A Polycystás Ovárium Szindrómával küzdő nők vizsgálata egyes pszichológiai változók tükrében
HORVÁTH ANNA
Egészségpszichológia, MSc, 3. félév Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Kar
A Polycysás Ovárium Szindróma (PCOS) a termékeny korban lévő nők leggyakoribb endokrin betegsége. A 2003-as rotterdami konferencián meghatározott kritériumrendszer szerint a polycysás ovárium szindróma szomatikus tünetei között szerepel a polycystás petefészek ultrahangos képe, túlzott szőrösödés az arcon, az oligo- vagy anovuláció, a bőr acnes elváltozása, illetve az androgen alopecia (férfias típusú kopaszodás). A PCOS magas rizikófaktort jelenthet a szorongásos kórképek, illetve hangulatzavarok kialakulása szempontjából. A betegség kezelés hiányában nagyfokú életminőség romlást eredményezhet.
Célkitűzés: A kutatás fókuszában 18. életévüket betöltő, PCOS-el küzdő nők önértékelésének, párkapcsolati elégedettségének, illetve kognitív érzelem-regulációs stratégiáinak vizsgálata állt. A kontrollcsoportot 18. életévüket betöltő, ilyen betegséggel nem rendelkező, párkapcsolatban élő nők alkották.
Módszer: A vizsgált 18-45 éves mintán (N= 474) az önértékelés mérésére a Rosenberg Önértékelés Skálát (RSES-H), a párkapcsolati elégedettség mérésére a PAIR-H párkapcsolati kérdőív magyar nyelvű adaptációját, míg a kognitív érzelem-regulációs stratégiák mérésére a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (CERQ) magyar nyelvű változatát használtuk.
Eredmények: Eredményeink szerint a PCOS-ben szenvedő betegek önértékelése szignifikánsan alacsonyabb (W=14859;
p<0,001), és kevésbé elégedettek párkapcsolatukkal (W=18913;p=0,027). Emellett, a polycystás ovárium szindrómával diagnosztizált nők szignifikánsan kisebb mértékben alkalmaznak adaptív kognitív érzelem-regulációs stratégiákat (W=17438; p=0,001) is, mint az ezzel a betegséggel nem küzdők.
Következtetés: Az eredmények felhívják a figyelmet a PCOS-szel küzdő nők pszichológiai jóllétének fontosságára, és hangsúlyozzák az ilyen irányú intervenciók, illetve prevenció létjogosultságát a mindennapi gyakorlatban.
Témavezető: Dr. Molnár Judit, egyetemi adjunktus, DE ÁOK
A 2-es típusú cukorbetegség szűrésének, kezelésének jelentősége a kardiológiai gyakorlatban
PÁLINKÁS ZSÓFIA
Általános orvos, Osztatlan, 11. félév HORVÁTH NÓRA
Általános orvos, Osztatlan, 9. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: Ismert, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben (T2DM) szenvedő betegek esetében 2-4x nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Napjainkban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot a T2DM-ben szenvedő betegek esetében is. Mindezek ellenére T2DM szűrése, kezelése, követése, megelőzése nem képezi szerves részét a mindennapi kardiológiai ellátásnak.
Módszerek: A II. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ kardiológiai osztályán 2017. január 1. és 2017. december 31. között ellátott fekvőbetegek adatait dolgoztunk fel retrospektív módon. Az eMedSol rendszer segítségével a „Nem inzulin dependens cukorbetegség” BNO kódokat használtuk. A betegeket két csoportba soroltuk: 1. T2DM ismert (n=547), 2. T2DM nem ismert (n=1360). Két csoport között vizsgáltuk a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását, gyakoriságát, illetve több labor paraméter számszerűségét.
Eredmények: Adataink alapján a szívelégtelenség (35 % vs 24
%, p<0,01); a koszorúér-betegség (52 % vs 29 %); a hiperlipidémia (45 % vs 30 %, p<0,01); a vesebetegség (29 % vs 12 %, p<0,01); a COPD gyakorisága, és az elhízottak száma szignifikáns mértékben magasabb volt a ’T2DM ismert’
csoportban, mint a ’T2DM nem ismert’. T2DM csoportban vizsgálva a frissen felfedezett cukorbetegek száma 8 % volt.
Megbeszélés: Eredményeink igazolták a T2DM szerepét számos kardiovaszkuláris betegség kialakulásában. Vizsgálatunk rávilágít a T2DM szűrésének, kezelésének fontosságára a kardiológiai gyakorlatban. Adatainkkal továbbá hangsúlyozni szeretnénk a prevenció és egészségfejlesztés fontosságát a T2DM tekintetében.
Témavezetők: Dr. Farkas Attila, egyetemi docens, SZTE ÁOK Dr. Polyák Alexandra, tudományos segédmunkatárs, SZTE ÁOK
Az alapszintű újraélesztés lehetséges módszerei - Videó támogatott oktatás hatékonyságának felmérése általános iskolás gyermekek körében
NAGY RICHÁRD
Ápolás és betegellátás (mentőtiszt), BSc, 8. félév Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Kar
Bevezetés: Az laikus elsősegélynyújtás fontos eleme az ellátási láncolatnak, leginkább hirtelen keringésmegállás esetén.
Célkitűzés: Kutatásunk célja volt összehasonlítani a különböző oktatási formákat, és azon belül is felmérni a videó támogatott oktatás hatékonyságát általános iskolai keretek között.
Módszer: A kutatásunk egy longitudinális felmérés volt, melyben 147 fő, 10-15 éves korú diák vett részt. Az oktatás előtt elvégeztünk egy előtesztet, mely írásban egy kérdőív segítségével, gyakorlatban pedig egy AMBU újraélesztési fantom segítségével történt. Az oktatás három csoportban zajlott, az egyik csoport hagyományos oktatásban részesült (FRONTÁLIS), a második csoport hetente megnézett egy 5 perces általunk készített videót (VIDEÓ) egy hónapon keresztül, a harmadik csoport szintén a videót nézte meg, de az ő oktatásuk kiegészült egy általunk készített gyakorló fantommal is (FANTOM). Az oktatás után 1 hónappal, majd 3 hónappal később is a tanultakról az előteszthez hasonlóan írásban és gyakorlatban is számot adtak a diákok. A kutatásunkban leíró és matematikai statisztikai eljárásokat (khi-négyzet próba, egymintás és független mintás T-próba) végeztünk SPSS 26.0 statisztikai szoftver segítségével.
Eredmények: A hagyományos oktatásban résztvevők teljesítettek a legjobban (p<0,001) a pontszámok alapján elméletben és gyakorlatban is, de a mellkaskompressziók mélységét tekintve a FANTOM csoport tagjai nyomták legtöbben megfelelő mélységig a gyakorló bábut (p<0,001). A mellkaskompressziók frekvenciáját illetően szignifikánsan (p=0,01) jobban teljesítettek a FRONTÁLIS csoport tagjai. A VIDEÓ csoport eredményei a második elméleti és gyakorlati utóteszt során már nem tértek el szignifikánsan a FRONTÁLIS csoport eredményeitől. A testtömeg (p=0,042) és az életkor (p<0,001), mint változó szignifikáns összefüggést mutat a felmérés során elért pontszámokkal.
Következtetések: A hagyományos oktatás még mindig a legeredményesebb, de egy oktató videó többszöri megnézésével hasonló eredményeket érhetünk el. Így akár az általános iskolai keretek között jó választás lehet egy oktató videó levetítése a diákok számára, ezzel megalapozva az elméleti tudásukat, és ezáltal szélesebb körben terjesztve az újraélesztési ismereteket.
Témavezető: Dr. Bánfai Bálint, adjunktus, PTE ETK
Kockázatalapú szűrés a prediabetes/diabetes mellitus felismerésében
ORGOVÁNYI MÁTÉ
Általános Orvostudományi Szak, Osztatlan, 8. félév Pécsi Tudományegyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: Az elhízás, a következményes inzulinrezisztencia és 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM), valamint kardiovaszkuláris szövődményei világszerte komoly népegészségügyi kihívást jelentenek, ezért a korai diagnózisnak hatalmas jelentősége van. A cukorbetegek felét nem diagnosztizálják, ezért fontos a megbízható és költséghatékony előszűrés. Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületének tagjaként rendszeresen végzek ingyenes szűrővizsgálatokat a pécsi lakosság körében.
Módszerek: Célul tűztem ki annak vizsgálatát, hogy mennyivel növelhető egy egyszerű szűrőcsomaggal a nemzetközileg validált Finnish Diabetes Risk Score (FINDRISC) kockázatalapú kérdőív hatékonysága felnőtt önkéntesek cukorbetegségre való hajlamának és kardiovaszkuláris kockázatának kiszűrésében. A szűrőcsomag a vérnyomás, a vércukor (random), a derék-csípő hányados (WHR) és a testzsírszázalék bioimpedanciás méréséből (BIA), valamint az arteriosclerosis fokának pulzoximéteres vizsgálatából állt. A vizsgálatokat 2019 októberétől felnőtt önkéntesek körében végeztem, etikai engedély birtokában.
Eredmények: A vizsgált 117 főből (45% férfi) a FINDRISC alapján 36 fő rizikója volt emelkedett. Közülük négynél a random vércukormérés alapján (>11,1mmol/l) T2DM-et diagnosztizáltunk, a többieknél orális glükózterhelési tesztet (OGTT) javasoltunk. A kérdőív szerint alacsony rizikójúak közül 22 főnél, akiknek 6,1 mmol/l felett volt a random vércukorszintjük, éhomi vércukorvizsgálatot ajánlottunk.
Ugyancsak az alacsony rizikójú csoportban a centrális obezitás mértékének felmérésekor markáns különbséget találtam a BIA (18 fő) és a WHR (38 fő) eredményei között, 13 főnél volt mindkét érték kóros. A 45 év feletti centrális elhízást mutató önkénteseknek ugyancsak ajánlott az OGTT elvégzése. A szűrőprogram során összesen 24 kezeletlen hipertóniás beteget találtam, illetve 12 normotenziós főnél fokozott kardiovaszkuláris rizikó állhat fenn a pulzoximéteres vizsgálat szerint, annak ellenére, hogy a kérdőív alacsony kockázatot becsült. Tehát a szűrőcsomag kiegészítő vizsgálatai segítségével, a kérdőív szerint alacsony rizikócsoportba soroltak közül 47 önkéntes fokozott kardiometabolikus kockázatára hívtam fel a figyelmet.
Megbeszélés: A szűrőcsomaggal kiegészített FINDRISC kérdőív hatékonyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a magas rizikójú személyeket kiszűrjük és szóbeli tájékoztatásuk után családorvosukhoz irányítsuk.
Témavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi docens, PTE ÁOK
ST-elevációs miokardiális infarktuson (STEMI-n) átesett betegek prehospitális késésének vizsgálata
PINTÉR JENŐ ANTAL
Általános orvos, Osztatlan, 11. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A miokardiális infarktus vezető halálok hazánkban.
Az jelenlegi STEMI ajánlások szerint a panaszok kezdetétől számított 120 percen belül revaszkularizálni kellene az elzáródott eret. A Magyar Infarktus Regiszter alapján azonban hazánkban a medián teljes késési idő 260 perc. Az viszont nem ismert, hogy a késési időt milyen tényezők befolyásolják. Ezért kutatásunk célja a STEMI-s betegek prehospitális késését meghatározó faktorok azonosítása, vizsgálata.
Módszerek: Prospektív klinikai vizsgálatot végeztünk, mely során a II. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Invazív Kardiológiai részlegére érkezett STEMI diagnózisú betegek adatait dolgoztuk fel saját kérdőív alapján. Az adatgyűjtés 2019.01.01-2019.09.08 között zajlott, 85 beteg adatait elemeztük, statisztikai analízist az SPSS 24 program segítségével végeztünk.
Eredmények: A panasz kezdetétől a bejelentésig eltelt medián idő 118 perc, a bejelentéstől a Klinikánkra érkezésig eltelt medián idő 218 perc, az ér kinyitásáig eltelt teljes késési idő medián értéke 328 perc volt. A mentőszolgálat (OMSZ) értesítésekor minden késési idő szignifikánsan rövidebb volt, mint a Sürgősségi Osztály (SBO) vagy háziorvos (HO) értesítésekor (teljes késési idő mediánja OMSZ: 240 perc, 34 beteg; SBO: 468 perc, 28 beteg;
HO: 650 perc, 23 beteg; p<0,05). A panaszok kezdetének a helye (város vagy falu) szignifikáns összefüggést mutatott a választott betegúttal. A közös segélyhívó szám ismerete és a betegúthoz kapcsolódó késés között is szignifikáns összefüggést találtunk.
Megbeszélés: A késési idők rendkívül magasak voltak. A legszorosabb összefüggést a késési időkkel a választott betegút mutatta. A városban élő emberek gyakrabban választották a megfelelő betegutat, az OMSZ-ot. Eredményeink felhívják a figyelmet a társadalom edukációjának fontosságára, különös tekintettel a kis települések lakóira.
Támogató: EFOP-3.6.1-16-2016-00008, EFOP-3.6.2-16-2017-00006
Témavezetők: Dr. Farkas András, egyetemi docens, SZTE ÁOK Rárosi Ferenc, tudományos segédmunkatárs, SZTE ÁOK
A leszokási motiváció feltárása dohányzók online interakcióiban
ADAMOVITS OTÍLIA ALEXANDRA Általános orvos, Osztatlan, 3. félév MAKAN JUDIT LAURA
Általános orvos, Osztatlan, 7. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A „motivációs interjú” a dohányzás leszokás támogatás egyik evidencia alapú tanácsadási szemlélete, melynek központi hipotézise, hogy a dohányzók bizonyos verbális kifejezései előre jelezhetik a leszokás kimenetelét. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk dohányzók leszokás támogató Facebook tartalmakhoz kötődő, online interakcióit abból a szempontból, hogy melyek valószínűsíthetik a sikeres leszokást.
Módszerek: A „CigiSzünet” Facebook oldal által 2017.03.07 és 2020.08.14 között megosztott tartalmak interakcióit retrospektív módon elemeztük. Ebben az időszakban összesen 1269 tartalmat tettek közzé, melyből a beválogatási kritériumok alapján 1152 tartalom interakcióit elemeztük (N=1152).
Kigyűjtöttük a vizsgált internetes tartalmak negatív Facebook interakcióit (pl. oldalkedvelés visszavonása) és pozitív Facebook interakcióit (pl. reakciógombok). Ezt követően a „motivációs interjú” módszer alapján kategorizáltuk a közvetlenül a tartalmakra érkezett, egyértelműen dohányzók által írt kommenteket. Kutatásetikai engedély száma: 4794 (107/2020-SZTE).
Eredmények: A vizsgált időszakban az internetes tartalmakra átlagosan 1,33 (SD: 2,98) elsődleges komment, illetve 47,48 (SD:
155,45) pozitív és 0,16 (SD:0,63) negatív Facebook interakció érkezett. Egy adott internetes tartalom minél több negatív Facebook interakciót váltott ki, szignifikánsan annál több
„szomorú” reakció és a leszokással ellenkező komment („sustain talk”) kötődött hozzá (p<0,05). Szignifikáns, pozitív korrelációt találtunk a „dühítő” reakció és a dohányzás szükségességét („need”), valamint a „szomorú” reakció és a dohányzás iránti elköteleződést („commitment”) tartalmazó kommentek között (p<0,05).
Megbeszélés: A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a negatív Facebook interakciók, valamint a „szomorú” és a „dühítő”
reakciógombok használata összefügghet leszokással ellenkező kommentekkel, amik sikertelen leszokást jelezhetnek elő. A vizsgált, leszokás támogató, közösségi média tartalmak szerkesztésében a szerzők is részt vesznek. Jövőbeli célunk a kutatás által feltárt prediktorok prospektív vizsgálata.
Témavezetők: Dr. Pócs Dávid, szakorvos, SZTE ÁOK Dr. Kelemen Oguz, egyetemi docens, SZTE ÁOK
Az affektív temperamentumok kifejeződése normotóniásokban, fehérköpeny hipertóniásokban, krónikus, nem rezisztens és krónikus, rezisztens hipertóniásokban: nemi különbségek
GYÖNGYÖSI HELGA
Általános orvos, Osztatlan, 6. félév Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Az affektív temperamentumok (depresszív, szorongó, ciklotím, hipertím, ingerlékeny) a személyiség olyan genetikailag meghatározott, felnőttkorban stabil részei, melyekkel jellemezhetők a környezeti ingerekre adott érzelmi válaszok.
Szerepük a pszichopathológiában elfogadott, de jelentőségüket a kardiovaszkuláris betegségekben is egyre több adat támasztja alá.
Célunk az volt, hogy értékeljük az affektív temperamentum pontszámokat, a hemodikamikai és az artériás érfalmerevség paramétereket egészséges egyénekben (Kont), fehérköpeny hipertóniásokban (FkHT), krónikus nem rezisztens hipertóniásokban (KrónHT) és krónikus rezisztens hipertóniásokban (RezHT). Vizsgálatunkba 363 beteget vontunk be (n=Kont: 82; FkHT: 44; KrónHT: 200; RezHT: 37). A temperamentumok felmérésére a páciensek kitöltötték a Temperament Evaluation of Memphis, Pisa, Paris and San Diego Autoquestionnaire kérdőívet, az artériás érfalmerevséget tonometriás (PulsePen) készülékkel mértük. Eredményeinket tekintve különbséget találtunk a Kont, FkHT, KrónHT és RezHT csoportban a pulzushullám terjedési sebességben (7,76 ± 0,96, 8,13 ± 1,39, 8,98 ± 1,25, és 10,18 ± 1,18 m/s, p<0,05: Kont és RezHT közt és KrónHT és RezHT közt). A ciklotím affektív temperamentum pontszám magasabb volt a RezHT csoportban (4 (2,25-8)) a Kont (2 (0-5)) és KrónHT (3 (1-5)) csoporthoz képest (p<0,05). A ciklotím affektív temperamentum pontszám magasabb volt a FkHT csoportban is (4 (2-7)) a Kont csoporthoz képest. A rezisztens hipertónia független kapcsolatban áll a ciklotím pontszám 6 feletti (beta = 2,59 (95% CI: 1,16–5,77)), az irritábilis pontszám 7 feletti (beta = 3,17 (95% CI: 1,3–7,69)) és a szorongó pontszám 9 feletti (beta = 2,57 (95% CI: 1,08–6,13)) értékével. A fehérköpeny hipertónia is független kapcsolatot mutat a ciklotím pontszám 6 feletti értékével (beta = 2,378, 95%
CI: 1,178–4,802). Elmondhatjuk, hogy a fehérköpeny és rezisztens hipertóniás csoportba tartozó betegek speciális affektív temperamentum mintázattal rendelkeznek és ezen mintázat megállapítása segíthet az ezekre a kórképekre hajlamos egyének azonosításában és a célzott prevencióban.
Témavezető: Dr Nemcsik János, akkreditált oktató, SE ÁOK