18F-FDOPA PET SUVmax paraméterének összefüggése;
nem, életkor és szövettan viszonylatában FÁBIÁN JÁNOS KRISZTIÁN
Orvosi Laboratórium és Képalkotó Diagnosztikai Analitika, BSc, 6. félév
Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A primer központi idegrendszeri (KIR) daganatok diagnosztikai algoritmusában napjainkban már jelen vannak aminosav alapú radiofarmakonos Pozitron Emissziós Tomográfia vizsgálatok. Ezen radiofarmakonok közül a 18F-FDOPA alacsony háttéraktivitása miatt igen jól használható a primer KIR daganatok kiterjedésének meghatározására. Kutatásom során a SUVmax érték és más, a betegre vonatkozó változók összefüggéseit vizsgáltuk, mint a nem és az életkor.
Anyag és metódus: Retrospektív kutatásunkba 41 KIR daganattal rendelkező beteget vontunk be. A betegek 18F-FDOPA PET felvételein a tumor lokalizációjába helyeztük a Region Of Iinterest-t, az ott mért SUV értékek maximumát határoztuk meg SUVmax-ként. A betegre vonatkozó további változók alapjául, a betegadminisztrációs adatbázisok szolgáltak (életkor, nem), illetve a tumor grádusát és szövettani klasszifikációját a szövetpatológiai eredmény alapján határoztuk meg. Statisztikai vizsgálatok során, a SUVmax értékek és az életkor közötti kapcsolatok vizsgálatához lineáris regressziós modellt, illetve a SUVmax és nem összefüggéseire kétmintás t-próbát alkalmaztunk. A SUVmax és a szövettani eredmények alapján meghatározott tumor-grádusok összehasonlítására Post Hoc teszttel kiegészített egy-utas varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztunk 95%-os valószínűségi szinten (P<0,05).
Eredmények: A SUVmax és a tumor grádusa között szignifikáns eltérés volt felfedezhető (P=0,001). Post Hoc mérés során, a legnagyobb SUVmax eltérés HG és LG tumorok között mutatkozott (P=0,001), továbbá a MET besorolású tumorok is szignifikánsan alacsonyabb SUVmax értéket produkáltak, mint a HG tumorok (P=0,036). A további statisztikai vizsgálatok alapján a beteg neme is befolyásolhatja a SUVmax értékét, ez az érték férfiak esetében, szignifikánsan magasabbnak bizonyult (P=0,004). Az életkor szintén befolyással volt a SUVmax értékre, 50 év feletti betegek csoportjában, szignifikánsan magasabb értéket véltünk felfedezni (P=0,001), az életkor nagysága és a SUVmax érték között szignifikáns, pozitív irányú a kapcsolat.
Konklúzió: Eredményeink alapján a 18F-FDOPA halmozását első sorban a tumor grádusa határozza meg. Nem azonos mértékben a 18F-FDOPA halmozását befolyásolhatják továbbá a betegségtől független tényezők (nem, életkor). További, hasonló metodikájú vizsgálatok alapját képezheti még, a szövettani kategóriák és a multiparametrikus MR mérések eredményeinek összevetése.
Témavezető: Sipos Dávid, egyetemi tanársegéd, PTE ETK
Nagyízületi protézisek vizsgálata szcintigráfiás módszerekkel
GRÁCZER KITTI
Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus BSc, 7. félév
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
A beültetett protézisek leggyakoribb hosszútávú problémája a kilazulás, amely a statikai problémák mellett jelentős fájdalommal és a funkció romlásával jár. A kilazulás kezdődhet a műtét után, vagy akár évtizedekkel később. Kilazulásának vizsgálatában elsődleges szerepe van a röntgen vizsgálatok mellett a csontszcintigráfiának, mely korán és szenzitíven jelzi a protézis körüli gyulladást, illetve a lazuláshoz vezető csontfolyamatokat.
A műtét utáni, korai lazulás során a protézis nem épül be megfelelően, hamar fájdalmassá válik, ezért ismételt műtét válik szükségessé. Emiatt kiemelkedően fontos a protézisek lazulásának korai diagnosztikája. A korai lazulás megfelelő diagnosztikája mai napig vitatott terület.
Munkám során a B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Nukleáris Diagnosztikai és Terápiás Osztály beteganyagában 2002 és 2017 között retrospektív módon áttekintem a protézisek kilazulásának diagnosztikai módszereit, összesen 140 beteg 152 műtétének adatait.
Kutató munkám során megállapítottam a legérintettebb korosztályt, a protézis kilazulás leggyakoribb okait, mennyi idő után válik szükségessé a protézis cseréje, továbbá a csontszcintigráfiás vizsgálat hatékonyságát a protézis lazulás megállapításában, összehasonlítottam a röntgen és csontszcintigráfiás vizsgálatok eredményeit a revíziós műtét eredményeivel illetve, meghatároztam hogy a lazulás diagnosztikáját követően mennyi idő múlva kerül sor a revíziós műtétre.
Az eredmények alapján, nincs jelentős eltérés a betegek életkorát tekintve a csípő- ill. térdprotézis revízióra kerülő betegek esetében. A nemek megoszlása is azonos. A legérintettebb trauma, legkisebb arányban septicus lazulás volt.
Megállapítottam, hogy mind a térd- mind a csípőprotézisek esetében a szcintigráfiás vizsgálat jelezte legkorábban a lazulást a röntgen vizsgálatokkal szemben.
Megfigyeltem, hogy steril lazulás esetében átlagosan 11,2 hónapot, szeptikus lazulásnál 2,6, traumánál 1,8 hónapot kell a revíziós műtétre várni. Modalitás szerint, pozitív szcintigráfia lelet esetében 13,8 hónap, röntgen vizsgálat és mindkét modalitás pozitivitása esetén 8,1 hónap oszlik meg.
Megállapítottam a két módszer szenzitvitását, a szcintigráfia diagnosztikai érzékenysége 80 %-os, a röntgené csupán 59 %.
Témavezető: Dr. Patkó Zsófia, egyetemi adjunktus, ME EK
18F-FDG PET/MR prediktív érték vizsgálat
kemoradioterápiával kezelt fej-nyak daganatos betegeknél KÖVESDI ORSOLYA LIZA multiparametrikus PET/MR képalkotás prediktív értékét, radioterápiával kezelt fej-nyak rákos betegek esetében.
Adatok és módszerek: A retrospektív felmérésbe, 20 szövettanilag igazolt fej-nyaki laphámrákkal (HNSCC) rendelkező páciens került be, akiket modern 3D alapú kemoradioterápiával kezeltek.18F-FDG PET/MR képalkotás készült minden alanynál terápia előtt és után. Kezelés előtti tumor SUVmax, SULpeak, totál léziós glikolízis (TLG) és metabolikus tumor térfogat (MTV) PET paraméterek valamint diffúziósúlyozott MR alapú ADCmean paraméterek kerültek lemérésre. A terápiás válaszok alapján 2 alcsoport került meghatározásra. Az 1. csoportba a gyógyulást elérő (CR) páciensek tartoztak, míg a 2. csoportba azok a betegek, akiknél terápia után viabilis tumorszövet volt megfigyelhető (Non-CR).
Statisztikai elemzés során a kezelés előtti képalkotási paraméterek és a terápiás válasz kapcsolata került vizsgálatra (Spearman correlation coefficient, Mann-Whitney U).
Eredmények: Kezelés után, a képalkotás alapján 8 betegnél megállapítható teljes gyógyulás, 12 esetben metabolikusan aktív tumorszövet volt megfigyelhető. A CR és a Non-CR csoportok között a kezelés előtti SUVmax (p=0,135), SULpeak (p=0,343), TLG (p=0,135) és ADCmean (p=0,734) értékek között nem mutatkozott szignifikáns különbség. A kezelés előtti MTV szignifikánsan magasabb volt a Non-CR csoportban (p=0.007). A kezelés előtti SUVmax és ADCmean értékei között gyenge negatív korreláció mutatkozott (r= -0,346 p=0,135).
Konklúzió: A kezelés előtti SUVmax, SULpeak, TLG és ADCmean
paraméterek nem bizonyultak alkalmasnak a terápiás válasz előrejelzésében, MTV alkalmasabb erre a célra. További paraméterek bevonása, több páciens vizsgálata szükséges lehet.
Kulcsszavak: DWI, terápiás válasz, prediktív, MTV Témavezetők: Kedves András Gyula, szakoktató, PTE ETK Sipos Dávid, tanársegéd, PTE ETK
Vírus eredetű tüdőbetegségek képalkotó differenciál diagnosztikája gyermek és felnőtt korban
SZŰCS DÁNIEL ISTVÁN Orvosi diagnosztikai analítikus BSc, 7. félév
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
Témaválasztás indoklása: 2019-ben a kínai Vuhan városából kiinduló pandémia, a SARS-CoV-2, azaz a koronavírus jelenleg is szedi áldozatait. Kiemelt aktualitása miatt választottam témámnak a vírus eredetű tüdőbetegségek vizsgálatát, diagnosztikáját, előfordulását megyénkben, Borsod-Abaúj-Zemplénben.
Célkitűzés: Célom, hogy megvizsgáljam a különböző vírusos eredetű tüdőbetegségek gyakoriságának nem és korcsoportonkénti eloszlását, illetve tanulmányozzam azokat az adott évszak korrelációjával. Vizsgálom azt is, hogy megyénk esetszáma hogyan viszonyul az országos adatokhoz. Külön figyelmet fordítok a pozitivitás arányára, valamint azon képalkotó eljárásokra, amellyel ez a legpontosabban igazolható.
Anyag és módszerek: Kutatásomat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Képalkotó Diagnosztikai Centrumában végeztem retrospektív módon, mely során 1423 vírus eredetű tüdőbetegséggel diagnosztizált, többek között Covid-19-el megfertőződött beteg adatait néztem át a MedWorks és a Jivex rendszerben. Munkám során két képalkotó modalitást, a röntgen és CT gépekkel készült vizsgálati anyagokat elemeztem.
Eredmények: Gyermekek, nemtől függetlenül, jellegzetesen 7 hetes és 3 éves közötti életkorban (116fő-24,7%), illetve a téli hónapokban (217fő-46,4%) a legveszélyeztetettebbek. A felnőtt korcsoport körében megfigyelhető, hogy a férfiak (149fő-64%), illetve a 40 év felettiek (48fő-20%) jelentik a kockázati csoportot, a vírusos tüdőbetegségekre való hajlam a 60 év fölöttieknél (86fő-40%), illetve az őszi (101fő-28%) és téli (162fő-45%) időszakban még fokozottabb. Megyénkben az első Covid-19-el diagnosztizált beteg közel két héttel később lett detektálva, mint az első hazai fertőzött. A fertőzöttségi görbénkben kevesebb amplitudót, konstansabb számokat látunk, azonban mindez megegyezett az országos görbe képével. Az országos fertőzöttségi számok közel 10%-át adta megyénk. A Covid-19 miatt vizsgált betegeknél a CT (100fő-86%) pozitivitási aránya közel tízszer nagyobb a röntgen (17fő-7,3%) vizsgálathoz képest. Érdekességet jelent, hogy a világviszonylatban megfigyelt számokkal ellentétben, több a női (55fő-55%) pozitív beteg megyénkben.
Következtetés: Megállapítható hogy fokozott kockázatot jelent az időskor, illetve a napfényben szegény évszakok. A CT-vel vizsgált Covid-19 gyanús betegek esetében magasabb pozitivitási arány azt jelenti, hogy a CT térbeli felbontása és kontrasztfelbontása sokkal jobb, mint a hagyományos röntgené.
Témavezető: Dr. Lombay Béla, professor emeritus, ME EK
The Prevalence and risk factors of Major Depressive Disorder (MDD) among Syrians in Damascus and Damascus Suburb
ABOU HAMDAH ALI
Public Health, MSc, 3. semester University of Debrecen Faculty of Public Health
Syria has been hit by complicated conflicts linked to the Syrian civil war, which has led to boundless displacement. Nonetheless, information about mental health needs and risk factors is currently few, especially among Syrians living in Damascus and its Suburb.
This study aims to investigate the prevalence of Major Depressive Disorder (MDD) and potential risk factors., On the other hand. it presents new information on Syrians mental health status.
In Damascus and its suburb, we have performed a cross-sectional study on Syrians aged of 12–78 (N= 845). We collected the data from January 1–19, 2020. Through an online survey in a kind of Convenience sampling. We used the official Arabic translation of Patient Health Questionnaire-9 (PHQ-9), a nine-item validated severity level and diagnostic instrument, as the first eight items of this questionnaire represent the PHQ-8 to screen for MDD In previous studies, the PHQ-8 was used to test MDD between migrants and its Arabic version has been validated too, so we used these eight items to obtain the scores. With Multivariate Logistic Regression, we investigated the association between MDD and its potential risk factors including sociodemographic, health wellbeing and displacement characteristics, descriptive stats, chi-squared as univariate were done.
A total of 845 surveys were completed. age mean was 28, Std.
Dev.8.03; females comprised 63 % of the sample; 24% of the participants married; 20% have children; and 95% had tertiary education, in addition to 3% Secondary education; 54% of participants are living away from their relatives; 54% lost a property and 45 % were internally displaced; 21% of participants have a chronic disease. MDD was detected in 52%(95% CI:48–
55) of participants; living away from relatives (p<0.001), and suffering from any kind of chronic disease (p <0.001) were significant risk factors for MDD. being Married was found to be associated with reduced odds of Major Depressive Disorder (aOR:
0.45, p <0.001).
The burden of MDD is high in Syria as many people live far from their relatives or suffer from any form of chronic disease.
Urgent action should be taken such as Screening and treatment intervention.
Supervisor: Dr. Attila Nagy, assistant professor, DE NK
A COVID-19 pandémia első hullámának másodlagos hatása és következményei a miokardiális infarktus ellátásában BOKOR LAURA
Általános orvos, Osztatlan, 8. félév Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezető. A magas COVID-19 esetszámok súlyos terhet rónak az egészségügyre. Az orvosi beszámolók alapján azon országokban, amelyeket súlyosan érintett a pandémia, kevesebb akut koronária szindrómás páciens került felvételre a kórházakba.
Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a potenciálisan akár halálos miokardiális infarktust elszenvedő betegek súlyosabb következményekkel nézhetnek szembe a járványhelyzet következtében.
Korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre a pandémia első hulláma által kevésbé érintett országok ACS ellátásáról. Figyelembe véve, hogy Magyarország is ezen országok közé tartozott, célkitűzésünk, hogy megvizsgáljuk a miokardiális infarktus ellátásában bekövetkezett változásokat.
Módszerek. Összesen 512 ACS-ben szenvedő konszekutív beteget vizsgáltunk, melyből 396 pácienst kezeltek 2018-ban és 2019-ben, szemben a 2020-ban, a pandémia első hullámának ideje alatt, kezelt 116 beteggel. Összehasonlítotttuk az alanyok demográfiai és klinikai jellemzőit, továbbá a két csoport kórházon kívüli mortalitását a COVID-19 kitörése előtt és után.
Eredmények. 41%-os (116/298) csökkenés figyelhető meg az összes ACS esetszámban, 29%-os (61/87) a STEMI és 50%-os az NSTEMI páciensek számában a pandémia során a PCI-centrumban. A STEMI páciensek egy része késve került felvételre (17,49%, 18/105 vs. 34,48%, 10/29). A súlyos esetek száma – LM intervenció, nagyon magas rizikójú NSTEMI – csökkent. A kórházon kívüli halálozás 17%-kal növekedett.
Konklúzió. Annak ellenére, hogy a magyar egészségügy kisebb mértékben volt érintett a pandémia első hullámában, szignifikáns csökkenés volt észlelhető az ACS esetek számában. A késői, vagy hiányzó ellátás súlyos következményekkel járhat a páciensek állapotának prognózisát tekintve. A második hullámban bekövetkező COVID-19 esetek növekvő számát tekintve, kiemelten fontos az érintettek és az egészségügyi dolgozók figyelmének felhívása az ACS páciensek ellátására.
Témavezetők: Dr. Becker Dávid, egyetemi docens, SE ÁOK Dr. Skoda Réka, PhD hallgató, SE ÁOK