Fontosnak tartottuk, hogy felfigyeljünk a szülők elvárásaira a kétnyelvű óvodai neveléssel szemben. Ezért azokat a szülőket, akik gyermeküket a 2001/02 tanévben kétnyelvű csoportba írat-ták, megkérdeztük, hogy milyen szándékból tették ezt, mit java-solnak és mit várnak el ettől a nevelési és oktatási eljárástól. A kérdőívben feltüntetett kérdésekre 97 anya, 12 esetben mindkét szülő, 37 apa, 1 nagyanya és 18 nem azonosított családtag vá-laszolt.
1. táblázat A szülők motiváltsága – %
Gyermekemet azért írattam kétnyelvű csoportba, hogy ...
1. fejlessze a magyar és a szerb
nyel-vet a szerb és a magyar nyelnyel-vet 50 48 43 60 57 31 2. elsajátítsa a szerbet mint
környezetnyelvet 15 8 11 13 13 31
3. elsajátítsa a magyart mint
környezetnyelvet 18 20 14 21 13 15
4. elsajátítsa a szerb környezetnyelv
alapjait 12 12 18 10 13 12
5. elsajátítsa a magyar
környezetnyelv alapjait 20 32 18 17 30 8
6. később könnyebben
megtanulhas-son egy másik nyelvet is 28 32 29 17 43 35
7. egy másik nép kultúráját és
hagyományát is megismerje 18 20 18 16 39 4
8. más nemzetiségű gyermekekkel
barátkozzon 35 28 29 33 61 31
9. szerb ajkú gyermekekkel szerbül
beszéljen 11 12 11 6 13 19
10. magyar ajkú gyermekekkel
magyarul beszéljen 13 20 7 13 22 8
11. mert családunk kétnyelvű 16 28 7 21 13 4 12. mert a szerb csoportban nem volt
több hely 3 8 0 5 0 0
13. mert a magyar csoportban nem
volt több hely 0 0 0 0 0 0
14. mert a magyar csoportban nem
volna alkalma megtanulni szerbül 5 4 4 5 13 0
15. a kétnyelvű csoportban
alkalmazandó új módszer miatt 28 40 11 24 43 31
2. táblázat A szülők javaslatai–%
A két nyelven zajló aktivitásokat il-letően azt javaslom, hogy ...
Össz.
1. a gyermekekkel sokat
beszél-gessenek mindkét nyelven 65 56 75 67 65 58
2. a gyermekekkel sokat
beszélgessenek szerbül 2 8 7 0 0 0
3. a gyermekekkel sokat
beszél-gessenek magyarul 2 0 4 3 0 0
4. a gyermekek a más ajkú paj-tásaikkal játszadozva, dalolva és barátkozva kezdjék elsajátí-tani a másik nyelvet
64 60 39 60 83 88
5. a gyermekek sokat
énekelje-nek mindkét nyelven 37 48 32 32 61 23
6. a gyermekek sokat
énekelje-nek szerbül 1 4 4 0 0 0
7. a gyermekek sokat
énekelje-nek magyarul 0,6 0 4 0 0 0
8. a gyermekek játék közben
mindkét nyelvet használják 46 64 36 49 0 12
9. a gyermekek játék közben a
szerb nyelvet használják 0,6 4 0 0 0 0
10. hogy a gyermekek a játékban
a magyar nyelvet használják 0,6 0 0 2 0 0
11. a gyermekek tanulják a másik
nyelv szavait 19 16 14 22 0 8
12. a gyermekek két nyelven
ta-nuljanak verseket és meséket 47 52 50 51 57 19 13. hogy a gyermekek sok szerb
verset és mesét tanuljanak 0.6 4 0 0 0 0
14. a gyermekek sok magyar
ver-set és mesét tanuljanak 0.6 0 0 2 0 0
15. a gyermekek mindkét nyelven
tanuljanak szavalni 38 48 43 38 61 4
16. a gyermekek tanuljanak sokat
szerbül szavalni 0.6 0 0 0 0 4
17. a gyermekek tanuljanak
sokat magyarul szavalni 0 0 0 0 0 0
3. táblázat A szülők elvárásai – %
Ha tekintetbe azokat vesszük a feleleteket, amelyekre a szü-lők 50%-a és annál több felelt pozitívan, akkor a következőket mondhatjuk:
!A szülők azért íratták be gyermeküket kétnyelvű csoportba, hogy a magyar és a szerb nyelvet egyaránt fejlessze és művelje (50%).
!A kétnyelvű aktivitásokat illetően azt javasolták a szülők, hogy a gyermekek sokat beszélgessenek mindkét nyelven (65%), és hogy más ajkú pajtásaikkal játszadozva, énekelve és barátkozva kezdjék elsajátítani a másik nyelvet (64%).
!A kétnyelvű csoportban való neveléstől a szülők elvárják, hogy gyermekük mindkét nyelv ismeretében jártas legyen (60%), és hogy alkalomadtán a nem anyanyelvet is használni tudja (52%).
Az általunk felkínált válaszokra a szülők többségének reagálá-sa sokban megegyezik a kétnyelvű gyermekcsoportok céljával és feladatával. Kérdés azonban, hogy milyen mértékben valósítható
A kétnyelvű csoportban való neveléstől elvárom, hogy... ,
Össz.
1. gyermekem képes legyen
kom-munikálni szerb nyelven is 19 12 25 17 17 27
2. gyermekem képes legyen
kom-munikálni magyar nyelven is 17 16 4 24 17 15
3. gyermekem haladjon a szerb
nyelv elsajátításában 11 16 14 13 9 0
4. gyermekem haladjon a magyar
nyelv elsajátításában 8 4 14 5 13 8
5. gyermekem haladjon mindkét
nyelv elsajátításában 60 56 39 65 70 65
6. gyermekem a másik nyelvet
al-kalomadtán szívesen használja 52 56 43 49 74 42 7. érdeklődni kezdjen a szerb
gyermekirodalom iránt is 9 8 18 5 13 4
8. érdeklődni kezdjen a magyar
gyermekirodalom iránt is 5 12 4 8 0 0
ez meg a jelenlegi körülmények közt, a rendelkezésre álló óvó-nőkkel és a felsőoktatási káderképzési programmal. A választ a már folyamatban levő, alkalmazott nyelvészeti kutatások ered-ményeitől reméljük. Jelenleg a gyakorlatban megvalósítható megoldásokat javasoljuk és alkalmazzuk.
IRODALOM
Bálizs J. (megjelenőben) Szocializálódás a kétnyelvű óvodában. V. Pszichol-ingvisztikai Nyári Egyetem,2002. május 26–30.
Bálizs J., Mikes M. (2000) Közvélemény-kutatás a magyar nyelvről és haszná-latáról Tanulmányok (Különszám): 11. Élőnyelvi Konferencia. Az Újvidéki Egye-tem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszéke, Újvidék, 215–222. o.
Bálizs J., Mikes M. (2001) Nyelvhasználat a családban. Alkalmazott Nyelvtudo-mány,1.évf. 2 sz.,Veszprém, 11–21. old.
Cummins, J.: Language Learning and Bilingualism. Sophia University, Tokyo, 1991.
Mikeš, M.:Čuvari jezika (Priručnik za rad sa predškolskom decom na jezicima nacionalnih manjina). Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. Beograd, 1996.
Mikeš, M.: Dete u svetu dvojezičnih čarolija.LDIJ, Veternik, 2000.
Mikes, M.: Sociolinguistic backgrounds of children in bilingual settings. Interna-tional Journal of the Sociology of Language, 2001, No. 15.
Mikes M.: (megjelenőben) A környezetnyelv és az idegen nyelv fejlesztése az óvodában.XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Pécs, 2001. ápri-lis 17–19.
Mikes M., Juhász É., Bálizs J.: Süss fel, nap. (Óvónői kézikönyv). Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, Beograd, 1997.
Szépe Gy., Zimmermann C.: Nyelv, politika és keret a kisebbségi nyelvhaszná-lat kérdésköréhez. In: Kassai Ilona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasz-nálat.1995
„Arra, hogy mi az értelme annak, hogy egy nép saját nyelvét beszéli, és mi az értelme annak, hogy mi magyarul beszélünk, éppoly kevéssé lehet ésszerűen válaszolni, mint arra, hogy mi az értelme annak, hogy egyáltalán élünk. Itt valami titok kezdődik.”
Kosztolányi Dezső
A kisebbség megmaradására nézve a saját intézményhálózat megléte döntő tényező. Az intézményhálózat legfontosabb ele-mei: a vallás (egyház), a teljes anyanyelvű oktatás (óvodától az egyetemig), a népi hagyományok megtartó ereje, a család mint tár-sadalmi szerveződés sejtje. E tényezőktől függ egy kisebbségi közösség nyelvének megtartása. Teljes értékű emberré csak az válhat, aki műveltségét és nemzete kultúráját anyanyelvén sajá-títja el. Ennek pedig része az iskoláskor előtti nevelés, az óvoda.
A mai vajdasági magyar óvodák helyzetének kérdése nagyon összetett. Az anyanyelven történő tanulást, az anyanyelvű okta-tást megmaradásunk kulcsának tekintjük, de valójában nem min-denki gondolkodik így. A családok sok esetben, úgymond a gyer-mek jövője érdekében, az államnyelvet helyezik előtérbe, s hiába adottak a feltételek a magyar nyelvű oktatásra az óvodától a kö-zépiskoláig, a szülő nem veszi igénybe. Ez olyan szociálpolitikai kérdés, amelyről a múlt és a jelen társadalmi struktúrájának elemzése nélkül ítéletet hozni nehéz. Mégis megpróbálom tárgyi-lagos felméréssel bemutatni a vajdasági magyar óvodahálózat jelenkori intézményeit. A kutatást a 2001/02-es iskolaévben végez-tem, s bár sok esetben falba ütközvégez-tem, kerülővel, művelődésben dolgozó személyek segítségével tudomást szerezhettem, ha többről nem is, a magyar gyermekek létszámáról igen.
A kutatást a Márton Áron Szakkollégium megbízásából, ku-tatási program keretében végeztem. Célja, hogy a Vajdaságban létező magyar óvodák felkerüljenek a világhálóra, s mindenki számára képet adjon óvodahálózatunk múltbéli és jelenkori helyzetéről. A múltból adatokat nem gyűjtöttünk, részben azért,
Szőke Anna