NÉPTANÍTÓK LAPJA.
K I A D J A
A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIIL MINISTERIUM.
1900.
XXXIII, ÉVFOLYAM.
R e
íK"*
í L. SZ,
FELELŐS SZERKESZTŐ : SEGÉDSZERKESZTŐ :
UJVÁRY BÉLA. GÖÖZ JÓZSEF D
r/• f ^ ^ z . P a e d J ^ t y v t á r és T ^ g ^ ^ z e u m : G ^ ^ á n f f y ^ t i ^ t á r a . B U D A P E S T , 1 9 0 0 .
N Y O M A T O T T A M A G T A R K I R Á L Y I T U D O M Á N Y - E G Y E T E M I K Ö N Y V N Y O M D Á B A N .
TARTALOMJEGYZÉK.
m m
1. Irányczikkek.
Bartha Pál: Tanító és szövetkezet . . Benécs Gusztáv: Kivándorlás a hazából Berecz <Jyula : A beiskolázás és az iskola-
mulasztások
— — A beiskolázás és az iskola-
mulasztiisok
Blázsik Mihály: A nyugdíjtörvény revi- ziója
Bökényi Dániel: A felekezeti iskolák tanítóinak fizetésügye
Lap- szám
30 16
23 31 Burián Albert: Állami népoktatásügyünk 47 Csáky Elek : Takarék-magtárak . . . . 38 Csernay József: Tanítói oklevél . . . . 14 Csurka István: Nehéz helyzet . . . . 3 Drégely Kálmán: A Bácskából Sziléziába 13 Dudás Gyula dr: Megyei tanszermuze-
umok . . 37 Elek Gyula: Tanító, mint a közegészség
őre 7 Ember János • Van-e tanítónő-kérdés ? . 42
Ertl Ferencz: A tanító a közerkölcs- nemesítés szolgálatában . . 26 É. Keményfi Katalin: „Baezillus-telepek" 40 Éles Károly: A szeretet asztala . . . 35 Farkas Sándor: Tanítók továbbképző
tanfolyama 25 Gönczi Ferencz: Az idei gazdasági tan-
folyamok 24 Göőz József dr.: Tanítói pályát elhagyott
egyén katonai visszonya . . 14
— — A királyüimeplő tanítóság . 34 György Aladár: Szeretetházi nevelők
kiképzése 6
— — A tanítói fizetés biztosítása 20
— — Nyugdíjalapunk fejlődéséről 21
— — Nők, mint igazgató-tanítók 41
— — Vészterhelt fellegek . . . . 49
— — Tanító és a népszámlálás . . 52 Hajnal Bernát: Tankötelesek beiskoláz-
tatása és az iskolai mulasz-
tások 12
— — Az iskolák állami segélyezé-
sének módjai 22 Halász Ferencz: Új állami népiskolái . 2
Lap- szám Oldal
Olilul Halász Ferencz: Új állami népiskolák . 3 1 --2
n T) n 4 1 - 6
1 - 2 - n
,
n»
5 1 --21 - 2 — •— Az állami tanítók fizetésren-
dezése 10 1 --2
1 --3 — •— Az állami tanítók fizetésren-
dezése 11 1 --2
1 - -3 — -— Az állami tanítók fizetésren-
dezése 12 1 --2
1 --3 — — Az 1901. évi állami költség-
vetés 42 1 --3
2 - -3 — — Az 1901. évi állami költség-
2 - -3 vetés 43 1 --3
1 - 2 — — Az 1901. évi állami költség-
1 --2 vetés 44 1 --2
5 - -7 — — Az 1901. évi állami költség-
4 - -6 vetés 45 1 --3
•— — Öt millió népoktatásra . . . 48 3 - -5
1 --2 — — A tanító közhivatalnok . . 51 1 --2 Kuthi Zsigmond: Kis hantok 52 4 - -6 3 --4 Körösi Henrik: Tanítók könyvtára . . 13 1 --3 5 --6 Maszny Sámuel: A tanítók önképzése . 30 3 Mező Dániel: A tanítóképző felügyelete 10 2 -- 4
6 -- 8 » n 18 3 -- 4
3 - 4 Mosdósy Imre: Népoktatásunk . . . . 46 1 -- 3 2 -- 3 Nagy Béla: Minden tanító fizetését a m.
kir. adóhivatal szolgáltassa ki 22 5 -- 7
1 -- 3 — —- Gyermekek a korcsmában .
— — Az óvó- és iskolakötelesek
31 1 -- 2
1 -- 3 — — összeírása 36 1 -- 2
— — Ingyen-tankönyvek . . . . 39 1 -- 2 2-- 3 Novak Mihály: Viszonosság, egyenran-
1 -- 2 gúság 40 1 -- 2
— — Viszonosság, egyenrangúság 51 3-- 4
1 -- 3 Pálinkás Béla: Népiskoláink jogi hely-
1 -- 3 zetéről 27 1 -- 2
1 -- 2 — — Fegyelmi biróság 28 8-- 9
1 -- 3 P. F.: A beiskolázás és iskolamulasz-
8-- 9 tások 15 6-- 7
1 -- 3 Plachy Bertalan: Az iskolai mulasztások 18 1-- 2
» » n 19 1-- 3
— — Nyugatmagyarországi Tanító- 2-- 4 egyesület
Schlose Lajos: A magyar művészet jö-
44 3-- 4
1-- 5 vője 51 2 - 3
1-- 3 Somogyi Béla: A népiskolai statisztika 29 1 - 2
- TV -
Lap- szám
Somogyi Béla: A g y e r m e k e k munkája 35
— — A kivándorlás ellen . . . . 43 Szabó Bugátli László. Nagyjaink emléke 50 Szabó Kálmán: Egy méltányos reform-
kivánalom . . . Szálay Pál: A hazai ipar és a tanítók
— — Viszonosság, egyenrangúság Szentgyörgyi Lajos: Magyar minták a
rajz és női kézimunka okta- tásánál
— — Iskolai vallásos gyakorlatok Szentkereszty Tivadar: A tanyai iskoláz-
tatás . Szűcs Imre: A nyugdíjtörvény reviziója
Tahy János: A tanító és a szövetkezetek Török Endre: Viszonosság, egyen-
rangúság
Török Péter: A tanyai iskoláztatás . . Ujváry Béla: TJj év, u j törekvések . .
— —• Nagy napok
— — A király köszönete . . . .
— — Kedvező jelek 42
— — Tanítók a. királynál . . . .
— — Vörösmarty
— — A tanítóság Vörösmarty-ün- nepe
V.: A tanító és a munkáspolitika . . Vaday József: A Bácskából Sziléziába .
— — Az eskü és az erkölcsi nevelés Verner László: A gazdasági közvélemény
és a tanítók
— — Kultúrtevékenység az iskolán kívül
— — A szövetkezet és a tanítók . Megtagadott államsegély ? . . . .
Oldal
4—5 3 - 5 1—3 29 2—3 32 1—2 47 4—5
9 2—4 50 3—4 50 4—5 28 1—3 20 3—4 42 6—7 45 3—5 1 1—2 33 1—2
35 1
42 4—5 47 1—2 48 1—2 49 1—6 17 1—3 9 1—2 46 4—5 5 2—4 15 4—6 25 1—2 11 2—4
2. Gyakorlati szakczikkek.
Lap- szám
Balog János: Szótagolásról és a szók elválasztásáról
Benées Gusztáv: Az évzáró vizsgálatok kérdéséhez
Bite Pál: Évzáró vizsgálatok napja . . Bódizs Géza: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . .
— — A nemzeti oktatás érdekében Cságoly József: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Csizmadia Aladár: Kell-e külön tanterv
az osztatlan iskolának? . . Csurka István: A földrajz a kedélyképzés
szolgálatában
Darvas Lázár: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Ében Mihály dr.: A tízes egységről . . Ellenbach Mátyás: A szellemileg gyenge gyermekek iskoláztatásáról . Ember János: Az imádság az elemi
iskolában
Eötvös K. Lajos : A tanterv kiegészítője Erdődy Ferencz: A földrajz tanítása . Ebenspanger János: Kell-e külön tanterv
az osztatlan iskolának? . . Éberstein Ferencz: A beiskolázásról . . Éles Károly: A népiskolák tisztántar- t s io tágáról.
Fodoio.SgnáűSiiM^ t M t o r t e i t e r í . m
osztatlan iskolának ? . . .
3 4 4 7 2 5
28
24
3 6 3 2 fr
O l d a l
6—7 6—7 5 - 6 4—6 7—8 7—8 5—6 4—6 6—7 28
39 33 7 28
13 21 23 12
52 10—11
8 — 9
3 - 4 4 - 8 3—6 5 - 8
8—4 5—6
l(MWOÜ ! S
6—7
Gergely János: A földrajztanítás érde- kében
Gopesa Margit: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Hajnal Bernát: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Hajnóczi IL Józef dr.: Kell-e külön tan-
terv az osztatlan iskolának ? Halmy Miklós: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának ? . . . Hubay Bertalan : Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának ? . . . Imlauer Vilmos . Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának ? . . . Józsa Dániel: Döntés előtt
— — Az osztatlan iskola tanítás- terve
Jurassa Endre: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Kerékgyártó Elek dr.: A szellemileg
gyönge gyermekek iskolai nevelése
Kiss Pál János: Az iskolai mulasztásokról Kiss Lajos: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Kohlbauer Ferencz: Egy tízfilléres füzet
mint közgazdasági példatár Körösi Henrik: Beszéd- és értelemgya-
korlatok
Kovács Sándor: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? . . . Köveskuti Jenő: Az énektanítás anya-
gának kiválasztása . . . . Legeza Mihály: A számolás alapelemei Magyar József: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? . . . Mákay István: A kézügyesség a gazda-
sági ismétlő-iskolában . . . Margitai József: A magyar nyelv taní-
tásáról
— — A magyar nyelv tanításáról n n » n Merényi Kálmán. Kell-e külön tanterv
az osztatlan iskolának ? . . Mészáros Sándor: Kell-e külön tanterv
az osztatlan iskolának ? . . Mező Dániel: A tanítás némely hibáiról M. Székely János: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . Nagy József: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Novak Mihály: Az évzáró vizsgálatokról Ősz János: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Pálmay József: A szótagolásról és a szók
elválasztásáról
Peres Sándor: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Piller József: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . P. M. •• Kell-e külön tanterv az osztatlan
iskolának?
Polgár József: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Sarlós Boldizsár: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . .
— — A tanító teendői a va- káczióban
Schmidt Ferencz: ki évzáró vizsgá- latokról
-peres £!áspáJV..Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? . . .
Lap- szám Oldal
40 6—7 14 4—5 20 4—5 12 5 10 7—8
2 8
8 1
6—8 3—5 3 7—9 2 7 - 8
32 4—5 29 5—6 19 6—8 16 5—6 5 4—5 20 5—6 26 8—9 50 6—8 5 7—8 29 4—5 2 3—6 3 2—5 4 7—10 16 6—8 5 5—7 46 5—7 11 4—6 6 6—8 35 6—7 9 7—9 8 8—10 19 5—6 10 4—7 11 6—7 7 7—8 17 6—10 31 7—10 30 6—7
4 10—12
Somogyi Béla: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? . .
— — Az olvasás tanításának új módja
Sretvizer Lajos Az osztott elemi nép- iskolai tanterv tekintettel a főváros viszonyaira . . . . Sretvizer Lajos: Az osztott elemi nép-
iskolai tanterv tekintettel a főváros viszonyaira . • . .
— — Az osztott elemi népiskolai tanterv tekintettel a főváros viszonyaira
Szabó Gyula: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának ? . . . Szabó Kálmán: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . .
— — Kell-e külön tanterv az osz- tatlan iskolának?
Szentkereszty Tivadar: Kell-e külön tan- terv az osztatlan iskolának Szerk.: Kell-e külön tanterv az osztatlan
iskolának?
Tóth Ferencz: Kell-e külön tanterv az osztatlan iskolának? . . . Törölt Endre: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Vaday József: A tervszerűség gyakorlati
alkalmazása a tanításban . . Vajda György: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . .
— — A vallásos érzület ápolása a tantárgyak keretében . . . Várhelyi György: Népiskolai statisztika
— — Leczketerv és készítése módja Vecsei József: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Veress Károly: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Verger Tamás: A gyermekpszichológia
czélja
— — A gyermekpszichológiahaszna Veverán Lajos: Kell-e külön tanterv az
osztatlan iskolának? . . . Zoványi Lajos: A tanítók önképzése .
3. Életrajzok és vegyes tartalmú czikkek.
Államosítások Zalavármegyében . . . Az Eötvös-alap a mult év második felé-
ben (titkári jelentés) . . . Az Eötvös-alap jótéteményei
Az Eötvös-alap közgyűlése
Balogh János: A nyugdíjtörvény revi- ziója
Bartha Pál: Tanító és szövetkezet . . Benécs Gusztáv: A nyugdíjtörvény reví-
ziója
Bodnár János: Miért nincs több tagja az Eötvös-alapnak . . . . Boldizsár Béla: A mi Eötvös-alapunkról Borka Alajos: A nyugdíjtörvény reví-
ziója -
Bursics Ernő: A nyugdíjtörvény reví- ziója
Ében Mihály dr.: Az esküről . . . .
Egykoronás Petőfi-kiadás 3
Lap- szám Oldal
15 8 - 9 52 7—9
16 2 - 5
17 4—6
18 5—6 18
9
7—8 6—7 14 5—6
9 9
25 8 - 1 1 13 8—9 12 5—6 52 6 - 7 10 8—9 23
23 38
3—4 3—5 5—7 16 8—10 7 6—7 17
19 3—4 4—5 6
29 8 - 9 6—7
.rtalmú
L a p - szám Oldal
14 3—4 1
21 1
8—13 10—11 5—8 36
37
5—6 2—4 32 6—7 38
48 ' 2—4 6—7
47 5
31 48 3
3 - 7 7 1 2 - 1 3
Lap-
szám 0 1 d a l
Eötvös-ünnep 6 3—4*
Erdödy Ferencz: Tanítói illetmények
behajtása . 33 2 - 5 Félix Gomte : Egy franczia szakfolyóirat
rólunk . . . . 25 2—4 G. J. dr.: Országos tűzoltói szaktan-
folyam 27 7—10 Göőz József dr.: Kálnay Nándor . . . 3 10—12
— — Dezső Lajos 18 9—10 Göőz József dr.: Külföldi népiskolai
szemlél tető képek kiállítása 21 3—4
— — Gyertyántfy István . . . . 22 8—10 György Aladár: A tanítók nyeresége a
nyugdíjalapnál 26 4—5
— •— A nyugdíjtörvény leglénye-
gesebb pontja . . .• . . 32 2—4
— — Hozzászólások a nyugdíjtör-
vény revíziójához 38 4—5 Hajnal Bernát: Állami intézetek költség-
vetési és leltározási ügye . 37 4—5 Halász Ferencz ünneplése 27 11—12 I-Iéjjas Dániel: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 45 5—6 Idei nagygyűléseink L, II . 34 3—8 Jenő Sándor: Walter Crane paedagó-
giája 44 4—5 Jesztrebényi Gyula: Szünidőm végén . 39 7—8 Józsa Mihály: K. Molnár Viktor emléke 45 9—11 Kircz István: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 39 4—5 K. Nagy Sándor: A hamis esküről . . 48 7—8
— — A népszámlálásról 51 4—5 Kutlii Zsigmond: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 29 3—4 Lachmann József: Gazdasági téli tan-
folyam 44 5—6 L. J.: Valami a tanítók háza gyufá-
járól 36 10—11 in. .• A párisi kiállítás kitüntetései . . 35 2 Marton Gyula: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 36 4 Merényi Kálmán: Rónai József. . . . 13 10—11 Mező Dániel: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 30 3—4 Mihalovick Sándor: Ariadne fonala . . 39 2—3 Moussong Géza: Péterfy-album . . . . 2 9—10 Munkácsy Mihály 19 9—10 Nehéz helyzet 6 4—5 Novak, Mihály: Pártoljuk a magyar ipart
és termelést 17 11—12 Országh Gábor: A nyugdíjtörvény reví-
ziója . . 41 6 Pálinkás Béla: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 40 5—6 Pataki Vilibáll: Merényi Kálmán . . 24 9—10 Péterfy Sándor : Az Eötvös-alapról . . 49 6—7 Bácz Béla: A nyugdíjtörvény revíziója 42 7-—8 Héti Ottó : A nyugdíjtörvény revíziója 50 5—6 r . : Uránia 5 10 Sarkadi Sándor : A nyugdíjtörvény reví-
ziója 40 5 Sebestyén Gyula dr.: G-yüjtsük a népköl-
tészet termékeit 16 10 Simkó Endre: A nyugdíjtörvény reví-
ziója 37 6 Sipos Antal: Á nyugdíjtörvény revíziója 40 4—5 Sipos Samu: A föidmívelésügyi minister
az árvaházi növendékekért . 21 4—5 Somogyi Béla : Tanítók életbiztosítása . 26 5—6 Szalay Pál: A nyugdíjtörvény revíziója 37 6—7 Szentkereszty Tivadar: A nyugdíjtörvény
revíziója 45 6
— VT —
Lap- szám 4 4 .36 3 8 4 1 5 2
11
5—7
6 — 7 9 — 1 0 7
Szókoly István: Kérelem mindnyájunk érdekében
Sztipán János: A nyugdíjtörvény reví- ziója
Takács József: A nyugdíjtörvény revíziója Tamassich Sándor: A nyugdíjtörvény
revíziója
Telel i Sándor: A mi Eötvös-alapunkról Tanító mint kivándorlási ügynök . . . Ujváry Béla: A Ferencz József Tanítók
Háza
Valdmann Miksa: A nyugdíjtörvény revíziója
Váczy István: A nyugdíjtörvény reví- ziója
Várady Lajos: A nyugdíjtörvény reví- ziója
Vaskó László: A nyugdíjtörvény revíziója Várhelyi György: Államsegély . . . . Váró Béni: Ünnepi beszéd
Veress Károly: A nyugdíjtörvény reví- ziója
Verner László: A gyöngyösi ifjúsági egyesület
Veverán Lajos: A nyugdíjtörvény reví- ziója
Zel;e Dániel: Tanítók életbiztosítása .
4. Ismeretterjesztő (történeti, nyelvé- szeti, természetrajzi, földrajzi, termé-
szettani stb.) czikkek.
6. Költemények.
Lap- szám
4 8 9 - 1 0 3 9 5 -- 6 3 9 3 - - 4 3 3 7 -- 8
3 0 5
1 3 6 -- 7 2 2 1 0 - 1 1 3 3 7 -- 8 4 3 5 -- 6 3 0 5-- 6
2 2 7
Cs. A.: A találós mesékről
Ében Mihály dr.: "Új óratervezet . . . Göóz József dr.: Vörösmarty Mihály
tanítószelleme:
György Aladár : A magyar közoktatásügy n a g y jótevői
Péterfy Sr.ndor: A Benedek-rendről . . Újlaki Géza: Nevelés Amerikában . . y. r. : Második Szylveszter pápa . . .
Lap- szám 5 0
6
4 9 4 3 3 1 3 2 3 3
Oldal
10
1 2 — 1 3 3 — 5 9 — 1 0 1 1 — 1 5 8 — 1 0 9 — 1 2
5. Gazdasági czikkek.
A gazdasági népkönyvtárak és a tanítók Balázs Ferencz: Konyhakertészet . . . Gazdasági ismétlő-iskola Nagyváradon Gazdasági szakoktatási irodalom . . . Gönczi Ferencz: A külön szaktanítós gaz-
dasági ismétlő-iskolákról . . Igali Szvetozár: Fatenyesztesünk érde-
k é b e n
Kecskeméthy László: A földmívelés tanítása a gazdasági ismétlő-iskolában _Makay István: A leányok oktatása a
gazdasági ismétlő-iskolában Péterfy József: Yan-e s/ükség a gazda-
sági ismétlő-iskolára . . . Simon István : Gyűjtsünk virágport mé- Vaday Jóisef: A gazdas'gi ismétlő-isko-
lák természetes kialakulása Zádor Gyula: Ta\aszi munka a gyü-
mölcsösben
Lap- szám Oldal
1 5 2 1 12 1 3
9 — 1 0 8 — 1 0 2 9 2 7 3 - 6 1 0 1 1 — 1 3 4 1 3 — 6
9 8
4 — 6 3 — 6 2 3 8 — 9 6 5 — 6 1 1 1 0 — 1 2
Gál István: A k . . . . i temetőben . . . 8
Gergely János: Márezius 11
— — Feltámadás 15
— — Az én birodalmam . . . . 21
— — Halottak estéjén 44 Iván Andor: Erzsébet napján . . . . 46
Lampérth Gcza: Szeptember lO.-ikén . 37 Minké Béla: B. Eötvös József emlé-
kezete 6 Pósa Lajos: Édes álom 45 Porsche Vilmos: Király-dal 33 Simon Lajos: Nem hal meg a költő . 49
Tarcsafalvi Albert: Imádság 1
— — Gyöngyélet. — A falunak
közepén 4
— — Megyek 14
— — A munka diadala 30
O l d a l
11 8 11 8 8 8 8 10 13 9 2—3 14 13
7. Elbeszélések, életképek, rajzok.
Lap- szám Oldal
B.: Virágok között
Csulak Lajos: A Laezi pajtás öröme Erzsébet napján
Fejér Anna: Künn a szabadban . . Füzesi Márton: Az O emlékének Gockler Lajos: Tarlózás
Hajnóczi József dr.: A kéve kötve jó Kerékgyártó Elek: Emlékek . . . . K. Nagy Sándor: Az áruló cs /ngő . KoTlarik Kálmán: Vonások egy gyermek
jellemrajzához . . . . Kozma László: A Liska fiúk . Körösi Henrik: Szegény leányok . Magyaryné-Nujrinyi Jolán: Megfigye
lések
Mészáros Gyula: Áldás poraidra . Móra István: Találkozás
Mosdósy Imre: A gyerekszobából . Nagy József: Kép a múltból . . . Németh György: A gyilkos . . . . Németh Ignácz: Mária-szobor a szent
kútnál
— — A póstás kisasszony . . Nóvák Mihály: Vizsgálati jutalmazások Perényi Mülós: A keszegfalvi asszonyok Béztolli M.: Tantervháború és párt-
állások
— — Szemlélődés
— — A mi gyújtónk . . . .
•— — Egyenlőség, testvériség .
— — Beszámoló a vakáczióról . Szalóky Bániéi: A régi ,.jó" időkből Szalay Pál: Bajtársak csak előre .
— -— A nyomor karácsonya . . Szőke István: Hogy fogott ki „mestram
a németen
— — Mesterválasztás . . . . Ujváry Béla: Petőfi
Vaday József: A község vád alatt
—• — Hogyan czivilizáltaUdvarnoky uram a falu n é p é t . . Verner Jenő: Apostolkodás falun . Zádor Gyula: Az imádságos könyv Zsigmond Konrád: Az én szalmám
2 8 1 0 9 1 0 — 1 1 4 6 9 — 1 0 4 4 8 — 9 34 1 0 — 1 1 4 0 8 — 9 4 7 8 - 1 1 11 8 — 1 0 2 6 1 0 — 1 1 3 6 9 — 1 0 5 2 1 3 - 1 4 1 2 8 — 1 0 4 2 9 — 1 0
5 9
3 9 9 — 1 1 8 1 1 — 1 2 2 9 8 — 9 3 8 9 — 1 1 2 0 7 — 9 5 1 9 — 1 0 2 5 1 2 — 1 3 2 3 7 — 8
1 8 10
3 0 8 - 9 3 4 1 1 — 1 3 3 7 8 - 9 4 4 1 2 — 1 3 1 4 8 — 1 0 6 1 1 — 1 2 5 1 7 - 9 1 5 11 — 1 3 5 0 9 — 1 0
5 1 7
3 5 9 — 1 0 4 1 1 1 1 6 1 1 — 1 2 1 0 1 0 - 1 1
7 9
8. Hivatalos rész, minden számban.
9. Tanitók tanácsadója.
2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 29., 30., 32., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 51. és 52. számokban.
10. Különfélék, minden számban.
11. Egyesületi élet.
1., 3., 4., 5., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 32., 34., 35., 36., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47.,
48., 49., 50., 51. és 52. számokban.
12. Irodalom.
1., 2., 4., 5., 7., 8., 9., 12., 13., 14., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 23., 24., 25., 26., 28., 29., 30., 32., 33., 35., 36., 37., 38,, 39 , 40., 42., 43., 44., 45., 46., 48., 50.,
51. és 52. számokban.
13. Képek.
Kálnay Nándor . . Rónai József . . . Dezső Lajos . . . Gyertyánffy István K. Molnár Viktor .
szám 0 k l a l
3 10 13 10 18 9
22 8
45 9
7 >
NÉPTANÍTÓK LAPJA.
K I A D J A A V A L L Á S - É S K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y I M . K I B . M I N I S T E R I U M .
Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön (este).
Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi felső nép- és polgári iskolák és tanítóképző - intézetek egy példányban ingyen.
A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló és az illetékes kir. tanfelügyelő által láttamozott községi előljárósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye meg- jelölésével) és az utolsó pósta világosan kiírandó.
Előfizetési á r : Egy évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, — Egy negyed évnél kevesebb időre előfizetést nem fogadunk el. — Az előfizetési pénzek a k i a d ó h i v a t a l b a küldendők.
A hirdetések árszabása. — A pályázati h i r d e t é s e k n é l nvn*
den egyes szóért, minden közlés után 6 fillér fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre külden.lő be. Egyéb hirdetéseknek az egész oldal egy hetvenketted részét tevő petit nyomású és" egy hasáb u sora 1 korona. Ezek a díjak i3 előre a kiadóhivatalba küldendők.
SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL:
BUDAPEST, II. KER., OSTROM-UTCZA 17. SZÁM. MAGI. KIR. EGYETEMI NYOMDA, I. KER., ISK0L4-TÉB
Kéziratokat nem ad.u.ixli: vissza.
Uj év, új t ö r e k v ^ f ?
(U.) E sorokat még a pafi^atló évben írjuk, de a mikorra meg,jötének, J s t e n jóságos kegyelméből m&t^új évet, sőt
új évszázadot számlálunk magyar tanítók a Gondviselésbe veí'et't1' bizalom- mal lépnek be az új évbe: az "imént elmúltra nincs okuk panaszkodni, a most kezdődőben nincs okuk nem bízni.
A a í X . I » 2 ; j u a c l utolfló éve rok teKra- tetben örvendetes volt a magyar taní- tóságra nézve, mely hosszas keresés után végre megtalálta önmagát és egyesült egy lélekemelő eszmében: az együttérzés és a kartársi szeretet nagy eszméjében.
Es az Eszme hódított!
Először meghódította magát a taní- tóságot, azután meghódította nemeslelkű 'ministerünket, a ki a tanítók iránt érzett
szeretetét átvitte az egész magyar kormányra, mely készséggel vett föl az állam költségvetésébe a tanítók törekvéseinek támogatására oly nagy összeget, a milyenről ma egy éve még a vezetők közt is csak az „ábrándozok"
álmodoztak. Ez „ábrándozok" közé tar- tozott első helyen Péterfy Sándor, a kinek méltó ünnepléséről lapunk más helyén szólunk s a kinek a magyar tanítóság örök hálával tartozik.
De hódított és hódítani fog az Eszme a társadalomban is s reméljük, hogy
hatóságok, egyesületek, társulatok és egyesek is segédkezet fognak nyújtani a magyar tanítóságnak ideális czéljai eléréséhez.
Az az év, mely a Tanítók Házát meg- valósulni látta, reánk, magyar tanítókra, a szerencse-évek közé számítható. Pa- naszra tehát éppen nincs okunk s a XIX. század reánk nézve nem is vég- ződhető! t v ]pb. v««5-"» -őKKívn.
De, mint fönnebb mondottuk, a most kezdődő évben sincs okunk nem bízni.
A közoktatásügy élén ugyanaz a lelkes férfiú áll, a ki ugyané helyen és ugyané napon már két ízben szólt a magyar tanítósághoz, atyai szívének igaz szere- tetével reménykedésre, kitartásra és munkára buzdítva azt. Az 0 szívből j ö t t és szívekig hatott szavainak nagy súlya volt és nagy része abban, hogy a magyar tanítóság önérzetre ébredett és eddig még soha sem tapasztalt egyetértéssel sorakozott egy zászló alá.
A vezér iránt való föltétlen bizalom íölemelőlegi, lelkesítőleg h a t o t t a had- seregre s /ma már alig van magyar tanító, a 'ki ne volna büszke az ő tanító voltára.
Jól esik azt látnunk és bizalommal tölti el szívünket, hogy nagy seregünk élén még mindig ugyanaz a lánglelkű vezér áll. Azt az új évet, a mely
Wlassics ministert látja a közoktatás-
Lapnnk 1-ső számához két melléklet van csatolva.
l a r
Cqjprtyanffy-j
rtar íúzeumt
tára:
10 NÉPTANÍTÓK LAP.JA. 1 . SZÁM.
ügyek élén, a magyar tanítóság mindig bizalommal és lelkesedéssel fogja üdvö- zölni.
Bizalommal eltelve az új évszázad ú j éve i r á n t fog t e h á t a magyar taní- tóság új törekvései megvalósításához.
Sorrendileg első t ö r e k v é s ü n k : nagy alkotásunknak, a Tanítók Házánalt fej- lesztése és anyagilag biztos a l a p o k r a fektetése. Elmondottuk egy előbbi szá- munkban ugyanezen a helyen, hogy sok még i t t a t e e n d ő ; r á m u t a t t u n k a r r a a segédforrásra, a melyet főiskolai intern átusaink számára meg kellene nyitnunk. Most, ismételten fölszólítjuk úgy az Eötvös-alap orsz. tanítóegye- sületet, valamint a M. T. Orsz. Bizott- ságát: foglalkozzanak ezzel az eszmével.
Egy másik törekvésünk az ú j év- század ú j évében az legyen, hogy kövessünk el minden tőlünk t e l h e t ő t a gondjainkra bizott iskolák intenzív fej- lesztésére. Nézzünk csak e t e k i n t e t b e n is vezérünkre, a ki bámulatos tevékeny- séget fejt ki ez irányban s m i n d e n t elkövet, hogy az iskolának és a tanító- n a k megadja a m ó d o t arra, hogy az intenzív oktatás, nemzetünk mű- velődésének megerősítésére, megvaló- suljon. Támogassa lelkesen, legjobb tudása és minden tehetsége szerint minden m a g y a r t a n í t ó e nagy m u n - kájában a ministert, a ki minden egyes esetben maga kéri a taní- tók közreműködését. Mint az i m é n t is az osztatlan iskola t a n í t á s t e r v é n e k a kérdésében. Vitassák meg, érleljék meg kartársaink ezt a kérdést jól, hogy ennek a helyes megoldásából is áldás háromol- jék oktatásügyünkre. Irányadó körökben e fontos ügyet illetőleg nincs elfogultság s mi hiszszük, hogy „győzni fog a jobb."
Általában, törekedjék minden m a g y a r tanító arra, hogy egész lelkét belevigye annak a szent ügynek a szolgálatába, a melyre az isteni szeretet őt rendelte.
Legyen minden m a g y a r t a n í t ó n a k fő törekvése az, hogy jó tanítóvá lehessen!
Szép törekvése a magyar t a n í t ó n a k az is (a miről m á r több ízben volt szó lapunkban), hogy a földmívelési minis- t e r t gazdasági intelligenczia megalkotá- sára irányzott törekvéseiben támogassa, hogy a népet oktassa, fölvilágosítsa, vezesse. A földmívelési minister úr
— tőle magától t u d j u k ezt — kész a t a n í t ó k a t ez irányban t á m o g a t n i ; meg- küldi nekik kiadványait — a legújabbat is, a melyről lapunk m. é. 51. számá- ban emlékeztünk meg s a melynek megjelenését jelezni fogjuk — s csak azt kivánja cserébe, hogy a mit a t a n í t ó maga t u d vagy elsajátít, azt közölje a földmívelő néppel, a melylyel, m i n t igazi néptanító, sűrűbben foglal- kozzék, mint eddig. Szép és nagy föl- a d a t ez és v a j h a kartársaink mind föl- emelkednének e nagy föladat magas- l a t á r a !
Tanulni, művelődni, az ú j k o r köve- telményeinek minden tekintetben meg- felelni : ez legyen minden m a g y a r tanító fő törekvése az ú j évszázad hajnalán.
A siker nem fog elmaradni. Művelt, kötelességét híven, lelkesedéssel telje- sítő tanítói k a r t észre fog venni törvény- hozás, kormány és társadalom.
Mint a hogy észrevették az egy esz- mében egyesült tanítóságot.
A d j a az Ég, hogy a XX. század m a g y a r tanítósága gyarapodjék egyet- értésben, műveltségben, tanultságban, a népre való h a t á s á b a n és — elismer- tetésben !
= Az orsz. tanítói nyugdíj- és gyám- alapról szóló jelentést Wlassics minister a képviselőház deczemberi utolsó ülésén terjesz- tette be. A jelentés szerint — mely tanúsá- got tesz arról a meleg jóindulatról, a mely- lyel IVTassics minister a tanügyi instituczió- kat gondozza — az Országos Tanítói Nyug- díjintézetbe fölvett tagok száma 19.797; az iskolafentartói díjak 22.587 tanítói és óvói állomás után rovattak ki, vagyis minden 100 tanítói állomáson alkalmazott tanító közül 88 a nyugdíjintézetnek tagja. Az országos tanítói és gyámintézet terhére 1898. év végéig 7199
nyugdíjas és segélyezett, illetve gyámolított tag részére utalványozott járandóságok évi összege 1,032.804 frt 8 krt tesz ki. Az 1891.
évi XLIII. t.-czikk 9. §-a értelmében nyert felhatalmazásnál fogva a teljesen szülőtlen és vagyontalan árváknak árvaházakban leendő elhelyezéséről és neveltetéséről akként gon-
doskodtak, hogy Kolozsvárott az ottani állami tanítóképző-intézettel kapcsolatban 54.104 frt 28 kr költséggel 60 leány és Debreczen váro- sában 91.691 frt 85 kr költséggel 80 leány- s 80 fiú-árva részére árvaházak állíttattak föl, Hódmezővásárhelyen pedig az ottani állami óvóképző-intézetben 20 árva helyezhető el.
Minthogy ezen árvaházak a jelentkező árvák befogadására elégteleneknek bizonyultak, a minister szükségesnek látta Kecslceméten a város ajánlatának figyelembevételével, 120 leány és ugyanannyi fiú részére új árvaházat létesíteni, mely a kereskedelemügyi ministerium által fölülvizsgált költségvetés szerint 258.160 frt 25 kr költséggel az orsz. tanítói alapból épült. Szükségesnek mutatkozik még a kolozs- vári leányárvaháznak a képezdétől való elvá- lasztása és önálló épületben önálló árvaházzá való átalakítása, mire nézve a kezdő lépéseket a minister már megtette, Az eddig fennállott árvaházakban az 1898—99. tanévben összesen 242 árva volt elhelyezve. Az árvák teljes ellátására és a személyzet díjazására összesen 49.065 frt 08 krt fordítottak. A debrecseni árvaházban elhelyezést talált összesen 179 árva, 101 fiú és 78 leány. Ezek közül iskolába járt 165, különböző iparosoknál mesterséget tanult 14 árva. Nemzetiség szerint volt közöttük ma- gyar 126, német 4, szerb 2, tót 15, ruthén 8, oláh 24. A kolozsvári árvaházban 53 árva- leányról gondoskodtak. Nemzetiség szerint magyar 39, német 10, román 1, ruthén 2, tót 1. Iskolába járt közülük 50. Hódmező- vásárhelyen tíz tanítói árva kapott az állami óvóképző-intézetben korának megfelelő okta- tást és nevelést. Mint a jelentésből kiderül, valamennyi intézetben nagy gondot fordítottak a nevelés vallásos voltára, a növendékek haza- fias érzelmeinek fejlesztésére és testi ellátására.
Döntés előtt.
(Az ú j tanításterv kérdéséhez.)
A lapok közleményeiből köztudomású, hogy az orsz. közoktatási tanács a tanításterv javas- latát a beküldött tanítótestületi, tanfelügyelői észrevételek letárgyalása után — mondhatjuk — eredeti szövegében fogadta el s terjesztette föl, mint szakvéleményt a közokt. kormányhoz.
A tanítók közvéleménye a javaslatról az volt,
hogy annak -— sok fogyatékossága van. A
„Magyar Tanítók Országos Bizottsága^ - ban, karunk egyetemét képviselő szervben, általános volt az az itélet, hogy a tantervet úgy, a mint van, nem lehet az iskolában érvényre emelni.
Hiszem, hogy ezzel összeillett a tanfelügyelők • jelentése is.
A közokt. tanács nem hajlott meg a beér- kezett indokolások előtt. (Miért küldötte hát munkálatát — bírálatra ?)
Habár így is történt, jó reményben vagyunk affelől, hogy az új tanterv végleges megálla- pításánál a kormány a tanítói közvélemény, a szaksajtó Ítélkezését figyelmen kívül hagyni
— nem fogja. E föltevés indít a tizenkettedik órában való fölszólalásra. Azt gondolom, nem lesz időszerűtlen újólag is elmondani a tanító- ság óhajtását.
A közvélemény kielégítése egyebekben az utasítás keretéhez tartozván, a legaktuálisabb kérdés: mi nem tanítható él a tantervjav § - latban fölvett anyagból a hatosztályú el. isko- lában ?
Jelen sorok csupán ennek kimutatását czéloz- ván, veszem azt tárgyankint külön-külön.
1. A hittan anyaga állapíttassák meg.
2. Nyelvtan. Mellőztessék a mellérendelt mondatokban levő kapcsolt — ellentétes — következtető viszony; a hangsúly, a szórend, helyes magyarság, stilisztikai elemek (próza, vers), Írásművek szerkezete, mert ez valóságos grammatizálás — az élő nyelv tanításának a rovására. Az ezek kihagyásával megmaradt, V. Vl-ik osztálynak kijelölt anyag azon osztá- lyok közt osztassék meg.
3. Mennyiségtan. Legyen kihagyva a) szám- tanból: a nyereségnek, veszteségnek %-ban való kiszámítása, (birtokrendszer, örökösödés, adó- kivetés, az ország gazdasági életének adatai);
b) mértanból: a köbszámítás. E dolgok mind a gazdasági ismétlő-iskolába valók.
Kihagyásukkal a beosztás így alakulna: az V. osztály számanyagából a kamatszámítás egészen átmenne a VI-ikba, az Y-ik osztály a mértanból csak az előfogalmakkal jönne tisztába.
4. Földrajz. Töröltessék: Ausztria részletes leirása, Magyarország gazdasági földrajza (föld- mívelés, ipar, kereskedelem, közlekedési eszkö- zök, kivitel, behozatal), Magyarország gazda- sági összeköttetése Ausztriával és más orszá- gokkal, Európa és az idegen világrészek, különös tekintettel a gyarmatokra. Ausztria földrajzi szempontból reánk nézve egyforma Európa többi országaival, azokkal egyidejűleg és egyenlő terjedelemben tanítandó; a többi felsoroltak meg mint szakirányú dolgok — a gazdasági ismétlő-iskolába valók. A megmaradt tananyag beosztása lenne: IH. osztály: a vármegye;
1*
4 NÉPTANÍTÓK LAP.JA. 1 . SZÁM.
IV-ik részére: Magyarország; V-iknek: Európa és a többi világrészek; Vl-ik számára: csilla- gászati földrajz.
5. Polgári jogok és kötelességekből a kataszter és telekkönyv, mezőrendőri, ipartörvény, köz- egészségügy, élelmiszerek hamisítására vonat- kozó intézkedések, cselédtörvény, a munkások- ról, munkaadókról szóló törvény, állami anya- könyv, az ország bevétele és kiadása, költség- vetés, egyesületi és sajtószabadság egytől-egyig föl vannak véve a gazdasági ismétlő-iskola ke- retébe; oda is valók.
6. Természetrajz. A terv e része — esetleg — a legnagyobb túlterhelésnek lehet okozója, mert semmi tényleges anyagot nem sorolván föl, a könyvírók felfogásának, kényök-kedvöknek igen tág tér van hagyva. Takszative föl kell tün- tetni, hogv az állatok, növények és ásványok közül, mely rendek, osztályok, csoportok és azok itt is, ott is hány egyeddel vétessenek föl és minő szempontok szerint tárgyaltassa- nak ; szabályoztassék a helyi körülményre való kiterjedés mértéke is. Ez mind megtörténhetik az utasításban.
7. Természettan. Miért szerepelnek itt e té- telek : a levegő alkotórészei: oxigén és hydro- gen (a levegő hatása az egészségre, légzési sza- bályok, a légzőszervek meghűléséből származó betegségek), a hydrogén elégése, a víz és alkotórészei (a túlságos hideg víz hatása), a tüzelőanyagok égésének és a légzésnek főter- mékei, a szénsav és vízgőz (romlott, szennye- zett levegő, a szellőztetés fontossága), tökéletlen égés (a széngázzal mérgezetteknek nyújtandó első segítség), a fémek rozsdásodása (rozsdás eszközökkel való megsebzés, fémedényektől eredő mérgezés), a kőzetek elmállása, a szerves anyagok rothadása (a talajlég, óvatosság az árnyékszékek, a csatornák, kútak, kripták meg- nyitása alkalmával), a szeszes és savanyú erje- dés (a szeszes italok hatása a test szervezetére, a pálinka romboló hatása az egészségre), a növények táplálkozása (az állati és növényi országból vett fontosabb szerekről, étkezési szabályok, mértékletesség). Hisz ezek, nemde, a gazdasági ismétlő-iskola tárgyai ?
8. Ének. Itt a kivitelben és^ nem a terjede- lemben van a túlhalmozás. Enektant fogunk tanítani, nem énekelni. A mi a szoros érte- lembe vett elméletre tartozik, egytől-egyig kiha- gyandó. Kotta-olvasás és nem szerkesztéstan le- het a hangjegyről való éneklés czélja.
9. Rajz. Nem ide valók: az árnyékolás, síkdiszítmények szerkesztése, átmetszetek elké- szítése, helyszínrajz, ecset- és festékhasználat.
A 11 éves gyermeknek sem értelme, sem kéz- ügyessége nem képes ezekre. Elég az V-ik
osztály anyagáig fölvettek: ez osztasse'k be az I-ső osztálytól fogva.
10. A kézügyességi oktatás ne terjeszkedjék k i : a) a fiúknál a fürész, vonó, faragókés, reszelő, véső és gyalu segítségével készíthető munkákra; b) a lányoknál a női ing, szoknya, férfi-alsónadrág szabására és varrására. Sem hely, sem idő, sem gyermeki képesség nincs ezekre; a lányoknak meg ugyanez a gazdasági ismétlő-iskolában van előírva. A tantervben ezek kihagyásával megmaradt anyag elvégzéséül, helyes lesz, ha a kézügyesség és kézimunka- tanítás a rajz-oktatással karöltve halad, annak mintegy szemléleti részét képezi.
11. A gazdasági és házi ismeretek. Ez, mint különálló tárgy — teljesen törlendő. A fölvett tananyag úgyis az ismétlő-iskolára van utalva.
Az utasításban jeleztessék: a) az I., II. oszt.
beszéd-értelem-gyakorlat alapján, b) nemcsak a III., IV., de az V., VI. osztályok is olvas- mány folytán nyerik — az eló'fogalmakat.
(Itt csak erről lehet szó — elméletben.J A gaz- dasági oktatás e fokon a gazdasági ismétlő- iskolai növendékek területén azokkal karöltve v
a nekik való segédkezésben, az ismétlősök gyakorlati fogásainak ellesésében álljon. Ezért helyes, hogy a mindennapos gyermekek is az 1-ső osztálytól kezdve az iskola kertjében testi erejüknek megfelelő munkára fölhasznál- tatnak.
A fönnebb elősorolt, kihagyásra szánt tudni- valókat korántsem tartom olyanoknak, me- lyek népiskoláinkban egyáltalában nem taní- tandók, hanem, mint több helyt jeleztem isv
azokat a hat-osztályú iskola kiegészítő részét tevő gazdasági ismétlő-iskolába, vagy az ezek- kel egyenrangú alsófokú ipariskolába valók- nak, vagy részint már oda föl is vetteknek vélem. Én úgy látom, hogy a tantervjavaslat legkevésbbé sem volt tekintettel a mult évekbeu
alakult és most már sikeresen működő ismétlő- iskola tantervére. A közokt, tanács a hat-osz- tályú el. iskolát bevégzett egésznek vette: azért kellett az V , VI. osztályokat oly erősen meg- terhelnie. így került több oly dolog az új tantervbe, mely amannak, t. i. az ismétlő-isko- lának tanítandói közé — már mint új anyag megjelölve van. A két tantervnek öszliangzatba- hozásával lesz a népiskola tananyaga beosztá- sának kérdése helyesen megoldva. A figyelem- nek e térre való terelése volt czikkem f'ő feladata.
Törekvésem arra is irányult, hogy megjelöl- jem: miknek kihagyásával lesz a tantervja- vaslat olyanná, milyenné azt e lap 48-ik szá- mában megjelent közleményem j) pontja alatt kívántam. T. i. „ne legyen az sem minimális, sem maximális, hanem egy idealizált jó nép-
iskola munkájából elvont. Tisztuljon meg a tudományosságra való hajlandóságtól, oly czifra- ságoktól, melyek az alaki képzésért vannak csupán és akadályok az értelmi nevelésnél,"
hogy nyerjünk ezáltal egy oly tanítás-tervet, melyet úgy osztott, mint osztatlan iskoláink megnyugvással fogadhassanak.
A tanításterv terjedelme s a fölvett anyag beosztása mindenesetre befolyással van az egy- séges tanterv kimondása iránt való határozatra nézve is. Az osztatlan iskola tanterve kérdésében vitázok figyelmét — ez irányban váló vélemény — nyilvánításra is vagyok bátor fölhívni, arra is kérem, tartsák véleményeiket függőben dol- gozatom második részének, a kivitel mikéntje kifejtésének, közzétételéig.
(Újpest) •Tóssa Dániel.
Az Eötvös-alap közgyűlése.
Kultur-történeti nap lesz hazánkra nézve 1899 decz. hó 28-ika. A terebélyes fává fej- lődött Eötvös-alap országos tanítói egyesület újra-alakuló közgyűlése s a megteremtőnek, Péterfy S.-nak, ünneplése teszi azzá.
A közgyűlés.
Az alakuló közgyűlés az Akadémia gyiilés- termében impozáns részvét mellett folyt le.
Ott voltak: a kormány részéről Zsilinszky M.
államtitkár, Tóth József kir. tanfelügyelő, a fővárosi tanítóság szine-java, 26 vidéki tanító- testület küldöttsége, a Tanítók Háza lakói,
„a mi fiaink".
A gyűlést Göőz József dr. vezette. Meg- nyitójában jelzi, hogy éppen e hóban van 24 éve az egyesület első alapszabálya jóvá- hagyásának s örömmel eltelten szemlélhetjük
— úgymond — a fokozatos haladást, mely a mai gyűlés főbb pontjai: az új alapszabály és a Tanítók Háza szervezete jóváhagyásának örvendetes tudomásul vételéig juttatott; az ülést a beszéd közben érkezett államtitkár és a mai nap hőse: Péterfy S. éltetésével nyitja meg. (Éljenzés és taps-vihar.)
bejelenti elnök, hogy az augusztusi gyűlés által elfogadott alapszabály jóváhagyási zára- dékkal ellátva, a kormánytól leérkezett; föl- olvastatja a kormány idevágó észrevételeit.
A közgyűlés örvendetes tudomásul veszi s az alapszabály 10.000 példányban való kinyo- matását helyesli. A kinek rá szüksége van, forduljon a titkárhoz levelezőlapon.
Nagy örömöt okozott a „Tanítók Házai Szervezetének Szabályzata" jóváhagyásáról szóló bejelentés is. E szabályzatból világlik ki egész határozottsággal a nagy mü czélja, kormányzása és fentartásának mikéntje. Főbb
tételei: a kormány Budapesten és Kolozsvárt fölépíti, beruházza és fentartja a Tanítók Háza épületét. Az internátusi élet terheinek vise- lése a tanítóságé. Igazgatja a két intézetet egy Budapesten székelő igazgató-tanács és vezeti mindegyik élén álló 5—5 tagú fel- ügyelő-bizottság ; a benlakók fölvételét eszközli az osztó-bizottság, az intézet tényleges vezetője a gondnok.
Az év gazdag történelmét lapunk olvasói a gondosan összeállított s lendülettel megírt titkári jelentésben veszik; e helyen is fölhív- juk arra becses figyelmüket.
Nagy lelkesültséget keltett a bács-bodrog- megyeiek levele; tizezerkétszázötven koronát küldöttek üdvözletkép és bejelentették a má- sodik 10.000-nek összegyűjtésére irányuló szándékukat. (Éljenek.)
Góbel János György székes-fehérvári polg.
isk. igazgató ívén a „Fehérmegye? Alt. Tanító- testület" kebeléből hatvannyolcz 50 koronás, harminczöt évi 3 koronát fizető tag lett bejelentve. Éljen a gyűjtő, éljenek a fehér- megyeiek ! hangzott mindenfelől.
Most a „Tanítók Háza" gondnoka, Józsa Mihály, tette meg tájékoztató jelentését. Az érdekes adatokból álljanak itt a következők:
Az ötvenkét benlakóból: a) tanulmány szerint:
jogász 13; bölcsész 15; technikus 6 ; rajz- tanárjelölt 5 ; orvostanhallgató 5; állatorvos- tanhallgató 2 ; polgári isk. tanítójelölt 2 ; kereskedelmi akadémián tanul 1; iparművé- szeti isk. hallgató 1 ; foipariskolai tanuló 1 ; üveg-technikus 1. b) Vallás szerint: róm.
katli. 23, ág. hitv. evang. 16; ev. reformá- tus 6 ; izraelita 4; görög katholikus 8. c) Apja foglalkozása szerint: elemi iskolai tanító 4 5 ; (felekezeti szolgálatban 27, állami szolgálat- ban 18); polgári és felső kereskedelmi tanító 6; kisdedóvó 1. d) Fizetés szerint: havi 4 frtot fizet 30; ingyenes 22. e) Szabad-asz- talt élvez 3 2 ; nem élvez 20. f ) Illetőség szerint: 24 megyéből valók.
A „Tanítók Házá"-ban van 11 háló-, 3 munka- szoba és egy társalgó-terem. Megalakult az önképzőkör, ének- és zenekar; jár az ifjúságnak 14 különböző irányú lap s meg van vetve alapja az ifjúsági könyvtárnak. A gondnok szavai szerint a Házat a szeretet hozta létre, az is fogja föntartani: benne is lakik a sze- retet; a családias együttélés honol ott és az lesz „Ház"-unk jó szelleme továbbra is. Az első ilynemű jelentés leírhatatlan örömöt vará- zsolt az arczokra.
Következett a pénztárosi jelentés. Főbb adatai:
pénzkészlet 433 írt 48 k r ; értékpapirkészlet 71.505 frt 28 kr; pesti h. I. takarékpénztár- nál 5.997 frt 58 kr; m. kir. posta-takarék-
6 N É P T A N Í T Ó K LAP.JA. 1 . SZÁM.
pénztárnál 825 f r t 65 k r ; udvarhelymegyei takarékpénztárnál 817 f r t ; székely-udvarhelyi seg. népbanknál 183 í r t ; szentkirály-utczai ház értéke 104.000 frt; házberendezés értéke 10.219 frt 29 kr. Tartozás: Pesti m. kir. bank követelése 27.397 frt 34 k r ; Incze-család 37.602 frt 06 kr ; földhitelintézet 30.000 f r t ; három hitelezőnek 9.500 f r t ; tőkésített alap követelése 47.834 frt 90 k r ; Tanítók Háza alapjának 48.045 frt 73 k r ; rendelkezési alap- nak 3.100 frt 65 kr. Tehát 193.981 frt 28 kr.
vagyonból leszámítva 95.000 frt tényleges terhet, tiszta vagyon kilenczvennyolczezer Icilencz- száznyolczvanegiy frt huszonnyolca kr.
Elnöki előterjesztés folytán egyhangúlag hozattak a következő határozatok:
1. Péterfy Sándor elévülhetetlen s szóval ki nem fejezhető érdemei elistneréseül s nevének és emlékének a jövő kor előtt való fönmaradása és buzdító például állítása végett a Tanítók Ilúzá-ban az I-ső szobát Péterfy Sándor nevéről nevezik el. Ebbe joga lesz két tanulót fölvé- telre neki kijelölni; a Péterfy életnagyságú arczképét, melyet a tanítóság már megfeste- tett, a „T. / / . " - a dísztermében helyezik el.
(Péterfy természetesen — szokott módja sze- rint — tiltakozott ez ellen, de hiába!) 2. Molnár Aladár nevét egy másik szoba elnevezésével örökítik meg. Helyesen, a nyugdíjtörvény nagy megalkotója — hálára érdemes. 3. Kálnay Nándor nyugalmazott tanító nevéről hívják a III-ik szobát, 4000 koronával szerzett erre jogot. 4. Lesz Czirfusz Ferencz-szoba a bács- bodrogmegyeiek-; 5. Berzeviczy Albert-szoba a sárosmegyeiek-; 6. Szathmáry György-szoloa a csongrádiak alapító levele értelmében. 7. A
„Tanítók Háza" megválasztott gondnoka, Józsa Mihálynak, egyelőre, tekintettel a kezdetleges viszonyokra, a közgyűlés d í j á t a következők- ben állapítja meg: fűtéssel és világítással egybekötött szabad lakáson kívül évi 400 f r t s az eltelt 1899. évre 100 frt.
Háláját mutatta, ki a közgyűlés, midőn Wlassics Gyula és Eötvös Lóránt báró őnagy- méltóságaikat tiszteletbéli elnökökké választotta.
Tiszteletbeli tagokká választattak: Beöthy Zs., Csejke Győző, Falk Zsigmond, Faller Ferencz, dr. Göőz József, Klauzál Gábor, Lakits
Vendel, Péterfy Sándor, Schiceiger Márton, Ujváry Béla, Vajdafy Gusztáv.
A közgyűlés dr. Axaméthy Lajos ministeri tanácsost, a népoktatásügy vezetőjét, ki november hó 16-án töltötte be 30 éves köz- szolgálatát, ki a népnevelés s az ennek egyik részét képező tanítói önsegélyezés ügyében s magának a „Tanítók Házá"-nak létrehozá- sában is fontos szolgálatokat tett, jubileuma alkalmából tíztagú küldöttséggel üdvözli.
A következő pontot a tisztikar és az Eötvös-alap bizottságainak megalakítása ké- pezte. A közfelkiáltással történt választás eredménye:
1. Tisztikar: Elnök: Péterfy Sándor. Másod- elnökök : Lakits Vendel és Ujváry Béla. Tit- k á r : Peres Sándor. Másodtitkár: Kapy Rezső.
Jegyzők: Bur&irs Ernő és Józsa Dániel. Pénz- táros : Schmidt Albin. Ellenőr : Kurz Sámuel.
Számvizsgáló bizottság: Bogyó Samu, Iíozma- nith Vilmos és Volenszky Gyula. Jogtanácsos:
Csengey Gyula.
2. ,Eötvös-alap" gyűjtő- és kezelő országos bizottság. A rendes tagok sorából: Almási János, Böngérfy János, Cserhalmi Ferencz, Dorogsághy Dénesné, Ember János, Farkas Elek, Gergely Jakab, Gerley Szever, Hajnal Adolf, Hajós Mihály, Koncsek Lajos, Kramer Gusztáv, Lád Károly, Lázárné Kasztner Janka, Lindner Károly, Magdics Károly, Minké Béla, Moussong Géza, Móra István, Nagy László, Nádas Sándor, Sánta__ Lajos, Sajó Sándor, Somlyai József, Stern Ábrahám, Schön József, Szőke István, Sztankó Béla, Trajtler Károly,.
Walter Károly. Az alapító és pártoló tagok sorából: Dr. Csiky Kálmán, Dökker Ferencz, Förster Konrád, Stettner Alajos, Schnell József, Schneller Alajos, Tillmann Lajos, Wodianer Arthur, Wolfner József, Zilahy Gyula. A rend- kívüli tagok sorából 20 tagot a jövő évi augusztusi havi közgyűlés választ.
Póttagok. A rendes tagok sorából: Alex Albert, Agotai Béla, Bardócz Pál, Csáky Elek, Csukássy Fülöp, Farkas József, Fodor József, Garay Antal, Hangi József, Kiss Béla, Lin- czenpolcz János, Magyar József, Nagy Lajos, Pastinszky István, Ronxhányi Sándor, Stolmár László, Sturcz György, Székely Károly, Tóth József, Várady Amadé. A rendkívüli tagok sorából 10 tagot a jövő évi augusztusi havi közgyűlés választ.
3. Az n Eötvös-alap" jótéteményeit kiosztó országos bizottság. A rendes tagok sorából:
Alszeghy János, Nagy-Szombat; Bárány Gyular
Csurgó; Baaden Károly, Nagy-Becskerek;
Belle László, Székely-Keresztur; Benedek Vincze, Győr; Benedek Mihály, Segesvár;
Bocsek György, Trencsén; Bod Péter, Nagy- Szeben; Bokor Alajos, Arad; Dobó Adolf, Igló; Gosztonyi József, Újpest; Hidvégi Benő, Miskolcz; Kemény Gábor, Balassa-Gyarmat;
Kósa Sándor, D.-Szt-Márton; Kozma László, Debreczen; Kropácsi István, Szakolcza; Láng Mihály, Eperjes; Máthé József, Maros-Vásár- hely; Molnár Ferencz, Bezdán; Nagv Lajos, Orosháza; Németh Lajos, Békés-Csaba; Ne- mecskay István, Szeged ; Pallós Albert, Kolozs- vár; Pazár István, Nyíregyháza; Réz Mihályt
