A visszafoglalt délvidéki terület. Népmozgalom és közegészségügy

11. szám ....790—

1941; ;,

szintén túlnyomóan magyaroknak vallot—

ták magukat, még kisebbedett is. Az akkori viszonyok között magyarosodási folyamat- el nem képzelhető, valószínű tehát, hogy a hamisítás mértéke ezúttal valamivel ki- sebb volt.

Azok után, amiket Szabadka város ma- gyar jellegéről elmondtunk, és azok után a számszerű bizonyitékok után, amelyeket felboztunk, a magyarsag természetesen Szabadka 1931. * évi adatait sem fogad—

hatja el hiteleseknek, mert egyébként alig különböznek azok az 1921. évi nemzetiségi adatoktól. A legfőbb érv, amivel meg lehet cáfolni a jugoszláv népszámlálásoknak Szabadkára vonatkozó nemzetiségi adatait, a következő:

A magyar népszámlálásoknak az a nagy erőssége, hogy nemcsak az anyanyelvet, hanem a beszélt nyelveket is községenkint kimutatják. Ezek közül az adatok közül csak a magyarul tudásra vonatkozó adatok láttak napvilágot, kéziratban azonban meg- van minden egyes községről az egyes nem—

zetiségek kölcsönös nyelvtudása és az is, hogy hányan beszélnek csak anyanyelvü- kön. Szabadkán 1910-ben még 41.448 olyan ember volt, aki nem is beszélt más nyelven, ' mint magyarul. Ezek tehát semmi esetre sem vallhattak 1921-ben sem más nyelvet anyanyelvű], mint a magyart, sőt számuk az egész várost véve még meg is szaporo—

dott. Mégis az 1921. évi jugoszláv népszám- lálás csak 27.730 magyar anyanyelvűt mu—

tatott ki Szabadkán, tehát majdnem 14 ezerrel kevesebbet, mint a magyaron kívül

más nyelvet egyáltalán nem is tudóknak a száma. Az ellenpróba még erősebb bizonyí- tékot szolgáltat, t. i.

nyelv tudását illeti. 1910-ben Szabadkán

ven beszélni. Ezzel szemben 1921-ben már 70.671 5 még a végleges adatok szerint is , . 60. 699 embernek szerb vagy horvát volt az ' anyanyelve. Tízezrével kellett tehát a hat- vát—szerb nyelvet egyáltalán nem értő ma— "

gyarolcat a horvát—szerb rovatba sorozni, hogy ez az eredmény kijöhessen.

Kétségtelennek kell tartanunk, hogy a jugoszláv uralom alatt a minden—képpen előmozdított szerb bevándorlás minden—

esetre rontott a magyarság arányán A " ;!

szerb bevándorlás nagyságát eléggé ma- tatja az, hogy 1910—től 1931-ig a görög ke—

leti vallásúak száma 3486-ról 9993-ra emel—

kedett. Feltétlenül rontotta azután a ma—

gyarság arányát a Csonka- Magyarország- nál maradt területrészek leszámítása is, mert ez a lakosság, amint említettük %%

ban magyar anyanyelvű. Mindezeket szám—

bavéve mégis azt kell állítanunk, hogy a magyarság számbeli többsége még így is megmaradt volna Szabadkán, ha azok a nyilvánvaló hamisítások meg nem történtek volna, amiket leginkább a nyelvismereti adatokkal lehet megcáfolni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közelmultban meg"

ejtett délvidéki népszámlálás igazolja majd a városnak kétségtelenül beigazolható ma- gyar többségét.

Kovács Alajos dr.

Népmozgalom és közegészségügy.

Mouoement de la population et santé publigue.

Résumé. Les provinces du Sud gui oiennc—nt de faire retour á la Hongrie aprés en avoir été séparées pendant plus de vingt uns en dépit de la géographie, de llhistoire et de llethnographie, se caractérisent par un mouvement extensif de la population et par un état arriéré en matiére dlhygiéne et de culture intellectuelle. C'est gue leur union avec la Yougoslavie a laissé bien des traces. Les Serbes gui régnaient dans cet État sont en effet un peuple moins civilisé gue les Hongrois, les Allemands et les Croates gulils ont incorporés.

La statistígue montre gue, sans parler des Hon—

grois ou des Allemands du Banat, les Croates im—

primaient aux banats habités par eua: un caraciére plus fuvar-able au point de vue de lihygiéne et de

l'instruction publígue gue nlen avail la Yougoslavie en général.

Le mouvement extensif de la population se fait reconnaitre par les tuux élevés tant de la natu- Iité gue de la mortalité. On peut dire gue dans les Etats arríérés, oil conformément au bas niveau de l'instruction de la population, le mouvement de la population est extensíf, la nature atteint le méme résultat gue dans les autres Etats, mais au prix d'e/forts dont une plus grande partie se perd sans utilité.

Sur le territoire de llancíenne Yougoslavie, les naissances vivantes se chiífrent annaellement, d'aprés les derniers chiffres de statistigue, par 28 pour mille environ; (il y (! guelgues années, ze taal"

ami a horvat—Szerb ' ;

11. szám -——791—— 1941

général y était de 30 pour mille, et dans certains banats il zfest pas encore descendu au-dessous de 40 pour mille dans les endroits habite's par des Slaves, Bosniagues et Turcs arriérés, par exemple, dans les banats de Vardar, Verbas et Drina).

En Hongrie, sur le territoire délimité par le traité de Trianon, le taux brut des naissances vivantes est tout au plus de 20 pour mille (en 1939, 19'9 pour mille); dans les régions gue la Ira Sen—

tence de Vienne a rendues a la Hongrie, Ia Sub- carpathie non comprise, en 1940 il était de 97 pour mille. Et dans les provinces du Sud,re'eemment libé- rées, la moyenne des anne'es 1934—37 n'est guére plus élevée (21'70/00) gue dans notre territoire dit de Trianon (20'9 pour mille), contre 29'6 pour mille, valable pour la méme épogue et pour la Yougoslavie entiére. Le caractére extensif du mouvement démo- graphigue se faisait donc faiblement sentir, sur les ,territoires arrachés á la Hongrie, sous Pangle des naissanees, mais d'une faeon bien marguée du cőté des déeés.

Si la mortalité a un taux tres éleve' en Yougo- slavie, ciest gueles médecins y sont peu nombreux, Je régime hygiénigue primitif, les maladies infec- itieuses —— en particulier, le typhus exanthématigue, ..Ia variole (endémigues dans les Balkans), la tuber- uilose, la malaría —- tres répandues, et il sly ajoute Ja mortalité élevée des enfants en bas áge. Les sta—

:tisticiens yougoslaves lvanitch et Constantinovitch font valoir en excuse gue la Roumanie et la Bul- garie se trouvent a peine dans une situation meil- leure, mais e*est une maigre eonsolation.

Ces dernieres années, le taux de la mortalité a été par an de 17 pour mille en Yougoslavie (et méme 18 ou 19 dans les banats particuliérement arriérés ade Vardar et de Verbas), alors gu,il montait () 11:

pour mille seulement sur le territoire hongrois rlu

*traité de Trianon (13'7 pour mille en 1939 et 1940), vet á 17'1 pour mille en moyenne pendant les anne'es

*1934—37 dans les régions ayant appartenu avant le

"traité de Trianon á la Hongrie et rattachées ;: la Yougoslavie.

Dans ces derniéres régions, la mortalite'. des ,nourrissons représentait en 1934—37 19'2% des naissanees vivantes, contre 13% sur notre territoire

dit de Trianon. La mortalité tubereuleuse siexprimait dans les régions en guestion par 1'99/90 (tauac (i peine moins éleve' gue celui de la Yougoslavie .entiére: 2'10/00), et par 1'30/00 seulement sur notre

territoire dit de Trianon.

Llinsuffisance du personnel sanitaire, celle des

institutions et établissements de santé, expliguent pour une bonne part cet état de ehoses. Selon les. dernieres statistigues, la Yougoslavie comptait ._31 t'! 35 médecins pour 100000 habitants contre

117 sur le territoire dit de Trianon; 9'1 pharma-

ciens contre 1774; 14'2 sages-iemmes contre 56'2;

178 lits dlhópital contre 540.

L'excédent des naissances sur les décés a atteint en Yougoslavie —- grace au caractére pro- lifígue de sa population et malgre' Ie nombre élevé des déeés — le taux de 13 d 15 pour mille, tandis on*en Hongrie, la moyenne des anne'es 1934—37 nla e'té gue de 6'39/00, et dans les provinces du Sud gut ont fait partie de la Yougoslavie seulement 4'60/00, sans parler de la Baranya oü il y a un deficit de 27 pour mille depuis plusieurs années.

*

A több mint két évtized előtt elszakított délvidéki terület egy része is visszatért oda, ahová földrajzilag, történetileg és néprajzi—

laug egyaránt tartozott: az ezeréves magyar állam keretébe. Felvidékünk egy részének Kárp'átalj'ának és Észak-Erdélynek hazaté—

rése után most már ismét odatartoznak a déli végek is, ahová erőszakkal sem másit- ható örök végzés rendelte tartozniok. Hús—

vét haláltgyőző ünnepe ebben az esztendő- ben egyúttal a magyar feltámradásnak újabb ünnepe is volt.

A szerbek bölcsőjét a mienkénól sokkal elmaradottabb világban ringatják. Vallásuk pedig az orthodoxia, a nyugati civilizáció- hoz tartozó északi szlávokkal s a magya—

rokkal szemben. Alacsonyfokú népművelt- ség, sőt kulturális elmaradottság s ennek megfelelően külterjes (extenzív) népmoz- galom és fejletlen közegészségügy mutat—

kozik Jugoszlávia hivatalos statisztikái—

ban! Ennek az államnak a keretébe való tartozás így a déli végek egészségügyé—

nek, egészségügyi személyzetének, intéze- teinek és intézményeinek fejlődését is aka- dályozta, sőt hátráltatta, úgyhogy —— éppen ezért —— vonatkozó statisztikai arányaik is messze elmaradnak azon színvonal mögött, amelyen ma a trianoni terület megfelelő vi- szonyszámai állanak. Sőt a Trianonban fel- bontott Magyarország utódállamai köziil ép- pen a szerb hegemónia által vezérelt dél- szláv állam volt műveltségileg a legelmara—

dottabb, egészségügyi tekintetben a legel—

hanyagoltabb, a legbalkánibb ország. Még a visszatért keleti terület és Románia meg—

felelő arányszámai is jórészt kedvezőbbek, amelyről a Szemle a mult évben már be—

beszámolt?)

1) L. a visszacsatolt keleti területről: Barsy Gy.

,,Népmozgalom" és Szél T. ,,Közegészségügy" című

dolgozatát a Magyar Statisztikai Szemle 1940. évi 8—v—9. sz. 679., ill. 685. l,

11. szám

A Délszláv állam népmozgalmának meg- lepő mértékű külterjessége olvasható ki sta- tisztikai évkönyveik legutolsó köteteiből is?) és pedig igen magas születési arány, nagy—

arányú halandóság és mégis kedvező —— a nyugateurópai megfelelő arányok színvona—

lát messze meghaladó mérvű —— természe-- tes szaporodás. A következő kis összeállítás Jugoszlávia és a trianoni Magyarország főbb, ezer lélekre Számított általános vagy nyers arányszámait veti — az 1933—tól

1937—ig eltelt öt esztendőről -—— egybe:

Esett ezer lélekre Orszá , '*',***********"gt—T

éV g 113535" Élve, halalo— sezleriíes kötés szuletes zas szágo—

Egykm-i Jugoszláviában

1933 7 8 31'5 17'0 14'5

1934 68 316 171 14'5

1935 75 299 169 130

1936 7'3 291 161 130

1937 7 8 279 160 119

Magyarországon

/ 1933 8 3 220 147 7'3

1934 89 21 9 14'5 74

1935 8'5 21'2 15'3 59

1936 86 20'4 143 61

1937 , 8 9 202 142 60

1938 8 2 201

Látható az alacsonyabb műveltségnek megfelelő kiilterjesebb jugoszláv népmozga—

lom. Itt még 32 ezrelékről csak 28%o—ig fej-

lödött vissza a születési arány, amikor ha—

zánkban, ugyanakkor, az már 22%o—ről 29%o-ig esett vissza. Látható, hogy bár a születési arány Európaszerte megnyilvánuló csökkenése már a délszláv államban is jelentkezett; azonban e komplex okú, nagy horderejű törvényszerűség itt még konánt—

sem vett oly végzetes kialakulást, mint a művelt Nyugaton. A megfelelő jugoszláv és magyar országos viszonyszámok egybevetése pedig igazolja, hogy a jugoszláv arány úgy egykoron, mint legutóbb is még a magyar—

országi natalítás színV-onalánál is sokkal kedvezőbb helyzetben volt. E jelenségnek, t. 'i. a születési arány csökkenésének, okai közül a gyér népességű Jugoszláviában föleg anyagiak, de a műveltségi és életszínvonal—

beli okok is, még távolról sem oly nyomasz- lóak, mint nálunk, vagy a még tőlünk is 1) L. Kraljevina Jngoslavija Statistieki Godisn—

jak. 1934—35 (Belgrád, 1936) 59. és 65. l. —— U. a.

az 1938—39. évről (Belgrád, 1939) 119. és 125. 1.

—792——

1941 távolabb, a sűrű népességű Nyugat-Európá—

ban.

A családi élet kedvező alakulására mutat Jugoszláviában egyrészt a törvénytelen szü- letések alacsony aránya, másrészt a házas- ságok nagyobb gyermekbősége, megfelelően a szláv népfajták szaporaságának, de a nálunkénál extenzívebb népmozgalomnak is. Az egy—egy házasságra eső átlagos gyer——

meklétszám ugyanis az újabb esztendőkben Jugoszláviában, a trianoni Magyarország megfelelő átlagaival egybevetve, a következö

képet mutatja: '

Az egy—egy új házasságkötésre eső

ÉV átlagos gyermekszületés

Jugoszláviában Magyarországon

1933 4'1 2'7

1934 4'7 2'5

1935 4'1 2'5

1936 4' 1 2'4

1937 3'6 2'8

Hasonló összehasonlítást készíthetnénk a törvénytelen születések arányszámáróla de ott az ellenkező irányú nagyságviszonyra jutnánk; amíg ugyanis a délszláv törvény—

telen születések aránya legújabban évről- évre 4'9 és 5'3% között váltakozik, addig hazánk népének megfelelő országos száza—

léka rendszerint magasabb: ugyanakkor B'!) és 9'6 között váltakozik.

A családi élet kialakulására jellemző ezen születésstatisztikai viszonyszámok is—

mertetése után méltán kérdezhetjük, hogy miképen van az, hogy az ezer lélekre eső nyers vagy általános házasságkötési arány—

szám —— mint az fentebbi első összeállítá—

snnkban látható — Jugoszláviában alacso—

nyabb, mint hazánkban. A házasságkötések nyers arányszáma azonban nem lehet a há—

zasságkötési hajlandóság hely—es fokmérője, mert azt az elváltak új házasságkötései is emelik, ahol tehát gyakori az elválás —— ami pedig úgy a családi élet alakulása, mint a házasságkötési hajlandóság tekintetében ked—

vezőtlen jelenség —— ott is emelkedik a nyers arány. Jugoszláviában pedig ezer új házasságkötésre (1936, ill. 1937—ben) csak 45'9, ill. 55'7 elválás esik, míg hazánkbanll ugyanakkor 71'6, ill. 74'2.

Azt, hogy az élveszületési arány alaku—

lása tekintetében a volt Jugoszláviaegyes—

oz-szágrészei —— az egyes jugoszláv bánságok

—— között minő nagy különbségek mutatkoz—

nak, az 1. táblázat tárja elénk.

1) L. erről

részletesebben Szél T.: ,,A budapesti házasságok" (Budapest, 1935) 30—70. l.

11. szám ——793—

1941,

1. Az egykori jugoszlávia népmozgalma jugoszláv bánságok szerint részletezve.

Mouvemenz de la population en Yougoslavie, suivant les banats yougoslaves.

% m ] A természetes

3 _a_: * szaporodás

§ § Accroíssement [_

ii N ,e __ naiurel

§ : § : ,__N______,

A bánság egykori § § $ ("§ 35353; % m$ 3.3.

jugoszláv neve .— § § :ÉÉ': § § lírák § §2§§

N V: v: _ggap "N v; (Ua .gp'***t "'mi?

Noms yougoslaves des % "§ § § E át:—§ §", "§ § § E ggg § ɧü§

bmww —§2 ae §§€3 .az Én §§§§ §3§§§e

___. ____ , _ ,,__—M— __W. __ __—— Sim-g %% §.Wim m': a

szám szerint ezer lélekre az? E MÉ N

nombres abs. pour 1000 habitants %% §§§§

a) 1934-ben —— En 1934

Bánat 4— Drávai bánság -— de Drave . 28.189 16.626 11.563 241 14'2 ' 99 54 ,

,, Drinai ,, —— de Drina . 62.978 29.641 33.337 380 179 201 15'8

,, Dunai ,, —— de Danube 60.525 42.812 17.713 24'6 17'4 7'2 84 *

,, Moravai ,, —— de Morave 46.378 28.410 22.968 305 154 M'! 109

,, Primorskai ,, —— de Primorska !

,, (Tengermellék — Littoral) . 34.801 16.016] 18.785 37'2 171 201 89 ,, Szávai bánság —— de Save . 76.690 48.532] 28.158 27'4 173 101 ZS'SÉ

, Vardarí " —— de Vardar 67.427 31.258 86.169 405 188 217 171 _

,, Verbászí ,, — de Verbas 43.756 20.595§ 23.161 39'6' 18'6 21'0 11'0',_

,, Zetai ,, —— de Zetska 34175! 16.243; 17.932 350 167 184 8'5

Belgrád — Belgrade . . . 4.889 3.400 1.489 14'4 100 44 0"?

Az egykori Jugoszlávia összesen 1 ; f

Yugoslavie entiére 45980810248570')211238 31'5 17'0 ! 145 1000 ;

6) 1937—ben —— En 1937 ,

Banal — Drávai bánság —— de Brave . 26.522 17.817 8.705 223 15'0 7'3 4'8 '

,, Drínai ,. —— de Drina . 57.853 27.185 30.668 329 154 17'4 16*9

,, Dunai ,, — de Danube 50.902 39.110 11.792 203 156 4'7 6'4

,, Moravai ,, —— de Morave 39.694 21.638 18.056 250 13'6 114 99

, Primorskai ,, —— de Primorska

,, (Tengermellék -— Littoral) 32.873 16.530 16.343 34'2 1722 170 90 '

., Szávai bánság — de Save 71.958 47.842 24.116 251 167 8'4 13'3; )

,, Vardari ,, — de Vardar 60.620 31.532 29.088 349 18"! 16"? 15-0, ,, Verbászi ,, —— (le Verbas 46.552 21'334 25.218 400 183 21"? 13'9 (

,, Zetai ,, — de Zetska 31.847 15.191 16.656 313 149 164 92

Belgrád — Belgrade 4.962 3.958 1.004 12!) 103 26 06

Az egykori Jugoszlávia összesen '

Yougoslavie entiére !)423.794 [)242.184 1)181.610

indigue's résulte d'un certain nombre de déce'de's dont la résidence était inconnue, ou de ne's pour lesguels on—

az connaissait pas la résidence des parents (dlaprés l'Annuaire yougoslave, anne'e 1938-39, page 127).

Látható, hogy még a jugoszláv bánsá- gok között is feltűnő magasra szökik, oly—

kor 40%n—et is meghalad, a vardari s a ver- bászi bánság születési aránya. Oroszországra s a szláv nép rendkívüli propagatív erejére valló különleges arányok ezek; hazánkban csak a Kárpátalján, a primitív népművelt- ségű rutén nemzetiség mutat még ilyen viszonyszámokat. Az egykori Dunabánság viszont, amelyhez a hazánktól elszakított né- pesség 6/7 része tartozott, éppen ellenkezőleg mindíg feltűnő alacsony, igen kedvezőtlen

születési aránnyal szerepel; 1934-ben szüle—

tési aránya 24'60/00, 1937—ben pedig —— a bán—

ságok között övé a minimum ——— 20'3%o—kel.

Azt, hogy a Jugoszláviához csatolt ma-

gyarországi Délvidék népmozgalma, magyar törvényhatóságok szerint tovább részletezve, miképen alakul, az 1934—37. évek jugoszláv statisztikáinak átlagaiból kiszámítva, a 2.

táblázat mutatja.,

* Természetesen e táblázat kiszámításánál tekintetbe kellett vennünk a jugoszláv s a magyar járási beosztás közötti különbsége-—

11. szám ._. 7

n ..

ket, úgy ahogy azt a 2. táblázathoz fuzott részletes tálblázatalatti megjegyzések tárják elénk. Krassó-Szörény és Csongrád megye népmozgalmát külön nem is tudjuk kimu—

tatni, csak Temes, illetve Bács—Bodrog me—

gyékkel együtt. Ezen kevés horderejű elté- rések mellett is kimutathatók azonban nem- csak a magyar törvényhatóságok kellő pontosságú népmozgalmi arányszámai, ha-_

nem a járások jó részének és a megyei váro—

soknak vonatkozó adatai is. Nevezetesen a városi törvényhatóságok és a megyei váro—

sok arányszámai teljes pontosággal meg- adhatók a magyar közigazgatás szerint való

94 ——

osongrádmegyei Horgossal együtt, Baranyáé a mohácsi járás nélkül, Temes vármegyéé pedig a krassó-szörénymegyei Krassószom—

bat községgel és a torontálvármegyei bán—

laki járással együtt került kimutatásra. A megyei városokra és a magyar közigaz—

gatás szerint való elhatároláshan megad—

ható statisztikájú járásokra vonatkozó főbb népmozgalmi eredményeket a rendelke—

zésünkre álló legújabb időszakból származó, fentebb vizsgált négy év (1934m37) átlagáf ban a 3. táblázat tárja elénk.

Az ezeréves országterületből az egykori 'elhatároláshan is. Bácska statisztikája a Jugoszláviához szakadt vármegye töredékek 2. Az egykori Jugoszláviához csatolt délvidéki területrészek népmozgalma, magyar törvényható-t

ságok szerint részletezve, l934—37-ig.

Mouremcnt de la population dans la Zone méridionale ami étan't annex-ée Ez la Yougoslavie; suioant les comitats hongroic, en 1934—37.

% 'e 51..—

É § § :: 13.55

o C! § 9 av

9. s: e *** 9-3:

S .. S. 0 3...

A törvényhatósag Az élveszületések A halálozások % § $; ] g§

. e) .- 3

magyar neve Nazssanccs vivantes Décés § :; 23 33 3 8,

. m 'a E % § $ 33

Noms hongrozs ?; § §g § SÉ

des comitats § ; EÉ 5 3;

szám szerint—on nombres gffflílgígf?

; . 1934—37 egy évre eső átlagában

: 1934 1935 1936 1937 1934—37 1934 1935 1936 1937 m moyenne, par an

l !

l

! LVármegyék-Comítals

Zala l)") . 4.209 4.163 4.185 3.817 4.081'0 2.556 2.388 2.233 2.322 2.374'8 1.706'2 29'5 17'1 12'4 '; Vas *) . . . . 1.163 1.067 1.071 887 1.047'0 893 844 857 922 8615 1855 1915 16"? 3-4!

3 Bács-Bodrog a)*) 13.736 12.809 12.301 11.795 12.660'2 10.005 10.166 9.630 9.517 9.829'5 2.830'7 21'2 16'5 4"?

i Baranya S)") . 893 910 805 793 8502 1.106 928 1.007 929 992'5 —— 142'3 16'3 19'0 —2'7

; Temesh . 2.851 2.657 2.374 2 334 2.554'0 2.489 2.230 1.921 2.094 2.183'5 370'5 21'2 19'0 Z'Z :' Torontál 5) 10.449 9.762 9.067 8.796 9.518'5 7.926 7.718 7.389 7.171 7.549"! 1.968'8 22'7 17'9 4'8 _ 2. Városok — Villes

Szabadka *) . 2.411 2.326 2.340 2.282 2.339'8 1.787 1399 1.755 1.889 1.845'0 494'8 22'8 18'1 4?

( Zombor *). 596 588 538 532 563'5 566 605 533 538 560'5 30 174 17'3 0'1

? UjVidék*). 1.164 975 1.121 1.108 1.092'0 889 858 871 947 8912 200'8 16'9 13'8 31

' Versec . 554 514 471 393 483'0 567 567 485 529 5370 —— 54'0 16'6 18'4 _1—3

. Pancsova . . . . 475 444 417 441 4441 387 399 361 37 381'5 62'7 19'9 171 38!

" Az egykori Jugoszláviá— 1

hoz csatolt délvidéki §

terület - Total pour la 1

Zone mérídíonale amie- 3

1 xée [: la Yougoslavie . 38.501 36.215 84.640 88.178 35.683'4 29.101 58.697 27.042 27.187 28.006"? 7.626"? 21'7 17'1 4'6 ., Jugoszlavia összesen

Yougoslavie enh'ére . 460.913 441.728 435361 423194 440.574'0'248.882 248378 240879 242184 245308 195343? 29'6 165 13?!

. A trianoni Ma yarorsz.

Hongrie de rianon . 194279 189479 183369 182449 187.394'0 129049 136323 128333 128049 305885 56.805'5 20'9 14'6 5'3

1) A nagykanizsai és a ljutoméri járás (Légrád és Stridovár község) nélkül. —— Non compris les arrondissements de Nagykanizsa et de Ljutomár (communes de Légrád et de Stndovar). —— ') A csongrád—

vármegyei Horgos községgel együtt. —— Y compr. la commune de Horgos, dans le comitat de Csongvád. ——

3) A jugoszláv közigazgatás által elhatárolt kiskőszegi és dai-dai járás adatainak összege; tehát az egykori magyar mohácsi járásból elcsatolt részek nélkül. — Total pour les arrondíssements de Kiskőnzeg et de Dárda, .délimités par l'Administration yougoslave; donc, non compris les parties détachées de Varrondissemmt de Mohács de la Hongrie d'autrefm's. ., *) A Krassó-Szörény megyéből elszakított jarni járással (Krassó- szombat-község) és a torontálvármegyei bánlaki járással együtt. —— Y compris l'aw'ondz'ssement de Jám (commune de Krassószombat), détaché du comitat de Krassó-Szörény et l'arrondissement de Bánlak (comitat de Torontál). —— b) A teinesmegyei verseci járáshoz csatolt bánlaki járás nélkül. —— Non compris l'arrondis- sement de Bánlak, annexe Ez l'arrondissrment de Versec (comitat de Temes). — 6) A népességet az 1931. évi . jugoszláv népszámlálasból az azóta mutatkozott terméSZetes szaporodás tekintetbevételével számítottuk ki. ——

Pour lo population, d'apn's le Recensement emécute' en Yougoslavie en 1931 et l'accro-issement natural .enregistré depuís.

') A visszafoglalt délvideki területrészek. ———' Parties reprises par la Hongrie.

11. szám —- 795 —— 1941 3. Az egykori Jugoszláviához csatolt délvidéki területrészek főbb népmozgalmi arányszámai

járásonkint az 1934—37. évek átlagában.

Principales proportions dőmographigues de la Zone méridionale, ami étaz't annemée 21 la Yougoslavie, par arrandissemenís, en moyenne, en. 1934—37.

Az élve- Aéter_ A törvény—

szüle— Az el- m sze- telen szüle- A csecsemő A gümőkór tések halalo— fiági; tések halálozás miatt elhaltak Az országrész, a törvényhatóság, a járás ill. NGiS- zaso—k Bamm. Naissances Noug'rissons Dél'Ös par a város neve, mely ez egykori Jugoszláviához 033554 Deces semen! illégilimes decedes tuberculose

volt csatolva "am"!

, . . . ' 100— 100

Aoms des regions, comitals, arrondíssemmts , ÉnwyszüLHWpour' hizlalt 152156

el vílles annexés á la Yougoslavie ezer lélekre 986 aranya torvenyes élveszü- közül

_ szulottre lottre pour pour

VW" 1000 habztants naissances naissances 100 10.017 ha- le'git. vivantes décas httants

!

§; Dunántúl — Trafzsdanubir

i

§

§

:: Zala vm*) alsólendvai járás") . . . . . . . . 24-5 163 32 5-6 150 108 1-8

% ,. ., csáktornyai ,. . . . . . . . . . 34-1 17'8 16'3 7—9 206 ms 2-4

; ,, ,, csáktornya mv. . . . . . . . . . . . 21-0 15-3 5—7 9-7 20-2 98 1.5

,; ,, ., perlaki látás . . . — . , . . . . - . 30'2 17-5 127 4—3 20-9 11-9 2-2

*: ,, ., összesen . . . . . . . -_ . - . - 295 171 12—4 62 196 12-2 2-2

§ Vas vm., a muraszombati és a szentgotthardi járás egyutt 1915 162 3-4 136 138 12'5 2'0 _a Baranya vm. a baranyavárl és a siklósi járaswegyilttll 16'3 19-0 __ 2—7 20-0 18-6 92 1-7

§ A Dunántúl összesen — Totaux 24-5 17-3 7-2 92 185 11'5 2-1

.3 Duna-Tisza köze

§ Region enlre le Danube tt la Tisza

! Bács—Bodrog vm. apatini járás 208 179 2'9 9'9 19'3 97 18

s' ., ,, ,, hódsági ,, 23-4 16-3 7-1 90 16'9 86 1-4

%% ., ,, ,, kuaai ,, 19'1 14.7 4—4 81 15-i 8-9 1-3

; ., ., ., óbecsei ,, zo-s 16-9 3-9 15-3 20-2 111 1-9

§ .. .. ., palánkai ,. 198 16": Mi 10-7 16'0 88 1-5

__, Szabadka ljv.****) . . . . . 228 181 47 11'6 23'8 11'9 2'2

§ Bács-Bodrog vm. titeli járás 185 159 2'6 129 197 11"! 22

E ,. .. ., topolyai ,. 20-1 16-0 4—1 154 172 11'6 14)

el) " " n UIVídéki :) 22'8 17'2 5'6 11'4 15'5 10'6 1'7

§ Újvidék tjv. . . . . . . . 16'9 13'8 3'1 20'6 14'4 11'1 1'5

go Bács-Bodrog vm. Zenta mv.***) 201) 155 54 83 18'0 10'4 1-6

;; " ,. .. Zombori járás . lB'9 161 28 94 15'8 11'0 1'8

É Zombor tjv. . . . . . . . A . . 17'4 17'3 01 92 21'2 108 l'!)

a' Bács—Bodrog vm. Magvarkanlzsa mv. . 260 1641 9'6 6'3 174 10 2 1-7

a ,. ,, ,, zsablyaijáras 23'1 18'2 4-9 13-0 22 11 7 2'2

4; ,, ,, ,, összesen?) . . . . . . . . . . 21—2 16'5 4'7 11'0 17'7 104 l'?

:: Csongrád vm. (Hon-gos község) Bács—Bodrog vm. zentai

§ lámával együtt") . . . , . . . . 23—2 168 6-4 8-4 19-1 10-1 ül"!

A Duna-Tisza köze Összesen _ Tolaux 20-9 166 4-4 114 18 5 106 1'8

Tisza—Maros szöge Angie de la Tisza et du .llaros

Temes vm. !ehértemplomi járás . 20 8 186 2'2 368 1915 121 2-3

., ,, Fehértemplom mv. . . . . . 14-55 19—33 _ 5-2 19-9 141) 131 2-5

,, ,, kevevárai járás . . . . . . . . 22-2 184 3'8 23'8 21'1 11'8 2'1

,, ,, verseci ,, . . . 16'3 12'3 4'0 29'2 16'6 120 21

Versec tjv. . . . . . 16'6 18'4 —— 1'8 19'1 20'4 10'3 1'9

Temes vm. összesen:" . . . . 21'2 191) 2 2 28'9 187 120 2-2

Torontál vm. alibunári járás . 305 272 313 211) 21'5 10'8 2'0

,, ,, antallalvi ,, 253, 20-3 4—8 15-5 22-5 10-5 2-2

,, " módosí " 18'6 13'4 5'2 15'4 18'5 10'4 18

., ,, nagybecskereki ., 20-9 16'4 4-5 16-8 19-4 102 1—7

,, ,, Nagybecskerek mv. . 16-2 15-0 1-2 183 166 11- 1—7

,, ,, nagykikindai járás 24*O 18-0 6'0 12'0 21'8 9"! 17

,, ,, Nagykikinda mv. . 247 195 5-2 20'0 22'9 10'1 2'0

,, ,, pancsovai járás 21'0 18'0 30 14"? 20'8 11'1 2'0

Pancsova tív. . . . . . . . 19'9 17'1 2'8 16'8 16'9 H'? 20

Torontál vm. törökbeesei járás 25—9 19-4 6'5 10-3 231 9'7 1'9

,, ,, törökkanizsai ,, 23'4 17'2 6'2 16'6 20'3 12'2 2'2

,, ,, zsombolyai ,, _ , __ _ ._ _ _ __

,, ,, összesen?) _ _7 WW *321 179 _ 4'8 15-7 __ 20—9 _, 10-5 1-9

A Tisza-Maros szöge összesen — Totaux 207 170 3-7 [82 20'3 10'8 __3'0

A Jugoszláviához csatolt Délvidék összesen') *, 4

Total pour la Zone mén'dionale annexée á la Yougoslavie 217 171 46

jegyzéseket. — Pour les arrondissemen s Spécíalemmt non indígués, voirles notes du tableau Z.

*) Vm. : comitat. — **) Ján-as: arrondissemmt.***) Mv. :: villa départemmtale. —— **") ij. : villa autonome.