Bossuet beszédei az egyházért forrón lángoló szivé-

A szent könyvek isteni ihletéséről

VI. Bossuet beszédei az egyházért forrón lángoló szivé-

szivének viszhangjai. — „Oh az e g y h á z n a k m a g a s z t o s s á g a és f ö n -sége, mily közössége ez a szenteknek — kiált föl e g y i k beszédében, — oly tökéletes és magasztos, h o g y J é z u s K r i s z -tus semmi más élőképet nem adhatott neki, m i n t az A t y a ,

J) I. Cor. 9.

3) De beatif. Serv. Dei 1 3. c. 34. n. 25.

4) Notandum hie ex Navarro (monit. 45.) sicut iustum pretium rerum non consistit in indivisibili, sed habet latitudinem, (datur enim infimum, medium et summum) ita etiam congrua sustentatio suos gra-dus habet : quare sicut quivis iuste potest rem vendere pretio summo seu rigido, ita potest insumere, quod ad summum convenientis susten-tationis est necessarium ; ac proinde si quid velit huic detrahere, poterit

de eo disponere. — Verumtamen haec non ad comminiscendos praete-xtus dicta sunto, quos argute obtendere soient ii, qui facultates ecclesiae non pietate subveniendi, sed habendi cupiditate suscipiunt.

165

F i u és S z e n t l é l e k e g y s é g é t , ki m i n d k e t t ő t ő l ered. M i n d n y á -j u n k n a k egynek kell l e n n ü n k , d e n e m u g y m i n t az a n g y a l o k ,

v a g y a r k a n g y a l o k , s e m u g y m i n t a c h e r u b o k , v a g y s z e r á -l'oknak, h a n e m , m o n d j a ő, m i n t m i v a g y u n k . " U t sint u n u m s i c u t E g o et P a t e r u n u m s u m u s .

„ E z e n e g y h á z n a k , m e l y e t — B o s s u e t s z a v a i — J é z u s azért a l a p í t o t t , h o g y a v a l l á s n a k feje, a z e g y s é g k ö z p o n t j a , a z i g a z h i t ü s é g n e k m é r v e , az i g a z s á g n a k m a g a s z t o s t a n s z é k e l e g y e n , h o g y onnan P é t e r a d j a t a n i t á s á t , — ezen, a h i t b e n m i n d i g s z ű z i e s és s o h a n e m v á l t o z ó e g y h á z , m e l y h e z az e r e t n e k -s é g h o z z á n e m fér ; e z e n b u z g ó -s á g é-s -s z e r e t e t b e n f á r a d h a t l a n e g y h á z , m e l y m i n d e n g y e r m e k é t az örök életre s z ü l i , m i n -d e n n e m z e t e t és fajt, m e l y ő benne b í z i k , n y e l v k ü l ö n b s é g n é l k ü l a n y a i k a r j a i n hordoz, sőt m i n d e n e m b e r t , m é g az e r e t n e k és h i t e t l e n t is a n y a i s z i v é h e z v o n z , s m i n d n y á j o k é r t i m á d k o z i k és v i v : e z e n e g y h á z n a k a s z ó n o k e l ő t t m i n d e n k o r m i n t s a r k - , m i n t v e z é r c s i l l a g n a k kell t ü n d ö k ö l n i e , m e l y r e m i n d e n a p o s t o l i t é n y k e d é s é b e n , t a n i t á s á b a n és s z e r e t e t é b e n , t ö r h e t l e n h ű s é g g e l t e k i n t s m e l y f e l é s a j á t s z i v é t é p u g y i r á n y o z z a , m i n t h a l l g a t ó i n a k s z e m e i t . T a n i t á s a , r e n d e l e t e i , s z o kásai, s z e l l e m e és k í v á n s á g a i , k é p e z i k az ő g y e r m e k i t i s z t e -l e t é n e k t e t t e i és s z e n v e d é s e i n e k , s z ó v a -l t e -l j e s r é s z v é t é n e k t á r g y á t . A z e g y h á z z a l s z e m b e n nincs m a g á n t a n i t á s a , nincs k ü l ö n v é l e m é n y e , az e g y h á z t ó l e l t é r ő r e n d s z e r e k e t n e m p á r -t o l j a ; a m i az e g y h á z b é l y e g é -t n e m h o r d j a h o m l o k á n , arra s a j á t j á t s e m n y o m j a . I g y e k e z e t e i n e k u t j á n a z e g y h á z s z e l l e m é h e z t a n u l é k o n y l é l e k k e l s i m u l , az e g y h á z d ö n t é s é n e k e l e -j é b e n e m v á g ; t a n i t ó , d e n e m m e s t e r , v a g y i s i n k á b b , m e s t e r é s t a n i t ó , mert t a n u l ó ; — é k e s s z ó l á s a az e g y h á z z a l v a l ó ösz •

h a n g á l t a l a v á l t o z h a t l a n i g a z s á g , az örök b ö l c s e s s é g , és c s a l h a t a t l a n s á g b é l y e g é t v e s z i m a g á r a . H a t u d j a , h o g y az i g a z s á g é r t az e g y h á z z a l e l l e n m o n d á s t kell t ű r n i e , és k ü z d e n i e , u g y azt is t u d j a , h o g y az ő i g a z s á g a , m i n d e n e l l e n -m o n d á s o n , az időn és h a t a l -m a k o n g y ő z e d e l -m e s k e d n i f o g ; és a m i n t sz. Á g o s t o n n a l s e m m i t s e m i g é r m a g á n a k azon é k e s -s z ó l á -s t ó l , m e l y a v á l t o z ó -s ö n m a g á t d i c -s ő í t ő k o r -s z e l l e m n e k v i s z h a n g j a , u g y b i z i k m á s r é s z t t e l j e s e n e g y h á z i s z ó n o k l a t á n a k I s t e n b e n g y ö k e r e z ő erejében és t e r m é k e n y s é g é b e n s f ö l -k i á l t h a t u g y a n a z o n n a g y e g y h á z i t a n i t ó v a l : „ O h é -k e s s z ó l á s , a n n á l r e t t e n t ő b b , m i n é l t i s z t á b b és e g y s z e r ű b b , annál h a t a l -masabb, m i n é l a l á z a t o s a b b s e m b e r i l e g g y e n g é b b ; ó h kard, m e l y i g a z á n a s z i k l á k a t h a s i t j a !"

„ B o s s u e t ezen, az e g y h á z i r á n t i s z e r e t e t é n e k s l e l k e -s ü l t -s é g é n e k t ö b b -s z ö r i-s a d k i f e j e z é -s t -s z é p b e -s z é d e i b e n : „ O h s z e n t r ó m a i e g y h á z , az e g y h á z a k és m i n d e n h i v ő k n e k a n y j a , I s t e n t ő l k i v á l a s z t o t t e g y h á z , h o g y g y e r m e k e i t e g y h i t b e n é s e g y szeretetben e g y e s i t s e d , m i n d e n k o r s z i v ü n k l e g m é l y e b b m é l y é b ő l f o g u n k r a g a s z k o d n i a te e g y s é g e d h e z . I n k á b b m a -g a m r ó l f e l e d k e z z e m m e -g , m i n t te rólad, ó r ó m a i e -g y h á z ! S z á r a d j o n n y e l v e m a j k a i m h o z , h a m e g n e m e m l é k s z e m r ó -lad, h a s z e r e t e t e m l e g e s l e g e l s ő t á r g y á v á n e m teszlek !"

E n y i l a t k o z a t o k a t azért i d é z t ü k , h o g y m e g m u t a s s u k , m i l y s z e r e t e t t e l c s ü g g ö t t B o s s u e t nemes, n a g y l e l k e az e g y -h á z o n . E g y e d ü l az ő m a g a s z t o s t e k i n t é l y é n e k k ö s z ö n -h e t ő , h o g y a g a l l i c a n i s m u s n a k n y i l a t k o z a t a i n e m s z e r k e s z t e t e t t e k é l e s e b b e n . A z i s m e r e t e s , h i r h e d t g a l l i c á n g y ű l é s e n t a r t o t t b e s z é d e az egyház egységéről, m e l y b ő l i d é z e t ü n k e t v e t t ü k , R ó m á b a n is t e t s z é s s e l f o g a d h a t o t t ; a pápa m a g a is e l i s m e r é

s é t f e j e z t e ki érte, m i g a j a n s e n i s t á k „az u l t r a m o n t á n o k f e g y -v e r t á r á n a k " n e -v e z t é k .1) T u d t á k , miért. (Folyt, köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Budapest, márczius 11. A ,Nemzeti Hírlap' római

levele. — A m i t m i n d e n k i előre l á t h a t o t t , a ki ismeri a l i b e rális l a p o k eljárását, v a l a h á n y s z o r a p á p a v i l á g r a s z ó l ó n y i -l a t k o z a t o t tesz, — az b e k ö v e t k e z e t t . A k a t h . -l a p s z e r k e s z t ő k n a g y s z e r ű m a n i f e s t á t i ó j a a p á p a m e g v á l a s z t a t á s á n a k é v f o r -d u l ó j á n , a p á p á n a k m é g n a g y s z e r ű b b n y i l a t k o z a t a a k a t h . l a p s z e r k e s z t ő k h ö z , k i h o z t a s o d r á b ó l a liberális sajtót. A z olasz l i b e r á l i s l a p o k v e h e m e n t i á j á h o z , a p á p a ellen i n t é z e t t m e g t á m a d á s o k h o z és f e n y e g e t é s e k h e z , h o z z á j á r u l n a k a , r ó mai l e v e l e z ő k ' t ö b b é k e v é s b é p i k á n s , d e m i n d e n e s e s e t r e e l l e n s é g e s h a n g u l a t u t u d ó s í t á s o k k a l , h o g y a k ö l f ö l d is , h i t e l e -sen' é r t e s ü l j ö n azon h a n g u l a t r ó l , m e l y b e n a p á p a f e l s z ó l a l á s a , n e v e z e t e s e n az e g y h á z i á l l a m b i r t o k r a v o n a t k o z ó l a g , az e g y e -sült O l a s z o r s z á g b a n része-sült. N a g y c s o d á l a t u n k r a i l y r ó m a i t u d ó s í t á s t m i n d e z i d e i g a , P e s t e r L l o y d b a n ' , m e l y p e d i g t u d v a l e v ő l e g a f ö l d a l a t t is bir t u d ó s í t ó k k a l , n e m t a l á l t u n k no de azért k á r p ó t o l v a v a g y u n k e g y f é l h i v a t a l o s l a p n a k , a , N e m z e t i H i r l a p ' n a k t u d ó s í t á s a á l t a l , m e l y b ő l m e g t a n u l h a t j u k , h o g y m i l y czéltalan, m i l y e r e d m é n y t e l e n és i g y m i l y f e -l e s -l e g e s v o -l t a p á p a n y i -l a t k o z a t a .

A n e v e z e t t lap e g é s z a p o d i c t i c u s h a t á r o z o t t s á g g a l azt c o n s t a t á l j a , h o g y i m e a p á p a e n g e d e t t a j e z s u i t a á r a m l a t n a k , m i d ő n a kath. l a p s z e r k e s z t ő k e l ő t t a z o n n y i l a t k o z a t o t t e t t e , h o g y a p á p a j o g a i t az e g y h á z i á l l a m r a n é z v e v é d e l m e z n i kell. T e h á t i s m é t a j e z s u i t á k , ezek a v i l á g f e l f o r g a t ó e m b e -rek z a v a r j á k a l i b e r á l i s o k n y u g a l m á t , ezek z a v a r j á k a z U n i t a I t a l i a c i r c u l u s a i t ? M i e g é s z ő s z i n t e s é g g e l m o n d j u k , h o g y m á r m á r nem t u d j u k , m i t is h i g y j ü n k a l i b e r á l i s o k -n a k , m i d ő -n a pápáról b e s z é l -n e k , v a g y is i -n k á b b m i -n t h i s z m a g a a l i b e r á l i s tábor, m i d ő n a p á p á r ó l v e z é r c z i k k e z . E g y s z e r a z t beszéli, h o g y ő a p á p á b a n m e g k a p t a a m a g a p á p á j á t , m e r t ez a p á p a liberális ; — l i b e r á l i s p e d i g azért, m e r t n e m h i s z i , h o g y az e g y h á z ü l d ö z t e t i k ; l i b e r á l i s azért, mert a j e z s u i t á k b e f o l y á s a alól m a g á t e m a n c i p á l t a , m i n d e n t ö n

-m a g a t e s z , v é g e z , rendez s t b ; -m á s k o r i s -m é t , -m i n t -m o s t is, azt l á t j u k h i r d e t v e , h o g y e g y j e z s u i t a p á p á n k v a n , a k i u g y t e s z , v é g e z m i n d e n t , a m i n t a j e z s u i t á k akarják. A m i l i b e r á l i s a i n k i g a z á n e g y év óta, h o g y X I I I . L e o ő s z e n t s é g e m e g v á l a s z t a t o t t p á p á n a k , v a l ó s á g o s k ö t é l t á n c z o t j á r n a k az , u l t r a m o n t á n o k ' n a g y m u l a t s á g á r a , m i n t h o g y n e m t u d j á k ö n m a g u k a t e l h a t á r o z n i , h o g y t u l a j d o n k é p e n m i n ő n e k is t a r t sák a p á p á t , b o g y e b b ő l a l i b e r a l i s m u s r a e g y kis h a s z o n h á -r o m o l j é k . V a l ó b a n s z á n a n d ó k ők, h o g y e l h a g y v a az e g y e n e s u t a t , n e m i s m e r v e fel a n n y i n y i l a t k o z a t u t á n s e m az i r á n y t , m e l y e t a p á p a k ö v e t , i d e o d a k a p k o d n a k , csak h o g y n e k e l l j e n b e i s m e r n i ü k , m i s z e r i n t a p á p a az e g y h á z örök, e l é v ü l h e t l e n e l v e i n e k utain j á r , m e l y e n k ö z t e és a l i b e r a l i s m u s k ö z t i k i -e g y -e z é s n -e k n i n c s -e n h -e l y -e .

E k i e g y e z t e t h e t l e n á l l á s p o n t b ó l ö n k é n t k ö v e t k e z i k , m i l y s z ü k l á t k ö r ü f e l f o g á s s a l bir a , N . H . ' l e v e l e z ő j e , m i d ő n a z t á l l i t j a , h o g y a p á p a az e g y h á z i á l l a m v i s s z a k ö v e t e l é s é v e l ö n m a g á t e l l e n s é g e s v i s z o n y b a h e l y e z t e az U n i t a I t a l i á -v a l . A r ó m a i l e -v e l e z ő n e k , h o g y i l y n y i l a t k o z a t o t t e h e s s e n ,

' ) Wetzer- Welte, K. Lexikon. Bossuet.

m i n d e n e k e l ő t t nem történtté kellene tenni azt, a m i történt, n e m történtté kellene tenni, h o g y a római pápák valaha az e g y h á z i államot jogosan birták l é g y e n századokon keresztül, o l y jogosan, mint E u r ó p a fejedelmének bármelyike ; nem tör-t é n tör-t tör-t é kellene tör-tenni, h o g y e j o g o s h a tör-t a l m a tör-t e g y e l l e n s é g e s hat a l o m elrabolhata, — mondjuk elrabolhata, merhat hat é n y l e g az e g y -házi államot minden előleges hadüzenet nélkül erőszakkal el-f o g l a l t a , épen u g y , mint midőn a rablók valakit váratlanul m e g t á m a d n a k és mindenéből kifosztanak ; ellenben m e g t ö r -téntté kellene tennie, h o g y a j o g a j o g t a l a n s á g g a l , az i g a z s á g az i g a z s á g t a l a n s á g g a l , a j o g o s birtoklás a szentségtörő rablás-sal ne l e g y e n ellentétben ; — igen, ha ő mindezt eszközölni ké-pes lenne, akkor t a l á n elmondhatná, h o g y a pápa m a g á t az U n i t a I t a l i á v a l ellenséges v i s z o n y b a helyezte. N e m , nem a pápa van, nem ő h e l y e z t e m a g á t ellenséges v i s z o n y b a az e g y e s ü l t Olaszországgal, hanem igenis ellenséges v i s z o n y -ban v a n a j o g a j o g t a l a n s á g g a l , a j o g o s birtoklás a rablással és a pápa csak ez ellenséges viszony létezésének adott kife-jezést, a j o g r e n d helyreállításának k ö v e t e l é s é v e l csak azt akarja, h o g y a kik m a g o k a t i l y ellenséges v i s z o n y b a n he-l y e z t é k a j o g g a he-l , vonuhe-ljanak vissza, adjanak e he-l é g t é t e he-l t a megsértett j o g n a k .

A ,N. H . ' tudósítójának, a milyen a felfogása, olyan nézete is a j ö v ő r e nézve, mert ez a liberalismus óhajának m e g f e l e l . A v v a l v i g a s z t a l j a u g y a n i s ö n m a g á t és liberális közönségét, h o g y a mi nem sikerült I X . P i u s n a k , t. i. az e g y h á z i állam visszaállítása, ámbár I X . P i u s t szerette és b e c s ü l t e barát és ellenség egyaránt, annál kevésbbé f o g az s i k e r ü l n i X I I I . L e ó n a k , ki nem volt képes magának m i n d e z i d e i g barátokat sztrezni és sem pénzzel, sem más s e g é d -eszközzel nem rendelkezik, v a g y i s az e g y h á z i birtok örökre elveszett. H a ez csak a ,N. H.' római levelezőjétől, v a g y csak a liberálisoktól f ü g g n e , akkor nem kételkedünk, h o g y e k e g y e s óhajtás, v a g y r e m é n y beteljeseduék. E l ő t t ü n k azon-ban mégis, u g y látszik, h o g y az a liberális óhajtás és remény m é g s e m n y u g h a t i k v a l a m i biztos alapon. H a u g y a n i s a n y n y i r a biztosítva v a n az e g y e s ü l t Olaszország részére az e g y -házi állam, mint a z t a , N . II.' római levelezője állítja, h o g y a n f e j t s ü k m e g magunknak azt a heves támadást, melyet a li-berális lapok a pápa ellen intéznek ? H o g y a n fejtsük m e g azon tudósítást, h o g y az olasz i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r körlevelet k ü l d ö t t szét, melyben mindazon kath. hirlapok szigorú m e g -b ü n t e t é s é t követeli, m e l y e k a pápa i n t e n t i ó i v a l e g y e z ő l e g az e g y h á z i állam visszaállításáról czikkeznének ? M i n d e kö-r ü l m é n y b ő l mi azt k ö v e t k e z t e t j ü k , h o g y az LTnita I t a l i a nem érzi m a g á t m é g sem oly biztosan az e g y h á z i állam birtokában, mint azt levelező feltüntetni szeretné ; h o g y talán f e n -sőbb helyeken u g y találják, h o g y v a g y m a g a az olasz nép, v a g y mások felemelhetnék s z a v u k a t a pápa f ü g g e t l e n s é g e érdekében, mely a j e l e n l e g i v i s z o n y o k közt tényleg korlá-t o z v a van és könnyen megkorlá-törkorlá-ténhekorlá-tnék, h o g y az e g y e s ü l korlá-t Olaszország arra ébredne fel, h o g y az e g y h á z i államból, m i n t j o g t a l a n tulajdonából ki kell költöznie. É s mindennek m e g a k a d á l y o z á s á r a történnek a hivatalos és n e m h i v a t a l o s liberális intézkedések. L e v e l e z ő azonban t u d h a t n á m é g azt is, h o g y az e g y h á z i történet ismer ú g y n e v e z e t t ,babyloniai f o g s á g o t ' is, honnan azonban a pápák kiszabadultak : o l y a n l e h e t e t l e n d o l o g - e tehát, h o g y a pápák a néhány év óta

elveszített e g y h á z i államot visszanyerjék ? Mindezek m e g f o n -tolását mi u g y a levelező, mint m é g inkább a f é l h i v a t a l o s

II.' szerkesztőségének figyelmébe ajánljuk és óhajtjuk, h o g y hasábjain i l y éretlen tudósítások a j ö v ő b e n h e l y e t ne

foglaljanak. ^

Rozsnyó. Márcz. 1. Föpásztori szózat a péterfillérek

ügyében. —• F ő t . Szerkesztő U r ! K e g y e s püspökünk, mélt.

és főt. dr. Schopper György ur, legutolsó két körlevelének e g y i k é b e n közölvén szentséges a t y á n k n a k j u b i l a e u m i e n c y -clicáját, velős, m e g h a t ó s z a v a k k a l inti papságát, h o g y a ke-g y e l m e k ez áldásos idejét h í v e i k k e l e ke-g y ü t t lelkök ü d v é r e mennél g y ü m ö l c s ö z ő b b é tenni igyekezzenek. A másodikban a péterfilléréket k ö v e t k e z ő lelkes buzdítás és rendelet által köti papsága szivére.

Venerabiles Fratres et F i l i i in Christo D i l e c t i s s i m i ! Caritas multorum refrigescit, A p o s t o l u s autem earitatis ait : qui habuerit substantiam huius mundi et viderit fratrem s u u m necessitate!» habere et clauserit viscera sua ab eo, q u o m o d o Charitas D e i manet in e o ? Q u i d de illis dicamus, qui viscera sua non a fratre, sed a P â t r e cunctorum fidelium claudunt ?

Catliedralem si d e m a m u s Clerum, v i x e q u a p i a m D i oecesis parte notatu d i g n a e caritatis S y m b o l a e Officio s u b -missae fuerant, q u i n i m m o in nonnullis districtibus Clerus una c u m populo a miseria P a t r i s et fratrum succolanda s i m -pliciter abstinuerunt. E t in hoc memorabile est illud : quod fati districtus non miserioribus accenseantur. S e d fors e x hac eorum conditione abstinentia eorum haud laudabilis, suam nanciscitur e x p l i c a t i o n e m . — Ipsi valentes, miserae incommoda vitae, a n x i e t a t e m q u e animi i g n o r a n t ; practice-que verba illa A p o s t o l i P a u l i confutare velle v i d e n t u r : pro i n v i c e m sollicita sint membra, et si q u i d patitur u n u m membrum, compatiantur o m n i a membra. A u t vero si q u i d patitur Caput, viscera misericordiae nobis continere licere a u t u m a n t ? A n potius eos, qui sic a g u n t , perfectissima rna-lorum, quae universorum Christianorum P a t r e m premunt ignorantia laborare censeamus? q u u m tamen malorum h o -rum numerus sit l e g i o !

M a l o r u m pene infinitorum seriem structuri, unde ordi-amur, ignoramus. A n de augustissima S S m i P a t r i s dicamus persona, qui per violentas aeque ac sacrilegas manus d i t i -onibus pontificiis, patrimonio inalienabili S t i P e t r i orbatus»

ecclesiae universae, sed et personae suae propriae necessita-tibus quotidianis perstringendis impar, c u m v a t e lamentari compellitur : haereditas nostra versa est ad alienos ! — vel S e n a t u m S u m m i P o n t i f i c i s p u r p u r a t u m memoremus, copi-osasque C o n g r e g a t i o n e s , P r a e l a t o s , Consultores, Officiales, qui in regenda D e i ecclesia solertem et providam Capiti na-vant operam ? — aut N u u t i o s ac, L e g a t o s A p o s t o l i c o s , qui penes aulas P r i n c i p u m et respublicas g r a v i s s i m a ecclesiae negotia persolvunt ? — aut episcopos plerosque Italiae, qui non modo e residentiis suis depulsi, sed omnibus q u o q u e v i t a e mediis privati ? — aut Seminaria, Collegia, pia instituta, R e l i g i o s o s et Moniales per l e g i s iniquitatem e x p o l i -atos et dira saepe inedia v e x a t o s ? — aut intemeratae fidei Officiales saeculares, qui malunt sortem suam sorti, etsi i n certae, l e g i t i m i sui P r i n c i p i s alligare, quam ad largam s t i -pem pollicitantium praedonum castra transire?

167 S e d dies N o s deficeret si eorum perfectam completam-que euperemus nectere seriem, qui in dies oculos suos ad S S m u m Patrem eonvertunt, ab eo auxilium in tempore op-portuno praestolantes. Sed unde illis hocce a u x i l i u m v e n i a t ? N e m o enim dat, quod non habet. — A u t vero unde S S m u s Pater, ad saccum et peram excussus, quod det habeat? — Parvuli petunt panem, et non est, qui frangeret eis ! — H i n c S S m u s Pater, curis ingentibus aeger, al tu m premit corde dolorem. M u l t o magis tarnen tenerrimum E i u s excru-ciat cor paternum, quod muneri docendi gentes universas correspondere, gentibusque in regionibus dissitissimis degen-tibus, E v a n g e l i i ministros, vel Vicarios apostolicos, vel S.

Sedis Delegatos enixe petentibus, mediis deficientibus, sa-tisfacere nequeat! H i n c continuo luctus resonat per regia V a t i c a n i tecta, deficiuntque prae lacrymis oculi P a t r i s et conturbata sunt viscera E i u s !

Venerabiles Fratres ! In opere et sermone et omni p a -tientia honora patrem tuum — ait Scriptura — ut superveniat tibi benedictio ab eo, et benedictio illlus in n o v i s s i -mo maneat. Gloria enim hominis ex honore patris sui. Q u a m

malae famae est, qui derelinquit patrem. ( E c c l . I I I . ) E t in alio loco : qui subtrahit aliquid a pâtre suo et a matre, et dicit hoc non esse peccatum, particeps homicidae est. ( P r o v . X X V I I I . ) Quaecunque vero scripta sunt — teste A p o s t o l o g e n t i u m — ad nostram doctrinam scripta sunt. P u t a b i m u s , ne igitur nos officio nostro haudquaquam deesse, dum P a -trem Christicolarum, sponsamque Christi, ma-trem omnium nostrum, Ecclesiam in arctissimis versari circumstantiis cer-nimus, et scientes et voluntarii subtrahimus eis illa prae-stare, ad quae praestanda per oracula divina obstringimur, et quae praestare omni plane difficultate caret, et quae prae-stando benedictionem quoque coeli emeremur.

U t innegabili semet subducant officio, nonnulli iniu-riam temporum, paupertatem, varias praetexunt miserias.

A s t nemo adeo pauper est, ut intra anni unius curriculum unum saltern obulum sine a g g r a v i o in corbonam sanctuarii immittere non valeret. Si omnes orbis terrarum Catholici u n u m solum per singulos annos S u m m o Pontifici ac ecclesiae oiferrent obulum, urgenti duris in rebus necessitati E c -clesiae p r o v i s u m sane esset. Caritas Christiana admodum ingeniosa est, et mille exhibet modos nobile isthoc officium adimplendi, quin adimplentes a g g r a v e t ; — ipsis quoque v i -tÜ6 adamatis opportunam occasionem caritatis exhibendae suppeditantibus. Rescindendo enim ab immoralitate actuum, q u a m patitur iacturam ? quod fert sacrificium ? sive potui sive lu8ui deditus, si omni anno, non unius diei, sed unius solum haustus, aut unius solum lusus pretium sublimibus ecclesiae universae finibus i m m o l a r e t ? Si seria in omnibus adfuerit voluntas, neque beneficentia, neque modus benefa-ciendi unquam difficultates pariet. Sed ad voluntatem 1110-vendam utique cum m o t i v i s cognitio quoque causae requiri-tur, seu populus fidelis, ut suum erga SS. P a t r e m amorem filialem testari valeat, super innumeris angustiis et m u l t i -t u d i n e -tribula-tionum, quae S S m u m circumdan-t Pa-trem,

edocendus ex-it, opportunaque contestandi amoris filialis in-d i v u l s a e q u e ain-dhaesionis praebenin-da occasio.

Quo fine sequentia ordinanda duximus, et reapse or-d i n a m u s : Omnibus anni or-diebus Dominicis et festis, in

pa-tulo quopiam ecclesiae loco, mensula cum corbona obserata collocetur, cum inscriptione „ S y m b o l a e caritatis (szeretet-a d o m á n y o k ) pro S S m o P(szeretet-atre." D u m visum fuerit, (szeretet-attentio auditorum ad funestissimam S S m i Patris dirigatur s o r t e m . Corbona provide custodiatui-, et de tempox-e in tempus in praesentia Curatoris evacuetur, ac super viso reperto c o n -signationes ducantur. P o s t festum N a t i v i t a t i s D o m i n i sine mora, quae lapsu anni oblata fixere, ad Officium transponantur. Ordo hie observandus erit eousque, d u m D e o O m n i -potent^ secundum multitudinem misericordiae nominis s u i , S S m u m P a t r e m a rugientibus praeparatis ad escam et de manibus querentium animam eius libei-are placuerit. U t hoc ipsum quo ocyus eveniat, D e u m sine intermissione oremus !

Nemini hisce Nostris Oi-dinibus molesti esse v o l u m u s .

— Non mandamn8, sed oi-amus in Domino, ut omnes fideles in precibus suis ac beneficentia Summi Pontificis memoi-es esse velint. Tribuant igitur singuli non coacte, sed s p o n t a nee, voluntarie. Hilarem quippe datorem diligit D e u s ! M i sexeantur — i u x t a monitum P a u l i — in hilaritate, m e m i n e -î-intque nos nepotes — utinam non dégénérés — eorum esse Cliristianorum, de quibus A c t u s Apostolorum referunt; quod pxetia eorum, quae vendebant, ante pedes Apostolorum p o -suerint. Beatus — inquit Psalmista — qui intelligit super egenum et pauperem, in die mala liberabit eurn D o m i n u s !

A d d a t calcar et laetissimum illud nuntium, quod e x u l -tante animo ad notitiam Ven. Fratrum pex-fex-imus : S S m u m Patrem, modesta, quae e parte Dloecesis p e r N o s l a p s o mense oblata fuerat summula, benignissime acceptata, Nobis et Vobis, spiritual! nosti-ae cux-ae concreditis, ampliorem caritate a Deo meicedem adprecatum, omnibus et singulis, o b u lum offerentibus, paternae benevolentiae et grati animi t e s -tem, Benedictionem Suarn Apostolicam peramanter impex-ti-tum esse !

D a t u m R o s n a v i a e die festa S. Mathiae Apostoli 1 8 7 9 . Georgius m. p. E p p u s .

Róma, márcz. 6. (Ered. t u d . ) A kath. hírlapírókhoz in-tézett pápai beszéd hátása igen erős, mind a kormánykörökre, mind az egész libex-alis táborra és sajtóra. A z t mondják, az i f j ú hős (?) király, — ki Custozzánál kalapatlan volt k é n y t e -len kereket oldani, — midőn a pápa beszédének tartalmái-ól értesült, harczias állapotba j ö t t s fenyegetőzött, hogy ezt az oi-oszlánt (questo leone) majd megkötözi ő. I g y beszélik.

Si non è vero legalább è ben trovato ; mert px-ychologice az az állapot, melyben U m b e r t o e szavakat mondhatta, igen v a -lószínű s mert a tehetetlenség pharsisokkal pótolja, a hol erő-vel nem birja. Á m d e a csillagokban más van följegyezve Leóról és Umbertóról.

A szabadelvű lapok nem tudják m a g u k a t beleélni azon tudatba, h o g y azt, a mit a pápa tett, azt X I I I . L e o tette-Ok csalhatatlanul megjövendölték, h o g y X I I I . L e o ellenlá-basa lesz I X . Piusnak, h o g y ő a „harczias" pápa után a

„kegyes" pápa szei-epét fogja az ő kedvökért játszani, h o g y X I I I . L e o az ő „opportunitás"-uk kedveért fel fogja áldozni az egyház opportunitását és . . . elveit, szóval csalhatatlanul hitte a szabadelvű sajtó megjövendölni, h o g y X I I I . L e o

„libei-alÍ8" pápa lesz s igyekezni fog concessiokat, sőt bóko-kat tenni a liberalismus szeszélyeinek. Most, h o g y a pápa a

várt coucessiók és bókok helyett a jog és igazság villámait szórja a rablott konczon veszekedő csoport közé, ámulnak, bámulnak s furcsának találják, hogy a pápa nem mondja rá az elkövetett jogtiprásra, hogy biz az jó, jeles és nagy tett volt. Transactiót vártak, sőt követeltek a pápától, s most, mi-dőn a pápa kimondja, mily föltétel alatt kész transigálni, a

„becsületes alkuszok" csodálkoznak, hogy a pápának is van követelni valója.

Szentséges atyánk nyilatkozata a lehető legjobb idő-ben jött. Ismeretes, mit tervezett néhány macchiavellii szel-lem a pápa háta mögött. Az olasz katholikusokat bevonni igyekeztek egy oly politikai pártalakitás műveletébe, mely-nek nagyon is átlátszó czélja az olasz egység roskadozó épü-lete mellé támfalakat épiteni. Szeretnék az olasz katlioliku-sokkal elfogadtatni a status quo-t, s a pápai világi fejede-lemség fölött szeretnének szép szerével ,napirendre térni'.

A pápa világi fejedelemségéről akartak határozni... a pápa nélkül. De X I I I . Leo nem az az ember, a kinek eszén keresz-tül lehetne járni. A gonosz tervet egyetlen leheletével elfújta s megmutatta, hogy a pápa világi fejedelemségéről csak a pápa tudta és beleegyezésével lehet intézkedni. S most, hogy a pápa nyilatkozott, Koma locuta est, causa finita est. A helyzet fényesen meg van világítva. A pápaság és az olasz királyság együtt Rómában meg nem állhatnak. Melyiknek fog kelleni engedni, megjövendölte maga Cavour, midőn ki-mondá, hogy a pápasággal a versenyt az olasz királyság ki nem birja. A pápa ezt Cavour jövendölése nélkül is tudja ; de tudják a Quirinalban is, azért mutogatják oly tüntetőleg, hogy . . . . nem félnek.

IRODALOM.

-f- Dupanloup müve a nőnevelésről : Lettres sur l'édu-cation des filles et sur les études qui conviennent aux femmes dans le monde, stb. (Vége.) — Magasztos szellemű beveze-tés után, melyben tárgyának fontossága és szépségéről szól szerző, mindenek előtt előadja az elveket s kiforgatja a ke-letkezhető ellenvetéseket. Ezután egyenesen in médias res megyen s felfejti a kérdés magvát. Tanulmányozza Istennek czélzatait, melyek a nő teremtésekor szeme előtt lebegtek, átmegy a nő életének egymásután következő szakaira. Ezek kapcsán áttér azon practicus törvényekre és szabályokra, melyek szerint Istennek leányát czéljának elérésében támo-gatni szükséges. Szerző tudja, hogy itt épen ugy nem sza-bad valamit elhanyagolni, mint a fiúgyermekek nevelésénél, az ifjúk vezetésénél s a férfiak lelkikormányzásánál. Nem fél bebocsátkozni a legkisebbnek látszó kérdések fejtegetésébe, melyek a leányoknak testi s lelki, erkölcsi és értelmi fejlesz-tésére vonatkoznak. A harmadik részben a nőnek az iskola és nevelőintézet falain kivül a nagy világban illő egyéni s tár-sadalmi további önmivelődésről és tanulmányairól szól. A mű imént kiadott 1. kötetében csak az első és második rész je-lent meg. Nemsokára várható a 2. kötet, mely az emiitettük harmadik részt fogja magában foglalva hozni.

Francziaországban, kivált a nőnemre, e műtől a legüd-vösebb hatást várják. Sokak előtt valóságos uj földet fog fölfedezni. A keresztény katholikus nők mittent manus suas

ad fortia. Annyi bizonyos, hogy Fénélon művét, mely a nő-nevelésről minden kornak irt, meg kellett toldani egy uj mű-vel, mely kiválóan korunkhoz kell hogy hivatva legyen szólni. És erre ki válalkozhatott Krisztus egyházában na-gyobb paedagogiai tekintélylyel, mint Dupanloup, a franczia közoktatásügy regenerátora ?

X Megrendelési felhívás „Korunk két fökérdése"-mint minden vallás-bölcselet alapja czimü munkára. Irta : Dr Dippel József. Német eredetiből fordította : A pécsi növen-dékpapság sz. Pál-társulata.

Minden vallásnak és vallásbölcseletnek alapját és föl-tételét képezi az Isten és ember kérdése. Isten léte és lel-künk szellemisége nélkül alaptalan a vallásbölcselet. „Mi az ember?" — „Van-e Isten?" E két kérdés képezi e fölöttébb korszerű mű tárgyát. Imént jelzett magyar fordítása 21 — 22 iven május hó végén fog megjelenni. Ára 1 ft 30 kr után-véttel. 10 példányért 1 tiszt, példányt jár. — A pártolást igen megérdemli. Melegen ajánljuk.

^ Beküldetett : Ébresztő hangok műveltebb kath. kö-rök számára. A legjelesebb honi és külföldi írók nyomán szerkeszti Zimándy Ignácz, székesfehéregyházmegyei áldo-zár stb. törökbálinti plébános. I. könyv. 1879. évjolyam Bu-dapest. Hunyadi Mátyás int. 1879. 8-ad rét. 169 1. 1 ft.

Széleskörű olvasottsággal, erőteljes érveléssel és kor-rekt kath. szellemben irt korszerű munka. Ajánljuk m. t. ol-vasóink becses figyelmébe.

V E G Y E S E K .

— Rómából Hergenröther würzburgi egyetemi hitta-nár már második felszólítást kapott, hogy a bibort elfogadja.

— Döllingerröl, ki e napokban életének 80-dik évét tölté be s a bajor királytól ez alkalomból igen hizelgő üd-vözletet kapott, azt mondják, hogy Hergenröther bibornok-sága által igen kellemetlenül van érintve. Ugy látszik, jó lett volna a szenvedély által elragadtatott agg tudósnak ko-molyabban elmélkednie a fölött : Qui persev era vérit usque in finem etc.

— Vészt jósló felhők mutatkoznak Francziaország egén.

Lilieben az állami egyetem tanulói e napokban a katholikus egyetem elé mentek, s le a papokkal, lámpa-karóra a je-zsuitákkal-féle kiáltások után guny kaczaj közt elénekelték a Veni Sanctet, s azután egy fehér zászlót gönyölítettek ki,

— a legitim királyság jelvényét, — s azt a szintén gúnyból elénekelt ,De profundis' hangjai mellett elégették. A rend-őrség mindebben semmi sértést sem t a l á l t . . . Francziaország rohamosan hanyatlik a végzetes lejtőn.

— cincinatii eset, melyben mint utólag kitűnt, az egyház nem néhány százezer, hanem 1 millió dollárnál többre rugó kárt szenvedett, az észak-amerikai katholikusok körében mind inkább élénkebbé teszi azon óhajt, hogy a köztársaság területén állandó pápai legátus vagy nuntius legyen. A kárt azonban meg kell jegyeznünk, korántsem roszlelküség, hanem hivatalos túlterheltséggel összekötött mulasztások és rosz könyvvezetés okozta.

— Spanyolországban eddig, amint a „The Tablet"

febr. 15-i sz. olvastuk, csaknem valamennyi püspök egyház-megyeileg szervezte a péterfillérek gyűjtését. Az épen ez év elején megindult jeles uj kath. lap, a „Phönix", azt indít-ványozta, hogy Madridban Moreno bibornok toledói ér-sek és primás elnöksége alatt központi péterfillér-bizottság alakuljon.

— Sajtóhiba. Az előbbi szám ,Egy üdvös határosat' czimü czikkében (157. 1.) az első hasáb 25. sorában olvasandó : „hogy az emii-tett határozat határait ne lépje at s hogy e határozat gyakorlatilag" stb.

Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, hittudor, k. m. tud. egyetemi ny. r. tanár.

Nyomatott Budapesten, 1879. Kocsi Sándor n nyomdájában, Muzeum-körut 10. sz. alatt.

^ f

^Megjelenik e lap heten-"?

kint kétszer : : szerdán és szombaton.

Előfizetési dij :

; félévre helyben s posta- ; küldéssel 5 frt.

: Szerkesztői lakás: Buda- ;

! pest, VIII., József-utcza ; I 17., hova a lap szellemi ; : részét illető minden kül- j demény czimzendő. A

vS^C

£

cPcí^-R E L I G I O .

KATH. E G Y H Á Z I S IRODALMI FOLYÓIRAT.

HARMINCZNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.

4

-.9 •

Előfizethetni minden kir.^

postahivatalnál ; ; Budapestenaszerkesztő- ;

nél, és Kocsi Sándor ; nyomdai irodájában, mu- j zeum-körut 10. sz. alatt, ; hova a netaláni réclama- ; tiókis,béjmentes nyitott : levélben,'intézendök. ^

B u d a p e s t e n , m á r c z m s 15. ^22. I. Péléy, 1879.

T A R T A L O M : A szent könyvek isteni ihletéséről. — Indicium a Summo Pontifice Jubilaeum promulgandum et qualiter celebrandum. — Szentszékeink és egyházunk autonomiája. — De peculio ecclesiastico et de eius usu canonico. — Egy-házi tudósitások •. Budapest. Katholicismus és patriotismus. Belgium. ,A katholicismus sírásója'. Orosz-Lengyelország. A Szibériába száműzött kath. papok ügyében. Svajez. A genfi és jurai katholikusok helyzete. — Irodalom : Élő személy

lebe-gett-e szalézi sz. Ferencz lelke előtt, midőn Philotheáját irta. — Vegyesek.

A szent könyvek isteni ihletéséről.

(Inspiratio SS. Litterarum.)

(Folytatás.)

Mily fokú, m i l y m é r v ű volt a Szentléleknek működése a szent könyveknek „ihletésében'-' és m i l y működési kör j u t o t t azok szerkesztésénél osztályré-szül az Íróknak, ezt az egyház explicite nem kör-vonalozta ez ideig. E g y e d ü l azt állapította meg az egyház, hogy, ha valamely könyv kizárólag és egye-d ü l emberi iparkoegye-dás és szorgalom gyümölcse, bár utólagosan a Szentlélek közege által e könyvet v á h a g y j a , abban semmi hamis t a n t nem talál, e jó-v á h a g y á s korántsem fogja azon könyjó-vnek az „ihle-t é s " jelegé„ihle-t kölcsönözni, e könyv „ihle„ihle-te„ihle-t„ihle-t"-nek

épen nem nevezhető. E részben u g y a n i s igy nyilat-kozott a v a t i k á n i egyetemes sz. zsinat : „Eos vero (veteris et novi testamenti libros) Ecclesia pro Sa-cris et canonicis habet, non ideo, quod sola h u m a n a i n d u s t r i a concinnati, sua deinde a u c t o r i t a t e sint a p p r o b a t i . " (Sess. III. cap. 2.)

Azon tannak, melyet itt a vatikáni szent zsi-n a t elitélt, akadtak védői a 16-ik századbazsi-n. Neve-zetesen Lessius (és Hamelius, némelyek szerint Bon-f r è r e is, m i n d a n n y i a n jézustársaságbeli theologu-sok,) 1586. a következő tételeket állította f e l : „ l - o . U t aliquid sit S c r i p t u r a Sancta, non est necessari-u m singnecessari-ula einecessari-us verba inspirata esse a S p i r i t necessari-u San-cto." — „2-o. Non est necessarium, u t singulae ve-r i t a t e s et sententiae sint immediate a Spive-ritu Sancto ipsi s c r i p t o r i i n s p i r a t a e . " — ^3-0. Liber aliquis (qua-ils forte est secundus Macliabaeorum) humana industria sine adsistentia Spiritus Sancti scriptus, si Spiritus Sanctus postea testetur nihil ibi esse falsum, efficitur

In document Religio, 1879. 1. félév (Pldal 172-185)