Hagymafélék és készítményeik antimikrobiális hatásának váladékokból történő vizsgálata
IVÁN GYÖNGYI
Ápolás- és betegellátás, BSc, 8. félév Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A bakteriális eredetű fertőző betegségek napjainkban is a vezető halálokok között szerepelnek, amelynek oka a túlzott antibiotikum szedés és az emiatti egyre nagyobb számú antibiotikum rezisztencia. A fokhagyma és a medvehagyma antimikrobiális hatással rendelkeznek. A kutatás célja volt értékelni a fokhagyma és két hagymakészítmény (egy fokhagyma- és egy medvehagyma kapszula) hatásosságát a húgyúti- és a felső légúti fertőzésekben.
Módszer: A vizsgálatunk három részvizsgálatból tevődött össze, amelybe összesen 18 főt (n=18) vontunk be nem random mintavétellel. A vizelet és a nyálminták a résztvevőktől származtak, a minták vizsgálatához standard mikrobiológiai próbákat, köztük agar diffúziós módszert alkalmaztunk.
Ezenkívül minden részvizsgálat alkalmával a résztvevőkkel kitöltettünk egy-egy saját készítésű kérdőívet.
Eredmények: A nyálban kiválasztódott fokhagyma a Staphylococcus aureus baktériummal szemben hatásosnak bizonyult, a gátlási zóna átmérője 12±0,78 mm volt. A vizeletmintáknál a fokhagymakapszula esetében a Staphylococcus aureus, az MRSA, az E. coli ESBL és a K.
pneumoniae ESBL baktériumtörzsekkel szemben olvastunk le gátlási zónákat a táptalajokról. Míg a nyálminták az MRSA baktériummal szemben bizonyultak hatásosnak (11,5±0,98 mm).
A medvehagyma kapszula a nyálban és a vizeletben kiválasztódva is hatástalannak mutatkozott. A saját szerkesztésű kérdőív kiértékelésénél szignifikáns különbségeket találtunk a fokhagyma- és a medvehagyma kapszula szedése során tapasztalt panaszok előfordulásának gyakorisága között. A kellemetlen szájszag, mint panasz szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő a fokhagymakapszula fogyasztásakor, mint a medvehagyma kapszula esetében (p=0,009). Eredményeink kiértékeléséhez Excel 2016 és SPSS 24.0 szoftvert alkalmaztunk, az eredményt szignifikánsnak tekintettük, ha p ≤ 0,05 volt.
Megbeszélés: A fokhagymakapszula vizeletben kiválasztódott antimikrobiális anyagai jelentősnek mutatkoztak, ezért a húgyúti fertőzések kezelésében szerepe lehet. A nyálban kiválasztódott fokhagyma az S. aureus baktériumra nézve hatásosnak bizonyult.
A fokhagymakapszula az MRSA baktériummal szemben mutatott kedvező hatást. A fokhagyma S. aureus általi légúti fertőző betegségekben bizonyos mértékig képes elpusztítani a S. aureus baktériumtörzset, ezzel is csökkentve az antibiotikus hatású készítmények használatát. Ugyanezen hagymaféle kapszula formában az MRSA általi légúti fertőzésekben kaphat szerepet.
Témavezetők: Szekeresné Dr. Szabó Szilvia, adjunktus, PTE ETK Dr. Kerényi Monika, egyetemi docens, PTE ÁOK
Az influenza elleni védőoltás hatékonyságának vizsgálata cukorbetegek körében a 2015-ös járvány ideje alatt KARIKÁS TAMARA BEÁTA
Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak, BSc, 7. félév Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Kar
Az influenza az egyik legfontosabb globális népegészségügyi probléma világszerte, mivel az időskori és a krónikus betegek körében jelentősen hozzájárul a halálozáshoz és morbiditáshoz egyaránt. Krónikus betegek közül a cukorbetegek körében nagyobb eséllyel lesz a betegség halálos végkimenetelű, mivel az éves influenzajárványok idején a cukorbetegek körében még magasabb a súlyos szövődmények és halálozás aránya, melyek jelentős része oltással megelőzhető lenne.
Vizsgálatunk fő célja volt meghatározni, hogy milyen volt az influenza elleni átoltottság a 2015-ös Magyarországi influenzajárvány idején, valamint meghatározni, hogy a cukorbetegek körében regisztrált halálozást hogyan befolyásolja a megfelelő oltottsági státusz.
A vizsgálatban olyan felnőtt magyar személyek vettek részt, akik legalább 18 évesek voltak, és akik a 2014-es gyógyszerfogyasztási szokásaik alapján cukorbetegnek minősültek. A tanulmány fókuszában a 2015 január 22. és 2015 március 22. közötti járvány állt, amely az egyik legkiemelkedőbb influenzajárvány az elmúlt években hazánkban, ugyanis 503 750 influenzaszerű tünet került regisztrációra. Az adataink elemzése többváltozós logisztikus regresszió segítségével történt meg.
Az adatbázis 198 829 cukorbeteg személy adatait tartalmazta.
A mintában szereplők közül 37 583 személy kapta meg időben az influenza elleni védőoltást, tehát a cukorbetegek átoltottsága 18,90% volt, mely jelentősen elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által definiált 75%-os átoltottsági aránytól. A vizsgálati időintervallum alatt 1 853 haláleset történt.
A korra és nemre, valamint a cukorbetegek képzettségére és a területre korrigált elemzés alapján az influenza elleni védőoltás felvétele 17%-al (EH=0,83; 95% MT: 0,74 – 0,93) csökkentette a halálozás bekövetkezésének esélyét.
Annak ellenére, hogy az oltás a leghatékonyabb módszer a fertőzés megelőzésére, az oltási lefedettség aránya nem kielégítő, ezért elengedhetetlen népegészségügyi feladatként jelenik meg az átoltottsági arány növelése a súlyos szövődmények és a halálozás csökkentése érdekében.
Témavezető: Szőllősi Gergő József, egyetemi tanársegéd, DE NK
Szülészeti ellátásban létrejövő kölcsönhatások vizsgálata KOVÁCS BERNADETT
Ápolás és betegellátás, BSc, 8. félév Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A kutatásunk négy lépcsőben történik: 1. Pilot - kvalitaív kutatás 2. Definició, hipotézis 3. Kvantitaív kutatás szülésznők körében 4. Összegzés, javaslat készítés. Az első lépcső a magyarországi szüléstörténetek (audiovizuális) kvalitatív vizsgálata, amely kommunikációelméleti, szülészeti szakmai, pszichológiai szempontból rendszerbe foglalja a szülésélményekre ható tényezőket. Jelen vizsgálatunkban első 2 lépcső kerül bemutatásra.
Célkitűzés: A várandós/szülő nő és a szakember (szülésznő) kapcsolatára ható tényezők, valamint mindkét oldali elégedettség feltárása a szakmai hatékonyság növelése érdekében.
Módszer: A vizsgált minta, Papp Vivien médiaművész által készített, a “Hoztam e Világra” struktúrálatlan youtube videóinterjúinak (átlagban 10 perc terjedelmű) alanyai. A filmek mintavételi eljárása hólabda módszerrel történt. Jelen kutatásunkban nem szűrtük az alanyokat, így a teljes mintát (n=81) vizsgáltuk. Az elemzés további pontosítása érdekében, a videóban szereplő alanyok felé, rövid demográfiai kérdőív került kiküldésre, amelyre közel 80%-ban válaszoltak. A 14 órányi hanganyag szöveges átültetésre került, majd a bevezetésben említett szempontok alapján kapott 440 gondolatot csoportosítottuk 19, végül 6 kategóriába. A megfelelő szintű szakmai elemzés szükségessé tette a témakörök definiálását.
Eredmények: Az alanyok 66%-a jelezte az alárendeltséget és a személytelenséget a feléjük irányuló kommunikációban, valamint a szakszemélyzettel való személyes kapcsolatban, illetve 67%-ban a negatív hozzáállást. A családbarát alapelvekre épülő szülészeti irányelv alapján, a szülés természetes lefolyásának támogatására vonatkozólag 31%-ban tettek megjegyzést. 61%-ban gondolták úgy, hogy szabadságuk61%-ban korlátozva voltak. Az egyedüllét megélésének minősége és a fájdalom megélése szoros összefüggést mutat. A szakember segítő attitűdje 55%-ban negatív megélést eredményezett, ellenben a támogató attitűdre 100%-ban pozitívan reagáltak. Az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban 110 gondolat foglalkozott a 440-ből. Ezen belül a legtöbben a bizalom hiányára/ elvesztésére (45%) utaltak.
Következtetés: A mintavétel torzításán túl, a kapott 6 témakör és tartalmuk megfelelő alapként szolgálhatnak a jövőben, egy, a szülésznők körében tervezett repzentaív kvantitatív kutásnak. A szakszemélyzet és a várandós/szülő nő kapcsolatrendszerében érzékelhető diszharmónia okaira kapott válaszok, előremutatóak lehetnek a szakmber képzés és az ellátórendszer fejlesztéséhez.
Témavezető: Arany Zoltán, mesteroktató, SE ETK
Cukorszirupok kimutatása mézekben referencia- és spektroszkópiai módszerekkel
TAMÁS VANESSZA
Ápolás- és betegellátás, BSc, 6. félév Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A méz élettanilag aktív komponensekben gazdag, ősidők óta használt gyógyító és édesítő élelmiszer, mely gyakran esik hamisítás áldozatául. Ennek leggyakoribb fajtája a cukorsziruppal történő direkt hamisítás. Az exogén cukrok kimutatása idő-, eszköz-, és vegyszerigényes, és analitikailag összetett feladat, melyre nincs univerzális megoldás.
Célkitűzés: A méz-referenciamódszerek mellett antioxidáns tulajdonságokkal jellemzett mézeket és ezek cukorszirupos keverékeit közeli infravörös spektroszkópiával vizsgálva célunk a módszer hatékonyságának, teljesítőképességének meghatározása a cukorszirupos hamisítás kimutatásában.
Anyag és módszer: A kutatás során a hamisítást modelleztük:
akác- és hársmézeket különböző arányokban kevertünk kukoricasziruppal és rizssziruppal. A jogszabályban előírt referencia minőségi indikátorok (elektromos vezetőképesség, nedvességtartalom, pH) mellett az in vitro antioxidáns tulajdonságokat (Folin-Ciocalteu: összes polifenol tartalom, CUPRAC: rézion redukción alapuló antioxidáns kapacitás) mértük. A minták összetételének jellemzésére közeli infravörös spektroszkópiát (NIR) használtunk (740-1700 nm tartományban).
A minőségi jelzők és az antioxidáns tulajdonságok kiértékelését leíró statisztikai módszerekkel végeztük, a közeli infravörös spektroszkópia adatainak elemzésére többváltozós statisztikai módszereket és lineáris diszkriminancia elemzést alkalmaztunk, illetve ezek segítségével modellt építettünk.
Eredmények: A szirupok mennyiségének növelése az elektromos vezetőképesség esetében kimutatható, a többi fiziko-kémiai tulajdonság és antioxidáns jellemzők kevésbé érzékenyek.
A NIR lineáris diszkriminancia elemzésének eredményei az akácmézek esetében azt mutatták, hogy a kontroll méz pontosan elkülöníthető a kevert mézektől, illetve a keverékek esetében is pontos osztálybasorolás volt tapasztalható. A hársmézek eredményei alapján a kontroll méz szintén teljesen elkülöníthető a cukorszirupos mézektől, ugyanakkor itt a validáció során a keverékeknél félreosztályozást is találtunk.
Következtetés: Az eredmények alapján a referencia minőségi indikátorok, illetve az antioxidáns tulajdonságok csak megközelítő adatokkal tudnak szolgálni a hamisítás kimutatásában. A NIR alkalmasnak bizonyult a cukorszirupos keverékek többségének kimutatására, azonban a megbízható modell építése érdekében fontos, hogy a jövőben minél több szirup és méztípus, illetve minél több helyről származó méz bevonására kerüljön sor.
Témavezetők: Dr. Benedek Csilla, főiskolai docens, SE ETK Bodor Zsanett, PhD hallgató, MATE BC
A kézhigiéné gyakorlati készségeinek felmérése és összehasonlítása az elméleti tudással
VARGA LORETTA
Egészségügyi gondozás és prevenció - népeü-i ellenőr szakir., BSc, 6. félév
GYENES GÁBOR
Egészségügyi gondozás és prevenció - népeü-i ellenőr szakir., BSc, 6. félév
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A fertőző megbetegedések terjedésének elkerülésében nagy szerepet játszik a helyes higiénés szokások elsajátítása és megfelelő alkalmazása. A fiatalabb, fejlődő korosztály ezen betegségek fokozott expozíciójának van kitéve, ezért a megelőzéshez szükséges tudás átadását érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni, így a fiatalok tanulási készségét is saját előnyükre tudjuk fordítani, primer prevenciót alkalmazva.
(Anyag és) módszer: Az MTA által támogatott Tanulj!
Tanítsd! Tudd! (TANTUdSZ) kortársoktatási program során 4 tanórás egészségnapokon kézhigiéné témakörben részt vett fiatalok körében készült longitudinális vizsgálat az erre vonatkozó előzetes (oktatás előtti), közvetlenül az oktatás utáni, és 4 hónappal későbbi tudásukról, gyakorlati készségükről 2018-ban és 2019-ben. Az anonim, kvantitatív csoportos önkitöltős kérdőívek mindegyikét 471 általános, és középiskolás diák töltötte ki, valamint vett részt a Semmelweis HandInScan géppel végzett kézszkennelési mérésekben. A kérdőívek és a fizikai mérések eredményeit SPSS 22 program segítségével értékeltük (p<0,05).
Eredmények: Az intervenciót megelőzően, a kérdőíves vizsgálat során a diákok 43,3 %-a ismerte a kézmosás során, a kézháton leggyakrabban kihagyott területeket, míg a programot követő elméleti felmérésen már 75,0 % tudta a helyes választ. Az intervenció utáni második kérdőíves vizsgálat során azonban már csak 58,2 % válaszolta meg helyesen az említett témára vonatkozó kérdést, de az ekkor detektálható elméleti készségromlás a gyakorlati készségekben nem mutatkozott meg számottevő mértékben. A program előtti kézszkennelés alkalmával a 20 pontból álló, két kéz kézhátaira vonatkozó mérési területen az átlag hibapont 4,6 volt. A programot közvetlen követő méréskor az hibapontok átlaga 2,6-ra javult, mely a programot követő 4 hónap elteltével sem változott jelentős mértékben. A szakirodalmi adatokkal ellentétben, annak ellenére, hogy a diákok 91,1 %-a jobbkezes volt, nem volt jelentős eltérés a jobb és bal kéz hibapontjainak átlaga közt.
Következtetés: A kézmosás készségeit érintő elméleti és gyakorlati tudás, a kortársoktatást követő jelentősebb időtartam elteltével eltérő mértékben marad meg. A kézmosáskor leggyakrabban kihagyott területekre kérdőíves kérdés során kevésbé emlékeznek a diákok, viszont a gyakorlatban mutatott készségeik nem romlanak számottevő mértékben, mely a kortársoktatás során alkalmazott gyakorlati készségátadás hatékonyságát bizonyítja.
Témavezető: Dr. Feith Helga Judit, főiskolai tanár, SE ETK
Gyermekkori ártalmas élmények és a bullying kapcsolata alacsony szocioökönómiai státuszú serdülők körében KABAI VIVIEN
Egészségpszichológia, MSc, 3. félév Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Kar
Bevezetés: A gyermekkorban elszenvedett ártalmas élmények előrejelzői lehetnek a későbbi kortársbántalmazásnak mind az elkövető, mind az áldozat szempontjából. Az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők fokozott veszélynek vannak kitéve a gyermekkori traumatikus események és ennek következményei tekintetében.
Célkitűzés: Célunk az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők körében elszenvedett gyermekkori ártalmak gyakoriságának vizsgálata, illetve az ártalmas élmények és a bullying összefüggéseinek feltárása ezen populáción belül.
Módszer: Vizsgálatunkban 208 alacsony szocioökonómiai státuszú általános és középiskolás serdülő vett részt. A demográfiai kérdőív során a szocioökönómiai helyzet került felmérésre. A gyermekkori ártalmakról az ACE pontszám kalkulátorral kaptunk információt. A bullying vizsgálata a HBSC kérdőívcsomag kortársbántalmazásra vonatkozó kérdéseivel történt. A tesztcsomag felvételére személyesen, iskolai órák keretein belül került sor.
Eredmények: Eredményeink alapján az alacsony szocioökonómiai státuszú serdülők 55,3%-a szenvedett el legalább egy traumatikus élményt eddigi élete során, közülük 15,7% négy vagy annál több ártalmas élményt élt át. A leggyakrabban előforduló korai ártalmak között a szülők válását, a börtönviselt családtagot és az érzelmi bántalmazást találtuk. A bullying tekintetében a populáción belül az elkövetők 14,9%-os, míg az áldozatok 18,3%-os gyakorisággal fordulnak elő. Mind az elkövetők, mind az áldozatok esetében közel azonos, 70% fölötti a korai ártalmas élmények előfordulása. A minta 41,5%-a verekedett az elmúlt egy év során, közülük 68,6%-nál fedezhető fel korai ártalom.
Következtetés: A gyermekkori ártalmas élmények jelentős előfordulási aránya és szoros kapcsolata a bullyinggal beavatkozást igényelne mind a prevenció, mind pedig a megfelelő pszichológiai ellátás tekintetében.
Kulcsszavak: gyermekkori ártalmas élmények, trauma, bullying, kortársbántalmazás, cyberbullying, alacsony szocioökonómiai státusz
Témavezető: Kovács-Tóth Beáta, egyetemi tanársegéd, DE ÁOK