Élelmiszerek tárolására, szállítására használt műanyag edények potenciális genotoxikus hatása
GALAMBOSI REBEKA Dietetikus, BSc, 8. félév Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
A XXI. században hatalmas emelkedést mutatott a műanyag tárolóedény utáni kereslet. Ennek főbb oka, hogy jól alkalmazhatóak az étel szállítására és tárolására egyaránt.
Szakirodalmak azonban felvetik, hogy nem kívánatos anyagok oldódhatnak ki belőlük az ételbe és egészségkárosító hatásuk lehet. Kutatásunk célja, különböző fajta és árkategóriában levő műanyagok jelenlétének a vizsgálata, mikróhullámú sütőben melegítés után és forralóval melegített oldat műanyag dobozba helyezése után. Munkánkban 5 különböző műanyag edényt vizsgáltunk és 3 különböző álltalunk készített élelmiszer modellt használtunk. 4%-os ecetsavas oldat mely a savas közeget volt hivatott modellezni, 4%-os etanolos oldat mely a lipofil tulajdonságot modellezte és vizes modell, ami az élelmiszerek nagy részét alkotja. A genotoxicitást Comet assay teszttel, a mutagenitást Salmonella Ames teszt segítségével vizsgáltuk.
Üveg edényes kontroll vizsgálatot használtunk negatív kontrollként. Mintáinkat mikrohullámú sütő és forraló eszköz segítségével melegítettük forrásig. Az eredményeket leíró statisztikával, T-próbával, Mann-Withney U teszt segítségével elemeztük IBM SPSS 25.0 program segítségével. A képek elemzéséhez Comet assay IV. Perceptive Instruments Ltd programot használtunk. Akkor tekintettük szignifikánsnak az eredményeket, ha p≤0,05 volt. Eredményeink alapján nem találtunk különbséget az alacsonyabb és drágább árkategóriába eső műanyagok között, illetve a mikróhullámú sütő által melegített minták sem mutattak eltérő eredményt a forraló edényben melegített mintákkal szemben. Kiemelendő még, hogy a Comet Assay elemzése során kiderült, hogy a nagyobb expozíciós idő alatt sem történt nagyobb mértékű DNS károsodás.
Az 1-es és 2-es mintánknál csak genotoxicitás volt jelen, míg a 3-as, 4-es és 5-ös mintáknál mutagenitás is tapasztalható volt.
Megállapítható, hogy a mikrohullámú sütővel melegített minták nem mutattak nagyobb eltérést a forralóval melegített mintákkal szemben, illetve a nagyobb expozíciós idő sem okozott szignifikánsan nagyobb eltérést a nem inkubált mintákhoz képest.
Nem kaptunk egyértelmű eredményt és ezáltal választ arra, hogy kijelenthessük a műanyag edények használata teljes mértékben biztonságos, így szorgalmazzuk ezen vizsgálatok folytatását és további minták alkalmazását.
Témavezetők: Ungár Tamás Lászlóné Dr. Polyák Éva, adjunktus, PTE ETK
Dr. Gerencsér Gellért, adjunktus, PTE ÁOK
The ketogenic diet: A solution for treating obesity and metabolic diseases or a serious helath risk? A systematic review and meta-analysis
GRAFF ANDREAS BERGHEIM
General Medicine, Unified, 8. semester University of Pécs
Medical School
Background: The Ketogenic Diet (KD) is a high-fat, very-low-carbohydrate diet, showing potential for treating obesity and metabolic diseases. However, adverse effects and safety is a concern. Emerging evidence on ketosis is proposes efficacy in treating Alzheimer, PCOS and cancer.
Objective: Asses the efficacy of KD, benefits of ketosis and compare KD to Low-fat-diet-(LFDs).
Methods: NCBI, PubMed and Google-Scholar were searched until January,2021 for relevant meta-analyses, systematic reviews, randomized controlled trials. Data regarding weight loss, metabolic risk factors, adherence and adverse effects were extracted.
Results: 25 articles were eligible (18 for obesity, adverse effects, and ketosis. 7 comparing LFD to KD). This review found that the KD induce significant weight loss and improve lipid, glycemic and hepatic parameters in obese adults. KD has more side-effects but remain tolerable without higher attrition-rate compared to other diets. The emerging evidence regarding ketones is an exciting field with potential, but further research is needed regarding the actual efficacy for treating diseases such as PCOS, Alzheimer and cancer.
When comparing KD to LFDs, the KD was more effective for weight loss (WMD -1.79[-2.96, -0.62]kg),,P=0.03) and reducing triglycerides (WMD (-0.79 [-1.22, -0.37] mmol/l),,P=0.001), while causing greater increase in LDL (WMD 0.71 [0.00 – 1.41]mmol/l),,P=0.05).
The long-term efficacy and safety of KD is not well known and despite the initial effectiveness it is not apparent that KD is superior to other diets.
Conclusion: The KD is an efficient intervention to facilitate weight loss and improve metabolic parameters in the short term but should not be sustained for longer-periods.
Supervisor: Dr. Katalin Szendi, assistant professor, PTE ÁOK
Várandósok jódbevitele és annak hatása a perinatális kimenetre
VIGULA FANNI
Általános orvos, Osztatlan, 9. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A világ régiói közül Európában a legalacsonyabb a jódbevitel, a WHO adatai szerint a felnőtt lakosság 56,9%-a 100 µg/nap-nál kevesebb jódot fogyaszt. A jódhiány szempontjából a várandósok még inkább veszélyeztetettek, az ajánlások szerint nekik 250 µg/nap bevitel javasolt. Korábbi vizsgálatok összefüggést találtak a koraszülés, fejlődési rendellenesség, vetélés és a jódhiány között, az eredmények azonban ellentmondásosak. Kutatásunk célja a várandósság alatti jódbevitel, jódszint összefüggésének vizsgálata az anya és az újszülött jellemzőivel.
Módszerek: 2019 márciusa óta folyó vizsgálatunkba az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján szülő nőket vontuk be.
Jelen eredmények 34 koraszülött és 66 időre született újszülött és édesanyjuk adatain alapulnak. A kórlapok és az anyák kérdőíves megkérdezése során szociodemográfiai helyzetüket, várandósság alatti életmódjukat, egészségi állapotukat és szülészeti-neonatológiai jellemzőiket mértük fel; a jódszint megállapításához egyszeri vizeletmintából meghatároztuk a jód-kreatinin hányadost (I/Cr). Etikai engedély száma: 4419.
Eredmények: Az édesanyáknak csak 1%-a vitt be az étkezéssel megfelelő mennyiségű jódot, amely érték az étrendkiegészítő-fogyasztást figyelembe véve is csak 17%-ra módosult. A I/Cr-t tekintve viszont 44%-uk elérte a 150 µg/g-os küszöbértéket. A jódbevitel és a I/Cr között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az anya életkora 39 éves korig pozitív korrelációt mutatott a I/Cr-sal (p=0,003). A I/Cr nem mutatott összefüggést a terhességi szövődményekkel, nem befolyásolta a koraszülést, de szignifikánsan magasabb (p=0,047) azoknál, akiknek korábban spontán vetélésük volt.
Megbeszélés: Eredményeink szerint a bevitt jód és a I/Cr között nem volt összefüggés, kimutatható volt viszont a különböző korosztályok eltérő jódigénye. Előzetes adataink alapján a I/Cr és a terhességi szövődmények között nem találtunk kapcsolatot, további adatgyűjtés és elemzés folyamatban van.
Támogató: SZTE ÁOK Kari Kutatási Alap – Hetényi Géza Pályázat
Témavezetők: Dr. Szabó Andrea, egyetemi adjunktus, SZTE ÁOK Dr. Polanek Evelin, PhD hallgató, SZTE ÁOK
Cukorbeteg gyermeket nevelő családok és a gyermekek jól-lét érzésének összehasonlítása egészséges kortársaikkal ZAGRAJ VERONIKA BETTINA
Egészségügyi gondozás és prevenció, BSc, 5. félév Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Bevezetés: A gyermekkori 1-es típusú diabétesz kezelésében és gondozásában nem csak az egészségügyi szakemberek és a gondozottak vesznek részt, de az egész családnak alkalmazkodni kell a cukorbeteg gyerek megváltozott életviteléhez. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy van-e eltérés a cukorbeteg és az egészséges gyermeket nevelő családok működésében, valamint a gyermekek jól-lét érzése között.
Módszerek: A cukorbeteg gyermekeket a B.-A.-Z. Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermek Diabetes Szakrendelésén mértem fel. A kontroll csoportot a megye 3 településének óvodájában, iskolájában és 1 gimnáziumában kerestem föl. A PedsQL Family Impact Module Family Functioning (Családi Működés) 8 tétel alskálájával vizsgáltam a családok működését. A gyermekek jól-lét érzését a PedsQL Generic Core Scale 15 tételes kor-specifikus kérdőívével néztem.
Az adatok statisztikai számításai az SPSS 24.0 statisztikai szoftverrel történt.
Eredmények: Összesen 479 család adatai kerültek feldolgozásra, amelyek közül 24,8% nevelt cukorbeteg gyermeket. A gyermekek életkora 12,63 ±4,90 év volt. Nem volt különbség sem az óvodások (3-7 év), sem a gyermekek (8-12 év), sem a serdülők (13 és felette) átlagéletkora között a kontroll csoporthoz viszonyítva. A családok működésében nem találtam eltérést a diabétesz és a kontrol korcsoportok között (óvodás D(n=28): 74,04 ±17,16 vs. K(n=85): 72,23 ± 15,51, p=0,602;
gyermek D(n=29): 70,52 ±16,59 vs. K(n=28): 72,10 ±18,94, p=0,737; serdülő: D(n=61): 75,79 ±17,13 vs. K(k=247): 74,13 ± 18,45, p=0,524). A vizsgált korcsoportok jól-lét érzésében sem lehetett szignifikáns eltérést kimutatni. A gyermekek általános jól-lét érzését a jobb családi működés (t=7,807, p 0,001) és a fiú nem (t=-2,723, p=0,007) befolyásolta szignifikánsan. Amikor a cukorbeteg gyermekeket vizsgáltam a klinikai paraméterek figyelembe vételével, akkor a családi működés (t=2,278, p=0,025) mellett a HbA1c (t=-3,402, p=0,001) mutatott szignifikáns befolyásoló hatást.
Következtetés: A vizsgálati eredmények arra engednek következtetni, hogy - bár az 1-es típusú cukorbetegség kezelése terhekkel jár, - de a családok működése nem tér el jelentősen az egészséges gyermeket nevelő családokétól. A gyermekek jól-lét érzése is hasonló független a betegség jelenlététől és az életkortól.
A normális családi működés fontos, hogy a gyermekek jól érezzék magukat akár cukorbetegek, akár egészségesek. A cukorbeteg gyermekek jól-lét érzésére a glikémiás kontroll is hatással van.
Témavezető: Dr. Lukács Andrea, egyetemi docens, ME EK
A társas támogatás szerepe a dohányzás leszokásban
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Bevezetés: A társas támogatás a dohányzás leszokás folyamatának egyik kulcsfontosságú tényezője. A dohányzót a leszokása során a környezetéből érkező negatív interakciók akadályozzák, a pozitív interakciók pedig segítik. A megfelelő társas támogatás a közösségi médián keresztül feltehetően széles körben népszerűsíthető. Kutatásunk célja pozitív szemléletű, leszokás támogató internetes felületek potenciális hatásainak vizsgálata a nem-dohányzó követők attitűdjeire és támogató viselkedésére.
Módszerek: Online kérdőívvel gyűjtöttünk adatokat 2020 szeptemberében a „CigiSzünet” program Facebook és Instagram felületeinek követőitől. 447 kitöltő közül a beválogatási kritériumok alapján összesen 68 nem-dohányzó válaszát elemeztük (N=68). A kérdőívvel a következő területeket vizsgáltuk: epidemiológiai adatok, közvetlen környezetben észlelt dohányzási prevalencia, pozitív attitűdváltozás, illetve leszokás támogató viselkedés. Utóbbi esetben a „Partner Interaction Questionnaire” kérdéssort használtuk, mely 10-10 elemből álló negatív és pozitív leszokás támogató viselkedés gyakoriságát tárja fel. Kutatásetikai engedély száma: 4794 (107/2020-SZTE).
Eredmények: A vizsgált populációban 28,63 éves átlagéletkort mértünk (SD: 11,08), melyből 76% nő és 24% férfi volt. A válaszadók 75%-a számára fontosabb lett, hogy segítse a dohányzókat a leszokásban, mióta a „CigiSzünet” program tartalmait követi. Akiknél a leszokás támogatás fontosabbá vált, szignifikánsan több támogató viselkedés volt észlelhető (p<0,05), miközben a pozitív leszokás támogató viselkedéseknél erősebb szignifikancia igazolódott a negatívval szemben. Kiemelendő továbbá, hogy a megyeszékhelyen és a fővárosban élők körében szignifikánsan gyakrabban fordult elő pozitív leszokás támogató viselkedés, mint negatív viselkedés (p<0,001).
Megbeszélés: Eredményeink rávilágítanak arra, a közösségi média egy megfelelő színtér lehet a nem-dohányzók leszokást támogató attitűdjének és viselkedésének széleskörű fejlesztése szempontjából. Ennek érdekében a szerzők a vizsgált közösségi média felületek szerkesztőségi tagjaként aktív szerepet vállalnak.
Témavezetők: Dr. Pócs Dávid, szakorvos, SZTE ÁOK Dr. Kelemen Oguz, egyetemi docens, SZTE ÁOK
Hogyan befolyásolja a pasztörizálás az anyatej hormontartalmát?
DOMBAI FLÓRA
Általános orvos, Osztatlan, 8. félév Pécsi Tudományegyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A szoptatás a csecsemő táplálásának természetes módja, akadályoztatottsága esetén a szakmai ajánlások szerint a donor anyatej alkalmazása javasolt a neonatális intenzív centrumokban. Az anyatejbankokban a Holder pasztörizálás (HoP) az az eljárás, mellyel mikrobiológiai biztonságát adják az anyatejnek. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a pasztörizálás hatását az anyatej összfehérje és hormontartalmára, így vizsgáltuk a folliculus stimuláló hormon (FSH), a prolaktin (PRL), a thyreoidea-stimuláló hormon (TSH), a tiroxin és az inzulin szintjét az anyatejben a HoP előtt és azt követően.
Módszerek: A donor anyák életkora 33±1,6 év, az anyatejek átlagosan a szülést követő 131,4±9,1 naposak voltak (n=25). Az FSH, PRL, tiroxin szintet szilárd fázisú kompetitív kemilumineszcenciás immunoesszé, míg a TSH szintet szilárd fázisú immunoluminometriás esszé segítségével mértük. Az összfehérje szintet Biuret módszerrel határoztuk meg. Etikai engedélyszám: 7271-PTE2018.
Eredmények: A HoP hatására szignifikánsan csökkent az inzulin (100,24±18,36 vs 43,18±0,62 pmol/l; p=0,009), a prolaktin (30,37±1,78 vs 14,39±0,65 ng/ml; p<0,001) és a TSH (0,021±0,004 vs 0,006±0,001 mU/l; p=0,006) szintje. A pasztörizálás nem érintette az összfehérje (10,03±0,2 g/l vs 10,00±0,28 g/l; p=0,912), a tiroxin (0,55±0,03 vs 0,47±0,03 pmol/l; p=0,31), valamint az FSH (0,138±0,007 vs 0,13±0,104 U/l; p=0,126) tartalmát az anyatejnek.
Következtetés: Méréseink során az összes vizsgált hormon jelenlétét kimutattuk az anyatejmintákban. Vizsgálataink során igazoltuk, hogy a HoP az anyatej bizonyos elemeire hatással van, míg más elemek jelenlétét nem befolyásolja az eljárás. Születés után az anyatejes táplálás az egyetlen biológiai kapocs anya és gyermeke között. Mivel a koraszülött újszülöttek a transzplacentális hormonhatásokban rövidebb ideig részesülnek, számukra kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy részesüljenek a női tej közvetítésével az anyai hormonokban.
Támogató: ÚNKP-2019-3-I. ÚNKP-20-4-I.
Témavezetők: Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár, PTE ÁOK Dr. Vass Réka, rezidens orvos, PTE ÁOK