3.) A harmadik útvonal célállomása helyben, azaz a fővárosban volt. Ezt a lágert a fővárosban fogságba vetettek mintegy 6 %-a járta meg. A Budapest különböző helyein összegyűjtött embereknek a Hungária körút és a Kerepesi út sarkán lévő Ferenc József Lovassági Laktanyáig kellett csak gyalogolniuk. A magyarországi harcok menetéből adódóan az említett lágerek közül ez létesült a legkésőbb, valamikor március közepén, amikortól a fővárosban fogságba vetetteket már többnyire ide hozták. A korábban elhurcoltak egy része is nagy vargabetűt leírva szintén ebbe a lágerbe került. Ők többnyire a Budapest – Gödöllő – Cegléd – Budapest útvonalat járták meg és áprilisban érkeztek ide.
Közülük sokan még májusban is itt voltak. Ugyanakkor az is előfordult, hogy innen többeket március végén az egyik jászberényi lágerbe vitték. Innen kisebb részüket visszakísérték Budapestre, míg nagyobb részüket április elején vasúton továbbszállították.
községben az orosz katonai parancsnokság rendelete értelmében a 20-40 éves férfiakat összeszedték munkavégzés címén, majd őket először a jánosházai, majd az intapusztai fogolytáborba vitték.357
Harmadszor, az Ausztria szovjet megszállási zónájában fogságba esettekből kerültek ki a nyugat-dunántúli táborok foglyai, akik az itt őrzöttek közül a legtöbb foglyot tették ki, mintegy 80-120 000 főt. Őket – mint már korábban említettük – a Szovjetunió felé vezető úton kísérték ezekbe a lágerekbe, majd innen többnyire bevagonírozva szállították tovább őket.
Negyedszer, nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik az angolszász hatalmak fogságába estek, majd onnan szabadulva, hazafele jövet vetették őket a szovjet szervek hadifogságba. Volt, aki május 5-én került angol hadifogságba a győri 205. légvédelmi tüzér osztály kiképzetlen tagjaként. Innen elengedték, majd hazafele jövet az oroszok fogságba ejtették és az intapusztai fogolytáborba kísérték.358 Volt, aki hasonló úton került a peresztegi táborba, ahol 1945. május 27-től augusztus közepéig volt, és még sorolhatnánk a példákat.359
A táborcsoportba érkező hadifoglyok útvonala természetszerűleg nyugatról keletre tartott, valamint az északi táborokból dél felé, míg a déliekből észak felé a Sárvár–
Celldömölk térségében levő táborokba, amelyek a Székesfehérvár felé vivő vasútvonal mellett helyezkedtek el.
Az Északnyugat-Dunántúl – székesfehérvári táborcsoport legészakkeletibb tábora az ágfalvai volt. Az ide érkező foglyok – mivel a település a határ mentén fekszik – teljes mértékben az Alsó-Ausztriában elfogottakból került ki. Voltak, akiket az innen légvonalban 140 kilométerre levő Amstetten városából hajtottak idáig. A foglyokat innen rövid időn belül vagy továbbkísérték a sopronkőhidai lágerbe, vagy vasúton kelet felé elszállították őket. 360
A sopronkőhidai láger lett az Alsó-Ausztriában fogságba vetett hadifoglyok legnagyobb lágere. Ide vagy közvetlenül Ausztriából, vagy a már említett ágfalvai tábor közbeiktatásával érkeztek az emberek. 361 Rajtuk kívül még sokan vetődtek ebbe a lágerbe Felső-Ausztriából – többek között a 165 kilométerre levő Steyr városából –, Sopronból, sőt olyanok is, akik
357 HL KÜM HDF. O. 29.969./pol. – 1945.
358 HL KÜM HDF. O. 144.332./7. – 1945.
359 HL KÜM HDF. O. 144.275./7. – 1945.
360 VHBSZ 255. – 1992. Dr. Kovács Elemér vie. 3-4.
361 HL Magyar Néphadsereg (MN) Területi szervek (Tsz) 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása az 1945. szeptember 1-20. között nem tényleges viszonyba helyezett hadifoglyokról.; VHBSZ 255.
– 1992. Dr. Kovács Elemér vie. 3.
Ausztria brit zónájában estek hadifogságba, majd szabadon bocsátásuk után hazafele tartva jutottak szovjet fogságba.362
A soproni 18-as laktanyabeli hadifogolytábornak a lakói a sopronkőhidaihoz hasonlóan elsősorban az Alsó-Ausztriában lettek hadifoglyok. Másodsorban a Sopronban katonaként vagy civilként elfogottak időszakos lakhelye lett a soproni láger.363 De nem elhanyagolható azok száma sem, akik Felső-Ausztriából, sőt Bajorországból, mint például az innen 280 kilométerre levő pfarrkircheni amerikai fogolytáborból kerültek ide. 364 Voltak, akiket betegen a peresztegi fogolytáborból a soproni 18-as laktanya kórházába vittek, mint például Kiss Gyula református lelkészt.365 Sőt olyan esetről is árulkodnak a dokumentumok, hogy valakit 1945. január 23-án Budán (!) fogságba vetettek, majd a soproni fogolytáborból szabadult szeptember 9-én. 366
A sopronkőhidai és a soproni fogolytáborból a foglyokat továbbhajtották déli irányba a Sárvár mellett elhelyezkedő alsópatyi hadifogolytáborba. A foglyok egy részét azonban az alsópatyi tábor előtt valamelyik útbaeső fogolytáborba, a csepregibe vagy a sopronhorpácsiba kísérték, míg többségüket egyenest az alsópatyiba. 367 A Soprontól dél-délkeletre elhelyezkedő peresztegi fogolytáborba kevesebben jutottak a soproniból és a sopronkőhidaiból, mert ez a tábor már hamar megtelt a főként Alsó-Ausztria területén fogságba vetettekkel. 368 Sőt ide is kerültek angol hadifogságból szabadult személyek. 369
Az alsópatyi tábor lakóinak jelentős részét azonban közvetlenül Alsó-Ausztriából hajtották ide, kihagyva a magyarországi táborokat. 370 A táborlakók többsége – a Világ 1945.
augusztus 17-i számában közölt cikk szerint – Bécsújhelynél tette le a fegyvert. Azonban ez az információ leginkább azokra vonatkozott, akik augusztus közepén még a lágerben voltak, hiszen a táborlakók között sokan voltak, akik a stockeraui, a sanktpölteni, a zwetl-i vagy a steyr-i gyűjtőtábor után érkeztek ide.371
362 HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása …; HL KÜM HDF. O.
144.261/7. – 1945.
363 HL KÜM HDF. O. 144.287./7. – 1945., HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása …
364 HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása …
365 HL KÜM HDF. O. 145.419./7. – 1945.
366 HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása …
367 A szerző interjúja Kovács Zsigmond, volt katonai hadifogollyal. A felvétel a szerző birtokában., HL KÜM HDF. O. 144.496/7. – 1945., VHBSZ 255. – 1992. Dr. Kovács Elemér vie. 4.
368 HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása …
369 HL KÜM HDF. O. 144.275./7. – 1945.
370 A magyar kormány 1945. december 17-i szóbeli jegyzéke a SZEB-hez Mázló Ferenc és két hadifogoly társa kiszabadítása érdekében. MOL XIX-J-1-k KÜM vegyes iratok 73.dob. 7/a tétel 137.507/7. – 1945.
371 Világ, 1945. augusztus 17. 4., HL KÜM HDF. O. 145.744/7. – 1945., HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112.
honvéd bevonulási központ kimutatása …, MOL XIX-J-1-k KÜM vegyes iratok 73.dob. 7/a tétel 137.507/7. – 1945.
Alsópaty után a foglyokat már többnyire vasúton szállították tovább kelet felé. Egyes szerelvények végcélja valamelyik romániai átmeneti-, elosztótábor volt, ahova Budapest – Szeged érintésével jutottak el.372 Míg más hadifogoly-szerelvények útját megszakították, s a foglyokat a hajmáskéri vagy a székesfehérvári fogolytáborba hajtották. Volt, akit a hajmáskéri fogolytábor előtt a Jánosháza melletti martonfapusztai lágerbe kísértek és csak ott vagonírozták be. 373 A hajmáskéri táborba érkezettek közül egyeseket csak szeptember végén szállítottak tovább kelet felé. 374
A Nyugat-Dunántúl déli részéről a foglyokat szintén a Hajmáskér – Székesfehérvár felé vezető vasútvonal felé, pontosabban a Celldömölk és Jánosháza környékén levő gyűjtőtáborokba hajtották.
A térség legdélebbi gyűjtőtábora a Zalaegerszeg melletti, ságodi volt. Nemcsak a Zalaegerszegen vagy a Zala megyében elfogottakat, hanem a Vas megyében, Muravidéken és a Muraközben fogságba ejtetteket is ide gyűjtötték, vagyis 60-70 kilométeres légvonalbeli távolságból is ebbe a táborba kísérték a foglyokat. Többségük még április első felében került fogságba.375
Rövidebb-hosszabb ságodi tartózkodás után a rabokat a Jánosháza melletti Kemenespálfa-Martonfapuszta-i ikertáborba kísérték.376 A Ságodon keresztül érkezők mellett a Kemenespálfa-Martonfapuszta-i ikertáborba a legtöbben az Ausztriából idekerültek voltak.
Sokan közülük az európai háború befejeződése után ejtettek fogságba Stájerországban, majd Grazon, Szentgotthárdon keresztül egészen a jánosházai fogolytáborig hajtottak gyalogmenetben. 377 Közéjük tartozott a Kovács András alezredes parancsnoksága alá tartozó 225. önálló zászlóalj is, amelynek katonái a több mint 200 km-es, hegyi terepen megtett gyalogút után elcsigázottan érkeztek a jánosháza melletti majorságból kialakított lágerbe. 378 Hasonló módon került ebbe a lágerbe a pápai ejtőernyős ezred II. zászlóalja is. Az alakulat Graztól északra, a Mura mentén került 1945. május 13-án szovjet fogságba. Innen katonai kíséret mellett Magyarország irányába útnak indították őket. Május 21-én érkeztek Graz külvárosához, ahol egy „formális” vagyis ún. családi táborba kerültek, ahol már elvették
372 HL KÜM HDF. O. 144.496/7. – 1945.
373 HL KÜM HDF. O. 145.744/7. – 1945.; VHBSZ 199. – 1992. Bágyoni Lajos vie. 1-3.
374 A magyar kormány 1945. december 17-i szóbeli jegyzéke a SZEB-hez Mázló Ferenc és két hadifogoly társa kiszabadítása érdekében. MOL XIX-J-1-k KÜM vegyes iratok 73.dob. 7/a tétel 137.507/7. – 1945.
375 HL KÜM HDF. O. 120.364./7. – 1945.; VHBSZ 395. – 1993. Barabás Elek vie. 3-4.; VHBSZ 414. – 1993.
Sramó József vie. 2-3.; HL HM 32.417./eln. – 1945.; VHBSZ 14.–1992. Tóth Ervin vie. 2-3.; VHBSZ 254. – 1992. Bácskuti László vie. 1.
376 VHBSZ 414. – 1993. Sramó József vie. 2-3., HL HM 32.417./eln. – 1945., VHBSZ 14.–1992. Tóth Ervin vie. 2-3.
377 HL KÜM HDF. O. 144.381./7. – 1945.; HL Tgy. 3230. Somfay Ferenc: i. m. 1.
378 Szabó Mihály: A Krímben voltam hadifogoly. Mezőhegyes 1990. szeptemberi szám 6.
tőlük a még náluk lévő járműveket; kocsikat, szekereket. Egy hét elteltével, immár szigorúbb őrizet alatt és gyalogmenetben tovább kísérték őket a jánosházai fogolytáborba, ahova június első napjaiban érkeztek meg. 379 Sőt még a brit megszállási zónába tartozó Karintiából, pontosabban Klagenfurtból is kerültek ide foglyok.380
A Jánosháza melletti táborba azonban nemcsak az Ausztria vagy a Nyugat-Dunántúlon elfogott katonák kerültek tömegesen, hanem – mint általában a többi magyarországi gyűjtőtábor esetében – a vármegye, jelen esetben Vas vármegye településeiről összeszedett polgári lakosok is.381 A foglyok többségét innen már vasúton szállították tovább valamelyik romániai lágerbe, többnyire Foksányba vagy Tecuciba.382 Kisebb részüket továbbhajtották a Celldömölk melletti intapusztai vagy a mesteri táborba.
A fenti csoportokon (Vas és Zala vármegye, Stájerország, Karintia) kívül többen idekerülésük előtt Ausztria területéről Szombathely irányából érkezve, Magyarországon először a sorokpolányi gyűjtőtábort járták meg, s csak ezután kísérték őket az intapusztai lágerbe.383 Ebbe a lágerbe szállították május 24-én a Magyar Vöröskereszt zalaszentgróti tüdőbeteg szanatóriumának betegeinek és megmaradt egészségügyi személyzetének egy részét, másik részét a celldömölki kórházba szállították. A jobb állapotú betegek és a személyzet a fogolytáborba, míg a súlyosabb betegek a kórházba kerültek. Mindez annak ellenére történt, hogy a szanatórium igazgató főorvosa a főispánnal, valamint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság zalaegerszegi vezetőjével és Zala vármegye katonai parancsnokával, valamint a zalaegerszegi rendőrkapitányság politikai osztályának a vezetőjével és annak helyettesével történt tárgyaláson abban állapodtak meg, hogy csak a könnyebb betegek felülvizsgálatára kerül sor és csak a már kielégítő egészségi állapotban lévőknek az elszállítása történik meg.384
Innen a beteg foglyok egy részét, akikről már teljesen lemondtak, a Celldömölki Közkórházba vitték, ahol 75 férőhelyes intézetben 1945. július elején 5-600 beteg, közöttük 400-nál több hadifogoly volt.385
Az intapusztai és a mesteri táborok lakói közül az egészségesebbeket hosszabb-rövidebb itt tartózkodás után Celldömölkre, a vasútállomásra kísérték vagy tehergépkocsival odaszállították őket, ahonnan már vasúton szállították tovább őket Románia felé.
379 VHBSZ 356. – 1992. Nováki Tivadar vie. 1.
380 HL MN Tsz 20. doboz, Kispesti 112. honvéd bevonulási központ kimutatása …
381 HL KÜM HDF. O. 27.338./pol. – 1945.
382 HL KÜM HDF. O. 27.338./pol. – 1945., HL KÜM HDF. O. 144.381./7. – 1945., VHBSZ 14.–1992. Tóth Ervin vie. 4. , VHBSZ 414. – 1993. Sramó József vie. 3., VHBSZ 356. – 1992. Nováki Tivadar vie. 1.
383 HL KÜM HDF. O. 145.574/7. – 1945.
384 Zala Megyei Levéltár (ZML) IV. 401. Zala megye főispánjának iratai 324/1945.
385 VML IV. 417./b Celldömölki járás közigazgatási iratai 979/1945.
Többségüket egyenest Romániába, többnyire a Foksányiban lévő 176. sz. átmeneti-elosztó lágerbe.386 Másrészük útját megszakítva, előbb a hajmáskéri vagy a székesfehérvári fogolytáborokba vitték.387 Így került például a székesfehérvári lágerbe a képviselőházi őrség is, amelynek tagjait 1944. november 12-én parancsban Sopronba rendeltek, ahol később önként megadták magukat. 1945 augusztus elején közülük 20-an még a székesfehérvári táborban voltak.388
Voltak, akikkel gyalogmenetben tétették meg az utat Székesfehérvárig a ságodi, az intapusztai vagy a mesteri fogolytáborból. Barabás Eleket április első napjaiban ejtették fogságba szovjet járőrök Zalalövőn és kb. 5-600-ad magával kísérték a ságodi gyűjtőtáborba.
Négy nap múlva indították el az első csoportokat Székesfehérvár felé, ahova négy napi gyalogmenet után jutottak el.389 Ehhez hasonlóan járt Hegedűs János is levente társaival és több ezer fogollyal együtt. Őket őt napon keresztül meneteltették Ságodról Székesfehérvárig a Szent György kórházban felállított táborba, ahova április 5-én érkeztek.390 Többen voltak olyanok is, akik katonaszökevényként hazafele jövet estek fogságba Észak-Dunántúlon, majd a székesfehérvári fogolytáborig, onnan pedig a hajmáskéri lágerig meneteltették.391 Király Béla vezérkari századost is többed magával Kőszegről, Győr érintésével gyalogmenetben kísérték a székesfehérvári hadifogolytáborba.392