AKIK TÚLÉLTÉK A HÁBORÚT

A háború alatt Bartoniek Géza igazgató úr minden háborúba vonult kollégistá-val igyekezett levélben tartani a kapcsolatot. Amúgy is szokása volt, hogy a fel- vett elsőévesektől levélben tájékozódott pályaelképzelésükről, szakmai terveik-ről, fokozottan odafigyelt hát a kiskatonák sorsára. Többen közülük ezért külö-nösen hálásak voltak és akár még a frontról is tábori levelezőlapokon adtak hírt a velük történtekről. Amíg a front mögött voltak, még képes levelezőlapokat is küldtek az érdekes, szép vidékről, mintha csak turistaúton lennének.

A Gozsdu Alapítvány ösztöndíját élvező Nes Tivadar (1891–?) például nem sokkal a háború kirobbanása előtt, 1914. májusban tette le szakvizsgáit, majd a frontról számos tábori postai lapon tudósította BG urat. Szerencsésen túlélte a háborút, utána Brassóban, a görögkeleti román líceumban kezdett tanítani.

Innen írta az igazgató úrnak 1921. december 29-én:¹

„Méltóságos Uram!

Mély tisztelettel kérem Méltóságodat, kegyeskedjék részemre egy iga-zolványt kiállítani arról, hogy 1914 júliusában részt vettem a néhai Báró Eötvös Lóránt (sic!) tudományos expedíciójában az általános mozgósítás napjáig, és hogy a gyűjtött tapasztalati adatokat szóbeli szerződésünk alapján a Br. Eötvös laboratóriumában kellett volna feldolgoznom az 1914-15 tanévben. Tudniillik háborús éveimet csak abban az esetben számítják itt fel, ha be tudom bizonyítani, hogy a mozgósítás pillanatában szerződtetve voltam vagy a közoktatás-ban, vagy valamely laboratóriumban. Bizonyára tetszik emlékezni eme tevékenységemre, melyet Cser Imrével együtt, Fekete úr vezetése alatt, közvetlen a háború kitörése előtt kifejtettem. Rám nézve életbe vágó dolog e bizonyítvány beszerzése, lévén szó öt évről…”

A levélben említett Fekete úr nyilván Fekete Jenő, Cser Imre (1890–?) pe-dig az a Nes Tivadarnál egy évvel idősebb kollégista, aki talán szobatársa, de

1 EJC MDL 14. doboz, 42. dosszié

mindenképpen munkatársa lehetett Eötvös gravitációs méréseinél. Ő is túlélte az első világháborút, 1941 és 1944 között igazgatóhelyettes volt Budapesten, a Berzsenyi Dániel gimnáziumban. További sorsa ismeretlen.

Bartoniek válasza 1922. január 22-én kelt:

„Ezennel hivatalból igazolom, hogy Nes Tivadar úr, ki Madarász községben, Bihar megyében 1891. évi március hó 26-án szüle-tett, főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen mint a Báró Eötvös József-Collegium növendéke az 1913/1914 tanévvel elvégezte. Egyúttal igazolom, hogy tekintettel elméleti és gyakorla-ti készültségére, valamint a physikai mérésekben való jártasságára, ajánlásom alapján a Báró Eötvös Loránd-féle expedícióba felvéte-tett. Mint annak tagja az 1914. évi nyár folyamán végzett geodi-namikai – gravitációs és földmágnességi – mérésekben részt vett.

A mérések eredményeit a budapesti tudományegyetem I. számú Physikai Intézetében az 1914/1915 tanév folyamán kellett volna feldolgoznia, miben az általános mozgósítás megakadályozta.”

A munkácsi születésű Vozáry János (1894–?) 1915-től küldözgette leveleit és lapjait BG úrnak. Túlélte a háborút, Munkácson újságíróként működött, 1943.

decemberben pedig még felszólalt a parlament költségvetési vitájában…

A kézdivásárhelyi születésű Szász Lajost (1896–?) 1914-ben, a mozgósítás után sikerült felvétetni a Collegiumba. Ő szerencsésen elkerülte a frontot: gaz-dászati tiszt lett a hátországban…

Volt, amikor a fronton állóháború alakult ki. Bármily groteszk, de néhol még unatkozhattak is a katonák – mindkét oldalon. Müller Béla (1897–?) Pozsony-ban érettségizett az evangélikus líceumPozsony-ban 1915-ben. Még ebben az évben fel-vették a Collegiumba, nemsokára bevonult katonának. 1917. decemberben ju-tott arra ideje, hogy figyelmességből névnapi üdvözletet küldjön BG úrnak. Ter-mészetrajz-földrajz szakos volt az 1913-ban felvett Dudich Endre (1895–1971), akinek pedig arra is volt ideje, hogy bogarakat gyűjtsön, s új bogárfajokat fedezzen fel a lövészárokban…

Újhelyi József (1889–1964) premontrei kanonok 1912 szeptemberben tett örök fogadalmat Csornán, s lett az Eötvös Collegium növendéke Budapes-ten. 1914 áprilisában alapvizsgázott, majd folytathatta tanulmányait – rá nem vonatkozott az általános mozgósítás. 1916-tól tanított matematikát és fizikát a keszthelyi premontrei gimnáziumban, ahol akkor Berkes Ottó (1871–1947) volt az igazgató, aki 1895-től kezdve maga is a Collegium növendéke volt. Kunc Adolf és Eötvös Loránd megállapodása továbbra is jól működött. Újhelyi József Szombathelyen is tanított, ahol Steiner Miklós volt az igazgató. …

133 8. Akik túlélték a háborút

Ugyancsak 1912-ben lett a Collegium tag-ja Kási Jenő (1894–1963), aki Makón szüle-tett, az ottani főgimnáziumban érettségizett, majd miután megszerezte tanári diplomáját, ott is kezdett tanítani. (Lehet, hogy József At-tilát is tanította…) Túlélte a háborút, minden utána következő megpróbáltatást, és hű ma-radt szülővárosához: a makói gimnáziumban tanított mindvégig. Makó pedig számon tart-ja, megbecsüli régi tanárait.² Eperjessy Kál-mán (1893–1978) történész, aki egy évvel Kási Jenő előtt lett Eötvös kollégista, az 1920-as években Kási Jenő kollegája volt ebben a gim- náziumban. Emlékiratában hiteles képet raj-zolt arról a tantestületről, amely ezekben az években József Attilát és Erdei Ferencet is ta-nította:

„Tanártársaim szeretettel és nagy segítőkészséggel fogadtak. Volt a tanári karban kívülem még három Eötvös kollégista: Magyar Jó-zsef, Márton György és Kási Jenő. Magyar József görög–latin szak-ja mellett több nyugati nyelvet beszélt. Így a legjobb kezekbe ke-rült az ő személyében az angol nyelv tanítása. Jó hasznát is vették később tanítványai angoltudásuknak. Márton György földrajzot és biológiát tanított. A harctérről fejlövéssel jött haza. Makói tanár-sága kezdetén már bölcsészdoktor volt. Kási Jenőt – mint makói református tanító fiát – mindenki ismerte. Mint matematika–fizi-ka szakos tanárnak jó neve volt a tankerületben. Ő volt az, akitől a helyi dolgokról bizalmas értesüléseket szerezhettem… Jól éreztem magam ebben a környezetben. Soha a legkisebb félreértés vagy súrlódás nem zavarta meg együttlétünket.”

A gimnázium tanári kara rendszeresen tartott téli népszerű tu-dományos előadásokat. A tanfelügyelőségen 1920–1923-ban Ke-lemen Ferenc volt az iskolán kívüli népművelés titkára, és nagy gonddal alakította ki az időszak programját. A kaszinóban és a katolikus körben tartott előadásokon a fölső osztályos tanulók is részt vehettek. 1923 telén pl. Gedeon Alajos igazgató a német irodalom magyar vonatkozásairól, dr. Magyar József az építészet

2 Forrás: Makó monográfiája. Makó története 1920–1944. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/

data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_6/011_oktatas.htm Kási Jenő (1894–1963)

remekeiről, Altmann Jakab Görgey Artúrról, Eperjessy Kálmán Árpád-kori emlékeinkről, Tettamanti Béla Herczeg Ferencről, Kelemen Ferenc Madách Imréről, Kási Jenő a Tesla-kísérletekről beszélt… Kási Jenő vezetésével alakult meg a 290.sz. Návay Lajos Cserkészcsapat 1924. október 17-én…