Influenza elleni átoltottság vizsgálata COPD-s betegek körében a magyar és szerb Európai Lakosság Egészségfelmérés adatai alapján
PAPP SZABOLCS
Egészségügyi gondozás és prevenció BSc, BSc, 5. félév Debreceni Egyetem
Népegészségügyi Kar
Nemzetközi felmérések alapján napjainkban sem Magyarországon, sem Szerbiában nem kielégítő a fokozott kockázattal rendelkező célcsoportok influenza elleni átoltottsága, melynek az Európai Uniós javasolt célértéke 75%. Vizsgálatunk célkitűzése, hogy meghatározzuk a COPD-ben szenvedő magyar-és szerb betegek körében az influenza elleni átoltottság mértékét, valamint azonosítani az átoltottság mértékét befolyásoló tényezőket. A vizsgálat során felhasznált adataink az Európai lakossági egészségfelmérés 2013-as szerbiai, valamint a 2014-es magyarországi felméréseiből keletkeztek, egy bilaterális szerb-magyar együttműködési programnak keretei között.A két felmérés azonos kérdéseinek egyesítésével létrejövő adatbázis 20 449 főből állt, melyből 935 COPD-s megbetegedést azonosítottunk (magyar: 246; szerb: 689). Deskriptív statisztika lefuttatását követően többváltozós logisztikus regressziós modell segítségével értékeltük a COPD-s betegek átoltottságát befolyásoló tényezőket. Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a 65 éves és idősebb személyek szignifikánsan gyakrabban (EH=1,89 95% MT: [1,16-3,08]) részesültek védőoltásban, mint a 65 évnél fiatalabb személyek. Vizsgálatunkban a felsőfokú iskolai végzettség oltásra prediszponáló tényezőnek bizonyult (EH=2,1; 95% MT: [1,02-4,33]). A közép kategóriájú kereset, alacsony kategóriájú keresethez viszonyítva védőoltás igénybevételére hajlamosító tényezőnek bizonyult (EH=2,02;
95% MT: [1,04-3,90]). Az adatforrás szerint a szerbek közelítőleg 86%-kal kisebb eséllyel részesültek védőoltásban (EH=0,14; 95%
MT: [0,08-0,21]), mint a magyarok.Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a COPD-s betegek körében alacsony mértékű influenza elleni átoltottság tapasztalható mindkét országban, ezért az átoltottságai arány javításához nélkülözhetetlen népegészségügyi szükséglet mutatkozik új monitoring indikátorok kidolgozására.
Témavezető: Szőllősi Gergő József, egyetemi tanársegéd, DE NK
Egyetemi hallgatók véleménye a házasságkötésről és gyermekvállalásról
PÉCELI FANNI
Egészségügyi szervezés és menedzsment, BSc, 5. félév Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Bevezetés: Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető, hogy emelkedett az anyák átlagos életkora gyermekük születésekor és kevesebb gyermeket vállalnak, mint anyáink, nagyanyáink.
Vizsgálatom célja az egyetemi hallgatók véleményének feltárása a gyermekvállalásról és a házasságkötésről nemek szerinti összehasonlító elemzéssel. Kerestem azokat a demográfiai és gazdasági-szociális tényezőket, amelyek hatással vannak döntéseikre. Célom volt még elemezni, hogy a korábbi családi minta mennyire befolyásolja a véleményüket a családtervezésben.
Módszerek: Az adatgyűjtés a Miskolci Egyetem nappali tagozatos hallgatói körében önkéntes és anonim módon történt 2020 szeptemberében. A kérdőív demográfiai adatokra, családi-, és szociális állapotra, valamint a házasságkötésre és gyermekvállalásra irányuló zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott.
Az adatok feldolgozás az SPSS 24.0 statisztikai szoftverrel történt, a szignifikancia szint a konvencióknak megfelelően p ≤ 0,05 volt.
Eredmények: Összesen 352 értékelhető válasz érkezett be (átlagos életkor 23,41 ±4,89 év, 59,7% nő). A vizsgált személyek 58,5%-a élt tartós kapcsolatban, 52,3%-nak 1 testvére volt a családban, 14,5% érezte úgy, hogy háttérbe szorult testvére vagy testvérei miatt. A válaszadók 57,7%-a 2 gyermeket szeretne, 5,1%
egyáltalán nem szeretne gyermeket. A családi minta és a vállalandó gyermekek száma között gyenge, de szignifikáns kapcsolat volt (rS = 0,202; p = 0,002). Az első saját gyermek születését a megkérdezett nők 27 éves korban, míg a férfiak 29 éves korukban szeretnék. A férfiak és a nők közel azonos százalékban (~65%) tartják fontosnak, hogy a gyermekük házasságban szülessen. A nők szignifikánsan nagyobb arányban gondolják úgy, hogy az egyetemi tanulmányaik befolyással lesznek a gyermekvállalásra (χ2 = 8,348; p = 0,015). Mind a két nem hasonló arányban (~60%) véli úgy, hogy a karrier előtérbe helyezése negatívan befolyásolja a gyermekvállalási kedvet.
Következtetés: A kutatás eredményei arra irányítják rá a figyelmet, hogy a hallgatók tanulmányuk befejezése után szeretnének gyermeket vállalni, de a karrier ezt befolyásolhatja és kitolhatja az első gyermekvállalás időpontját. A kormány családsegítő programjai nem feltétlenül hatnak ösztönzően a nagyobb család tervezésére. A házasság intézménye a nők számára fontosabb mérföldkő, a férfiak esetében a házasság a gyermek tényleges vállalása során válik fontos tényezővé.
Témavezető: Dr. Lukács Andrea, egyetemi docens, ME EK
Bőrrákkal kapcsolatos ismeretek és fényvédelmi magatartás a magyar lakosság körében
SZABADOS BENCE Ápolás, BSc, 8. félév Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
Bevezetés: A folyamatosan növekvő incidenciájú malignus bőrdaganatok kialakulásában jelentős szerepe van a napfény rákkeltő ultraibolya tartományának. A melanoma előfordulása jelentős, emelkedő tendenciát mutat hazánkban. A Nemzeti Rákregiszter 2001-ben 1255, 2013-ban 2384, míg 2017-ben 3030 új megbetegedést jelentett, közel 15%-uk 40 év alatti volt.
Tudatos viselkedéssel és a fényvédő készítmények alkalmazásával a bőrdaganatok előfordulása csökkenthető. A vizsgálat célja a magyar lakosság bőrrákkal kapcsolatos ismereteinek, valamint a fényvédelemmel kapcsolatos attitűdjének felmérése.
Vizsgálati anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást végeztünk Szentendrén a bőrgyógyászati szakrendelőben, valamint a Szentendrei Református Gimnázium 7. és 8. osztályos tanulói, illetve a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium 11. és 12. osztályos diákjai körében (N=424). Saját szerkesztésű kérdőív kérdéscsoportjai: szocio-demográfiai adatok, káros szenvedélyek, bőrtípus, bőrrákkal kapcsolatos családi anamnézis, napégések száma, napozási-és szolárium használati szokások, fényvédő krém használata, fényvédelemmel és bőrrákkal kapcsolatos ismeretek, szűrővizsgálat, önvizsgálat. Leíró statisztikai elemzés mellett Khi-négyzet próbát végeztünk Excel táblázatkezelő programmal (p<0,05).
Eredmények: A válaszadók 83,9%-a tapasztalt már 3 vagy több alkalommal leégést élete során, fényvédőkrémet csupán 27,8%
használ rendszeresen. Bőrrák/melanoma szűrővizsgálaton a megkérdezettek 62,7%-a még soha nem járt. 42%-a egyáltalán nem ellenőrzi bőrfelületét, anyajegyeit. A megkérdezettek 20,5%-a jár szoláriumb20,5%-a v20,5%-al20,5%-amilyen rendszerességgel. A kockáz20,5%-atos magatartással élők (rendszeresen, nem ideális időpontban napozók) gyakrabban járnak szoláriumba (p<0,01).
Szignifikánsan több nő használ fényvédő krémet, mint férfi (p<0,01). A felmérésben részt vevők 42,5%-a tudta, hogy a melanoma a legveszélyesebb típusú bőrdaganat.
Következtetések: A magyar lakosság hiányos ismeretekkel rendelkezik a bőrrákkal kapcsolatban, és nem tanúsítanak megfelelő szintű fényvédelmi magatartást sem. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a lakosság tudással és fényvédelemmel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, helyes szokásaik kialakítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni már az alsó- és középfokú intézményekben is. Kiemelt népegészségügyi feladat a tudatos fényvédelmi magatartás kialakítása, valmint a szűrővizsgálaton való részvétel motiválása.
Kulcsszavak: fényvédelem, bőrrák, szűrővizsgálat, önvizsgálat Témavezető: Ferenczy Mónika, tanársegéd, PTE ETK
Az orális egészséggel összefüggő pszichológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata
SZABÓ-KURUCZ DÓRA
Egészségügyi gondozás és prevenció (dentálhigiénikus), BSc, 7.
félév
Szegedi Tudományegyetem
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Bevezetés: Egy dentálhigiénikusi kezelés során fontos, hogy ne csupán a fizikai tünetekre koncentráljunk, hanem komplex, bio-pszicho-szociális szemléletet alkalmazzunk. Ehhez elengedhetetlen az orális egészséggel kapcsolatos mentális tényezők komplex vizsgálata, ezért a fogászati félelem, az orális egészséghez kapcsolódó életminőség, az egészségszorongás és a megküzdési stratégiák kapcsolatát vizsgáltuk felnőttek körében.
Módszerek: Az adatgyűjtő módszer írásbeli kikérdezés, az adatgyűjtő eszköz pedig nagyrészt validált kérdőívekből összeállított tesztbattéria volt. Az alapvető demográfiai adatokra vonatkozó kérdéseken kívül DFS, OHIP-14, SHAI és WOC skálákat alkalmaztunk. A mintavétel közösségi oldalon elérhető online kérdőív kitöltésével történt, az adatokat kényelmi mintavétellel gyűjtöttük. A kutatásban 283 fő vett részt, 242 nő és 41 férfi (átlagéletkor: 36,3 ± 14,3 év).
Eredmények: Azon személyek, akik magas fogászati félelemmel rendelkeznek, azok rosszabb orális egészséggel összefüggő életminőségről számolnak be, mint az alacsony fogászati félelemmel küzdők (p<0,001). A fogászati félelem mértéke szignifikáns pozitív korrelációt mutat a maladaptív megküzdési módokkal (feszültségredukció (p=0,008), passzív megküzdés (p=0,005)). A fogászati félelem az egészségszorongással is pozitív korrelációt mutat (p<0,001). A rosszabb orális egészséghez kapcsolódó életminőség pontszám szignifikáns összefüggést mutat az egészségszorongás magasabb mértékével (p=0,005). A feszültségredukció, mint megküzdési mód szignifikáns összefüggést mutat a rosszabb orális egészség által meghatározott életminőség pontszámmal (p=0,011). A passzív megküzdési mód pedig szignifikáns összefüggést mutat a nagyobb mértékű egészségszorongással (p<0,001).
Megbeszélés: Eredményeink alátámasztják a szakirodalmi adatokat, miszerint kapcsolat áll fenn a fogászati félelem, az orális egészséghez kapcsolódó életminőség, az egészségszorongás és egyes megküzdési módok között. Eredményeinkből tehát arra következtethetünk, hogy az orális egészséget több pszichológiai tényező is befolyásolja, valamint a megküzdési stratégiák palettájának gazdagítása hozzájárulhat a jobb életminőséghez.
Témavezető: Biró Edit Magdolna, tanársegéd, SZTE ETSZK
Antioxidánssal, fehérjével és rosttal dúsított, álgabona-alapú növényi italok vizsgálata
VAJDOVICH DOROTTYA KRISZTINA
Ápolás és betegellátás (dietetikus), BSc, 8. félév Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar
Az idősödő korosztály egészségi állapotában tapasztalható hanyatlás megelőzése és az egészséges idősödés szempontjából mind a megfelelő hidratáció, mind a fehérje- és rostbevitel és az étrendi antioxidánsok kiemelt jelentőségűek.
Kutatásunk középpontjában egy saját fejlesztésű, több alkotóelemből (quinoa, rost, fehérje, piros bogyós gyümölcs, zöld tea, gesztenyeméz) álló funkcionális ital áll, mely célzott összetételével a fenti problémák prevencióját szolgálhatja.
Ugyanakkor, a komplex ital modellként működhet az egyes komponensek egymásra gyakorolt hatásának tanulmányozásában is. Céljaink között szerepelt ezeknek a hatásoknak (rostok, fehérjék, illetve hőhatás) az ital antioxidáns kapacitására gyakorolt befolyását in vitro emésztési modellen vizsgálni.
33 db különböző összetételű italmintát készítettünk, majd polifenol tartalmukat és antioxidáns kapacitásukat spektrofotometriás módszerekkel állapítottuk meg (összes polifenol tartalom /Folin-Ciocalteu/, rézion redukciós /CUPRAC/
módszer). Az antioxidánsok gasztrointesztinális rendszeren keresztül történő hasznosulását in vitro emésztési modellel határoztuk meg, mely a szájüregtől a vékonybélig tartó szakaszt foglalta magában. Emellett membrán modellen vizsgáltuk a vékonybélből a szérumba diffundáló polifenolok arányát is. Az antioxidáns tulajdonságokat hőkezelést követően is tanulmányoztuk. Az adatok értékeléséhez a leíró statisztikai módszerek mellett összefüggésvizsgálatokat is alkalmaztunk (ANOVA, Pearson-féle korreláció).
Az in vitro emésztésen alapuló mintaelőkészítés megfelelőnek bizonyult a komplex élelmiszer mátrixban található szabad és kötött antioxidánsok meghatározására. Az eredmények alapján feltételezéseink részben igazolhatók: a kísérletben alkalmazott fehérjék, rostok, valamint a hőkezelés hatást gyakorolnak az antioxidáns tulajdonságokra.
Kutatásunk eredményeként sikerült olyan italt kifejleszteni, amelyben az alkalmazott rostok és fehérjék nem csökkentették, inkább megnövelték az antioxidáns kapacitást. A legkedvezőbb kombinációnak a barnarizs fehérjével és inulinnal készült ital bizonyult. Ugyanakkor, hő hatására romlottak az ital antioxidáns tulajdonságai. Az in vitro emésztés eredményeként beigazolódott, hogy a vékonybél modellből biológiailag hozzáférhető polifenolok mennyisége az ital összetételétől függően csökkent, de még így is jelentős volt. Munkánk a célkitűzés szerinti termékfejlesztés alapjául szolgálhat.
Témavezetők: Dr. Benedek Csilla, főiskolai docens, SE ETK Bodor Zsanett, PhD hallgató, SZIE ÉTK
Dr. Abrankó László Péter, egyetemi docens, SZIE ÉTK
A szív mágneses rezonanciás vizsgálat szerepe sportolóknál strukturális szívbetegség gyanúja esetén BŐDI VIRÁG
Általános orvos, Osztatlan, 9. félév BALLA DOROTTYA
Általános orvos, Osztatlan, 9. félév Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A sportolókat érintő halálozás vezető oka az intenzív sporttevékenység során fellépő hirtelen szívhalál (HSZH), melynek hátterében az esetek egy részében a szívizom különböző strukturális megbetegedései állnak. A szív mágneses rezonanciás (CMR) vizsgálat a kamrai funkció és morfológia megítélésére kiválóan alkalmas módszer, mely szövetspecifikus információt is nyújt.
Célkitűzés: Célunk volt sportolók strukturális szívizombetegségei előfordulási gyakoriságának és a hirtelen szívhalál etológiájának vizsgálata.
Módszer: Vizsgálatunkba azokat a sportolókat (edzésszám ≥6 óra/hét) vontuk be, akiknél a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2009-2019 között strukturális szívizombetegség gyanúja miatt CMR vizsgálatot végeztünk. Hossz- és rövidtengelyi síkokban mozgó felvételeket, a necrosis/fibrosis azonosítására késői kontrasztanyag-halmozásos felvételeket készítettünk.
Eredmények: Összesen 338 sportoló (280 férfi, 24±11 év) MR vizsgálatát végeztük el. Az indikációk az alábbiak voltak:
reanimáció, ill. tartós kamrai tachycardia (5%), kóros EKG eltérések (46%), echocardiographiás elváltozások (42%), pozitív családi anamnézis HSZH vagy cardiomyopathia (CMP) irányában (3%), továbbá a sportolók által jelzett panaszok, pl. palpitáció, syncope, nehézlégzés, mellkasi panaszok (33%). Egyértelmű strukturális szívizomeltérést 82 sportoló esetében igazoltunk: 20 esetben hypertrophiás (HCM), 10 esetben arrhythmogen (AC), 8 esetben dilatatív (DCM), valamint 7 esetben non-compact (NCCMP) CMP-t. Fabry-betegségnek megfelelő MR képet találtunk 3 betegnél. Lezajlott myocardiális infarktus maradványhege ábrázolódott 7 esetben, míg további 28 sportolónál figyeltünk meg atípusos non-ischaemiás hegképződést. A kóros eltérések mellett 58 főnél (51 férfi, 25±12 év) azonosítottunk minor eltéréseket, többek között fokozott trabecularisatiót, kismértékű kontasztanyag-halmozást, valamint myocardialis cryptákat. A reanimált és tartós kamrai tachycardiát követően vizsgált sportolók közül 11 férfinél és 1 nőnél találtunk kóros eltérést, közülük AC-t igazoltunk 7 esetben, HCM-t és NCCMP-t 1-1 betegnél és atípusos nonischaemiás fibrózist 3 főnél.
Következtetések: Az általunk vizsgált sportolók körében a CMP-k közül legtöbbször HCM-t azonosítottunk, míg a HSZH hátterében álló elváltozások esetében legyakoribbnak az AC bizonyult.
Témavezetők: Dr. Szabó Liliána, PhD hallgató, SE ÁOK Dr. Vágó Hajnalka, egyetemi docens, SE ÁOK
Az élsportolói szív elektromos átépülésének karakterizálása standard EKG paraméterek, szívfrekvencia variabilitás és QRST integrál mérésével
MENYHÁRT-HETÉNYI ANNA KLÁRA ÁOK, Osztatlan, 9. félév
FRIVALDSZKY LŐRINC ÁOK, Osztatlan, 7. félév Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar
Bevezetés: A rendszeres intenzív edzés a szív strukturális és elektromos átépüléséhez vezet. Míg a sportszív strukturális jellemzőiről számos adattal rendelkezünk, az elektromos remodelinggel kapcsolatos ismereteink még korlátozottak.
Célkitűzés: A sportszív elektromos átépülésének jellemzésére célul tűztük ki élsportolók és kontroll személyek rövidtávú EKG felvételeinek részletes analízisét és összehasonlítását.
Módszerek: A mérésekhez a részletes szűrés keretében WIWE mobil EKG készülékkel rögzített 1 perces nyugalmi EKG I felvételeket használtunk. A standard EKG-paraméterek mellett meghatároztuk a szívfrekvencia variabilitás egyes időtartománybeli mutatóit (AVNN, SDNN, RMSSD), az átlagos QRST integrált és a QRST integrálok relatív szórását. Az adatok kiértékelése utólagos jelanalízissel (WIWE; MATLAB), a statisztikai elemzés 2-mintás t-próbával történt.
Eredmények: 149 egészséges ifjúsági és felnőtt válogatott sportolót (kor: 20,7± 4,8 év, ffi: 58%, edzés: 20,3± 5,4 óra/hét) vizsgáltunk, 92 nem sportoló kontrollal (kor: 22,0± 5,1, ffi: 59%) összehasonlítva. A sportolóknál nagyobb P-hullám amplitúdó (0,9± 0,3 vs. 0,8± 0,2 mm, p<0,01), PQ időtartam (150,5±20,4 vs.
143,7± 28,3 ms, p< 0,05), T-hullám amplitúdó (2,5± 0,9 vs. 1,9±
0,7 mm, p< 0,01), QRS szélesség (92,3± 12,4 vs. 85,0± 11,3 ms, p< 0,01) és QTc időtartam (398,1± 22,1 vs. 385,9± 24,7 ms, p<
0,01) értékeket mértünk a kontrollokhoz képest. A szívfrekvencia variabilitás alapparamétereit tekintve a sportolók nagyobb AVNN (850,2± 155,6 vs. 786,2± 121,9 ms, p <0,01), SDNN (65,6± 29,2 vs. 55,1± 22,5 ms, p <0,01) és RMSSD (52,4± 33,8 vs. 43,4± 21,8 ms, p <0,05) értékekkel rendelkeztek a kontrollokhoz képest. Az átlagos QRST integrál magasabbnak bizonyult sportolókban a kontrollokhoz képest (36,0±12,6 vs. 27,2±11,1 mV*ms, p <0,01), ill. férfi sportolókban női sportolókhoz képest (40,9±12,9 vs.
32,3±11,1 mV*ms, p <0,01). A QRST integrálok relatív szórása nem különbözött a két csoportban.
Konklúziók: Eredményeink szerint a rövid távú nyugalmi EKG mérések alkalmasak a szív sportadaptációs elektromos remodeling folyamatainak jellemzésére a standard EKG paraméterek, a szívfrekvencia variabilitás és a QRST integrál növekedésének kimutatásával. Kamrai repolarizáció heterogenitás méréseink nem igazolták a kamrai ritmuszavar rizikó növekedését egészséges élsportolókban, a QRST integrál növekedése e rizikó csökkenése felé mutathat.
Témavezető: Dr. Kiss Orsolya, egyetemi adjunktus, SE ÁOK