(részletek)
A tudomány és művészet között nincs lényegi különbség. Mindket-tő ugyanabból a forrásból táplálkozik: a belső emberi ösztönzésből, hogy előre haladjunk, hogy magasabbra emeljük fejünket. Sic itur ad astra. [Így megyünk a csillagok felé.]
(B.Z.) – Lehetséges, hogy energia szabadítható fel atommagreakciók lán- colatával. Vajon elég bölcs lesz-e az emberiség, hogy megakadályoz-za ennek nemvárt és nemkívánatos következményeit? Nem csak azt kellett megtanulnunk, hogyan gyújtsunk tüzet, hanem azt is, hogyan oltsuk el a tüzet. Ha ez sikerül az atomenergia esetében, az gazda-sági és katonai szempontból egyaránt forradalmi fölfedezés lesz.
A nukleáris energia, amely csillagászati mennyiségben áll rendelke-zésre, átvehetné a szén és kőolaj szerepét a következő emberi nemze-dékek számára. – Ezeket a sorokat Bay Zoltán 1941-ben írta le, de nem Amerikában egy titkosított jelentésben, hanem Budapesten a Természettudományi Közlönyben. A szerző emlékszik (akkor volt gimnazista), hogy a hirosimai bomba robbanása után a másnapi újságban Bay Zoltán elmagyarázta, hogyan és milyen fizikai elvek szerint működik az atombomba. Bay Zoltán a 20. században élt, átélve annak gyötrelmét és gyönyörét.
* * * * *
Zoltán Gyulaváriban, Magyarország délkeleti szögletében született a helyi református pap fiaként. A kisfiú egyik este fölnézett a tele-holdra és megkérdezte:
– Ha fölmásznék a templomtorony tetejére, megérinthetném-e a Holdat?
A gyerekkérdést emléktábla örökítette meg a gyulavári pres-bitérium falán. Végrendelete szerint 1993. április 10-én, nagy-szombaton, Bay Zoltánt itt, a gyulavári temetőben helyeztük örök nyugalomba.
Zoltán kisgyerekként látta a Halley-üstököst (1910), azután az Amerikai Egyetem emeritus professzoraként Washingtonból meg-csodálhatta annak visszatértét (1986). A Tudomány Haladását Szolgáló Amerikai Társaság iskolareform-tervét „2062 Program”
73 4. Hárman a Debreceni Református Kollégiumból
néven tette közzé, utalva arra, hogy a jelen ezredforduló iskolás-gyerekei megláthatják a Halley-üstökös következő visszatérését a 21. században. Ezt a perspektívát mutatta be Bay Zoltán professzor úr tanítványainak, köztük a szerzőnek is.
8 éven át volt Bay Zoltán a Debreceni Református Kollégium diákja, erre így emlékezett vissza:
– A mai napig hálával gondolok a Debreceni Református umban eltöltött 8 diákévre (1910–1918). Büszkék voltunk a Kollégi-umra, mert tudtuk, hogy ez Magyarország egyetlen iskolája, amely 450 éve működik megszakítás nélkül. Ez volt az ország első főiskolá-ja, amely 200 évvel ezelőtt bevezette a magyar oktatási nyelvet. Ha arra akarok válaszolni, miért vagyok hálás a debreceni iskolának, röviden ezt mondhatom: mert felölelte az emberi szellemnek azt a hármas tevékenységét, amely nélkül nem ember az ember: az értel-met (tudást), a szépnek (művészetnek) a szeretetét és az erkölcsöt.
– Osztályfőnökünk az első osztályban Sinka Sándor volt, aki oly buzgalommal tanított, hogy októberben már tudtuk a Pater Nostert latinul. Sinka tanár úr nem engedett: dolgozni, tanulni kellett. Ké-sőbbi tanáraim közül főképpen Szabó Mártonra, Jakucs Istvánra, Nyáry Bélára emlékezem. Persze, az emlékezés elfogult, mert tőlük tanultam a természettudományokat. Marci bácsi már harmadikos [13 éves] koromban megtanította a Hold és a bolygók járását, a tö-megvonzást. – Hatodiktól, fölfelé Jakucs István és Nyáry Béla olyan tanításban részesített minket, amely – ma visszatekintve elmondha-tom – kiállotta a versenyt az ország, sőt a külföld összes középisko-láival. – Hogy az iskola mennyire követte az európai művelődést, akkor láttam, amikor a kollégiumi könyvtárban nyolcadikos korom-ban [18 évesen] kezembe került Newton könyve, a Princípia fóli-áns kötésben, első lapján a beírással: Georgius Marothy; ő vásárolta Amsterdamban valamikor az 1700-as években. Íme, Newton köny-ve, melyről akkoriban azt mondták, hogy megfejtette a világ titkát, az 1687-es megjelenése után néhány évtizeddel már a Kollégiumban volt! Föltételezem, hogy Maróthy György tanította is. Az általa Deb-recenbe hozott Newton-könyv sokáig kísértésben tartott, hogy latin-ról lefordítsam magyarra. El is kezdtem, de érettségi után beláttam, hogy a gondolat naiv, mert a könyv tartalma akkorra már átment a köztudatba. – Néhány szót kell szólnom arról is, hogy az iskola milyen szabadelvű volt. Még vallásórákon is szabad volt vitatkozni a tanárral, egyéb órákon pedig fesztelen viták indultak. A tanári te-kintély csak azt kívánta meg hogy a diák nem tehetett rosszindulatú
megjegyzéseket, nem gúnyolódhatott, de különben a tanár nehezte-lés nélkül elismerte, ha a tanulónak volt igaza. Református iskola volt, mely hittételek kényszere nélkül tanított és nevelt.
* * * * *
Zoltán fiatalkori eszményképe Eötvös Loránd volt, aki az Univer-zumban uralkodó gravitációs erő törvényének soktizedesre pontos megismeréséhez földi (pesti) laboratóriumban elvégzett kísérlete-ivel járult hozzá, majd a természettudományos alapkutatás céljára épített eszközzel a föld mélyében rejlő ásványkincseket tártak föl.
Eötvös pár hónappal az előtt halt meg, mint Bay belépett a Buda-pesti Tudományegyetem kapuján. Bay Zoltán itt végzett és dok-torált. Disszertációjának témája már a modern fizika volt: „Mag-netooptikai jelenségek molekuláris elmélete.” Kiválasztotta tudomá-nyos pályája két vezérlő csillagát: atomok és a fény.
Mint a kor többi kiválósága, Bay Zoltán is elzarándokolt Berlin-be (1926), ami az akkor bontakozó modern fizika fellegvára volt.
Ő is ott ült Laue szemináriumain, Nobel-díjas óriások előtt adta elő habilitációs tézisét. Berlinben azt bizonyította be, hogy a kémi-ai reakciókban keletkező nascens nitrogén annak köszönheti kü-lönleges kémiai aktivitását, hogy az nem molekuláris, hanem ato-mos nitrogén (1929). Ez a fölismerés meghozta számára a hírnevet.
Harminc éves korára Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására lett a Szegedi Egyetem rendkívüli, majd rendes professzora.
Ezek voltak azok az évek, amikor a 20. század legmerészebb intellektuális kalandja, a kvantummechanika kibontakozott. A kvantumugrás idegen volt a klasszikus fizika számára. Niels Bohr annyira kétségbeesett, hogy még az energiamegmaradás szigorú érvényét is hajlandó volt föláldozni. A Bohr-Kramers-Slater-elmé-let szerint objektív léte csak az atomoknak van, mindegyik vala-milyen diszkrét energiaértéket hordoz. A fény, a hullámfüggvény viszont csupán matematikai segédletek, amelyek lehetővé teszik számunkra annak megbecslését, hogy milyen valószínűséggel ug-rik az atom alsóbb vagy magasabb energiaszintre. A teljes energia megmaradása csak statisztikusan (sok-sok emisszióra és abszorb-cióra átlagolva) teljesülne (1924). Később Heisenberg (Lipcse) be-vezette az elektron helyére és lendületére vonatkozó határozatlan-sági összefüggést.
A kvantummechanikára Max Born (Göttinga) valószínűségi ér-telmezést adott, de Albert Einstein (Berlin) és Erwin Schrödinger (Bécs) számára az idegen maradt.
75 4. Hárman a Debreceni Református Kollégiumból
Ezeket a gondolatokat és töprengéseket hozta magával haza (Szegedre) Bay Zoltán. Érezte, hogy az atomfizika több, mint fura táblamatematika vagy hajmeresztő filozófia. Walter Bothe a pesti Ortvay-kollokviumon beszámolt arról, hogy elektron és foton üt-közésekor (Compton-szóródás) a szórt részecskék ezredmásod-percnyi pontossággal egyidőben regisztrálhatók azokban az irá-nyokban, amiket az energia és lendület megmaradása megkíván.
Amerikában Shankland megpróbálkozott a kísérleti pontosság javításával, de a két részecske megjelenésének egyidejűségét nem tudta észlelni, így bejelentette, hogy az energia és lendület megma-radása csak a hosszabb időre képezett statisztikus átlagokra érvé-nyes, ahogy azt a Bohr-Kramers-Slater-hipotézis sejtette.
A Compton-szórást Geiger-féle számlálócsövekkel észlelték.
Ennek gáztöltésében a nagyenergiájú foton ionokat kelt, amiket magasfeszültség gyorsít, a nagyenergiájú ionok ütközése további ionokat kelt. Az így keletkező ionzápor adja a mérhető elektro-mos jelet. A zápor kifejlődése ezredmásodperc alatt történik, de Bay azt gondolta, hogy - ezred másodperc borzasztóan hosszú idő az atomok világában! - Az elektronok többezerszerte könnyebb részecskék, mint az ionok! Zworikin Amerikában rádióerősítés-re kifejlesztett egy elektronsokszorozót. Ebben a vákuumban ma-gasfeszültséggel fölgyorsított elektron fémlapba ütközve további elektronokat kelt, ezeket a feszültség ismét fölgyorsítja, azok a kö- vetkező fémlapba ütközve még több elektron szabadítanak ki, és így tovább. Az elektronlavina a másodperc milliárdod része alatt kifejlődik! Amikor ezt Zworikin Budapesten elmondta, Bay fölve-tette neki, hogy az elektronsokszorozót részecskedetektálásra is föl lehetne használni, de ez Zworikint nem érdekelte, csak a rádió- erősítés.
Az 1940-es években Bay Zoltán és Dallos György kifejlesztették a nagyenergiájú fotonok jelzésére szolgáló fotoelektron-sokszorozót.
Találmányukat nem csak a Magyar Tudományos Akadémia folyó-iratában írták le, hanem közölte a világ legolvasottabb természet-tudománvos folyóirata is, a Nature. Kimutatták a Compton-elekt-ron és Compton-foton koincidenciáját. Ha az elektCompton-elekt-ronról tudósító elektromos jel vezetéke és a fotonról tudósító elektromos jel vezeté-ke közt 1 cm hosszkülönbséget létesítenek, a koincidencia eltűnik.
Ezzel Bay Zoltán igazolta, hogy egyedi foton-elektron ütközéskor az energia egy milliárdod másodperc pontosságon belül megmarad. Az elektronsokszorozó egyedülálló időfelbontását kihasználva később
(Washingtonban) Bay Zoltán elektron-foton ütközésben az ener-gia és lendület megmaradásának pontosságát még százszorosra fokozta. Ezek tehát szigorú megmaradási törvények, nem csupán statisztikus átlagban érvényesek. Bothe Nobel-előadásában büsz-kén idézte Bay Zoltánt, aki a koincidencia általa mért 0,001 má-sodperces pontosságát 0,00000000001 másodpercre javította! Bay mérése az energiamegmaradás törvényének legpontosabb igazolása.
Méltán állítható párhuzamba a súly és tehetetlenség arányosságát nyolc tizedesjegy pontossággal igazoló Eötvös-kísérlettel, amit a gimnazista Bay úgy csodált. Zworikin vállalata, a Radio Corpora-tion of America (RCA), féltékeny is lehet Bayra, mert Washington-ban a Smithonian Természettudományos MúzeumWashington-ban a Bay-féle elektronsokszorozó ki volt állítva.
A térben nincs kitüntetett pont, időben nincs kitüntetett pilla-nat: a természet mindenhol és mindig azonos törvények szerint működik. A koordinátarendszer kezdőpontjának, az időszámítás kezdőpillanatának megváltoztatása nem befolyásolja a természet-törvény alakját. Ez a természetnek – ahogy ma tudjuk – abszolút szimmetriája. A lendület és energia megmaradása pedig ennek a szimmetriának matematikai folyománya. A tér és idő egyöntetű homogenitását legpontosabban Bay Zoltán mérései bizonyítják.
Az Eötvös Társulat alapításának 50. évfordulója alkalmából ren-dezett ünnepségre Werner Heisenberg is Budapestre jött (1941).
Mivel érdekelte a kozmikus sugárzás, időkoincidencia-mérésekre elektronsokszorozókat kért. Ezeket Bay személyesen vitte el Hei-senbergnek. Heisenberg Bayt vitorlázni hívta a Wannsee-re, vi-torlázás közben az atomenergia fölszabadításának lehetőségéről is beszélgettek. De Bay Zoltán az Elektrotechnikai Egyesületben már 1940 decemberében „Az atomról, mint a jövő energiaforrásáról”
tartott előadást, szólván az uránban létrehozható neutron-láncre-akcióról.A szerző diákkorából visszaemlékszik, hogy a hirosimai atombomba ledobását követő napon Bay Zoltán már az újságíró-nak ismertette, hogy urán-235 bombáról van szó. Bay koráújságíró-nak jól értesült embere volt vagy egyszerűbben: jó fizikus.
* * * * *
Bay eredményessége a modern fizika műszaki hasznosításában érthetővé teszi, hogy Aschner Lipót, a TUNGSRAM (későbbi ne-vén Egyesült Izzó) vezérigazgatója Budapestre hívta a fiatal pro-fesszort. Felkérte, hogy vezesse a gyár kutató-fejlesztő
laboratóri-77 4. Hárman a Debreceni Református Kollégiumból
umát (1936). A TUNGSRAM név a WOLFRAM fém nevéből és annak angol megfelelőjéből, a TUNGSTEN-ből lett összekombi-nálva, mert itt fejlesztették ki a wolfram-izzószálas villanykörtét az Edison által eredetileg készített szén-izzószálas villanykörte he-lyett. A fém-izzószál jóval tartósabb, ezért a Tungsram-villanykör-ték az egész világon elterjedtek.
A TUNGSRAM még a General Electric-kel szemben is meg-nyerte a wolfram-szálas lámpa szabadalmi perét! Később Bródy Imre itt fejlesztette ki a kripton-töltésű villanykörtét, mert krip-ton-gázban a wolfram-izzószál sokkal kevésbé párolog, mint más töltőgázokban. A TUNGSRAM volt a magyar minőségi ipar zász-lóvivője. Több munkatársa, nevezetesen Gábor Dénes, Orován Egon, Polányi Mihály később az Angol Királyi Társaság tagja lett.
A TUNGSRAM nyíltfejű vezetői látták, hogy versenyképe-sen modern ipari fejlesztés nem mehet modern egyetemi kép-zés nélkül. Amikor a Budapesti Műegyetem azt javasolta, hogy a TUNGSRAM létesítsen egy Távközlési Tanszéket, Bay Zoltán sokkal merészebb kezdeményezésre beszélte rá Aschner Lipótot:
Atomfizikai Tanszék létesítését ajánlotta. Ez az ajánlat meglepte az idősebb műegyetemi professzorokat: - Hiszen még azt sem értjük, hogy mik az atomok, még azt sem tudjuk, hogy valaha lehet-e va-lami hasznukat venni. – Aschner Lipót lezárta a vitát: Uraim, az Önök érvelése meggyőzött arról, hogy Atomfizikai Tanszékre van szükség. – Bay Zoltán lett az atomfizika első professzora (1938). Új szellemet hozott az elmélet által dominált magyar fizikai oktatás-ba: bemutatta a modern fizika műszaki realitását. Ő kezdeményez-te az első gyorsítóberendezés építését Magyarországon. Mi fiatal egyetemi hallgatókként özönlöttünk Bay Zoltán műegyetemi órái-ra. A Tudományegyetemen megismerkedtünk Einstein és Heisen-berg nagyszabású matematikai elméleteivel. Bay a Műegyetemen valami mást mutatott meg nekünk; a csúcstechnikai forradalom ígéretét. Bay otthon érezte magát a 20. században és azt akarta el-érni, hogy mi, hallgatói is találjuk meg helyünket a modernizálódó magyar társadalomban.
A 2. világháború alatt Bay Zoltán megbízást kapott ultrarö- vid hullámhosszú rádióadó- és vevőcsövek kifejlesztésére, amit a TUNGSRAM-ban végre is hajtott. A titkos angol és német fej-lesztőmunkától teljesen függetlenül radart szerkesztett Budapest légvédelmére (1944). A Borbála berendezés a János-hegyen mű-ködött. A Budapest ellen intézett amerikai légitámadások arra
kényszerítették, hogy az újpesti TUNGSRAM-laboratóriumot ki-ürítse. Előbb a német, majd a szovjet hadsereg kívánta elszállítani a TUNGSRAM legértékesebb eszközeit, de ez csak részben si-került. Budapest ostroma után a gyártás és fejlesztés folytató-dott, hála Bay Zoltán igazgató hazafiságának és a munkások munkakedvének.
A Bay-csoport 55 cm hullámhosszon dolgozó radarberendezést fejlesztett ki és helyezett üzembe Budapest légvédelmére (1944).
Budapest elesett. A harcok elültével Bay Zoltán azonnal újjáépí-téshez és munkához látott, radarját ellenséges bombázók helyett a Hold felé fordította. Egy éven belül, 1946. február 6-án 2,5 méteres hullámhosszon radar-visszhangot fogott fel a Holdról. (Második-ként John H. DeWitt amerikai ezredes után, aki 1946. január 10-én világelsőként észlelt holdvisszhangot.) A Bay-csoport adója ki-sebb teljesítményű volt, ezért Bay Zoltán kidolgozta a jelismétlés- jelösszegzés technikáját, amit vízbontáskor keletkező hidrogén- gáz összegyűjtésével realizált. Ezáltal érte el, hogy a visszhang-jel kiemelkedjen a tízszerte intenzívebb zajból. Ilyen jelösszegzés azóta már általánosan elterjedt gyenge rádiócsillagászati jelek észlelésére.
A tudományos siker önbizalmat adott a romokból újjáéledő nemzetnek.
Bay beszámolója a Magyar Tudományos Akadémia induló fizi-kai folyóiratának, a Novobátzky Károly által szerkesztett Acta Phy-sica Hungaricának legelső közleménye volt. Az amerikai és a ma-gyar Hold-kísérlettel kezdődött el az aktív csillagászat korszaka.
A NASA Történeti Osztálya 1996-ban kiadta a planetáris rádió-csillagászat krónikáját [To See the Unseen]. Itt csak a könyv legel-ső két mondatát idézzük:
– 1946-ban az Egyesült Államok és Magyarország kutatói első-ként figyelték meg radarhullámok visszaverődését a Holdról. Ezek a kísérletek jelentették a Naprendszer radarral történő kutatásának kezdetét. – A washingtoni Smithsonian Intézet tudománytörténé-sze, Paul Forman így kommentálta:
– A Hold által visszavert radar-jelet felfogó amerikai kísérlet mel-lett egy Bay Zoltán által vezetett csoport is elvégezte ezt az észlelést Magyarországon, bár az utóbbi Amerikában akkor még kevés fi-gyelmet kapott. Pedig azok a nehéz háborús körülmények, amelyek közt Baynak dolgoznia kellett, a magyar teljesítményt valóban figye-lemre méltóvá teszik. A háború alatt ez a csoport radart tervezett
79 4. Hárman a Debreceni Református Kollégiumból
és fejlesztett ki a magyar légvédelem számára - teljesen függetlenül Magyarország „szövetségesétől” Németországtól. A Hold-visszhang-kísérlet megépítését 1944 elején kezdték. A háború utolsó évének és a szovjet megszállás első évének káosza közepette történt fejlesztés 1946 koratavaszán sikerre vezetett. – Később az Apolló amerikai űrhajósai saját kezükkel is megfogták a Hold köveit. Bay Zoltán budapesti előadásában mondotta nekünk, magyaroknak (1986):
– Verne Gyula el tudta képzelni, hogy emberek eljutnak a Holdra, ott leszállnak. De azt még ő sem merte elképzelni, hogy a Holdon sétálva földi emberekkel beszélgetnek, hogy lépteiket televízió segítsé-gével egyidejűleg százmilliók figyelik a Földön.
– Nem kétséges, hogy a tudomány az emberi kultúra alapja. Nagy bajt okozhat, ha a tudomány tisztelete elhalványul. Miközben föl-dönkívüli élet nyomait kutatjuk a Világegyetemben, végig kell gon-dolnunk, hogy mennyi ideig élhet egy civilizáció. A legfontosabb kér-dés a kultúra és tudomány viszonya. Az a kultúra, amelyik elveszti érdeklődését természettudomány és a művészet iránt, halálra ítéli önmagát. Föladja jövőjét, atombombák nélkül is megsemmisítheti önmagát. Ezért kell megőriznünk a természettudomány és a művé-szet tiszteletét. Magam optimista vagyok. Hiszem, hogy a jelszavak fölött végül győzni fog az értelem. Napjainkban átéljük, hogy a való-ság túltesz legmerészebb álmainkon. A legvadabb fantázia is ólom-lábakon baktat, ha a tényleges haladáshoz hasonlítjuk. Gondoljuk csak el, mit ért el a fizika a 20. században! Optimizmusom fő forrá-sa, hogy kinyitotta előttünk az Ég Kapuját.
De a közvetlen égető kérdés ez volt: van-e esély intelligens élet számára itt, a Földön?
Bay Zoltán a TUNGSRAM műszaki igazgatójaként mindent elkövetett, hogy zsidó munkatársait megmentse a Holocausttól (1944). Ezt ők levélben köszönték meg neki. A tucatnyi munkatárs által aláírt levél volt az egyik fő bizonyíték, amiért Jeruzsálemben Bay Zoltánnak megítélték az „a világ igaz embere” címet (1999), nevét táblával örökítették meg a Yad Vashemben (nem messze An-tall József emléktáblájától).
* * * * *
Az 1940-es években Szent-Györgyi Albertet Bay Zoltán segítet-te a kvantumbiológia kifejlesztésében. Később azzal támogatta Szent-Györgyi politikai akcióját hazánknak a náci szövetségből történő kilépése érdekében, hogy műszakilag lehetővé tette titkos
rádióhíd működését Budapest és London között. Erre Szent-Györ-gyi így emlékezett vissza: - Külső körülmények alakulása folytán kezdeményezésünk összeomlott. Talán ez volt a szerencsénk. Ha ak-ciónk sikerült volna, talán azzal végződik barátságunk, hogy egy-más mellett lógunk az akasztófán.
Szent-Györgyi politikai aduja a Nobel-díj volt. Bay Zoltáné a Hold-visszhang sikere. A béke új reménnyel töltötte el szívüket:
együtt teremtették újjá a Magyar Tudományos Akadémiát. Kodály volt az új Akadémia elnöke. Szent-Györgyi lett az Akadémia alel-nöke. Bay lett a Matematikai-Természettudományi Osztály elnö-ke. Bay Zoltán a Szociáldemokrata Párt tagja volt (amíg ki nem zárták). Az új rezsim udvarolt nekik. Nagy Ferenc miniszterelnök adta át neki a Magyar Szabadság Érdemrendet.
A TUNGSRAM-nak régi kapcsolatai voltak a General Electric-kel. Bay Zoltán Amerikába utazott és fölelevenítette ezt a kap-csolatot (1947). A gyár exportra dolgozott, annak bevételéből új részlegeket kívánt építeni különböző országokban. De Közép-Eu-rópa 20. századi történelme nem soká tűrte a békés építőmunkát.
Elkezdődött a Hidegháború. Moszkva egy küszöbönállónak érzett 3. világháborúra készült. Megszálló csapatók támogatását élvezve kommunisták vették át a hatalmat Magyarországon. Első céljuk a gyárak államosítása volt. Amerika azonban formailag szövet-ségesnek számított, ez gondot jelentett az amerikai érdekeltségű vállalatok kisajátításánál. Be kellett bizonyítani, hogy a tőkések szabotálták a termelést és a szocializmus építését. Kemény valutá-ban nyert bevételüket kicsempészték az országból, hogy aláássák a néphatalmat. Rendőrségi kihallgatások, letartóztatások, kira-katperek követték egymást. A TUNGSRAM gazdasági igazgatóját már letartóztatták. Bay Zoltán (a korábbi ellenállási hős) is gya-núsított lett (amerikai kapcsolatai miatt). Mint műszaki igazgató, ő is átélt éjszakai rendőri kihallgatásokat. 1948 elején Bécsbe indu-ló vonatra szállt.
* * * * *
Bay Zoltán Washington mellett telepedett meg. Az Amerikai Szab-ványügyi Hivatal Atomfizikai Osztályának vezetőjeként gyökere-sen átformálta az emberiség méter-fogalmát.
Történeti véletlen volt, hogy a Francia Forradalom parlament-je egymástól függetlenül definiálta a távolság egységét, a métert, mint a sark és az egyenlítő távolságának tízmilliomod részét, meg
Történeti véletlen volt, hogy a Francia Forradalom parlament-je egymástól függetlenül definiálta a távolság egységét, a métert, mint a sark és az egyenlítő távolságának tízmilliomod részét, meg