Egészségügyi hallgatók szexuális attitűdje JOÓ VIKTÓRIA
Egészségügyi tanár, MSc, 3. félév Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Bevezetés: A szexuális egészség, amely kiterjed az érett, biztonságos és mindkét félnek örömet okozó szexuális magatartásra, fizikai, pszichés egészségünk és jól-lét érzésünk meghatározó tényezője. Kutatásom során az egészségügyi hallgatók szexuális magatartását vizsgáltam, kerestem azokat a tényezőket, amelyek kapcsolatot mutatnak a hallgatók szexuális attitűdjével.
Módszerek: Egy vidéki és egy fővárosi egyetem egészségügyi hallgatói papír alapú kérdőívet töltöttek ki, amelyben adatokat szolgáltattak szexuális attitűdjükről, nemi identitásukról, testükhöz való viszonyulásukról, jól-lét érzésükről, élettel való elégedettségükről, önértékelésükről, valamint szociális támogatottságukról. Az elemzés az SPSS 24.0 statisztikai programmal történt (p≤0,05).
Eredmények: Az 1014 db visszaérkezett kérdőívből 992 hallgató adata volt alkalmas a feldolgozásra. A kitöltők átlagos életkora 21,12 ±2,65 év volt és 82%-a nő. 33,3%-a szülőkkel lakott, 7,3%-a albérletben, 51,7% kollégiumban, 5,4%-nak volt saját lakása és 2,3% egyéb lakhatási körülmények között élt. A hallgatók 69,6%-a normális BMI tartományba tartozott, 11,7%
alultáplált, 13,7% túlsúlyos, 3,7% kövér és 1,3% nem válaszolt a kérdésre. A szexuális attitűdöt vizsgálva, a hallgatókra jellemző volt a felelősségvállalás (az 5-fokozatú skálán 4,36). A nőknél azonban szignifikánsan magasabb volt a fogamzásgátlásra való figyelem, mint a férfiaknál (Z=-2,208; p=0,027). A bensőségességet, az intimitást mind a két nem egyformán fontosnak tartotta (3,88). A szexuális viselkedésben a férfiak (3,01) szignifikánsan megengedőbb viselkedést mutattak, mint a nők (3,80), vagyis nagyobb szexuális szabadsággal rendelkeztek (Z=-10,788; p<0,001). A legutolsó helyen (3,06) mind a két nemnél az instrumentalitás volt, azaz mennyire tekintették a szexet saját fizikai kielégülésük eszközének. A szexuális attitűdök nem mutattak összefüggést a BMI-vel, a testképpel, az önértékeléssel, vagy a szociális támogatással. Nemi identitásukra 91,3%-ban heteroszexualitás volt jellemző, 3%-uk homoszexuális volt (férfi túlsúly) és 3,3%-uk jellemezte magát biszexuálisnak (női túlsúly), míg 2,3% válasz nélkül hagyta ezt a kérdést (χ2=31,30; p<0,001).
Következtetés: Az egészségügyi hallgatók érzékenyen kezelik a szexuális viselkedést és törekednek a biztonságos szexre, bár a férfiak nyitottabbak ebben a kérdésben. A szexuális egészségnevelésnek helye van az oktatási- és nevelési intézményekben, amely az egészséges szexuális magatartás kialakulásához vezet.
Témavezető: Dr. Lukács Andrea, egyetemi docens, ME EK
A szerencsejáték-függőség esetén is kimutatható kognitív torzítások megjelenésének kísérletes vizsgálata normál populáción
KRÉBESZ RÓBERT
Egészségpszichológia, MSc, 3. félév Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Kar
Magyarországon a népesség 1,9%-a problémás, 1,4%-a patológiás szerencsejátékosnak tekinthető, így a kórkép előfordulása jelentős. A problémás szerencsejátékos viselkedés során kognitív torzítások azonosíthatóak, melyek kialakulásában többek között a „korai nagy nyereménynek” nevezett jelenség is szerepet játszik. A vizsgálat célja a játékszenvedélyre jellemző torzítások esetleges megjelenésének és a korai nagy nyeremények azokra gyakorolt hatásának vizsgálata egészséges személyeknél.
A vizsgálatot normál, nem szerencsejátékos populáción végeztük (n=14, nő=5, férfi=9; átlag életkor: 26, szórás: 3,73).
Számítógépes játékautomata szimulációt alkalmaztunk. Játék közben a résztvevők verbalizálták felmerülő gondolataikat. Erről hangfelvételt készítettünk, melyek tartalomelemzésével kerestünk kognitív torzításra utaló jeleket, valamint a résztvevők tíz fokú Likert skálán értékelték szubjektív sikerességüket a játék három különböző szakaszában.
A mintát két kísérleti csoportra bontottuk: 1.cs.: nagy nyeremények a szimuláció korai szakaszában, 2.cs.: a játék középső szakaszában. Az első csoport a vizsgálat minden szakaszában hasonlóan magasra értékelte sikerességét (átlagok:
5,71; 4,29; 3,71), míg a második csoport a középső, a magas nyeremények szakaszában lényegesebben magasabbra értékelt a sikerességet a megelőző és az azt követő szakaszokhoz képest (átlagok: 2,71; 6,57; 2,57). Emellett az antropomorfizmus, szelektív előhívás és a játékos tévedése kognitív torzításokat azonosítottuk a tartalomelemzés során.
Eredményeink szerint a korai nagy nyeremények befolyásolják a sikeresség észlelését. Emellett normál populációban is azonosíthatóak egyes játékfüggőkre jellemző torzítások, ugyanakkor kontrollvesztést, és a realitáskontroll torzulását jelző torzításokat nem találtunk.
Témavezető: Fekete Zita, egyetemi tanársegéd, DE ÁOK
A méhnyakrákkal és a human papillomavírussal
kapcsolatos ismeretek vizsgálata tudásindex használatával SZATMÁRI FERENC
Általános orvos, Osztatlan, 3. félév LÁZÁR TÍMEA
Általános orvos, Osztatlan, 9. félév Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A méhnyakrák világszerte kiemelt népegészségügyi probléma. A WHO becslései szerint 570.000 új esetet diagnosztizáltak 2018-ban, ami a 6,6%-a nők körében előforduló malignus daganatoknak. A Nemzeti Rákregiszter, illetve a Központi Statisztikai Hivatal szerint a méhnyakrák incidenciája és mortalitás magasnak számít magyarországi és európai szinten is. A vizsgálatunk célja a méhnyakrákkal és HPV fertőzéssel kapcsolatos ismeretek felmérése.
Módszerek: Az adatgyűjtés anonim, online kérdőívvel történt.
A 18 éven aluliak kizárásra kerültek. A mintavétel során 9374 (n=9374) az értékelhető kitöltések száma. Létrehoztunk egy méhnyakrák- és HPV-indexet az ezzel kapcsolatos laikus tudásszint meghatározására. Az adatelemzés az SPSS programmal történt.
Eredmények: A válaszadók 2,9%-a vallotta magát magas onkogén rizikójú HPV fertőzöttnek. A maximálisan 10 pont értékű méhnyakrák-index esetében 4,1 pontot értek el a válaszadók átlagosan és 8 volt a maximálisan elért pontszám. A maximálisan 4 pont értékű HPV-index esetében 0,88 volt az átlagosan elért érték, illetve maximálisan 2 értek el. Mindkét index esetében az alacsony pontszám szignifikánsan összefüggött az orvoshoz fordulás késleltetésével nemibetegségre utaló tünetek esetén (p=000). Továbbá fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a HPV-index alapján alacsony pontszámot elért válaszadók között az oltási hajlandóság szignifikánsan kisebb értéket mutatott (p=000).
Megbeszélés: Eredményeik alapján, a méhnyakrákról és a HPV-ről alacsony az informáltság, ami szignifikáns negatív hatással van az orvoshoz fordulásra, illetve a HPV oltási hajlandóságra. A méhnyakrák megelőzéssel kapcsolatos egészségnevelés hatékonyságának nyomon követesére javasoljuk a vizsgálatunkban alkalmazott méhnyakrák- és HPV-index használatát.
Témavezetők: Erdős Csaba, tudományos segédmunkatárs, SZTE ÁOK
Dr. Pócs Dávid, tudományos segédmunkatárs, SZTE ÁOK
Serdülő korú lányok ismeretei a HPV-ről MIKLÓS STEFÁNIA
Közegészségügy és szakpolitikák, BSc, 6. félév Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar
Bevezetés: A szexuális úton terjedő betegségek (nemi betegségek) a leggyakoribb fertőző betegségek. Több mint 20 féle megbetegedés terjedhet nemi érintkezés útján, ilyen például az egyik legelterjedtebbnek számító HPV-vel való megfertőződés. A HPV (humán papilloma vírus) perzisztáló fertőzése a méhnyakrák legfőbb okozója.
Kutatási cél: Kutatásom célja megvizsgálni a középiskolás lányok hozzáállását és tudását a nőgyógyászati prevencióról. Azt vizsgálom, mennyire elterjedt körükben a nőgyógyászati kivizsgálás, milyen ismeretekkel rendelkeznek a nemi úton terjedő betegségekről és mennyire gyakori a HPV elleni védőoltás beadatása vagy ennek szándéka.
Kutatási módszerek: A vizsgálatot saját készítésű, önkitöltős kérdőív segítségével végeztem. Az adatfelvétel során szémélyi jogokat nem sértve biztosítottam a teljes névtelenséget.
Eredmények: A kutatási eredményeket tekintve megállapítható, hogy nagyon kevesen voltak nőgyógyászati vizsgálaton. A lányok ismeretei a nemi úton terjedő betegségekkel kapcsolatosan hiányosak. Akiknek aktív szexuális életük van, azok figyelnek a biztonságos nemi aktusra és védekeznek a nemi úton terjedő betegségek ellen, viszont nem rendelkeznek több tudással a HPV fertőzés veszélyeiről, mint akiknek nem kezdődött el a nemi életük.
Következtetés: Az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb a HPV-ből eredő halálozás. Eredményeim azt mutatják, hogy a serdülőkorú lányok ismeretei a témában korlátozottak. A nőgyógyászati ismereteket célzott egészségnevelő programokkal szükséges fejleszteni.
Kulcsszavak: nőgyógyászati prevenció, HPV fertőzés, szexualitás, megfelelő védekezés
Témavezető: Dr. Sántha Ágnes, adjunktus, RO EMTE MVK
Mit gondolnak a balassagyarmati serdülők a gyermekvállalás következményeiről?
VAN DER MEER BORBÁLA MÁRIA
Általános Orvostudományi Kar, Osztatlan, 12. félév Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A családtervezési attitűd a mentális egészség egyik fontos dimenziója. A gyermekvállalási kedvre hatással van a szubjektív jóllét, és boldogabbak azok, akik gyermeket vállalnak.
A családtervezésre is fókuszáló Balassagyarmati Egészségnevelő Program tervezésekor törekedtünk figyelembe venni a regionális sajátosságokat.
Célkitűzés: Egy Észak-magyarországi város serdülői körében a gyermekvállalás hatásaira vonatkozó attitűdöt vizsgáljuk országos összehasonlításban, és igyekszünk feltárni összefüggéseit a jólléttel valamint a gyermekvállalási hajlandósággal.
Módszer: Kutatásunkat önkitöltős online kérdőívvel végeztük.
Mintánkat az öt balassagyarmati középiskola 17-18 éves diákjai alkotják (n=327; 45,4% nő). A gyermekvállalás hatásaira (pl.:
boldogság, anyagi helyzet, szexualitás) vonatkozó attitűdről és a gyermekvállalási hajlandóságról szóló kérdéseink az országos, reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatásból (MIK) származnak, a szubjektív jóllétet a WHO jóllét kérdőív alapján vizsgáltuk. A mért attitűdöket a MIK 2016-os, azonos életkorúakra vonatkozó adataival vetettük össze. Vizsgáltuk ezen megítélések összefüggéseit a tervezett gyermekszámmal és az első gyermek születésénél tervezett életkorral, illetve a jólléttel. Elemzéseinket az IBM SPSS 25 programmal végeztük CI95% és p<0,05 szignifikancia szint mellett.
Eredmények: A gyermekvállalás hatásainak megítélése az általunk vizsgált kérdésekben mintánkban negatívabb, mint az országos mintában.
A gyermekvállalás boldogságra kifejtett hatásának megítélése a tervezett gyermekszámmal gyengén pozitívan korrelál (rs=0,162; p=0,005). Az anyagi helyzetre (rs=-0,214; p<0,001), a szexuális életre (rs=-0,217; p<0,001) és a szabadidő eltöltésére (rs=-0,145; p=0,015) feltételezett hatás az első gyermek születésénél tervezett életkorral gyengén negatívan korrelál.
Gyenge pozitív korrelációt fedezünk fel az anyagi helyzet (rs=0,179; p=0,005), a szexuális élet (rs=0,272; p<0,001), a tanulási lehetőségek (rs=0,276; p<0,001), a munkahelyi karrier (rs=0,164; p=0,009) és a szabadidős lehetőségek (rs=0,216;
p=0,001) megítélésében a WHO jóllét-pontszámmal.
Következtetés: A gyermekvállalás hatásaira vonatkozó attitűd gyenge, többirányú összefüggést mutat a gyermekvállalási hajlandósággal és a jólléttel. A balassagyarmati fiatalok az országos átlagnál negatívabban ítélik meg a gyermekvállalás következményeit, erre vonatkozóan további kutatások szükségesek.
Témavezetők: Dr. Eörsi Dániel, oktató családorvos, SE ÁOK Dr. Árva Dorottya, rezidens, SE ÁOK
Intrauterin kötődés az anya-magzat között HOFFMANN EDINA
Védőnő, BSc, 7. félév Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
Bevezetés: Széles körben kutatott témává vált az anya-magzat közötti kapcsolat. Az anya-magzat kötelék, az anya, magzata felé irányuló kontaktusát jelenti, ami a várandósság alatt egyre intenzívebbé válhat. Vizsgálatom célja feltérképezni, hogy, a várandósok milyen módszereket, milyen gyakorisággal alkalmaznak az anya-magzat kötődés megteremtésére és milyen faktorok segítették, a kötődés kialakulását.
Módszertan: A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat kérdőívei önkéntesen, anonim módon, online felületen kerültek kitöltésre. A nem véletlenszerű mintaválasztás során olyan nők kerültek beválasztásra, akiknek a diagnosztizált várandóssága már betöltötte a 20. gesztációs hetet (n=171). Az adatgyűjtés 2020.
februárjában saját készítésű és standard (MFAS-HU) kérdőívvel folyt. A standard mérőeszközzel az anya-magzat kötődés minőségét vizsgáltam. Az adatok kiértékelése az SPSS for Windows 13.0 verziójával és Microsoft Excel statisztikai programmal történt. Leíró statisztikát, valamint a változók közötti összefüggések elemzésére Khi – négyzet próbát és Fisher’s Exact tesztet alkalmaztam.
Eredmények: A minta 75%-a naponta beszélgetett, 69%-a rendszeresen nevén szólította és 67%-a pocaksimogatással lépett kontaktusba a magzatával. A várandósok 71%-a erős kötődést alakított ki. Az anya-magzat napi szintű kapcsolatfelvételét pozitívan befolyásolta a várandósság során fellépő testsúlyváltozások elfogadása (p=0,01), a védőnő támogató magatartása (p=0,05) és az apa jelenléte a várandósgondozáson (p=0,004). Az anya magasabb iskolai végzettsége (p=0,001), a magzat nemének az ismerete (p=0,045) is pozitívan hatotta kötődés intenzitására.
Megbeszélés: A megfelelő társas- és védőnői támogatás, az érzelmi biztonság elősegíti az anya-magzat interakció létrejöttét.
Védőnőként kiemelkedő feladatnak tartom az anyával elfogadtatni a várandósságát és felkészíteni őt a gyermek fogadására nem csak fizikai, hanem érzelmi szempontból is.
Kulcsszavak: anya-magzatkötődés, kapcsolatfelvétel gyakorisága, anya testképe, magzat nemének ismerete, társas támogatás, védőnő
Témavezető: Harjánné Dr. Brantmüller Éva, egyetemi adjunktus, PTE ETK
World’s First National HCV Elimination Program – Lessons to Learn from Georgia
KEJERADZE ENVER
Nursing and Patient Care, BSc, 7. semester University of Debrecen
Faculty of Public Health
Background: Based on the data from the HCV seroprevalence national survey of 2015, the country of Georgia embarked on the world’s first HCV elimination program to achieve targets of the WHO 2030 strategy. Georgia set its own goals for 2020, to reduce HCV prevalence by 90% by a) identifying 90% of adults infected with hepatitis C, b) treating 95% of people with chronic HCV infection and, c) curing 95% of persons treated for their HCV infection.
Methods: Through a literature search, several scientific papers were reviewed, including the 2016 National HCV Elimination Strategy of Georgia, 1-year progress, and interim evaluation of the program. Also, the objectives and challenges of the program were assessed and the progress of the country to the WHO 2030 targets was compared.
Findings: Georgia did not meet its own goals for HCV Elimination strategy 2020. The program needs an extension from 2020 to 2026 to meet its targets. By August 2019 only approximately 50% of the people with chronic HCV infection were diagnosed, falling behind the 90% goal of 2020.
Georgia lags on several milestones of the WHO 2030 strategy.
Screening activities have increased with half of the adult population screened for HCV virus. Two mobile laboratories have been added to the Georgian Harm Reduction Network, but the outreach to marginalized groups still needs improvement.
Possession of illicit drugs is still illegal in Georgia, challenging the workflow of NSP outreach sites. Stigma attached to the HCV diagnosis remains a major reason for hesitancy to screen among high-risk target groups. Linking anti-HCV positive individuals with the treatment facilities is an obstacle due to insufficient online data registry. Even though the numbers of blood donations have increased, centralization of blood banks is necessary to reduce remunerated blood donations and improve quality control.
Conclusion: Georgia meeting its targets in 2026 will still be a significant step forward towards the WHO 2030 goals. The challenges faced by Georgia’s National Hepatitis C Virus Elimination program can be used by other countries as a model and a guide for their respective goals of HCV elimination.
Supervisors: Dr. Klára Bíró, associate professor, DE NK Dr. Gábor Bányai-Márton, assistant research fellow, DE NK