A visszafoglalt délvidéki terület.
Le territoire méridional repris par la Hongrie.
Népességí és gazdasági áttekintés.
Renseignements démograph'igues et économigues.
Rés-umé.La Hongrie mutilée fut agrandie pour la guatrieme fois par la reprise d'une partie du territoire méridional gui lui avait été enlevé du fait du traité de Trianon. Le retour de cette partie a
—— tant aux sentiments suscités par lui guta l'étendue, a la population et ál'inte'rét e'conomigue du territoire recouvré —- une importance égalant celle des zones septentrionales et orientales récupérées auparavant.
Le territoire méridional reeouvré a une superficie (le
11.475 161112, représentant 56% de celui gai a été enlevé a notre pays au profit du Royaume des Ser—
bes, Croaies et Slovénes. ll y a ló, d'aprés le Recen- sement yougoslave de 1931, 1,031.382 habitants, soit (%% de la population de 1931 (1,618.304) des terri- toires hongrois annexe's a la Yougoslavie. Ainsi donc, á I'heure actuelle, la superficie de la Hongrie est de 172028 kmi', et sa population peut étre e'value'e á environ 14,733.000 habitants.
Au point de vue géographigue, le territoire méri—
dional recouvré a 3 parties: la région de Mura, le ,,triangle" de Baranya et le secteur s*étendant entre le Danube et la Tisza.
La région de Mura, comprenant les fragments récupérés des comitats de Vas et de Zala, a un ter—
ritoire de 1.704 km? Cette région se compose de deux parties: le Muraköz et le pays de Vendes, annexes sous le régime yougoslave, le premier au banat de Save, le second, au banat de Drave. En 1910, on y comptait 183796 habitants; en 1931, 193640.
La population y est dense, car il y a ld en moyenne 114 habitants par km? Cette densité est due au fait gue les localite's, guoigue ayant peu
dihabitants, sont prés les unes des autres. Én 1910, la population y comprenait 46'2% de Croates, 36'5%
de Vendes et 28.443 liabitants de langue maternelle Ilongroise (15'5%). En beaacoup de commanes, sur—
tout dans celles gui sont sur la frontiére dite de Trianon, la proportion de lye'lément hongrois dépasse 80%. En 1910, la majorité de la population était catholigue romaine (84'970); Ia proportion des luthériens représentait 13'4%, et celle des calvi- nistes, 0'6%. Depuis, le pourcentage des catholioues remains auymentait, sie'levant en 1931 a 869, et celui des membres des 2 religious protestantes di- minuait, tombant dans la méme année á 12'1.
Le triangle de Baranya, gui est le coin sad-est de notre comitat de Baranya d*avant Trianon, a un territoire de 1.213 km? Sous le régime yoagoslave, il était annexé au banat de Danube. Le nombre des
Izabitants y montait a 50.797 en 1910 et a 52.846 en 1931. La population y est peu dense: en 1931, il y auait lá 44 habitants par Icmz. Elle comprend plu—
sieurs nationalités. En 1910, on y comptait 20.134 Hongroís, eomposant la majorité relative de la po—
pulation (39'6%). Il y avait lá en outre 13.944 habi—
tants de langue maternelle allemande (27'5%), dont la plupart habitaient l*0uest de la région; 8.069
Chokatzes (15'9%),- 6.060 Serbes (zz'9%) et 1.393
Croates (3'7%). Én 1910, la population y comprenait 70'5% de catholigues remains, 13'0% de calvinistes et 12'8% de gre'co—orientaux. La plupart des calvi—
nistes, ainsi guiune bonne partie des catholigues romains (33'5%), étaient Hongrois; les
orientaux, Serbes.
Ouant au secteur récupe'ré entre le Danube et la Tisza, il comprend la plupart de la zone méri- dionale du comitat de Bács-Bodrog et un coin du comitat de Csongrád. Il fait partie intégrante de la Grande Plaine hongroise, dont il fut sépare' si arbitrairement par la frontiére dite de Trianon, gui allait au Sud de Baja et de Szeged. La partie récu—
pérée a un territoire de 8500 km2, annexe sous le régime yougoslave au banat de Danube. Le nombre des habitants ymontaita 708275 en 7910 et a 784.896 en 1931. La densité de la population y est en moyenne de 91 habitants par km2. Avant les inva- sions targues, cette région, peuplée dés l'origíne par des Hongrois, avait une population purement hon—
groise, dépassant en densite' les autres parties 'de notre pays. Apres liexpulsion des Tures, on y établit nombre de colons, de sorte gue la population est de—
venue bien mixte au point de vue ethnigue. En 1910, on y comptait 300263 Hongrois, gui formaient la majorite' relative de la population (42'4%). 11 g avait alors lá 161760 Allemands (22'8%), gui e'taient le plus nombreaac des éléments de langue non hon- groise; ils habitaient surtout dans les arrondisse—
ments de Hódság, de Kula, de Palánka, oil en 1910 to proportion en dépassait 50%. On y comptait alors en outre 144241 Serbes (20'4% ), 48.809 Bougnié- vatzes (6'9%), 7.778 Chokatzes (1'1%); 10.754 Ruthe- nes (1'5%) et 30.052 Slovagues (4'2%). La réparti- tion des Hongrois n'y est pas harmonieuse; ils sont, relativement, bien plus nombreux dans les parties Nord gae dans la partie Sud. Avant Trianon, leur proportion dépassait fort, dans la plupart des villes, le pourcentage des Hongrois á la population totale.
Elle a été chanyée par le recensement yougoslave de 49
gréco-
11. szán1
1931, aui Pa diminue'e surtout a Szabadka et a Zom—
bor, la faisant baisser, respectivement de 58'8% et de 33'0%, á 29'7% et 61 17796. En ce gui concerne la répartition par religion de la population, en 1910 61'6% des habitants étaient catholigues romains (en 1931, 58'6%); 20'4%, gréco-orientaux (en 1931, 25'0%); 14'0%, luthe'riens et caluim'stes (en 1931, 12'2%). La proportion des gre'co-orientaux a aug—
mente' par des colonisations serbes. La population protestante a diminué, méme en nombre absolu.
Gest seulement dans les endroits ou, formant des blocs compacts, il avait la plus forte proportíon gue Pélément de langue maternelle hongroise a augmente' - ou diminue' un peu - effectivement entre 1910 et 1931 (voyez la carte Il). II a le plus diminué lá ou il était numériguement et propor—
tionnellement le plus nombreux; c'a été dú au fait gue ciest justement la gue les Serbes ont fait des colonisations, pour de'truire Punité et la prépondé- rance numérigue de ljélément hongrois (carte III).
En étudiant le territoire recouvré au point de vue d'une guestion d*actualité, la guestion juive, on
voit gu'en 1910, il y avait lá 17.642 habitants de reli- gion israe'ljte (1'9%), dont la plupart (15.010) habi- taient entre le Danube et la Tisza, y formant 2'1%
de la population. Ils habitaient surtout dans les vil- les: () Újvidék, 2.326 (6'9%); á Zenta, 1.328 (4'5%);
d Szabadka, 3.539 (3'7%). La plupart de la pro- portion des Juifs revenait aux localite's () majorité hongroise:ciest lá gu'ils gagnaient le mieux leur vie.
Des territoires en guestion et des changements y survenus, nous n'aurons un tableau bien détaillé gu'aprés le Dénombrement gui y sera exécuté sous peu.
En reprenant la plus grande partie de la région méridionale gui lui fut enleve'e a Trianon, la Hongrie a récupe'ré des territoires particaliérement précieuzc au point de vue agricole. Les statisti—
gues yougoslaves n*offrant des chiffres suffisam—
ment détaílle's sur Pagriculture et lyélevage de ces territoires, seules les données hongroises d'avant la premiere guerre mondiale peuvent nous ren- seigner a cet égard. D*aprés ces données—la, les territoires repris ont une superficie de 1,994r.167 arpents cadastraux, dont 68'7% de terres labou—
rables. Ainsi donc, la proportion des terres labou- rables ;] dépasse considérablement la proportíon correspondante (60'4%) de la Hongrie de Trianon.
Sur les territoires repris, la proportion des terres labourables est particulierement grande dans le secteur (iientre le Danube et la Tisza gui était, ;;
cause de sa capacité de production, une des parties les plus précieuses de la Hongrie d'autrefois. Les principaux produits y sont le froment et le mais,- d cóté dieux, les planics industrielles, surtout le clianvre, la betterave a sucre, le houblon, ont un róle important.
-——768—— 1941
Sur les lerritoires en guestion, lie'levage est, également développe'. En 1911, dans le Bácska et le Baranya, lieffectil des cheuaux dépassait considé—
rablement la moyenne générale. Liélevage de porcs y était bien important; l'effectif porcin comprenait surtout des porcs a graisse. En ce gui concerne l'effectif des bétes á cornes, il était dans le Mura—
köz supe'ríeur á la moyenne générale. Il est pro—
bable gue la re'forme agraire yougoslave et l'éoolu- tion e'conomigue des derniéres decades aient changé notablement le nombre et la composition par races du bétail.
Le territoire repris ayant un caractere agricole, l'industrie agricole est la plus importante des industries de lá-bas. L'industrie de I'alimentation ;;
occupe le premier rang; en 1913, les produits en représentaient 57% de la production industrielle totale dudit territoire. Dans cette industrie, la meune—
rie y est la plus prospere; la fabrication du sucre, de l'alcool, de certaines conserues et de la biére, ;] est aussi considérable. L'industrie textile occupe, parmi les industries du territoire en guestion, la deuxieme place; elle trauaille surtout les chanvres produits lá-bas. Ce gui caracte'rise particuliérement l'in—
dustrialisation de ce territoire, c'est gifen 1927, il revenait a la région hongroíse annex-ée () la Yougo- slavie et appelée Voiuodina, 19'2% des établisse—
ments industriels, 15'2% des ouvriers dyindustrie et 16'1% des machines motrices de l'industrie yougo—
slave; pourtant, la Voivodina ne représentait gue 7'G% du territoire entier de la Yougoslavie.
Pour Ies transports, les territoires repris ont une situation favorable; la Nature niy a mis nulle part de grands obstacles. Meine, le Danube et la Tisza, longeant trois eőte's du Bácska, offrent une possibilité de transport bien avantageuse aux envois de produits agrícoles de Bácska et de Baranya;
ceux-ci, en raison de leur grand poids, ne pour- raient étre erpédiés autrement guia des frais trop considérables. Les noies dieau naturelles sont comple—
tées heureusement par le canal Francois, leguel ira—
verse la région situe'e entre le Danube et la Tisza, Ce canal navigable, oir passent bien des enoois venant sur le Danube et la Tisza, raccourcit fort le chemin pour les marchandises gui dcscendent la
_
Tisza pour aller a Budapest.
Les territoires repris comprennent, nous l'avons déjá dit, des parties ge'ographiguement distinctes;
et c'est pourgaoi ils n*ont pas de re'seau ferroviaire uni. Lá, les voies ferrées font partie de celles gui partent de Budapest. ou bien elles servent á relier liune a l'autre des voies venant de la capitale.
La longueur d*exploitation des chemins de fer méri—
dionaux récupére's est de 1103 Icm.
Les routes reprises e'taient mal entretenues, sauf l'autostrade international Londres—Constanti—
nople, gui traverse ledit territoire entre Horgos et
1—1 , szám
Újvidék. Cette partie, longue de 134 kilometres, a été pourvue diun revétement solide il y (: guelgues années; elle est toujours dans un état convenable.
*
Közigazgatás és népesség.
Mikor honvédségünk ez év áprilisában a Kormányzó Úr hadparancsának kitörő lelkesedéssel engedelmeskedve átlépte a Trianonban megállapított déli országhatárt, hogy a Duna-Tisza közének és Baranya, valamint Zala és Vas vármegyéknek el—
szakított részeit visszafoglalja, a megcson- kított Magyarország immár a negyedik or- szágteriilet-növekedést élte át. A délvidéki területrészek visszatérése, ha időbelileg ké—
sőbb is következett be, mint az északi vagy keleti részeké, jelentőségében ——- úgy a területet, mint a népességet, mint pedig e terület gazdasági értékét tekintve ——
semmiben sem áll a már korábban vissza—
tért részek mögött. A Délvidék sorsát ugyanolyan aggodalommal és együttérzés—
sel kísérte figyelemmel az elmúlt huszon—
két esztendő óta minden magyar ember és ezek a területrészek épp-en olyan szerves részét képezik az országnak, akár a vissza—
tért felvidéki, akár pedig az erdélyi részek.
Az 1941 áprilisában visszafoglalt terü—
letrészek terjedelme 11.475 négyzetkilo- méter, tehát csak egészen kevéssel kisebb mint az első bécsi döntéskor visszanyert terület, mely tudvalevőleg 11.927 négyzet- kilométert tesz. A visszatért déli terület—
részek, ha Horvát—Szlavonországokat fi—
gyelmen kívül hagyjuk, 56%—át alkotják
annak a területnek, mely a trianoni béké—
ben a Szerb—Horvát-Szlovén királysághoz
csatoltatott és 4'1%-át a történelmi Ma-
gyarország területének. A visszatért te- rületrészek lélekszáma 1931—ben, az utolsó jugoszláv népszámlálás időpontjában 1.031382 lélek volt, vagyis szintén csak lényegtelenül kisebb, mint az első bécsi döntéskor visszanyert terület népessége, mely 1930—ban 1,034.463 fő volt. Az elsza-
kított Délvidék népességének 64%—a tért
tehát Vissza Magyarországhoz, mivel a Ju—
goszláviához csatolt részek össz—es népes—
sége 1931—ben 1,618.304 lélek volt.
A délvidéki részekkel megnagyobbo—
dott Magyarország területe 172028 négy-
zetkilométer és 1930. évi népessége mint—
egy 13,7_39.0()0 lélekre tehető. Ugyane terület' 1941. évi népessége, figyelemmel az Erdéllyel megnövekedett Magyarország
—769—-—
1941
területén lezajlott népszámlálás előzetes eredményeire, valamint a visszafoglalt dél- vidéki részeknek az 1931. évi utolsó nép:
számlálás óta bekövetkezett valószínű tény—
leges népszaporulatára, mintegy 14,733.000 lélekre becsülhető.
Az ez év áprilisában visszafoglalt terü- let földrajzilag, tájilag, népességi és gaz- dasági szempontból is nem tekinthető olyan egységes területnek, mint az eddig visszatért területek; sőt egymástól jelentős távolságban levő, földrajzilag össze nem függő területrészekből áll, miért is az alábbiakban részeire bontva tárgyaljuk azt. A visszatért Délvidék a politikai, föld—
rajzi, történelmi és népességi szempontok figyelembevételével három részre osztható fel. Az első területrész a Dunántúl dél- nyugati sarka: Vas és Zala megyék kihasí- tott darabja. A második területrész Bara- nya vármegyének délkeleti része, melyet északon a trianoni határ, keleten a Duna, délnyugaton pedig a Dráva határol. A harmadik területrész a Duna és a Tisza folyása között fekszik és Bács—Bodrog, va—
lamint Csongrád vármegyéknek Jugoszlá- viához csatolt területrész—eü foglalja ma- gában.
Jugoszlávia a fentebb érintett régi magyar közigazgatási beosztást —— miként a többi utódállamok is —— nem tartotta meg, hanem azon politikai érdekének megfelelően lényeges változásokat eszkö- zölt. Legnagyobb jelentőségű volt ezek közül az 1929. évi közigazgatási törvény- nyel végrehajtott módosítás, mely Jugo—
szlávia területi közigazgatását egységesen rendezte és egyben az addig nagy vonásai—
ban változatlanul hagyott régi magyar köz- igazgatási beosztást lényegesen megváltoz- tatta. Az új államalakulat területe az [emlí—
tett rendezés által kilenc bánságra és egy közigazgatási kerületre osztatott fel. Ezek a bánságok voltak: Dráva bánság( Szlovénia), Drina bánság, Duna bánság, Morava bán- ság, Száva bánság (Horvátország), Tenger-
melléki (Primorszka) bánság, Vardar bán- ság, Vrbas bánság és a Zéta bánság (Monte—
negro). Belgrád, a főváros, közigazgatási- lag egyesíttetett a Száva szemközti part- ján fekvő Zimonnyal és a távolabb eső de szintén szemben fekvő dunamelléki Pancsovával; ez a három város alkotta a belgrádi közigazgatási kerületet. Nagyobb változtatás ezen a közigazgatási beosztá—
son csak 1939 augusztusában eszközölte- tétt, mikor a belpolitikai helyzet kénysze—
49'
11. szám
rítő hatása alatt megalakult az autonóm horvát bánság, mely a Száva és a Tenger—
melléki bánságokat, valamint a Zéta bán- ságbeli dubrovniki, a Dráva bánságbeli sidi, a Vrbas bánságbeli gradaöaci és der- venti, a Drina bánságbeli brőkoi és fojni- cai, valamint a Duna bánságbeli iloki já—
rásokat ölelte fel. A Magyarországtól el- szakított területrészek három bánságba osztattak be, mégpedig Vas vármegye J ugo- szláviának juttatott része a Dráva bán- ságba, Zala vármegye elcsatolt része a Száva bánságba és Baranya, Bács-Bodrog, Csongrád, Tem-es, Torontál, valamint Krassó-Szörény vármegyék jugoszláv ura- lom alá jutott részei a Duna bánságba.
Megjegyzendő, hogy a Duna bánság terü—
lete nemcsak a Magyarországtól elszakí—
tott területeket foglalta magába, hanem felölelte a Szerémség északkeleti részét is, déli határa pedig messze lenyúlt a régi Szerbia területére és megközelítette a nyu- gati Morava—ág felső folyását. A Duna bán—
ság egésZ területe 31.229 négyzetkilométer volt, míg a Duna bánságba bekebelezett volt magyar terület csak 20.790 négyzetkilomé- ter kiterjedésű. Terjedelméről fogalmat al- kothatunk, ha megemlítjük a bánság hatá- rához közel fekvő nagyobb városokat, me—
lyek a következők voltak: Sabac, Obreno-
vac, Lazarevac, G. Milanovac, Kragujevac, Golubac. A területi közigazgatás említett beosztása, mely kétségtelenül a belpoliti—
kai, tehát nemzetiségi szempontok, helye—
sebben érdekek szigorú szem előtt tartá- sával és a történelmi országrészek teljes figyelmen kívül hagyásával készült, a ju- goszláv statisztikai szolgálat adatainak használatát is rendkívül megnehezíti, szá—
mos esetben egyenesen lehetetlenné teszi, mivel az adatok —— eltekintve a népszám—
lálási eredményektől, melyek községi rész—
letességgel is közzététettek — kizárólag csak bánságok szerint közöltettek, tehát olyan összefoglalásban, hogy abból a volt magyar területrészek adatai még becslés- szerű számítások alapján sem voltak kü- lönválaszthatók. A közigazgatásról szólva, megemlítjük még, hogy a járási beosztás—
ban nem történtek nagyobb változások; ha mégis voltak ilyenek, ezek inkább csak ott fordultak elő, ahol az új határok követ—
keztében a területi közigazgatás új rende—
zése feltétlenül szükségesnek mutatkozott.
Igen nagy változások történtek azonban községi viszonylatban, különösen Vas és
———770——— _ 1941
számos kis lélekszámú község egyesítté—
tett. A jugoszláv községi törvény szerint
ugyanis 3.000 főnél kisebb lélekszámú községek nem lehettek önálló községek, csak kivételes, a földrajzi helyzet által indokolt esetekben. A községegyesítések egy része valóban indokoltnak tekinthetö, mert Vas és Zala vármegyékben számos olyan község volt, melyeknek lélekszáma még a száz főt sem érte el. A végrehajtott egyesítések egy részét a visszafoglalt dél—vidéki területek új magyar közigazga—
tási beosztását tartalmazó 14.500/1941. és 125.500/1941. B. M. számú rendeletek is
fenntartották. '
Az elsőnek jelölt területrész, vagyis Vas és Zala vármegyéknek most visszatért terü—' lete 1.704 négyzetkilométer, azaz 296125 kat. hold kiterjedésű. Földrajzilag e terület a Muraközre (Medjumurje) és a Vend——
vidékre (Prekomurje) oszlik fel, mely két vidéket a Mura völgye kapcsolja egymás—
hoz, ezért nevezik ezt a területet sokszor Mura'tájnak is. A Muraköz és a Vendvidék a magyar medence nyugati szárnyán—ak, a Dunántúlnak tartozéka, folyói is a magyar medence belseje felé folynak; a Dráván és a Murán kivül a muraközi Tennava, továbbá a vendvidéki Lendva és az itt eredő Kerka is. A Muraköz és a Vendvidék éghajlatát inkább az atlanti, mint a_ kontinentális hatások jellemzik, ami a kiegyensúlyozott hőmérsékletjárásb-an. a bő és évszakok szerint egyenletesebben elosztott csapa—
dékjárásban nyilvámul meg.
A szóbanforgó területrész népessége 1910-ben 183.796 fő volt, 1931—ben pedig,.
az utolsó jugoszláv népszámlálás alkalmá—
val 193640 lélek. Népsűrűsége igen magas, négyzetkilométerenkint átlagosan 114 lé—
lek, amihez hasonlö népsűrűség 1930—ban:
Csonka-Magyarország területén csak Pest-—
Pilis—Solt—Kiskun vármegyében található az budapestkörnyéki városias települések kö—
vetkeztében és Esztergom vármegye tria-- noni területén. Jellemző erre a területre a települések már fentebb is említett nagy száma, vagy ami ezzel egyértelmű, nagy sűrűsége, de kis lélekszáma. Míg a Duna- T'isza közének most visszafoglalt több mint Ötször ekkora területén a községek száma 110 volt 1910-ben, a szóbanforgó!
területen 275. Mindazonáltal nagyobb vá—
rosias jellegű települések nincsenek ezen a területen, a legnagyobb község a mező-u város jellegű Csáktornya, melynek lélek—
11. szám ————771— 1941 népszámlálás adatai szerint a népesség
legnagyobb részében horvát ezen a terüle- ten (84.895 lélek, 46'2%), majd az utána következő legnépesebb nemzetiség a vend
(67.101 lélek, 36'5%). Magyar anyanyelvű
28.443 volt ezen a területen 1910-ben, azaz
a népesség 15':')%—a. Az 1921. évi jugo—
szláv népszámlálás a szerbek, horvátok és egyéb délszláv anyanyelvűek együttes számát 169785 főben állapította meg, tehát a népességnek 89'9%-át mutatta ki, olyannak, mint aki valamelyik délszláv nyelvet vallja anyanyelvének. Ugyanez a népszámlálás a magyar anyanyelvűek szá—
mát 15.407 főben állapította meg, tehát csak a népesség 8'1%—át mutatta ki magyar anyanyelvűnek. Legnagyobb a magyarnyelvűek aránya ezen a területré—
szen az alsólendvai járásnak most vissza—
került részén, ahol 41'2%-ot tett ki a ma- gyar anyanyelvűek aránya. Számos, külö—
nösen a trianoni határhoz közel fekvő községben a magyar anyanyelvűek ará—
nya a 80%-ot is messze meghaladja. Csak a nagyobb községeket kiemelve említjük meg, hogy Alsólendván 87 '1%, Bántornyán
78'2 %, Csentevölgyön 80'7%, Göntérházán
97'9%, Kapczán 82'8%, Kebeleszentmárto-
nom 95'3%, Lendvavásárhelyen 99270,
Petesházán 94'2%, Radamoson 97'875, Szécsiszentlászlón 98'8% ,Völgyifalun 98'2 % , Zalagyertyánoson 100% volt 1910-ben a magyar anyanyelvűek aránya.A felekezetet tekintve, a népesség túl- nyomó többsége római katolikus vallású, kisebb részében evangélikus és reformá- tus, míg a görög keletiek száma teljesen jelentéktelen és valószínű, hogy a görög keleti egyház 1931-ben kimutatott 556 fő- nyi híve is csak a szerb uralom alatt bete- lepedett tisztviselők sorából adódott, mert 1910-ben még csak 41 görög keletit muta—
tott ki ezen a területen a népszámlálás.
1910-ben 155975 volt a római katolikusok száma (8-t'9%), 24.562 az evangélikusoké (13'4%) és 1.114 a reformátusoké (0'6%).
1931—ben a római katolikusok száma 168357 főben (86'9%), a protestáns fele—
kezetekhez tartozók száma pedig 23.419 főben (12'l%) állapíttato—tt meg. (Az 1931.
évi jugoszláv népszámlálás a protestáns egyházak híveit csak "összefoglalva mu—
tatta ki.) A szerb uralom első tíz éve alatt tehát a római katolikus egyház számbeli gyarapodása állapítható meg.
A baranyai háromszög néven ismertté vált terület a Dunántúl legdélkeletibb
sarka, az a terület, melyet északnyugatról a Nagyhvarsámytól, Villánytól és Mohácstól délre északkeleti irányban húzódó volt trianoni határ, keletről a Duna, délről pe—
dig a Dráva határol. Felszíne — eltekintve az északkeleti irányban húzódó alacsony baranyavárinak vagy vörösmartinak neve- zett szigethegységtől —— teljesen sík. A ke- leti és déli részeken a Duna és a Dráva
meg-megújuló kiöntései folytán hatalmas mocsarak és nádas berkek terülnek el.
Közigazgatásilag a baranyai háromszög a baranyavári iárásból és a mohácsi, vala- mint a siklósi járás töredékeiből áll, mely három járás községei a jugoszláv uralom alatt két újonnan alakított járásba osztat—
tak be, az északi batinai (kiskőszegi) és a déli (dardai (dát-dai) járásokba. E terület—
rész 1.213 négyzetkilométer, azaz 210747 kat. hold kiterjedésű. Népessége 1910-ben 50.797, 1931—ben pedig 52.846 lélek volt.
Viszonylag gyéren települt vidék, átlagos népsűrűsége 1931—ben 44 fő volt négyzet—
kilométer-enkint, tehát olyan népsűrűségű terület, mint leghegyesebb vármegyéink.
Nagyobb lélekszámú települések nincsenek ezen a vidéken; a legnépesebb községek:
Dár-da (1931—ben 3.841 lélek), Pélmonostor (1931—ben 3.093 lélek) és Hercegszőllős (1931-ben 3.079 lélek). Nemzetiségi szem—
pontból e terület 1910—ben vegyes, de ma—
gyar többségűnek mutatkozott. Az összné—
pességből 20.134 lélek, azaz 39-6% volt ma—
gyar anyanyelvű. A magyarság után legna- gyobb számmal németek élnek ezen a terüle- ten, számuk 1910-ben 13.944 volt és az
össznépességnek 27-5%—át tették. Főleg a baranyai háromszög nyugati részén tele—
pültek nagyobb számban, így Baranya- szentistvárn, Jenőfalva, Keskend községek—
ben (90%-on felül), továbbá Albertfalu, Kisdárda és Laskafalu községekben (%%-on felül), valamint Baranyában és Puélmonostor községekben (60%—on felül).
A szerb-horvát nyelvet anyanyelvüknek valló nemzetiségek közül a sokácok, vagyis a római katolikus szerb-horvát anyanyelvűek voltak legnagyobb számmal, 8.069-en, kik a népességnek 15'9%—át alkották. Szerbet 6.060-at talált az 1910.
évi népszámlálás (11970), horvátot pe-
dig 1.893-at (3-7%). A délszláv anya—
nyelvűek (szerbek, bunyevácok, soká—
cok, horvátok) együttes száma is alatta maradt a magyar anyanyelvűek számának és 1910—ben e terület népességének egyhar- madát sem tették.
_ .. 3 L; szám _, ,—- 772 _
1. A népesség anyanyelv—"és nni—uzenni Magy
Populatz'o'n suivant la langue m'atermlle ef leveti—33073
Az első bécsi í§§í§x§2132§2§ Az 1939. március Magyart-orszá a ';
döntés alapján . bécsi döntés alap— — április folya— visszacsatolt * : . A trianoni visszaesatoltfel— ján visszacsatolt ' man Visszaiert északl_és lair— .,
Magyarország Vldékl terület felvidéki terület kárpafaljm * patulin: tenülea ,
__ ,_ , Hongrie Zone norci együtt terulet wkkel együt;
' ' ' H 'dTWPt' b—,H'
Anyanyelv 111— "1155 de TNM" 933335; ?; no$"§fÉoní—n2?a má'íz-ááes—"ffáííp 235333sz _ ,
, .
Semsnce de recouuréc mverlu vrc'e m mars Subcarpatlu'e
' Vienne dala Ire Senience —— avrü 1939 recouvre'es
de Vienne ' — '
szám szám szám szám szám , ' 7
nombr. abs. % nombr.abs. % nombr. abs. % 'nombrabs. % nombr.abs. % * *
V,,alAcnyanyelv szerint
, 1910—ben.
(Magyar ,, ... 6,730.996 884 751.951 86'5 7,482.947 882 63.025 127 '7;545.972 8230 Német . . . . . . . . 554594 7'3 17.354 2'0' 571348 6'? 57.435 11'6 629383m770í]
"Szlavák'üóü ... 165278 23? 84.905 98 250178 30? 20.449 41, 270627, 30
Román ... 28.434 04 860 00 28.794 03 11.385 23 40.179 05
Hol-vet,. ... 41.979 05 223 00 42.202 05 141 00 42.346 (M',
.Szerbr ... . ... 26.171 03 81 00 26.252" 03? ' 13 0' 28.265 0135
Rntén,... 1.133 00 8.941 11) 10.074 01 342029 1389 852103' 39
Egyéb és ismeretlen 66.537 09 5.484 07 72.021 09! 72.010 04 74.031 (M—
,_ '"ÉÖSSZBSGH ; ... 7,6I5.117 1000' 860299 1000 8,484.416 100'0l 496487 IOO'Ol 8,980.903 100'0 , ijállás szerint
1910—ben. _
Római katolikus 4,785.515 628 528.444 60'8 5,313.959 62'7 65.862 7'215,349-821 59'6 Görög katolikus 165536 22 53.926 6'2 219462 26 378285 7462 597747 6'6
*Re'f'oí'in'átne ... 1,632.852 21'4 186504 21'4 1,819.356 214 17.583 35 1,836.939 20'4
Evengélikus ... 485219 64 32.736 38 517955 61 974 03? 518329 58
Görög keleti ... 61.427 08 571 01 61.998 07 430 01 62.428 07
Unitárius ... 5.108 01 95 00. 5.203 01 24 00! 5.227 01.
Izraelita ... 471378 62 66.845 7"? 538223 63 63.324 128 601547 6"?
Egyéb és ismeretlen 8.082 01 178 00 8.260 01 5 00; 8.265 01
Összesen ... 7,615._117 1000' 869299 1001) 8,484.416 1000. 496487 100'0I 8,980.903 100'0j
, a) Vallás szerint ; _ , _,
' * 1930-ban!)
; ?
Róinai katolikus 5,634.003 6419 645089 6251 6,279.092 64'6 42.728 72 6,321.820 61'2
Görög katolikus 201093 23 70.295 68 271388 28 342 241 5577 613629 59
Református ... l,813.162' 209 185568 1759 1,998.730 205 16.661 28 2,015.891 19'6 Evangélikus . . . ; . . 534165 61 37.322 3'6 571487 59 875 02 572862 55 Görög keleti ... 39.839 04 1.278 01 41.117 04 110756 18"? 150873 15
Unitáríne ... ,. 6.266 0'1 —_ — 6.266 01 f —— 6.266 0-1
Izraelita ... 444.567 51 78.190 76 522757 54 71.782 12] 594539 58 Egyéb és ismeretlen ' 15.224 02] 16.721 1'6 31.945 ,0'3_ 7.858 [3 40803, _ 04
Összesen 8,688.319100'0 1034463100'0! 8,722.782100'0 592901 100'0l10,815.688100'0
. 1) Magában foglalja a jiddis anyanyelvüeket is, akik 1910-ben németeknek mutattattak ki. —— E**) A vissza—
tért délvidéki területekre vonatkozóan az 1931. márc. 31.—i jugoszláv népszámlálás adatai alapján. —— s)Ajn- goszláv népszámlálás az összes protestánsokat együtt mutatja ki. —— 4) A jugoszláv népszámlálás 'a görög' katolikusokat is, a. zsidókat is az egyéb felekezetek között mutat'a ki. w
15.847 sokáe. —-— 6) A jugoszláv uralom Pétervárad népességével együtt.
5) Ebből 48.810 bunyevác és alatt közigazgatásilag jvídékhez csatolt, de vissza nem foglalt
26'5%). Megjegyezzük, hogy a jugoszláv
statisztikai szolgálat, még ma sem tette közzé az 1931. évi, népszámlálás anya-' nyelvi eredményeit és a Szemle az első hely, ahol ezek az adatok, melyek külön- hen' ——4 ha nem is tárgyi szempontből ——
Az 1931. évi jugoszláv népsZámJál'áé 20.114 főnyi, azaz 40'6%—os délszláv több-
séget állapított meg s még a német anya- nyelvűek számát is nagyobbnak mutattaki' (15.548 lélek, 313470); mint a magyar
anyanyelvűek számát - (13.138 lélek,11. szám ———773—— 1941 országon és a visszacsatolt területeken.
en Hongrie et sur les territoires recouvrés.
!
) M ,
A visszacsatolt a visságggíglstzggzaki, Az 1941 áprilisában A %egiyaagggggott
§ keletmagyarországi kárpátaljai, keletmat visszafoglalt délvidéki (1941_ áprilisi terület)
§ és erdélyi terület gyarországi és erdelyi területrészek , .
§ Terrítoíres orienlal e! teruletekkel egyutt Partíe/mérídionale (aggngzgatíáremggh Langue matemelle eg religion gtransylvam recouz'res Hongrze agrandze le recouvree en avr111941 pérée en amit 1941)
, 30 amit 1940
szám 0, szám 0, szám 0 szám 0
: nombres abs. '0 uombres abs. lo nombres abs. lo nombres abs. /0
a) Suivant la langue maternelle, ert 1910 1,123.216 51'4 8,669.188 777 348.840 37'0 9,018.028 74' Hongrois
89.254 41 718637 6'4 178221 18'9 !) 896858 74 Allemamds
12809 06 283436 2'5 80.153 329 813.589 26 Slovagues
919 690 42] 959869 86 374 00 960243 79 Raumains
350 00 42.693 0'4 87.994 93 130.687 1'1 Croates
§ 240 00 26.505 02 150336 15!) 176841 15 Serbes
§ 18.340 08 370448 33 10.754 1'2 381197 31 Ruthénes _
' 21.647 1-0 95.678 0-9 a) 136196 14-5 231874 1-9 Á'ÉZZÉ:élscfígílzí'nífíeíiíjáítgí'í'íű
2,185.546 100'0 11,166.449 1000 942868 1000 12,109.317 100 0 Totauac
, b) Suivant la religion,
§ err. 1910
§ 422492 19'3 5,772.313 51? 627782 66'6' 6,400.095 52'9 Catholigues rom.
825273 37'8 1,423.02O 12"? 11.700 1'2 1,434.720 11'8 Gre'co-cath.
502250 23'0 2,339.189 209 36 839 3'9 2,376.028 1.9'6 Calvim'stes
46.098 2'1 565027 51 95'369 101 660396 55 Luthériens
212312 97 274740 25 151415 16'1 426154 35 Gréco-orientauac
41.237 1'9 46.464 04 73 00 46.537 0 4 Um'taz'res
134225 61 7357 72 6 6 17.642 1'9 753415 6'2 Israe'lites
A t , .1 h b't.
1.659 01 9.924 0-1 2.048 0-2 11.972 0-1 — lieíáíősci'íízáíuííes i'na'ng'ííí'ífi
2,185.546 100'0 11,166.449 1000 942868 1000 12,109.317 100'0 Totaux
c) Suivant la religion,
§ en 19308)
421.460 17'6 6,743.280 53'1 663.102 64'8 7,406.382 5319 Catholigues rom.
934282 5391 1,547.911 12'2 *) — —— 4) 1,547.91 1 1 ['S Greco-cath.
505299 21'1 2,520.690 19'8 , - , .,. Calvinistes
42590 1'8 614952 4'8 3) 124956 12 1 3) 3,260.098 23 ( Luíhériens
283.185 118 434, 008 3'4 207973 202 641.981 4' 7 Gre'co-orientaum
40.031 17 46.297 0'4 *) —— — 3) 46.297 03 Um'taires
148288 6 2 742.827 5'8 *) — —— *) 742.827 5'4 Israélites
A ! , '.l ' h b'i.
17.518 0-7 58.321 0-5 41 35.351 3—4 4) 93.672 0—7 zíeíáígiscfáíz'ászíes222473?
2,892.608 100'0 12,708.286 100'0 6) 1,03l.382 100'0 13,739.668 100'0 Totaum
1) Y compris les habitants de langue maternelle yiddishe, enregistre's en 1910 comme Allemands. ——
2) Pour la partie méridionale recouvre'e, d'apres le Recensement eare'cute' en Yougoslavie le 31 mars 1931. ——
3) Le recensement yougoslave indiguait ensemble les protestants. —— *) Le Recensement yougoslave indiguar't les gréco-catholiguea et les israélítes avec les autres confessions. w 5) Dont 48.810 Bougnie'vatzes et 15.847 Chokatzas. —— 6) Y compris Pétervárad gut", annexe á Újvidék sous le régime yougoslaw, n'a pas e'ie' repris par la Hongrie.
teljesen megbízhatóaknak tekinthetők, ilyen részletességgel napvilágot látnak.
A Baranya vármegye elszakított terüle- tén élő népesség az 1910. évi adatokból ki—
tűnően nagy többségében a római kato—
likus hitfelekezethez tartozik (70'5%),
l3'0%-a a népességnek református,
12'8%-a pedig a görög keleti egyház híve.
Reformátusok a közelmultban visszatért területrészek közül egyedül itt találhatók nagyobb arányban —— a többi területrésze—
ken még az 5'0%—ot sem érik el — szá-
