• Nem Talált Eredményt

élet és halál a magyarországi hadifogoly-gyűjtőtáborokban A táborok belső rendje

In document BOGNÁR ZALÁN (Pldal 121-126)

A táborok működési ideje

V. élet és halál a magyarországi hadifogoly-gyűjtőtáborokban A táborok belső rendje

A hadifogolytáborokban – akárcsak a Gulag-lágerekben – a táborparancsnokság a foglyokból alakított ki egy belső lágerparancsnokságot a könnyebb rendfenntartás végett. A belső, fogoly-táborparancsnok többnyire német volt, vagy magyar, de előfordult más nemzetiségű is. Az ő feladatuk volt a tábor belső rendjének a kialakítása és fenntartása a melléjük beosztott belső őrök, az un. policájok segítségével. A belső táborparancsnokok felelős posztjuk ellátásáért külön, kiemelt bánásmódban, ellátásban részesültek. Az alsópatyi láger belső parancsnokának, Mázló Ferenc alezredesnek például azt is megengedték, hogy odautazó feleségével egy fél napot együtt tölthetett.542 Sőt olyanról is tudunk, hogy a székesfehérvári hadifogolytábor belső parancsnokságát ellátó magyar századosa oly mértékben élvezte a szovjet táborparancsnokság bizalmát, hogy a városban szabadon járhatott, sőt sokszor kimaradási engedélyt is kapott.543 A szegedi repülőtéri fogolytáborban

„már magyar altiszt is lehetett táborparancsnok.” – emeli ki visszaemlékezésében a több gyűjtőtábort megjárt egyik volt civil fogoly. 544

A belső táborparancsnok mellé kiválasztott policájokat – a könnyebb kommunikáció miatt – többnyire szláv, elsősorban ruszin, másodsorban szlovák származású foglyokból válogatták ki, akik a – sok esetben félreértéseket, problémákat, időnként tragédiákat okozó – tolmácsolások mellett a tábor belső rendjének a biztosításával voltak megbízva. A kiskunfélegyházi tanítóképzőből kialakított gyűjtőtáborban szláv nemzetiségű foglyok hiányában román nemzetiségű „botos őröket” alkalmazott a táborparancsnokság, akik hasonló „buzgalommal” látták el feladatukat, mint szláv kollégáik.545 A korabeli dokumentumokban és a visszaemlékezésekben is sűrűn találkozik a kutató a ruszin tolmácsok, illetve policájok rosszindulatával, kegyetlenkedéseivel. A pécsi főispáni

542 B. Kis György, kaposvári prépost és esperes plébános bizalmas levele Vörös János honvédelmi

miniszterhez. HL HM 33.010/1945.eln. Az alezredest a nyilasok hurcolták Ausztria területére, ahol sikerült megszöknie, majd St. Pöltenben jelentkezett a szovjet hatóságoknál. A nyilasok mint megbízhatatlant hurcolták el, mivel ő is azon parlamenterek közé tartozott, akiket a 4. Ukrán Front átküldött az 1. magyar hadsereghez 1944. október közepén, Magyarország kiugrási kísérletének idején. Itt hadifogolynak nyilvánították és innen kísérték Alsópatyra, majd a hajmáskéri táborba, ahonnan szeptember 25-28. között keletre szállították. A magyar kormány 1945. december 17-i szóbeli jegyzéke a SZEB-hez Mázló Ferenc és két hadifogoly társa kiszabadítása érdekében. MOL XIX-J-1-k KÜM vegyes iratok 73.dob. 7/a tétel 137.507/7. – 1945.

543 HL HM 33.428/eln. – 1945.

544 VHBSZ 374. – 1992. Michalik Kázmér vie. 5.

545 Interjú Cseh József egykori hadifogollyal, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének egykori elnökével. A hangfelvétel a szerző birtokában., valamint Cseh József: Soha többé háborút! In: Emlékek, sorsok a II.

világháború harcaiból és a hadifogságból. (Szerk.: Antalfy István) Kecskemét, 2005. 44.

hivatalban 1945. február 13-án készült egyik jegyzőkönyvben például a következőket olvashatjuk: „Már az első éjszaka előfordult, hogy a foglyok között levő különféle katonákat, németeket, magyarokat a [bajai – B.Z.] fogolytáborban működő ruszin tolmácsok, akik maguk is foglyok voltak, az udvaron sorakoztatták és közben mindenféle módon kegyetlenkedtek velük. Pl.: kértek az egyik helyről 20 embert és mivel azok nem jelentek meg kellő gyorsasággal, az egész katonaságot az udvarra hajtották és ennek során botokkal, derékszíjakkal verték őket, [...] a foglyoktól mindent elvettek, ami nekik megtetszett, pénz, ékszert, ruhát, cipőt, órát, stb. Megjegyzem itt, hogy ezeket a kegyetlenségeket kizárólag a ruszin tolmácsok követték el, sem az orosz katonák, sem pedig a tisztek ilyeneket nem csináltak, sőt a részükről mindig finomságot és tapintatot éreztünk.”546 Baranyi Károly hadigondozó tiszt – aki szintén megjárta a bajai hadifogoly-gyűjtőtábort – 1945. augusztus 27-i jelentésében az előbbieken túl azt is leírta, hogy a tolmácsok ellenszenvének köszönhetően „a tisztikar fasiszta érzelműnek van beállítva és így az orosz tisztek részéről közeledés nem tapasztalható.” 547 A gödöllői gyűjtőtáborban tapasztaltakról szintén egy korabeli jelentésben dr. Pagony Tibor tartalékos hadnagy548 ekképpen írt: „A ruszinok ütötték-verték a szerencsétlen kiéhezett foglyokat és az egészségügyi ellátás is siralmas volt."549 A miskolci táborban is hasonló volt a helyzet: „Fogolytartóink nagyszerű szimattal kiválogatták közülünk a szlovák-ruszin nemzetiségű volt magyar katonákat, akiket botokkal felszereltek. Ez a jó néhány vérszemet kapott, később vadállattá fajult, rettegésben tartotta a magyar hadifoglyokat. Bottal tartottak ébresztőt, bottal hajtották az embereket ebédért és lépten-nyomon zavartak bent bennünket, hogy egy percnyi nyugalmunk se legyen. A szabadulásért mi mindent megadtunk volna, hiszen pokol volt az életünk.”550 A háborús és a fogságbeli viszonyok miatt elgyötört foglyokra olyan mély benyomást tettek ezek a belső lágerőrök, hogy csak kevés visszaemlékezésből maradtak ki. A ceglédi páncélos laktanyabeli táborban „szigorú bánásmód és rossz körülmények uralkodtak. A tábor rendfenntartói szláv anyanyelvű foglyok voltak és egyben a tolmácsok is. Ők botoztak, ha valaki mert szólni a bánásmód miatt.” 551 A martonfapusztai gyűjtőtáborban a belső táborőrséget ellátó ruszinok,

546 HL KÜM HDF. O. 25.168/pol. – 1945.; Baranyi Károly hadigondozó tiszt 1945. augusztus 27-i jelentésében ugyanezeket írta le a bajai hadifogolytábor ruszin tolmácsairól. HL HM 38.001/eln. – 1945.

547 HL HM 38.001/eln. – 1945.

548 1945. január 19-én munkahelyéről, az Egyesült Izzólámpagyár Rt-ből vitték el harmad magával igazolás címén, mivel tartalékos hadnagy volt. (Tehát nyilván feljelentették őt és társait a szovjet parancsnokságnál.) Majd az újpesti NKVD parancsnokságra vitték és többször is kihallgatták, amit jegyzőkönyvbe is vettek.

Másnap egy Gödöllőre menő fogolycsoporthoz csapták, így került az ottani gyűjtőtáborba.

549 HL HM 36.445/eln. – 1945.

550 VHBSZ 113. –1992. Takács Péter vie. 21-24.

551 VHBSZ 402. – 1993. Kiss János vie. 3-4.; Szintén a ceglédi táborról Balog József így ír: „A táborba érve az első órában láttam, hogy nagyon embertelen körülmények közé kerültünk. Ütötték, verték a foglyokat a tolmácsok. Megkezdődött fogságunk legembertelenebb időszaka.” VHBSZ 325. – 1992. Balog József vie.

15-akárcsak a többi táborban, itt is hasonlóan viselkedtek. „Szigorú és kegyetlen őrök voltak, kutya- korbáccsal jártak a tábor területén” – mondják a szemtanúk.552 A szegedi repülőtéri fogolytáborban 1945 júliusában, a láger felszámolása előtt néhány hónappal – a foglyok nagy örömére – „megszüntették a korbácsos davajokat”. 553

A policájokon kívül még konyhásokat, a borbélyokat, valamint ahol voltak fertőtlenítő kazánok, ott a fertőtlenítősöket, az egészségügyi munkásokat emelték ki. Nekik a megbízatásuk folytán kedvezőbb életkörülményeik voltak a táborokban; külön kényelmesebben kialakított szállás és bővebb élelmezés. A Csillagbörtönbe érkezett orosz katonai fertőtlenítő autó személyzetéről a következőképpen ír Korchmáros István, a láger egykori lakója: „Csak a sofőr orosz. A lépcsőn álló fedélnyitogató [aki a ruhákat tette a forró légtérbe – B. Z.] és az autó végén nyíló tűztérbe hosszú hasábfákat tömködő fűtő is hadifogoly. Tiszták, és láthatóan jó húsban vannak. Három adag ételt is kaphatnak a konyhán, hogy legyen erejük az egész napos nehéz munkához.”554 A repülőtérre átköltözött szegedi fogolytáborban azok a foglyok, akik a tábor területén valamilyen külön szolgálatot teljesítettek – mint a konyhán, fürdőben, gyengélkedőben stb. – az élelmezésen felül „öt cigarettányi dohányadagot kaptak naponta.” 555

A fogolytáborokban kialakult hierarchiáról a következőképpen ír Fehér Béla: „Itt elsőként éreztük a hadifoglyok közötti társadalmi rétegződést. Első helyen az oroszul is beszélő ruszinok, majd szlovákok voltak. Őket követték a románok. Az előbbiek nem csak a tolmács szerepét töltötték be, hanem ők voltak az oroszok részéről megbízott táborvezetők is. Külön, fűtött, ágyakkal berendezett szobában laktak, kiemelt étkezésben részesültek, remek öltözeteket gyűjtöttek össze maguknak. […] Nekünk még priccs sem volt, a szobák szabad földjén feküdtünk.” 556

A tolmácsoknak a foglyokkal szembeni rosszindulatára és a saját kényelmüknek a mások szenvedései árán való megtartására az egyik szomorú példa Csohány Endrének az esete is. Csohány Endre, mint a Görgey Egyetemi Zászlóalj nevű fedőalakulat parancsnoka fegyveresen vett részt az antifasiszta ellenállásban, szoros kapcsolatban Mikó Zoltánnal és Major Tamással. Tevékenységéért a szovjet 26. hírszerző zászlóalj parancsnok-helyettesétől írásbeli elismerést kapott. Majd a debreceni Pavilon laktanyabeli fogolytáborba került néhány tiszt társával, ahol felajánlották neki az ott létrehozandó hadosztály 3. ezredének

16.

552 Majthényi László: Lágervilág a Kemenesalján. Vas Népe 1996.május 25.

553 VHBSZ 374. – 1992. Michalik Kázmér vie. 6.

554 HL Tgy. 3729. Korchmáros István: A birodalom markában 1944-1948. 17.fejezet 2.

555 VHBSZ 374. – 1992. Michalik Kázmér vie. 5.

556 VHBSZ 134. – 1992. Fehér Béla vie.

parancsnok-helyettesi posztját. Azonban ő nem akarta cserbenhagyni egykori alárendeltjeit és azt kérte, hogy a jászberényi fogolytáborban levő legénységét is osszák be a megalakítandó ezredébe. Bajtársiassága 3 év hadifogságába került. A továbbiakat hadd mondja el ő maga: „Védelmezőnk [egy orosz tiszt – B. Z.] Jászberényben volt. A szobájából kilakoltatott főtolmács ezt kihasználva, egy ismeretlen tiszttel a szobánkba jött, ránk mutatva magyarázott valamit, amire az ismeretlen tiszt mérgesen csomagolásra szólított fel bennünket és a vasútállomásra vitt. Ott legnagyobb megrökönyödésünkre egy induló fogolyszállítmány egyik vagonjába parancsolt be. Ezzel megpecsételődött a sorsunk, de a fiaim [egykori beosztott katonái – B. Z.] sorsa is. Betegen érkeztem Foksanyiba.”557

Egyedül a rigyáci hadifogoly-gyűjtőtábor tolmácsairól található jó vélemény:

„Bánásmód úgy az orosz tisztek, mint a tolmácsok részéről jóindulatú.”558

A raboknak – a könnyebb létszámellenőrzés és az étkeztetés megkönnyítése miatt – 10 főként rajokba, 100 főként századokba, sőt zászlóaljakba és ezredekbe kellett összeállniuk és választaniuk maguk közül parancsnokokat, akiknek nevét felírták. A raj, század, zászlóalj és ezred parancsnokokat a foglyok maguk közül választották, de a láger belső, fogolyparancsnokát a szovjet táborparancsnok jelölte ki. A gyűjtőtáborokban ennek alapján jöttek létre például vasutas, postás, munkás, iparos, mérnök, BSZKRT-os, fiatalkorúakat és betegeket tömörítő századok, sőt ezredek.559 Hrdlicska István így emlékszik erre: „Másnap századokba osztottak minket. Szerencsémre egy idős hadifogolytársam figyelmeztetett, hogy létezik egy ún. fiatalkorúak százada. Így oda menve be is soroltak engem.” 560 Gödöllőn a foglyokra bízták az alakulatokba történő szerveződést: „Elkezdődött az összeszerveződés, mi pl. a vasúti ezredet szerveztük meg. Egységesen katonának jelentkeztünk. De szerveződtek a többi különféle foglalkozási ágak szerint az ezredek. „A hadifogolytáborban az ezredek-századok élén magyar katonatisztek, altisztek voltak. Mivel a szovjet tisztek is emberségesek voltak, a magyar tisztek, altisztek is emberségesek voltak.” 561 Másutt azonban már a belső táborparancsnokság alakított ki az újonnan érkezőkből százas csoportokat, amelyek élére a parancsnokot szintén ők jelölték ki. Neki adtak egy 10-szer 15 cm-es furnér lapot, amire a század száma volt felírva. Erre adták a századnak a kenyeret és a levest. A „parancsnok”

felelt azért, hogy csak az ő embereinek adjon az ételből. 562 Ezek alapján olvashatóak a

557 HL Pgy M/237. Dr. Csohány Endre 1965-ben írt visszaemlékezése ellenállási tevékenységére 9-10.

558 HL HM 38.001/eln. – 1945.

559 HL KÜM 27.132./pol. – 1945.; HL KÜM HDF. O. 126.811/7. – 1945.; HL KÜM HDF. O. 27.111./pol. – 1945.; VHBSZ 331. – 1992. Hrdlicska István vie. 2.,

560 VHBSZ 331. – 1992. Hrdlicska István vie. 1-2.

561 VHBSZ 325. – 1992. Balog József vie. 5.

562 VHBSZ 395. – 1993. Barabás Elek vie. 3.

különböző minisztériumokba érkező kérelmekben ilyenek például „5/3. számú beteg munkás század”563, „Sopron-kőhidai „A” tábor 203. század”564, „fogolytábor-kórház I. zászlóalj. II.

szakasz. 10. raj”.565

A lágerek „kórház” részlegeiben, illetve a hadifogoly-kórházakban szobaparancsnokokat jelöltek ki. 566

563 HL KÜM HDF. O. 120.310./pol. – 1945.

564 HL HM 32.813/eln. – 1945.

565 HL KÜM 27.490./pol. – 1945.

566 VHBSZ 325. – 1992. Balog József vie. 8.

In document BOGNÁR ZALÁN (Pldal 121-126)