Alternatív terápiás eljárások Magyarországon PALOTÁS PETRA ANITA
Egészségügyi szervező szak, egészségturizmus specializáció BSc, 7. félév
Gál Ferenc Egyetem
Egészség- és Szociális Tudományi Kar
Kutatásom legfőbb témája az alternatív gyógyászaton nyugszik. Úgy gondolom, hatalmas lehetőségek rejlenek a leginkább keleti kultúrához köthető terápiákban. Arra kerestem a választ, vajon ma Magyarországon mit gondolnak az emberek ezekről a kezelésekről? Hogyan viszonyulnak hozzá, mikor és miért vették vagy veszik igénybe, hol találkozhatnak velük.
Dolgozatom bevezető részében az alternatív terápiás eljárások fogalmi hátterével, turizmusban való elhelyezkedésével, jogszabályi hátterével ismerkedhetünk meg. Ezt követően azok kialakulásának történelmi és tudományos hátterét olvashatjuk, végezetül néhány kiválasztott komplementer medicinát ismertetek részletesebben.
Kutatásom során kvantitatív, kérdőíves módszert alkalmaztam, amit online, közösségi oldalakon tettem közzé. A kérdőívet 222 fő töltötte ki (N=222), amely teljességgel anonim módon történt.
A válaszok alapján a leginkább elfogadott kiegészítő terápiás módszert a gyógynövények és gyógyhatású készítmények alkotják, ezeket a válaszadók többsége a mindennapokban is használja, alkalmazza. Alapvetően elmondható, hogy az emberek többsége inkább negatív véleménnyel van ezekről az eljárásokról.
Az ismertebb keleti módszerek (pl. a jóga, meditáció és a homeopátia) sokak által ismertebb, mint a shiatsu vagy a reiki.
Kiderült, hogy orvosaik és ismerőseik véleménye, megélt tapasztalata nagyon erősen befolyásoló tényezőnek tekinthető, továbbá az internetes hirdetéseknek is meghatározó szerep jut.
Daganatos és krónikus betegségek esetén a válaszadók többsége alkalmaz egyéb kiegészítő terápiákat, például gyógynövények, akupunktúra, homeopátia stb., és ha lehetőségük lenne, elhagynák gyógyszereiket egy-egy alternatív gyógymód alkalmazásáért cserébe.
Számomra egyértelművé vált, hogy a legfőbb problémák, melyek miatt sokan félnek alkalmazni a komplementer medicinákat, a tudás hiányából erednek. A megfelelő ismeret és támogatói háttér nélkül, bizonytalan tényezőként fogják kezelni továbbra is ezeket a lehetőségeket az emberek.
Úgy hiszem, megfelelő egészségügyi támogatói bázissal és ismeretátadással pozitív irányba lehet mozdítani az emberek véleményét, s ezáltal növelni lehetne a kezelések számát, és csökkenteni azt a gyógyszermennyiséget, melyet nap, mint nap elfogyasztunk.
A dolgozatomban bemutatott kutatás (szakirodalom feldolgozása, adatfelvétel, adatelemzés) teljes egészében saját munkám.
Témavezető: Dr. Varga Dorottya, óraadó oktató, GFE ESZK
Hazai adatok a Myasthenia Gravisban szenvedő betegekről PIGNICZKI PÉTER PÁL
Ápolás és betegellátás szak, Ápoló szakirány, BSc, 5. félév Szegedi Tudományegyetem
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Bevezetés: A Myasthenia Gravis egy, a neuromuscularis junctiokat támadó neurológiai kórkép, mely krónikus izomfáradtsággal, a szemizmok bénulásával, ill. végső esetben akár a légző izmok bénulásával is járhat. Általános tünetei miatt diagnosztizálása hosszú időt vesz igényben, hiszen legtöbbször csak differenciál diagnózissal különíthető el, egyéb betegségektől.
A betegség általában idősebb korosztályban jelenik meg, napjaink kutatásai szerint viszont egyre gyakoribb a fiatalkori előfordulás is. A diagnózis felállításának egyik módszere, a vérvizsgálat. A megnövekedett számú anti-acetilkolin antitestek, az esetek 50-90%-ban felelősek a kórkép kialakulásáért. További kiváltó tényezők az izom specifikus tirozin-kináz, és a 4-es számú lipoprotein, valamint a T és B-sejtek defektív működése. Célunk az volt, hogy a magyarországi betegcsoport helyzetéről átfogóbb képet kapjunk, illetve felmérjük a korábbi és a jelenlegi ismereteiket, diagnosztizálásuk menetének feltárásával.
Módszerek: A vizsgálatokhoz egy online kérdőívet használtunk, melyet a betegek online közösségében osztottunk meg. A kérdőívben a demográfiai kérdések mellett felmértük:
• a vezető tüneteiket
• a vizsgálataiknak a számát és típusát
• a betegséget megelőző ismereteiket
• az alkalmazott kezelési módszereket.
Eredmények: Az online kitölthető kérdőívre 207 válasz érkezett be. Egyértelműen látjuk, hogy a kitöltők között a nők voltak többségben (86,4%-), amely utal a nemek közti különbségre. A kitöltők átlag életkora túlnyomó részt 26-45 év között mozgott, mely összhangban van a legújabb kutatási adatokkal, amely szerint egyre több a fiatalkorban diagnosztizált beteg. Az alkalmazott kezelési módszerek közül messze a gyógyszeres kezelés a legelterjedtebb (71%), ezt követi a műtéti megoldás, a thymectomia (46,4%), végül pedig a plazmaferezis (16,4%). A beérkezett válaszok alapján a betegek nem rendelkeztek ismeretekkel a betegségről a diagnosztizálásuk előtt.
Megbeszélés: Eredményeink egyértelműen mutatják a betegség hazai előfordulásának jellemzőit. Kiemelendő, hogy a kitöltők nem érzik megfelelőnek a betegséggel kapcsolatos tudásukat, amely mindenképpen javítandó.
Témavezető: Dr. Nagy-Grócz Gábor, főiskolai docens, SZTE ETSZK
A 21. századi holisztikus egészségtudatosság jelenlétének vizsgálata a munkahelyi környezetben
SAMI ANETT ANNA
Egészségügyi szervező szak, BSc, 7. félév Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Bevezetés: Az egészség egy olyan állapot, ahol a testi, lelki, mentális és szociális tényezők folyamatosan hatást gyakorolnak egymásra, azok egyensúlya adja az egészséget. Napjainkban egyre több negatív környezeti hatás éri az embert, amelyet ha nem tud megfelelően kezelni, stresszként, konfliktusként realizálódik.
Kutatásom célja, hogy felmérjem munkahelyi környezetben a holisztikus egészségtudatosságot és a dolgozók egészségi állapotát.
Módszerek: Primer kutatási módszert alkalmaztam kényelmi mintavétellel. Egy általam összeállított kérdőívet osztottam meg a közösségi hálón keresztül. Információkat gyűjtöttem arra vonatkozóan, hogy az emberek milyen stressz forrásokkal találkoznak munkahelyükön, mennyire érzik egészségesnek, elégedettnek magukat, valamint mit tesz az egyén és a munkaadó az egészség megőrzéséért. A megkérdezettek válaszoltak arra vonatkozóan is, hogy milyennek képzelnek el egy ideális munkakörnyezetet.
Eredmények: A kérdőívet összesen 140 fő töltötte ki (77,1%
nő). A válaszadók 70%-a értelmezi holisztikusan az egészséget. A leggyakoribb stresszforrásként a munkából adódó felelősségvállalást tartották, valamint azt, hogy nem tudták a munka és magánélet közötti egyensúlyt fenntartani. A munkahely nyújtotta környezetet közepesnél kicsit jobbnak értékelték (4,18/6). Hasonlóan vélekedtek a stressz megelőző és a lelki egészséget fejlesztő intézkedésekről a munkahelyen (4,24/6). A válaszadók legfontosabbnak a rugalmas munkaidőt tartották és a többletmunkáért járó anyagi elismerést. A dolgozók elvárnák, hogy a munkahelyi vezetők kollegiálisak, megértők legyenek, valamint azt, hogy támogassák fejlődési, előre lépési lehetőségeiket. Szeretnének jó munkakörülmények között dolgozni úgy, hogy a munka és magánélet között megfelelő egyensúly alakuljon ki.
Következtetés: Az emberek többsége holisztikusan tekint egészségére. A munkaadók a munkavédelmi és a munkakörnyezeti előírásoknak, mint például ergonómiának eleget tesznek, viszont kevés hangsúlyt fektetnek az emberi tényezők segítésére, mint például a stresszhelyzetek csökkentésére. Ennek egyik oka lehet, hogy kevés információval rendelkeznek a dolgozók egymás közötti konfliktus helyzetéről. A munkáltatóknál, elsősorban a vezetőknél és a HR szakembereknél szemléletváltásra lenne szükség, komplexebben kéne tekinteniük magára az emberre annak érdekében, hogy az egyén sikeresen ki tudjon bontakozni a munkahelyén és az élet egyéb területén is.
Témavezető: Juhász Annamária, egyetemi tanársegéd, ME GTK
Szexuális felvilágosultság az általános iskolások körében VARGA HENRIETTA-RÉKA
Közegészségügyi szolgáltatások és politikák, BA, 6. félév Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Marosvásárhelyi Kar
Bevezetés: A kutatás témája a szexuális felvilágosultság az általános iskolások körében. Ezen belül a következő kérdésekre kerestem a válaszokat: Mennyire ismerik a védekezési lehetőségeket? Kaptak e felvilágosítást? Ha igen akkor kitől?
Mennyire ismerik a szexuális úton terjedő betegségeket? Van e különbség a fiúk és a lányok ismeretei között? A kutatás továbbá összefüggéseket keres a szülők iskolázottsága és a gyermek felvilágosultsága között, illetve a lakhely és a felvilágosultság között.
Módszerek: A kutatás egy általam szerkesztett papír ceruza alapú kérdőív segítségével jött létre. A kérdőívet 120 VII és VII-os diák töltötte ki (12-16 év közöttiek).
Eredmények: A kutatás azt eredményezi, hogy az általam vizsgált diákok szexuális felvilágosultsága nem tekinthető részletesnek és elegendőnek, ugyanis a válaszadók 84,2%-a e kutatás alapján nem tekinthető felvilágosultnak. Ezt az eredményezi, hogy a diákok nem kapnak megfelelő szexuális felvilágosítás az oktatási intézményeken belül. Mivel ez a feladat nagyreszt a szülőkre hárul, ők nem biztos, hogy megfelelő információkkal látják el gyermekeiket ez abból is megfigyelhető, hogy összefüggést találtam az anyák magasabb iskolai végzettsége és a gyermekeik felvilágosultsága között. A vizsgálat kimutatta, hogy nincs szignifikáns különbség a fiúk és a lányok szexuális felvilágosultsága között. Mindezek mellett azt is kimutatta, hogy a városon élő diákok felvilágosultabbak, mint a vidéki társaik.
Következtetések: A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a vizsgálati populáció csupán 15,8%-a tekinthető felvilágosultnak a témával kapcsolatban. Véleményem szerint szükség lenne egy központosított tantervbe bevezetett felvilágosításra, hogy minden gyermek ugyan olyan mértékű felvilágosításban részesüljön. Problémát jelent, hogy a szülők az oktatásra hárítják míg az oktatás a szülőkre hárítja ezt a feladatot.
Kulcsszavak: szexualitás, szexuális felvilágosultság, szexuális nevelés, ismeretek.
Témavezető: Dr. Lukács-Márton Réka, egyetemi adjunktus, RO EMTE MVK
Fokozott nyugalmi aktivitás a fehérállományi léziókban sclerosis multiplexesben
ANTAL SZABOLCS ISTVÁN
Általános orvos, Osztatlan, 11. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer autoimmun megbetegedése. A betegség klinikai diagnózisának és utánkövetesének egyik alapköve az MR vizsgálattal azonosítható fehérállományi laesiok, valamint ismert a normálisnak tűnő fehérállomány demyelinizációja is. Az utóbbi idők vizsgálatai azt is megmutatták, hogy funkcionális aktivitás nem csak a szürkeállományban, hanem a fehérállományban is kimutatható MR-el. Azonban a károsodott fehérállomány funkcionális aktivitásáról még nincs információ sclerosis multiplexben.
Módszerek: Vizsgálatunkba 40 relapsus remissio kórformájú SM beteg adatait dolgoztuk fel. Az alanyról nagy felbontású T1, FLAIR és nyugalmi fMRI felvételek készültek. Az előfeldolgozási lépéseket követően a beteget a FLAIR képeken a laesiokat manuálisan szegmentáltuk. A felvételeket regisztráltuk standard térhez, majd ezt a BOLD fluktuáció mértékét meghatároztuk három particiumban: a teljes fehérállományban, a fő fehérállományi pályák közepén, valamint a léziókban. A BOLD hullámzás mértékének meghatározására Fourier analízis használtuk. Az csoportra átlagolt görbéket kétmintás T-próbával hasonlítottuk össze.
Eredmények: A nyugalmi fluktuáció mértéke a teljes fehérállomány, és a fő fehérállományi pályák közepének mentén érdemben nem tért el, ugyanakkor nagy fokban megnövekedett fluktuációt mértük a fehérállományi laesioknak megfelelően.
Diszkusszió: A betegeknél tapasztalt magasabb nyugalmi fluktuáció hátterében sokféle tényező állhat. Az egyik lehetséges magyarázat a neuronok energiafelhasználásának zavara. Továbbá megváltozott lokális mikrocirkuláció, illetve astrocyta diszfunkció is lehet a jelenség hátterében.
Témavezetők: Dr. Faragó Péter, klinikai szakorvos, SZTE ÁOK Dr. Kincses Zsigmond Tamás, egyetemi docens, SZTE ÁOK
Dixon típusú, frekvencia alapú zsírelnyomásos MR szekvencia klinikai alkalmazhatósága
BOLLA GERGŐ LEVENTE
Orvosi Diagnosztikai Analaitikus, BSc, 7. félév Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Bevezetés: A zsírelnyomásos technikák jelentős szerepet játszanak a mágneses rezonancia képalkotásban (Magnetic Resonance Imaging - MRI). Ehhez számos technika áll rendelkezésünkre, mint például frekvenciaszelektív-, inverziós alapú, vagy a Dixon típusú zsírelnyomás. Utóbbi egyik előnye, hogy egy mérés alatt négy sorozat készíthető: in- és opposed-phase, water,- és fat kép. Célkitűzésem, hogy a Dixon szekvencia in-phase képeit összevessem a T2-súlyozott turbo spin-echo (TSE) szekvenciával a nyaki-, háti és ágyéki gerincszakaszokon.
Továbbá a Dixon szekvencia összevetése a FatSat alapú zsírelnyomásos szekvenciával kismedencei régióban.
Feltételeztem, hogy a Dixon szekvenciával nagyobb SNR és CNR érhető el, ezáltal kiválthatja a T2-súlyozott TSE szekvenciát.
Módszerek: A mérések Siemens Magnetom Verio 3T és Siemens Magnetom Amira 1,5T MR készüléken történtek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban. Retrospektív elemzést végeztem Matlab (Mathworks) szoftvercsomag segítségével. 202 beteg adatait elemeztem gerinc régióban, 47 beteg adatait kismedencei régióban. Az összevetéshez a felvételek jel/zaj- (Signal-to-noise ratio; SNR) és kontraszt/zaj arányát (Contrast-to-noise ratio;
CNR) használtam fel. A felvételeken két helyen számoltam SNR-t majd ezek segíSNR-tségével CNR-SNR-t, region of inSNR-teresSNR-t (ROI) alkalmazásával. Kétmintás t-próbát végeztem, hogy megállapítsam van-e szignifikáns különbség a szekvenciák között.
Eredmények: Szignifikáns eltérést találtam az SNR értékekben az ágyéki gerinc szakaszon (p<0.006; p<0.002) és a háti gerinc esetén (p<0.02; p<0.03). A nyaki szakaszon nem volt szignifikáns eltérés 3T-n. 1,5 Teslán nem detektáltam szignifikáns különbséget egyik gerincszakaszon sem. A CNR értékekben szignifikáns eltérés sem 1,5T sem 3T esetében nem volt mérhető. A kismedencei régióban mind az SNR (p<0,001; p<0,001) mind a CNR (p<0,04) értékekben szignifikáns eltérést találtam.
Megbeszélés: A Dixon in-phase felvételei nagyobb SNR-t biztosítanak az ágyéki és háti szakaszon. Ezen szakaszon a Dixon-os mérések helyettesíthetik a TSE szekvenciát. A nyaki régióban, illetve 1,5T-n a helyettesítés megfontolandó, hiszen nem kapunk jobb SNR értéket. A Dixon zsírelnyomásos sorozatai mind SNR mind CNR szempontjából nagyobbak a FatSat szekvencia felvételeinél így akár a Dixon szekvencia helyettesítheti is a konvencionális FatSat szekvenciát kismedencei régióban.
Témavezető: Dr. Martos János, főiskolai tanár, ME EK