hogy a világ körülöttünk forogjon — nélkülünk.
Legyen b e n n ü n k mozgás, figyelem, szeretet, ügy- buzgóság saját ügyeink iránt. S miután egységesítve nagyobb hatást lehet elérni, ezt a pontot szinte hiva- talból a most alakult «Kath. Sajtó-Egyesületnek»
kellene elsőrendű sajtóügyi föladatai közé számítania.
Segíts m a g a d o n ember, az Isten is megsegít, a «dolce far niente» nem hivatásos e m b e r n e k való.
Külföldről lévén szó, n e m szabad megfeledkez- n ü n k Rómáról, a kath. világ középpontjáról, a vati- káni körökről és sajtójáról sem. Megfigyeléseim szerint az a benyomásom, hogy ott sincsenek mindig kellő- kép tájékoztatva a mi viszonyainkról. A mi é r d e k ü n k s az igazság érdeke, hogy senki ne taksáljon b e n n ü n - ket kevesebbre, mint a minők vagyunk. Balítélet nevezetesen a magyar kath. papságnak külföldön divatos leszólása ; semmi sem igaztalanabb ennél, kivált ha ezzel a külföldiek a maguk érdemét a k a r j á k emelni. Gyarlóság ott is van elég, erény itt is talál- ható arányos mértékben, csak t ö r ő d j ü n k vele, hogy úgy nézzünk ki külföldi kath. testvéreink szemében, a milyenek a valóságban vagyunk. Kicsi nemzet kevésbé tűnhetik föl, mint a nagy nemzetek az élet- ben, az i r o d a l o m b a n s m i n d e n n e m ű alkotások terén.
Egyre van tehát kiváló szükségünk, nagyobb érdeklődésre h í r n e v ü n k iránt, a mi, a kath. sajtót tekintve, n e m is fog m e n n i oly nehezen, ha lesz b e n n ü n k akarat és érdeklődés, mint a minő sürgés- forgás tapasztalható a keresztény világnézet ellen- ségeinél a saját eszméik terjesztése körül.
A katholikus „Tilioque"-tan és a schismatikus
orosz egyház.
(i.)
A katholikus r ó m a i egyházat a keleti, általában schismatikusnak nevezett egyháztól az emberi ter- mészeten alapuló érzületen kívül a következő négy főpont választja el. A szakadárok a katholikusokkal szemben tagadják, hogy: 1. a római pápa feje az
egész katholikus világnak; 2. hogy a Szentháromság h a r m a d i k személye: a Szentlélekisten az Atyától és Fiútól származik; 3. hogy a kovásztalan kenyér ép oly érvényes anyaga az Oltáriszentségnek, mint a kovászos; végül 4. hogy a mennyországon és a poklon kívül van még egy h a r m a d i k ideiglenes hely is (purgatórium), a hol hosszabb-rövidebb ideig szen- vednek mindazok, a kik megszentelő malaszt álla- potában halván meg, bűneikért itt a földön n e m tettek eleget, b ű n h ő d n e k e helyen tehát mindaddig, a míg a megsértett isteni igazságnak eleget n e m tesznek.
E négy közül elvi és hitbeli szempontból leg- fontosabb a Filioque-tan, a mellyel katholikus anya- szentegyházunk tanítása szerint valljuk, hogy a Szent- lélekisten nemcsak az Atyától, de öröktől fogva ugyanazon egy származás által a Fiúistentől is szár- mazik. A schismatikusok álláspontja itt tér el leg- inkább a katholikus tantól; m e r t míg a többi h á r o m cikkelynek tagadása inkább csak politikai szinezetű, addig a Filioque ellen irányult felfogásuk okait a szentatyák iratain kívül magából a régi egyház taní- tásából iparkodnak meríteni. Az érveket, melyekre tanításukat alapítják, a Filioque-tan szavakba foglalt történelmi fejlődésén kívül, a régi szentatyák iratai- nak és tanításának vélt tartalmából veszik.
Köztudomású dolog a theologus előtt, hogy a Filioque-tannak előadása tekintetében a keleti és a nyugati szenlatyák teljes mértékben megegyeznek.
A Fiútól való származást hirdeti szent Ágoston,1 Nagy szent Leó,2 szent Ambrus,3 de ugyanazt tanítják a keleti egyház nagy szentatyái is. így szent Athanáz,4 Nagy szent Vazul,5 Nyssai szent Gergely,® Jeruzsálemi szent Cyrill,7 Alexandriai szent Cyrill,8 a kik egyérte- lemmel m o n d j á k és hirdetik, hogy: «Qç xoívov eyva ő uliç T i p t ö v -«-cápa oóiti) npoç xöv utöv TÓ 7ivs0}xa». «A m i - lyen viszonyban van a Fiú az Atyához, olyan viszony- ban van a Szentlélek is a Fiúhoz.»9 Meglepő rövid- séggel és körülirt meghatározással tanítja a Filioque-t a katholikus keleti egyház, m i d ő n Alexandriai szent Cyrillel vallja, hogy a Szentlélek «az Atyától és F i ú - tól származik».10 A flórenci szent zsinat ünnepélyes tanításából merítjük ezek a l a p j á n hitünk tévmentes tartalmát, m i d ő n valljuk, h o g y : «Spiritus Sanctus ex Pâtre et Filio aeternaliter est et essentiam s u u m q u e esse subsistens habet ex Patre simul et Filio, et ex utroque aeternaliter t a m q u a m ab u n o principio et nnica spiratione procedit».11
A keleti egyház szentatyái közül van egy: Da- 1 S. Aug. De Trinitate. 1. 15. c. 17. n. 27. 3 S. Leo M.
Epist. 15. ad Turrib. c. 1. 3 S. Ambr. De Spirit. S. 1. 1. c.
11. n. 120. 4 S. Äthan. De Incarn. n. 9. 5 S. Basil. M. adv.
Eunom. 1. 3. n. 1. 6 S. Greg. Nyss. contra Eunom. 1. 1.
7 S. Cyrill. Hier. Catech. 16. n. 24. 8 S. Cyrill Alex. Com- ment. in Joann. 14., 25., 26. 1. 10. 0 S. Basil. M. De SS. Trinit.
c. 17. io S. Cyrill. Alex. Thes. ass. 34. .1 1 Cone. Flor. Deer.
Unionis.
1. szám.
R E L I G I O
3 m a s k u s i szent János, a ki a szavak egyszerűségébenmeghatározott és ü n n e p é l y e s e n tanított F i l i o q u e - l a n - n a k eröt és az emberi ész tehetségeihez képest m é - lyebb f ö l f o g á s t1 a k a r v á n adni, boncolja a s z á r m a z á s tanát és a többi szentatya ü n n e p é l y e s t a n í t á s á n a k a l a p j á n az Atyától és a Fiútól való s z á r m a z á s tekin- tetében, finom Ítéletre valló elmével, t a n í t j a azt, m i k é p e n származik a Szentlélek az Atyától és m i - képen a Fiútól. A származás fogalma ugyanis h á r o m elemet ölel föl: 1. azt, a kitől származik egy h a r m a d i k ; 2. azt, a ki származik ; és végül 3. a s z á r m a z á s folya- matát.
A régibb szentatyák inkább az első két p o n t r a helyezik a súlyt és azt m o n d j á k , hogy a származás alapja az Atya és a Fiú, Damaskusi szent J á n o s pedig a személyek különbsége mellett m á r azt is vizsgálja, m i k é p e n képezi az Atya és m i k é p e n a Fiuisten azt a princípiumot, a mely alapja a Szentlélek s z á r m a z á - sának. Boncolja a különbséget és azt m o n d j a : az Atya személye a Szentlélekistennnek p r i n c í p i u m sine principio-ja, a Fiuisten pedig p r i n c í p i u m c u m principio-ja. A Szentháromság egyes személyeinek személyes tulajdonságait véve alapul, az Atyaisten az, a ki n e m származik mástól, a ki innascibilis, a Fiúisten és a Szentlélek pedig született, származott.
Tekintettel ezen finom különbségre, h a s z n á l j a D a m a s k u s i szent János a terminust, m o n d v á n és nevezvén az Atyát a'.tía âvap-/oç Ttpoxaxapaîraxi'j-nak.
I n n e n van a görög f o r m u l á n a k kifejezése: az Atyá- tól a Fiú által (ex P a t r e per Filium), míg a latinban i n k á b b a f o r r á s egységének s z e m p o n t j á b ó l : az Atyá- tól és Fiútól (ex P a t r e et Filio) kifejezéssel talál- kozunk.
A katholikus anyaszentegyház által tanított Filio- q u e - t a n n a k ellenfelei közül a m a i Oroszország az, a mely úgy lakosainak számánál, m i n t politikai hely- zeténél fogva vezető szerepet tölt be mindazok között, a kik a t a g a d á s b a n megegyeznek. Természetes, hogy saját fölfogásuk bizonyítására fegyverekről g o n d o s k o d t a k tudósaik és g o n d o s k o d n a k a m a i napig. E k ü z d e l e m a z o n b a n módszerében és t e r m é - szetében m a m á r megváltozott, a Filioque ellen való h a r c b a n legújabb időben m á s fegyverekhez nyúltak.
Mindenki előtt ismeretes, hogy katholikus a n y a - szentegyházunk ellenfelei, h a m á s k é p nem, úgy t ö m ö - rülésükkel igyekszenek mintegy külső s z á m u k k a l harcolni az igazság ellen. Egyesülnek, t ö m ö r ü l n e k és a hol csak lehet, egységet színlelnek a különböző tév- t a n o k ágazatai közölt, hogy vélt e r e j ü k e t ezzel is ki- mutassák. Ezen tömörülés felé való törekvésükben a n n y i r a m e n n e k , hogy egy orosz k a t h e k i z m u s angol fordítója azt m o n d j a : «A protestánsok és az oroszok,
1 Az Isten, a végtelen Lény, belső életéről, a kinyilat- koztatás útján tudomásunkra jutott mélységes hittitokról lévén szó, a mélyebb fölfogás itt a kinyilatkoztatás adatainak össze- vetésére s a reájok alapított seholastikus megvilágításokra vonatkozik. Szerk,
nagyszámú hitcikkelyeiket tekintve, a n n y i r a meg- egyeznek egymással, a m e n n y i r e k ü l ö n b ö z n e k a r ó m a i egyház tanításától». Ezen tömörülési s/.ándék hozta össze az ó-kalholikusokat is az oroszokkal. 1875-ben ugyanis B o n n b a n gyűlésre jöttek össze az ó - k a t h o - likusok, hogy a k a t h o l i k u s anyaszentegyházzal szem- ben a r ó m a i p á p a s á g ellen irányuló érzületüknek kifejezést a d j a n a k . E gyűlésre az oroszok részéről is ment egy bizottság, hogy a katholikusok ú j a b b ellene- seivel t á r g y a l j a n a k a régiek is. De eme találkozás m á s e r e d m é n n y e l végződött.
Eddig ugyanis a Filioque-ban foglalt hitcikkely elleni k ü z d e l e m b e n az összes szakadárok a k k é p é r - veltek, hogy a Szentírásban a Szentlélekistennek a Fiúistentől is való származását bizonyító érveknél n e m örök származásról van szó, h a n e m időbeli küldetésről. E l ő a d á s u k b a n ezen vélemény hiveivé a k a r j á k tenni a szentalyákat, a m e n n y i b e n azok m ű - veit úgy i p a r k o d n a k magyarázni, m i n t h a ők h a s o n l ó - képen csak időbeli küldésről szólnának, n e m pedig örök származásról. Ezen magyarázat m o n d h a t n i utolsó, de tekintélyében az oroszoknál legerősebb vcdője F i l a r e t1 és Makarius,2 két h a t a l m a s metro- polita, a ki a többi schismalikus szerzőhöz hasonlóan a Szentírásból és a szentatyákból a k a r j a saját egy- háza lèves nézetét bebizonyítani. A keleti egyház tudósai a F i l i o q u e - t a n r a vonatkozólag egyértelemmel úgy m a g y a r á z z á k a Szentírást és a szentatyákat, hogy a katholikus anyaszentegyház állal a F i l i o q u e - l a n bizonyítására fölhozott é r v e k b e n és idézetekben n e m örök származásról, h a n e m csak időbeli küldetésről van szó.
Különös, hogy eme, a S z e n t h á r o m s á g egylénye- giíségét a kifejezések a l a p j á n tagadó véleményhez a keletiek oly hosszú ideig ragaszkodtak. Említett ér- velés ugyanis egész az érintett bonni gyűlés idejéig tartotta magát felszínen. B o n n b a n egybegyűltek az ó-katholikusok a s z a k a d á r keletiekkel, egyesült a katholikus egyház két ellensége, de s a j á t vesztére.
Míg ugyanis az oroszok Bonnban arra t ö r e k e d - tek, hogy az ó-kalholikusokat a Filioque-tan elhagyá- sára birják, addig m a g u k ellen hívták ki a z o k n a k harcát, a kik a n n á l hevesebben küzdöttek a Filioque mellett. Ezen küzdelem szülte Oroszországban az új magyarázatot, mely szerint a katholikusok állal érvül fölhozott szentírási helyeken ö r ö k származásról van ugyan szó, n e m mint eddig egy értelemmel hirdették, időbeli küldetésről, de úgv, hogy az ezen helyek fej- tegetését tartalmazó és azoknak mintegy m a g y a r á - zatát adó görög f o r m a : «az Atyától a Fiú által» («ex P a t r e p e r Filium») a Szentlélekistennek a Fiúislennel
«egy időben való származását» tartalmazza. Ezen ú j magyarázat szerint a görög kifejezésben foglalt Sta
1 Dialogi inter dubitantem et persuasum de orthodoxia orientális graeco-russae ecclesiae. Petropoli, 1829.
8 De Spiritus S. processione et de universali primatu.
Frenburg, 1886.
szócska annyit jelent, mint «ugyanazon időben» (in eodem tempore). A schismalikusok elhagyták tehát az általuk követett régi magyarázatot, ez ú j a b b hypo- thesis azonban, a mint látni fogjuk, ú j r a m i n d e n alapot nélkülöz nemcsak, de a Szentháromság lénye- gébe ütközik.
Ezen új elmélet szerzője Bohorodszky, a ki m u n k á j á b a n ezen új magyarázat szerint a k a r j a saját részére vonni a szentatyákat, különösen pedig Damas- kusi szent Jánost. Művének c i m e : «Damaskusi szent János tanítása a Szentlélek származásáról». Boho- rodszky fejtegetése odairányul, hogy bebizonyítsa, hogy a görög Sia szócska nem a származás forrását, princípiumát fejezi ki, h a n e m a Szentlélekistennek a Fiúistennel való egyidőben történt származását fog- lalja magában.
Lássuk, miképen jutott Bohorodszky ezen véle- m é n y r e ? Damaskusi szent János dogmatikus művét olvasván, abban, mint érintettük, a latin kifejezést:
ex Pâtre et Filio nem találta ugyan, de a vele egyéb- ként teljesen egyező görög t e r m i n u s t : ex Patre p e r Filium. Mivel Bohorodszky a latin formulát Damaskusi szent Jánosnál szórói-szóra nem találta, a r r a a követ- keztetésre jutott, hogy szentünk a Filioque-tant n e m is követi. Philologikus találmányát tehát csak a szavak külsőségére és a saját alanyi érzületére ala- pítja, elfeledvén úgy a szavak érteményét vizsgálni, m i n t az egész össz-szöveget tekinteni, mint az kitűnik a következőkből. Busznak Miklós dr.
Jl művészet erkölcsi korlátai.
(i.)
Az emberi szellem műveltségének egyik kiváló virága a művészet s a mint a növényt virágnról, úgy bizonyos korban vagy népnél uralkodó művészetről föl lehet ismerni az illető nép vagy kor műveltségé- nek szellemét.
I l a b á r az e m b e r a művészetben mást szándékozik megjeleníteni, mégis önmagát festi le, saját lelkét örö- kíti meg. A művészetben r a k j a le gondolatait, melyek elméjét foglalkoztatták; eszmevilágát, szivének vá- gyait, melyek akaratát elhatározásra indították s cselekvésében irányították; a művészetben a d j a jelét ügyességének, mellyel a lelkében megfogamzott esz- mének megfelelő külső alakot adni tud.
A művészet ekkép tanúbizonyságot tesz az e m - ber lelki életéről, a n n a k külső megnyilatkozásáról ; b e m u t a t j a az embert egész valójában emberi oldalá- ról, vagyis abból a szempontból, mely őt az oktalan állattól megkülönbözteti; b e m u t a t j a értelmét, akara- tát s egyél) képességeinek azokon alapuló fejlettsé- gét. A művészet léhát kifejezőbb, mint a tudomány, mivel az utóbbi csak az elmének a műve, míg a művészetben az elme, a szív és akarat, valamint az e m b e r egyéb képességei egyaránt érvényesülnek.
S ez n e m is lehet máskép.
Mi ugyanis a művészet? Ha alanyi értelemben
vesszük, bizonyos készség, rátermettség, vagyis az e m b e r n e k azon képessége, melynél fogva valami ha- tározott dolgot az értelem által helyesen fölfogott szabályok szerint tud létrehozni.
Tárgyi értelemben pedig a művészet alatt ezen képességnek külső megvalósulását értjük, tehát a létrehozó cselekvést és ennek eredményét. Ilyen ér- telemben az e m b e r m i n d e n öntudatos m u n k á j a m ű - vészet számba megyen, mert m i n d e n ténykedésében az értelem által fölfogott szabályok érvényesülnek a rávonatkozó képességei által. Csakhogy midőn m ű - vészetről beszélünk, szorosabb értelemben vesszük a n n a k fogalmát, csak bizonyos körére az emberi műveknek alkalmazzuk, t. i. arra, mely a szépművé- szetet foglalja magában.
A szépművészetet oly emberi művek képezik, melyek az ember szépérzékének élvezetet n y ú j t a n a k s azért alcárminő m u n k á n a k azon elemei, melyek ezen érzéknek n y ú j t a n a k tárgyat, a szorosabb érte- lemben vett művészethez tartoznak. Az a körülmény, hogy a művészet a szépérzéknek kielégítésére szol- gál, a művészben föltételezi a képességet, melynél fogva fölismeri a szépet s azt külsőleg is megvalósí- tani t u d j a ; ezt a képességét alanyi értelemben vett művészetnek m o n d j u k . Ez a tény magyarázza fön- nebbi állításunkat, hogy t. i. a művészetben az em- ber egész valója érvényesül.
A szépség ugyanis csak az értelem állal fogható föl, mert h a b á r érzékileg észrevehető dolgokon, tes- teken található, a szépség észrevevésére még sem elégséges az egyszerű érzékelés, h a n e m összekötő Ítélet kívántatik hozzá. Az egyszeri kiáltás még nem szép, ha m i n d j á r t oly erős is, hogy fülem cseng bele; a kiáltások egész sorozata vagy tömege sem szép, hogy széppé legyen, bizonyos összhangban és arányos változatokban kell a h a n g n a k f ü l e m r e hatnia.
Ezt pedig az érzék magában n e m képes fölfogni, mert egyszerre csak egy benyomást fogadhat be s az össz- hang és arány elvont dolgok, melyeknek megállapí- tására Ítélőképesség szükséges. Ha a szép azonos volna a kellemessel, akkor egyszerűen az érzéknek képezné tárgyát, pedig, mint ismeretes, ez két külön- böző fogalom s míg a kellemest az állat is élvezi, a szépet csupán az ember. S különben is a szépet nem csak az érzékelhető testi dolgokban találjuk, h a n e m a szellemiekben is, maga a testi szépség is csak úgy támad, ha valami szelleminek a megnyilatkozása.
A szépnek fölfogásában tehát első sorban az érte- lemnek van része.
Á m b á r pedig azt állítom, hogy a szép nem azo- nos a kellemessel, mindazáltal ez ki n e m zárja a szépnek kellemes voltát, sőt a szépség épen a tárgy azon tulajdonsága, melynél fogva puszta megisme- rése, szemlélése élvezetet n y ú j t szellemünknek. Az élvezetnek föltétele azonban a kellemesség, mivel az élvezet a tehetségnek az a művelete, mellyel a neki megfelelő tárgyat elérve magának leköti; pedig a
1. szám.
R E L I G I O
5tárgynak az a tulajdonsága, melynél fogva a tehet- séget ilyképen megnyugtatni képes, a kellemesség.
A szép kellemes a szellemnek, azért szeretetünk tárgya.
Ebből látható, hogy a szépnek létrehozásában a sze- retetnek, tehát a szívnek és akaratnak is van része.
Továbbá a puszta ismeret és akarás n e m valósít meg külsőleg semmit, mert erre a kiható képességeknek kell közremíiködniök, ezek visznek végbe oly külső cse- lekedeteket, melyeknek látható e r e d m é n y ü k van.
A szépnek megvalósítása tehát föltételezi a kifelé ható képességeknek oly fejlettségét, mely a megis- mert és megszeretett szépnek megfelelő külső meg- jelenítésére alkalmas.
Valamely kor vagy nép művészetéről tehát bíz- vást következtethetünk arra, mit tartott szépnek, mit szeretett s mennyire fejlettek voltak gondolatait meg- valósító képességei. Mert jóllehet n e m mindenki m ű - vész, h a n e m csak a kiválasztottak, mégis maga a művészet az egész k o r n a k és népnek terméke. Hiszen a művészek saját népüknek vagy k o r u k n a k gyermekei s kortársaik számára dolgoznak, tehát az összesség- nek meggyőződése és vágya nyilatkozik meg műveik- b e n ; a művészek kortársaik Ízléséhez alkalmazkod- nak s olyan műveket létesítenek, melyeket maguk is, azok is, szépeknek tartanak.
Különös jelenség, hogy különböző Ízlésről be- szélhetünk, akárcsak különböző értelemről beszél- nénk, a mi o n n a n van, mivel az izlés sem más, mint az értelein, a mennyiben a dolgok szépségének meg- ítélésével foglalkozik, a szépet fölfogja és élvezi; m á r pedig a szép csak olyan határozott valami, mint az igazság, egy az igazság, egy a szépség is. Honnan van az, hogy különbség mutatkozik az Ízlések k ö z ö t t ? Onnan, a h o n n a n a különbség a nézetek között; az e m b e r e k n e k különböző nézeteik vannak, pedig az igazság csak egy, tehát csak egy nézet lehet igaz.
Hogy mégis annyiféle nézetre b u k k a n u n k egy és ugyanazon dolog körül, annak az oka, hogy nincs mindenkinek oly képzelt és éles elméje, hogy a do- log lényegét átlássa. Mindenki magávai hozza az ér- telmi tehetséget a világra, ez mindenkinél az igazság után vágyik, ugyanazon törvényekhez van kötve; de, mint minden tehetség, az értelem is kiképzésre szo- rul, hogy energiája kifejlődjék s ez a képzés külön- böző lehet: helyes, vagy helytelen, az utóbbinak pe- dig végtelen számú faja lehetséges, m e r t a tévedés- nek nincsenek szabályai. Azonkívül az értelem m ű - veleteit befolyásolják az ember vágyai is; tehát a helyes Ítélet föltélele, hogy a vágyó képesség oly irányban képeztessék, a mely meg nem zavarja, el nem homályosítja az értelem világát, ellenkező eset- ben a valót n e m a maga lényegében látja, h a n e m a vágy okozta szinben.
Ha pedig ez áll az igazságnak megismeréséről, mennyivel i n k á b b érvényesülnek ezek a zavaró h a - tások a szépségnek fölfogásánál és megítélésénél, miután a szép élvezetünk tárgya. Itt a szív vágyai
irányadó szerephez j u t n a k s az értelmet úgyszólván lebilincselik, hogy ne is próbáljon önállóan Ítélkezni.
Ennek következménye, hogy, h a b á r a szép csak egy és határozott törvényei is vannak, mégis oly kü- lönbözők az ízlések s oly különbözők a művészet irányai a korszellem különfélesége szerint. Innen van, hogy a művészet a korszellemnek a kitevője, mivel az ízlést a korszellem alakítja; a művészetben a kor önmagát fesli le.
Ennek tapasztalati bizonyítékát n e m kell messze keresnünk, nem kell a művészet történetének tág mezejére lépnünk, hanem elég csak a jelenkort szem- ügyre vennünk.
Korunk szellemének jellemző vonása a subjekti- vizmus, mely a társadalmi éleiben mint individualiz- mus, az ember sajátos belső életében pedig mint i m m a n e n t i z m u s jelentkezik, vagyis az előbbi esetben elszakad az egyént a társadalomhoz fűző szerves kötelék, az utóbbiban az objektiv elvek érvényüket vesztik; m i n d e n k i magából meríti az igazságot, a mit belsőleg átél, az neki igaz, minden más csak viszonylagos értékű. A tárgyilagos filozófia helyébe az érzelmi filozófia lépett, mely nagy óvatossággal kerüli a világosságot és határozottságot, rezgő ho- mályba b u r k o l mindent s bizonytalanná tesz m i n - dent s mindenkinek jogot ad saját különleges és egyéni bölcseletének megalkotására, a saját belső ta- pasztalatának alapján.
Ezeket a tüneteket látjuk a m o d e r n (szecessziós) művészetben is. Kerüli a világosságot és határozott- ságot, érvényesíti azt a homályt, mely az érzéki f a n - táziának ad anyagot, hogy mindenki tetszése szerint olvassa bele azt, a mit érzelmei sugallnak; a művész gondolatát senki sem találja ki, még ő maga sem, mert ő is csak érzett m ű v é n e k megalkotásánál, mely- ben sejtelmeinek adott kifejezést, hogy a közönség is csak sejtsen s érezzen valamit s önalkotta nirvá- n á b a n kéjelegjen.
A subjektivizmusnak folyománya az emberi ú r - hatnámság, vagyis minden függés lerázására irányuló törekvés, csak önalkotta törvényeket akarnak ismerni és pedig úgy az állami életben, mint az egyéniben is. Külső erkölcsi törvények erejüket kezdik veszí- teni, ilyeneket az e m b e r belső tapasztalatából akar levonni, mindenkinek saját különleges erkölcsi codexe van. A m o d e r n művészet is ennek az ú r h a t n á m s á g - nak megvalósítása. A mai művész csak egy törvényt ismer : a művészet művészetért, a szép a szépért ! S hogy mi a szép, azt is ő állapítja meg s ebben teljesen szabad, mivelhogy különben a külső korlá- tok megnyomorítanák nagy szellemét, teremtő erejét.
Ha ő a gonosznak és r ú t n a k csodálatába m e r ü l — azt m o n d j á k — szellemének nagysága ezt is fönsé- gessé t u d j a tenni, h a teremtő képességének elemi erejét semmi sem korlátozza; ellenben a j ó r a és szépre szorító korlát hogy gátolja szellemének teljes kifejtését. Már pedig hogy neki joga van a ^éljes
fn) .
érvényesüléshez, valamint a világnak ahhoz, hogy a meglevő erő k á r b a ne vesszen. A m o d e r n művészet e szerint tényleg semmiféle törvénnyel sem törődik.
Azaz, hogy mégis ismer egy törvényt, t. i., hogy üvölteni kell a sakálokkal, mert k ü l ö n b e n oda m i n - den dicsőség, sőt — a kenyér is. S mi után kiált a korszellem ? Hogy az egészséges érzékiséget kell á p o l n i ; m i n d e n ü n n e n ez hangzik felénk, m a minden az érzékiség ködében mozog.
Természetes tehát, hogy csak az a művészet ta- lál elismerésre, mely ennek az elvnek hódol, ezt szolgálja. A közönségnek nagy része csak annyiban engedékeny, a m e n n y i b e n nem veszi rossz néven, h a a művész itt-ott még az «egészséges»-t is figyel- m e n kívül hagyja, csak az «érzékiség» meglegyen.
Hogyan is lehetne e tekintetben szigorú, mikor fe- j é b e vette, hogy a «lángésznek» (s m a ki n e m az?) nincsenek korlátai s különben is, hogy az egészség föltételei az egyéniségtől függnek, a mi egynek egész- ségtelen, az a másiknak talán nagyon is «egészséges».
Itt látjuk a «modern» kor képét a művészetben megörökítve, ízlése szellemének gyermeke, művészete pedig unokája, a ki sokáig túléli, sőt nevelőit is az emberi kor legvégső határáig életben tartani iparko- dik. Valóban hálás gyermek, visszaszolgáltatja m i n d - azt, a mit kapott ; az érzékiség és zabolállanság s z ü l t e . . . most ő gondoskodik arról, hogy ezek vala- hogyan végelgyengülésben ki ne m ú l j a n a k s ő lesz az utolsó, a ki belenyugszik a kérlelhetetlen halál ítéletébe s még a k k o r is fog élesztési kísérleteket tenni, mikor m á r szelleme többi gyermekei cserben hagyták szülőjüket s a feledés szemfedőjével takar- ták be. Mihalovics Ede dr.
A kongrua kérdéséhez.
Egy felebbezés fekszik előttem, melyet Robitsek Ferenc dr. volt plébános adott be Hont vármegye közigazgatási bizottsága elé, mely fölött lehetetlen szó nélkül napirendre térnünk. Mielőtt azonban hozzá- szólnék, közlöm a beadványt teljességében, mely így hangzik:
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A nagymarosi róm. kath. iskolaszéket a canonica visitatio alapján és az 1896. congruaösszeirás becs- lése alapján bepanaszoltam a tek. szobi főszolgabírói hivatalnál a megtagadott szolgálmányok értékének erejéig 1904. és 1905. évre, összesen 2000, azaz kettő- ezer korona és % erejéig. Az iskolaszék a szabály- szerű beidézés dacára a tárgyaláson meg n e m jelen- vén, nevezett főbírói hivatal követelésem megítélte, az iskolaszéket elmakacsolta. Ezt az intézkedést az iskolaszék megfelebbezvén, Hont vármegye alispánja azzal a megokolással változtatta meg az I. fokú íté- letet 4198. sz. a. (ex 1907. szeptember h ó 6.), hogy
«mivel a róm. kath. egyháznak a vármegye terüle- tére kiterjedőleg' a u t o n o m i á j a nincsen, Nagymaros
községben a róm. kath. hitközség szervezve nincsen, az iskolaszék csakis a népoktatási ügyekben tekint- hető a hivek képviseletében, ezen kereset elbírálásá- nál sem az iskolaszék, sem pedig m á s testület n e m fogadható el a nagymarosi r ó m . kath. hivek képvi- seletéül».
Az alispáni hivatal határozata és indokai ellen felebbezek, mert azok az országos gyakorlattal, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium resolutióival directe ellentétben állanak, hogy a sok közül csak egyre hivatkozzam: 33.469/1902. — «latin-, görög- és ö r m é n y katholikusoknál, a hol a helyi autonomia még szervezve nincs, az iskolaszéket a hitközség képviselőjéül kell tekinteni». Ily világos legfőbb ha- tóságii intézkedésekkel szemben n e m fogadhatom el a Tekintetes Alispáni Hivatal — kétségtelenül leg- j o b b szándékú — abbeli utasítását, hogy «a kerese-
tet a köteles szolgálmányok teljesítését elmulasztó nagymarosi hivek ellen egyenként, n e m pedig a hi- vek összessége, mint testület ellen, a d j a m be», m e r t a canonica visitatiót, ezt a bilaterális szerződést az egyház n e m az egyres hívekkel, h a n e m azok összes- ségével, mint testületlel kötötte. Az is tévedés, hogy
«a róm. kath. híveknek csupán egy része köteles a természetbeni szolgálmányokat kibocsátani» és hogy ezért nem lehet az összességet perelni. A canonica visitatio Nagvmarosiensesekről, tehát nagymarosiak- ról szól és én keresetemben mást, m i n t a n a g y m a - rosiakra tartozó szolgálmányok értékét nem is kér- t e m ; de azok között aztán nincsen is különbség téve; a Nagymarosienses = nagymarosiak gyűjtő fogalom, a mely alá m i n d e n nagymarosi róm. kath.
tartozik.
Összes jogaimat még 1893-ban, tehát a plébánia elfoglalásának évében i p a r k o d t a m biztosítani. Kezd- tem ezt azzal, hogy a községi elöljáróságot kértem föl, hogy a r o m m á vált plébániai melléképületeket hozza rendbe. Joggal vélhettem, hogy helyes uton járok, m e r t a régi községi adókönyvecskékben a
község részéről láttam nyugtatva a hitközségi j á r u - lékok befizetését, sőt László nevű birája a községnek a község nevében kötött Thuránszky Ármin volt nagymarosi plébánossal szerződést a vámosmikolai járásbíróság előtt a p á r b é r és földmunkálatok ellen-
értékére vonatkozólag, persze, csak Thuránszky sze- mélyét illetőleg. A község megtagadta kérelmemet, nem könyörült r a j t a m senki és én saját költségemen építtettem föl, illetve javíttattam ki az istállóépülete- ket 1200 koronáért.
A községtől a főszolgabírói hivatalhoz fordul- t a m ; 7066. ex 1893. sz. a. kelt főbirói határozat el- utasító volt. Felebbezlem; Hont vármegye alispánja 9119:1893. szeptember 9-iki kelettel szintén elutasí- tott azzal az utasítással, hogy «hívjam össze híveimet, terjesszem eléjük ügyemet és ha jogos kívánalmaimat teljesíteni nem hajlandók, hívjam föl őket képviselő- j ü k megnevezésére». Ezt a különös tanácsot, hogy a
