Lezajlott SARS-CoV-2 fertőzés myocardialis érintettségének tanulmányozása szív mágneses rezonancia vizsgálattal élsportolók körében
FOGARASI CSENGE EMESE Általános orvos, Osztatlan, 8. félév GUBÁN RENÁTA
Általános orvos, Osztatlan, 9. félév Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: Az új típusú SARS-CoV-2 fertőzés elsősorban a respiratorikus manifesztációiról ismert, bár az utóbbi időben több extrapulmonalis szövődményére is fény derült. Intenzív kutatás tárgya a szív- és érrendszeri érintettség mértéke és mechanizmusa, ebben kiemelt szerepe lehet a szív szöveti állapotáról is információt adó szív mágneses rezonancia (CMR) vizsgálatnak.
Kiemelt figyelem fordul az élsportolók felé, hiszen felépülésük után ez a csoport komoly fizikai terhelésnek van kitéve.
Célkitűzés: Célunk a SARS-CoV-2 fertőzésen átesett élsportolók cardiovascularis érintettségének felmérése szív MR vizsgálat segítségével.
Módszerek: 2020. VI. – XI. között igazoltan SARS-CoV-2 infekción átesett élsportolóknál (sport>6 óra/hét) végeztünk kardiológiai kivizsgálást CMR-rel kiegészítve. Rögzítettük a betegek sportolói anamnézisét, panaszait és hs TroponinT értékét.
A CMR vizsgálat során mozgó, valamint ödéma és nekrózis/fibrózis ábrázolására alkalmas felvételeket készítettünk.
A diffúz szöveti eltéréseket T1 és T2 mapping szekvenciákkal vizsgáltuk. A COVID-19-en átesett sportolók CMR paramétereit korban, nemben illesztett élsportolókkal (n=50) és egészséges kontroll személyekkel (n=50) hasonlítottuk össze.
Eredmények: Kilencvennégy, COVID-19 fertőzésen átesett sportolónál (57 férfi, átlagéletkor: 24±6év, edzés: 16±7 óra/hét) végeztünk szív MR vizsgálatot, átlagosan 32±21 nappal a pozitív PCR vizsgálat után. A sportolók 17,5%-a volt tünetmentes, 32%-a enyhe- és 50,5%-32%-a elhúzódó tünetekről számolt be, 32%-amelyek medián 6 napig tartottak. A hsTnT érték 8 esetben volt emelkedett (>14ng/l). Egy betegnél találtunk patológiás késői kontrasztanyag halmozást, két betegnél emelkedett T1 mapping utalt valószínű diffúz myocardialis eltérésre. A fertőzésen átesett sportolók és egészséges élsportolók esetén sportolói adaptációra utaló CMR paramétereket mértünk összehasonlítva kontroll személyekkel. A két sportolói csoport között nem volt különbség. Férfi csoportok összehasonlítása: LVEDVi: 117±20 vs 119±15 vs 93±11 ml/m² p<,001; LVMi: 65±13 vs 70±14 vs 49±6 g/m² p<,001; T1 mapping: 946±20 vs 941±23 vs 964±21 ms p<,001. A T2 mapping értékekben nem volt különbség a három csoport között.
Következtetések: Fiatal élsportolói csoportban végzett vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy az enyhe/mérsékelt tünetekkel lezajlott SARS-CoV-2 fertőzés ritkán okoz strukturális myocardialis eltérést.
Témavezetők: Dr. Vágó Hajnalka, egyetemi docens, SE ÁOK Dr. Szabó Liliána, PhD hallgató, SE ÁOK
Biodozimetriai vizsgálatok szerepe a sugáregészségtani feladatok ellátásában
FONÁL SAROLTA
Egészségügyi gondozás és prevenció, BSc, 8. félév Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar
Bevezető és célkitűzések: Az ionizáló sugárzás során a testben elnyelt sugárdózist olyan biológiai vizsgálatokkal is meghatározhatjuk, amelyek sugárexpozícióra specifikusan és dózis- függően változnak. A biológiai dozimetriának nagy jelentősége van sugárbalesetekben, illetve nem tervezett sugárexpozícióval járó esetekben. A legelterjedtebb biodozimetriai módszerek a kromoszóma károsodásokon alapuló dicentrikus kromoszómák számának, illetve a DNS károsodás miatt a sejtosztódás során a sejtmagból a citoplazmába kerülő DNS darabok (más néven mikronukleuszok) számának meghatározása. Munkámban ez utóbbiak részletesebb tanulmányozásával foglalkoztam. Célom az volt, hogy egy még kevésbé elterjedt mikronukleusz festési eljárást hasonlítsak össze a hagyományos Giemsa festéssel a dózisbecslés hatékonyságát és megbízhatóságát illetően. Erre a célra az Acridine Orange festéket használtam, amely egy szerves vegyület, és a DNS kötődése közben zöld fluoreszcenciát bocsát ki.
Anyag és módszertan: A vizsgálathoz egy 43 éves egészséges nő vérét négy ismert dózissal sugaraztam be. Kontrolként nem besugarazott mintát használtam. A megfelelő tenyésztés, hipotonizálás és fixálás után a minták egy részét Giemsa, másik részét Acridine Orange festékkel festettem, majd mikroszkóppal meghatároztam a mikronukleuszok számát. A kapott eredményekből dózis-hatás görbéket készítettem mindkét festésre. Végül ismeretlen dózissal besugarazott minta valós dózisát becsültem mind a két módszerrel.
Eredmények: Mindkét festési eljárással a dózis-hatás görbe megfelelőnek bizonyult. Az Acridine Orange eljárásnál 1,39Gy-t becsültem, míg a Giemsa módszernél 1,14t, a valós 1,5 Gy-hez képest. Ezen adatok alapján az Acridine Orange festésnél 7,2%-os eltérés, míg a Giemsa festésnél 21%-os eltérés volt a valós dózishoz képest. Mindkét eredmény elfogadható, mert a valós dózishoz képest +/-20%-on belüli vagy ahhoz nagyon közeli eltérést kaptam, ami a nemzetközi standardok alapján az elvárás.
Konklúzió: Az Acridine Orange festéssel a dózisbecslés pontossága jobb volt, mint a Giemsa festéssel, feltehetően azért, mert a fluoreszcensz festék kontrasztosabbá teszi a sejtmagokat és a mikronukleuszokat, ezzel jelentősen javítva a kiértékelés pontosságát. Összefoglalva, az Acridine Orange festéssel nemcsak a biológiai dózisbecslés pontosságát növelhetjük, de a kiértékelés időtartamát is nagymértékben lerövidíthetjük, amelyek mindegyike rendkívül lényeges szempont egy esetlegesen bekövetkező sugárbaleset során.
Témavezető: Dr. Lumniczky Katalin, osztályvezető, SE ETK
Szennyvízvizsgálatok szerepe a COVID-19 járvány előrejelzésében: egy megye példája
GYENES GÁBOR
Egészségügyi gondozás és prevenció népegészségügyi ellenőr, BSc, 8. félév
VARGA LORETTA
Egészségügyi gondozás és prevenció népegészségügyi ellenőr, BSc, 8. félév
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A szennyvíz vizsgálata egy közösségi szűrési módszer a környezetepidemiológia területén belül. Ez a módszer a közösség teljes egyéni szűréséhez képest gyorsabb, kevésbé költséges és hosszútávú, folyamatos megfigyelésre ad lehetőséget. A kórokozók, mint a SARS-CoV-2 örökítőanyagának mennyiségi monitorozása a szennyvízben alkalmas lehet a betegszám változásának rövidtávú előrejelzésére, így biztosítja az időbeni beavatkozást. Jelen munka keretében egy megyeszékhely (Szombathely) eredményeit vizsgáltuk meg részletesebben.
(Anyag és) módszer: A Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés laboratóriumába heti rendszerességgel érkeztek szennyvízminták a szennyvíztisztító telepről. A beérkezett mintákat centrifugálás után ultraszűrő membrán segítségével koncentráltuk. A koncentrátumból izolált nukleinsavból kvantitatív reverz transzkripciós PCR vizsgálattal határozták meg a SARS-CoV-2 RNS mennyiségét. Az eredményeket a Vas megyei heti új esetek számával és az aktív esetek 7 napos gördülő átlagával vetettük össze.
Eredmények: A 26. héttől kezdődően vizsgáltuk a megye adatait. A 32. héten pozitív eredményt kaptunk, majd az ezt követő hetekben újból negatív eredménnyel zárultak vizsgálataink. A 38. héttől kezdődően minden héten detektálható volt a vírus örökítőanyaga a beérkezett mintákban. A heti új esetek száma a 36. héttől kezdődően lassan növekszik, de exponenciális emelkedés csupán a 41. hét után figyelhető meg.
Következtetés: Ezen módszer alkalmazásával megyékre lebontva vizsgálható az adott populáció fertőzöttségének szintje és megjósolható a következő időszakban tapasztalható változás. A nukleinsav koncentráció változásának tendenciája a fertőzöttek számának alakulásában is megfigyelhető: a koncentráció növekedését időben eltolva követte a populáció fertőzöttségének emelkedése. Az ellátórendszer és a lakosság felkészítése hetekkel az esetleges fertőzött szám emelkedést megelőzően megkezdhető, mely csökkentheti a leterheltséget, elősegítheti a járványügyi intézkedések tervezését.
Témavezető: Dr. Pándics Tamás, főiskolai docens, SE ETK
A cukorbetegek kardiovaszkuláris állapotromlásának szezonális ingadozása: a vérnyomás szerepének vizsgálata KOVÁCS BARBARA NÓRA
Általános orvos, Osztatlan, 11. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A diabetes mellitus jelentős makrovaszkuláris szövődményeként tartjuk számon a kardiovaszkuláris társbetegségeket. Korábbi eredményeink szerint a kardiovaszkuláris megbetegedések progressziója a téli időszakban felgyorsul, ezért a szívsebészeti beavatkozások relatív incidenciája is szezonális mintázatot mutat. Ennek kapcsán kívántuk vizsgálni a vérnyomás szerepét a diabéteszes betegek kardiovaszkuláris állapotának szezonális progressziójában.
Módszerek: A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika Szívsebészeti Osztályán 9837 felnőtt beteg adatait elemeztük retrospektív, konszekutív, 12 évre kiterjedő (2007-2018) vizsgálatunk során. Várólista hiányában a kardiovaszkuláris tünetek súlyosbodása miatt történt szívsebészeti beavatkozások incidenciája a valódi gyakoriságot mutatja. A T2DM csoportba a 6,5% feletti hemoglobin A1c (HbA1c) értékeket mutató betegek kerültek (n=3777), alacsonyabb értékek esetén a betegeket a kontroll csoportba soroltuk (n=6060). Hónapokra lebontva, csoportonként hasonlítottuk össze a kardiovaszkuláris betegségek szívsebészeti beavatkozást igénylő gyakoriságát a betegek érkezési szisztolés, diasztolés és artériás középnyomás értékével.
Eredmények: Diabéteszes betegekben a szisztolés és diasztolés vérnyomások szignifikáns szezonális ingadozást mutattak (p<0,05), aminek minimuma a nyári hónapokra, míg maximuma a téli időszakra esett, valamint megfeleltethető volt a kardiovaszkuláris sebészeti műtétek szezonális ingadozásával. A diabéteszes betegeknél nagyobb szisztolés (138 vs. 145 Hgmm a nyári és téli időszakban egyenként) és diasztolés (74 vs. 78 Hgmm) szezonális vérnyomásingadozás volt megfigyelhető a nem diabéteszes betegek szisztolés (136 vs. 140 Hgmm) és diasztolés (76 vs. 78 Hgmm) ingadozásaihoz képest (p<0,05).
Megbeszélés: A diabéteszes betegeken végzett szívsebészeti beavatkozások relatív incidenciájának szezonális mintázata megegyező a szezonális mintázatot követő szisztolés vérnyomásértékek időszakos ingadozásával. Eredményeink szerint a jelenlegi Amerikai Diabetes Társaság ajánlásával ellentétben, évi legalább két, kardiovaszkuláris állapotra is kiterjedő kontroll vizsgálat szükséges a diabéteszes beteg gondozása során.
Témavezetők: Dr. Babik Barna, egyetemi tanár, SZTE ÁOK Dr. Peták Ferenc, egyetemi tanár, SZTE ÁOK
Pulmonális hipertóniás gyermekek életminőségének vizsgálata
MAYER ZITA
Általános orvos, Osztatlan, 10. félév Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A pulmonális hipertónia (PH) pulmonális vaszkuláris rezisztencia emelkedéssel és jobb kamra elégtelenséggel járó progresszív, magas mortalitású betegség. A korai kombinációs PH specifikus kezelés javította a betegek túlélését. A kedvezőbb mortalitási eredményeken túl azonban a kezelés fontos célkitűzése a betegek funkcionális státuszának és az életminőségének javítása is.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a PH betegségben szenvedő gyermekek életminőségének felmérése gyermekkori életminőség (ÉM) kérdőívek segítségével.
Módszer: Vizsgálatunk során 27 PH beteg szülője és a kérdőív kitöltéséhez szükséges fejlettségi állapotú gyermek (9,2+/-4,9 év) töltötte ki a magyar nyelvre validált kérdőívet. A PedsQL 4.0TM kérdőív moduljaiban a beteg fizikai, érzelmi állapotáról, szociális és iskolai készségeiről gyűjtünk információt. Emellett demográfiai, PH WHO szerinti diagnosztikai klasszifikációjáról és funkcionális státuszról (WHO FC), szívultrahang vizsgálatok eredményeiről és a gyógyszeres kezelésről gyűjtöttünk adatokat.
Eredmények: PedsQL kérdőívet 27 szülő és 15 beteg töltötte ki: nyolc 2–4 év közötti; öt 5–7 év közötti; nyolc 8–12 év közötti és hat 13–18 év közötti beteg esetében. 17 beteg a WHO szerinti PH klasszifikáció I, 3 WHO III, 7 beteg pedig WHO V csoportba tartozott. 14 beteg a WHO 1, 13 pedig 2 vagy afeletti WHO FC csoportba tartozott. PH betegeink az egészséges gyermekekhez viszonyítva minden modulban alacsonyabb ÉM pontszámot értek el. Betegeink, akiknél a WHO FC 1 volt, magasabb pontszámokat értek el a fizikai aktivitásra vonatkozó modulokban (szülői és beteg kitöltés alapján: 95 vs. 50 és 82 vs. 55, p<0.05).
Betegcsoportunkban a PH specifikus klinikai paraméterek közül a bal kamra végszisztolés átmérő, excentricitási index, alkalmazott PH specifikus gyógyszerek száma nem mutatott összefüggést az ÉM pontszámokkal. Az alacsony TAPSE (Következtetések: Felmérésünk a gyermekkori PH betegcsoportban csökkent életminőséget jelez az egészséges gyermekekhez viszonyítva minden vizsgált szempontból.
Vizsgálataink alapján klinikai paraméterként használt WHO FC jól jelzi a beteg (szülői értékelésen alapuló) életminőségének állapotát is.
Témavezető: Kis Éva klinikai szakorvos, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet
Awareness related to cardiometabolic diseases: a cross-sectional study in sounthern Vietnam
NGUYEN MINH CHAU
Public Health, MSc, 9. semester University of Debrecen Faculty of Publich Health
In 2019, approximately 463 million adults were living with diabetes; 1.13 billion people had hypertension, most of them are from low- and middle-income countries (International Diabetes Federation, WHO). In Vietnam, 74% of deaths were due to noncommunicable diseases (2012). Stroke and ischemic heart disease are at 1st and 2nd causes of death; and diabetes is ranked 6th.
This study is aimed to indicate the distribution of cardiometabolic disorders on the selected population (Ho Chi Minh city, Vietnam); and to assess their awareness through analyze their knowledge, attitude and preventive behavior (KAB) of the two main disorders: hypertension and type 2 diabetes mellitus (T2DM).
The interviews were carried out by 4 trained interviewers, with a questionnaire composed of 84 questions, blood pressure and blood glucose were also measured. Due to not normally distributed (tested by Saphiro-Wilk test), Wilcoxon rank sum test and Kruskal-Wallis test (KW) were to identify the significant factors; while Dunn multiple comparisons, Pearson’s chi squared test and multivariate logistic regression analysis were to determine the degree of relationship between variables.
The response rate is 100% (402), which 60.2% are female. The mean age (±SD) is 47.75(±15.61), which is divided into 4 groups.
The general knowledge is composed of knowledge of risk factors, complications and treatments of the 2 conditions. As the results, there is a strong significant association between the age group of above 55 years old and the awareness (OR [95%CI] 5.70 [1.40-23.26]). They are more likely to have T2DM (8.96 [3.19-25.19]) and hypertension (10.91 [2.34-50.88]) than the younger group.
Their KAB are significantly better than the group of below 35 years old (K: 2.28 [1.05-7.59]; A: 6.31 [2.63-15.15]; B: 9.24 [1.06-80.83]). Furthermore, female has been shown to have a better awareness than male (4.40 [1.42-13.64]).
As the risk of hypertension and T2DM increases for people above 55 years old, they ought to be more aware of these conditions. Hence, we need to motivate them to prevent the diseases rather than prevent their complications, also more programs must be assigned to the younger groups.
Supervisor: Dr. Attila Csaba Nagy assistant professor, DE NK
Az evészavar és a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök vizsgálata serdülők körében DOLHAI MÁTÉ
Egészségpszichológia, MSc, 3. félév Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Kar
Bevezetés: A multifaktoriális etiológiai háttérrel rendelkező evészavarok a súlyos pszichiátriai zavarok közé tartoznak. Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak, a magyarázóelméletek nagy szerepet tulajdonítanak a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatásoknak és a megjelenés szociokulturálisan meghatározott standardjai internalizációjának.
Célkitűzés: A vizsgálat célja az evészavar előfordulási gyakoriságának, valamint az evészavar és a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök kapcsolatának felmérése volt serdülők normál populációján belül.
Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 12-17 év közötti serdülő adataira támaszkodunk (N=279, 117 fiú, 162 lány). A demográfiai kérdések mellett az evészavar szűrésére SCOFF kérdőívet, a szociokulturális nyomások felmérésére a Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőívet (SATAQ-3) használtuk.
Eredmények: Mintánkon a szubklinikai szintű evészavar prevalenciája 14% volt, a fiúk 5%-a,a lányok 21%-a érintett.
Szignifikáns különbség mutatkozott a nemek között a szubklinikai szintű evészavarral rendelkezők között: a lányokra jellemzőbb a karcsú és a sportos testideál internalizációja és a médiából jövő információk fontossága. A megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök és az evészavar tünetei között pozitív összefüggést találtunk, az egészséges, valamint a szubklinikai szintű evészavart mutató serdülők között különbség van a testideálok internalizációja és az elérésére irányulóészlelt nyomás esetében. A szociokulturális attitűdök összefüggésben állnak a szubklinikai szintű evészavar kialakulásával.
Következtetés: Az általunk vizsgált mintán minden hetedik serdülőnél fennáll a szubklinikai szintű evészavar gyanúja, amire jelentős hatással vannak a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatások. Eredményeink felhívják a figyelmet a serdülők evészavar kialakulására vonatkozó sérülékenységére valamint a médiából jövő szociokulturális hatások iránti érzékenységre. Mindez a témában való prevenciós és intervenciós pszichológiai ellátás szükségességére hívja fel a figyelmet.
Kulcsszavak: evészavar, szociokulturális attitűdök, serdülők Témavezető: Kovács-Tóth Beáta, egyetemi tanársegéd, DE ÁOK
Gluténmentes fánkok- állomány és érzékszervi vizsgálata FÁKI ESZTER
Dietetikus, BSc, 8. félév Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
A gluténmentes élelmiszerek köre korlátozott, ezért minden újdonság újabb lehetőség a cöliákiás betegek étrendjének változatosabbá tételére. Ezért kutatómunkám első lépéseként termékelégedettségi felmérést végeztem a gluténmentes étrendet folytató fogyasztók körében. Célom volt felmérni, mely termékcsoportokkal és tulajdonságokkal elégedetlenek. Számos válaszadó hiányolja a kelt tésztákat (ezen belül a fánkokat, kalácsokat) az üzletek polcairól. Véleményük szerint a gluténmentes lisztekből/ lisztkeverékekből készült tészta tömör, ragadós, nehezen formálható és hamar kiszárad. A felmérés eredményeit összegezve a kutatómunkám céljául egy megfelelő állomány és érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező gluténmentes fánk fejlesztését tűztem ki. Munkám során összegyűjtöttem, majd összehasonlítottam az online receptmagazinokban elérhető gluténmentes fánkrecepteket. Az egyes receptek eltérő lisztek és/vagy lisztkeverékek, kelesztési idő és hőmérséklet alkalmazását javasolták. A három leggyakrabban felhasznált lisztkeverékkel fánkokat készítettem, melyeknek meghatároztam a specifikus térfogatát, továbbá elvégeztem műszeres állományvizsgálatát. A fánkok nem keltek meg, tömörek lettek. Az állománytulajdonságok javítása céljából a rizsliszt egy részét almarosttal és/vagy útifű maghéj liszttel helyettesítettem, valamint változtattam az elkészítés módján. A rostforrást vízben feloldva, gél formájában adtam a tésztához. Az eredmények alapján megfelelő kelesztési hőmérséklet, kelesztési idő, elkészítési technológia és rostforrás alkalmazásával könnyen formázható, nem ragadó, nem tömör tészta készíthető. A gélesített rosttal készült rizsliszt alapú fánkok érzékszervi vizsgálatát a kar hallgatóinak és munkatársainak részvételével hajtottam végre.
Eredményeim alapján a búzaliszttel készült fánkhoz hasonló tulajdonságú és kedveltségű fánk állítható elő csak útifű maghéj liszt és útifű maghéj liszt és almarost felhasználásával. A Penalty analízis eredményei alapján az előállított fánkok kedveltsége tovább növelhető lenne bizonyos terméktulajdonságok (pl.
olajosság) javításával.
Témavezetők: Hajas Lívia, tanársegéd, SE ETK Dakó Eszter, PhD hallgató, SE ETK