IRODALMI SZEMLE
Könyismertetések. — Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gut rend compte en franeais, dans sa ,,revue des publications hongroz'ses", des ouvrages statistigues publie's en Hongrie.)
Piackutatási munkálatok !.
Études sur les marchés I.
Piackutatási munkálatok ll._
Études sur les marche's II.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illvefalw' I. Lajos dr.) 82. kötet, 4. szám. Budapest, 1939. 117 lap 4—
12 szines melléklet és 84. kötet,—3. szam. Budapest, 1939. 127 lap %— 20 térkép és 12 szines melléklet.
Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistígues (rédigées par le Dr Louis I.
Illyefalvi). 82: volume, no 4, Budapest, 1939, 117 pages et 12 hors-texte m couleurs; 84: volume, ne 3, Budapest, 1939, 127 wages avec 20 cartes at 12 hors-texts en couleurs. Publiés par le Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.
A székesfővárosi Statisztikai Hivatal keretében,
1937 közepén, piackutató és árstatisztíkai osztály állíttatott fel, mely 1937 októberében már meg is kezdte működését. Az eddig végzett előkészítő és feltáró munkálatokról Illyefalví I. Lajos, a hiva-
tal igazgatója (két kötetben számolt be. Mindegyik
kötet egy-egy félévi munka eredményét összegezi.
Piackutató munkálatok I. Ennek a kötetnek
az első része a szervezési munkálatokról, a köz- élelmez—ési intézményekkel, az álflami .és érdek- képviseleti szervekkel teremtett együttműködésről és a piackutatási munkálatok bázisát alkotó új kiskereskedelmi árstatisztikai adatgyüjtés rendsze-
réről nyujt tiszta képet.
A második rész Budapest 1937. évi közélelme- ,Zési viszonyait az eddigi piackutató munkálatok alapján mutatja be. A munka rendszere monogra—
fikus s az egyes árucikkek piacának legrészlete- sebb elemzéséből, vagyis a termelés, a felhozatal, a fogyasztás, az áralakulás, az árkülönbözetek és árelemek beható vizsgálatából áll. A piackutatási munkálatok négy szakcsoportra tagozódnak: l.
Élő állat, hús, ll. Állati termékek (tej, tejtermé-
kek, tojás), Ill. Gabona, liszt, kenyér és lV. Zöld- ség, gyümölcs.
Az élőállatpiacok dinamikája lényeges küliönb- ség-et mutat. Az emelkedő sertésforgalommal szem—
ben a szarvasmarha forgalma évek hosszú sora Óta hanyatlik, a marhahúsfogyasztás visszaesése és a kivitel fokozódása folytán. Úgy a sertésnél, mint a szarvasmarhánál a takarmányterme's gyakorol döntő befolyást a hizlalási tevékenységre. A hús—
árak kialakulásának megismeréséhez az élőállatár vizsgálata vezet. Itt már előtérbe lép az árkülön- hö2tetek problémája és a húskitermelési arány- számok ismerete. Budapest 1937-ben 87 ezer (;
marhahúst, 55 ezer (; borjuúhúst fogyasztott,_ az 1933. évi 415 ezer, illetve 73 ezer g—xvaal szemben.
A főváros évenkint közel 900 ezer (; kenyeret fof
gyászt, átlagosan 84 kg-ot fejenkint. A liszt és a kenyér ára közül a liszt ára érzékenyebb, a ke—
nye'ré ellenben állandóbb, így az árkülönbözet ingadozása itt igen erős. A zöldség- és Afőzel'ékféle'k fogyasztása 1'2 millió (; körül ingadozik. A zöld—
ségi és főzelékféliék közül a piackutató osztály elsősorban a burgonya forgalmát tárta fel. Mivel a szükséglet meglehetősen állandó, a változó ter- méseredmények itt nagy kihatással vannak az ár- alakuliásra.
A kötet harmadik résZe a piackutatásra vonat- kozó későbbi, részben már a második félévben
megvalósított feladatokat vázolja. A célkitűzés-eket a piiacvizsgáló szerv megértő együttműködésben 'kívánja megvalósítani az érdekelt szervekkel, úgy,
hogy az esetleges beavatkozás az eloszlásban köz—
reműködő szervek érdekeit ne veszélyeztesse. Két—
ségtelen, hogy a kötet közreadása nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a piackutatással szemben mielőbb kialakuljon egy megértő közfelfogás 5 en- nek eredményeket/pen megalakul—hasson az élelmi- szeripar, a kereskedelem és a mezőgazdaság leg—
kiválóbb szakértőiből az a véleményező és tanács—
adó testület, amely azután ezt az új intézményt a kutató munkában gyakorlati kérdések tekinteté- ben megfelelően tájékoztatja. A kötet a kutató munka hatalmas kontúrjait világosan 'felrajz'olja, de egyben jelzi a kutatással járó nehézségeket is, amelyek leküzdése nélkül pedig a' termelői és a fogyasztói szempontok egyeztetése nem remélhető.
Piackutató munkálatok ll. Ez a kötete kis- kereskedelmiárstatisztiku megteremtését vázolja, mely 5.000 adatszolgáltató bekapcsolásával folyik.
A kiskereskedelmi árstatiszikai a'dagyüjt-és és fel- dolgozás Budapestre vonatkozólag 2ili8 területi ta- gozódásban történik. Ennek az adtatgyüjtésnek a megteremtés—énél nemcsak pótoltatott a régi hiány, de a feltve'tel olyan keretek között tört-énik, ami-
nőre a világ egyetlen nagy városában sincs példa.
A kiskereskedelmi árstatisztiktai rendszer mellett megvalósult a hűtőházi és tárolási statisztika is. A kutatás kezdetén megállapítást nyert a főváros ellátásában szerepet játszó áruk származási helye.
A Budapest körül elterülő 30 km-es körzetből, mint elsőrendű övezetből, kerül ki a főváros ellátásá—
hoz szükséges élelmiszerek legnagyobb része. Kü- lönösen a gyümölcsellátás szempontjából fontos ez 'a körzet. , A gyümölcsszükséglet "ho—ed részét
ugyanis ez a terület szolgáltatja. A főváros priia- cainak vizsgálatával kapcsolatosan megindított ku—
3; ? szám
tatómun'ka, olyan irányú, hogy az árunak a ter- melőtől a fogyasztóig terjedő útján való megfigye- lése minél jobban eszközölhető legyen. Az eddig végzett munkálatoknál mindig ez a szempont volt irányadó.
Aipiackutatási munkálatok folyamán már ed—
dig is megállapítást nyert, hogy a termelői árak
"statisztikai felvétele majdnem a megoldhatatlan feladatok közé tartozik s hogy a termelői áraknak csakis földrajzi tagozódásban van értékük, a buda- pesti piacra pedig csak a szállítási költségekkel meg—
növelt alakjukban birnak befolyással. Nagy szic—
repük van tehát a szállítási költségeknek, amelyek addicionális ártöbbletet jelentenek.
Rendkivül értékes a könyvnek az a része, mely a budapesti kiskereskedelmi árak topográfiai . megoszlását mutatja be. Az árak területi kialaku—
lása az árstatisztika legfontosabb, de egyben leg—
nehezebb kérdiései közé tartozik. A budapesti 218 .ái'statisztikai körzet 125 jellegzetes körzetbe vona—
tott össze. Jellemző az árak szóródása'nak mérté—
kére, hogy a körzeti átlagárak között néha 10i0%
különbség is van. Az árszóródást számos ok idézi, elő. Ezek között legfontosabb a minőségi el- le're's és a népesség igényeiben és vásárlóerejében jelentkező változás. Az áralakulás topografiai té- nyezője, szintén több részből tevődik össze. Sze- repet, játszik itt a domborzati viszony, a iőpiactól- való távolság, az üzletek szóródás-a, a verseny, vagy annak hiánya.
-Az idénycikkek piacának vizsgálatánál a leg- nagyobb nehézséget 'az áruk sokfélesége okozza.
Növelila nehézségeket a
széles skálája is. Az idénycikkeknlél az áralakulás mely ellentétes irányú a felhozatallal, meglehető—
ami nagyon megnehezíti a sok- egy séges
sen szabálytalan, Bele ágazó kérd—ések
lalá'sát
, A könyv befejező része a piackutatás további
munkatervét tárja elénk A kutatómunka kiszéle-
sítésén kívül a nagykereskedelmi árstatisztikát is ujalapokra kell fektetni, hogy meg legyen a mód az árkülönbözetek pontos vizsgálatához, mert csak ázatán kerülhet sor az egyes költségeknek ki—
Jetolesere, ami a piackutatásnak egyik legnehezebb
feladata '
Akötetek közreadásáért a
tisztikai' Hivatalát a legteljesebb elismerés illeti meg. Ezek révén a szakkörök birtokába jutottak az első tényleges piacvizsgálód—ási eredményeknek s'; betekintést nyerhetnek a milliós"
város élelmiszerellátásánlak "bonyolult és" nehéz kér-
déseibeukkötétek értékét nagyban emelik a szines
grafikonok és a szebbnél-szebb statisztikai térképek,
amelyek avizsgálódások végső eredményeit széna—' léltetik. 'A kötetek , végén található,, németnyel'víi', összefoglalás pedig.;kült'öld'i' viszoriylatbmí is Ehiz-z
——309—
minőségi különbségek—
keretbe való tog—
székesfőv'áros Stal-'
lakosú 'fő--
1939
tosítja ennek a két tért-ékes kötetnek a használha- tóságát.
A piackutatási munkálatokról tájékoztató két bevezető kötetnek mintegy follytatásaképen, a jövő- ben, a székesfőváros polgármesterének rendeletére a kutatás eredményeit a "Statisztikai Értesítő"
hozza nyilvánosságra, mely Budapest székesfőváros Statisztikai Havil'üzeteivel egyidőben fog meg jelenni. A Statisztikai Értesítő tehát havonkimt rendszeresen fogja tájékoztatni az érdeklődő kö- röket a piackutatási munkálatok újabb állásáról Lzek a január elsejétől me gjelenő füzetek részle—
tes statisztikát is közölnek, amelyek részben a vizsgálódás céljaira szolgálnak részben pedig a már kész vizsgálati eredményeket rögzítik egy évre víssuatekintően. Kétségtelen, hogy ezek az új, a fontosabb közé'lewllmezési ágazatokra vonatkozó táb- lázatok nagy hiányt pótolnak. A forgalmi adatok mellett a hizlalás rentabilitásáról, a kivitelről, a fogyasztásról, az árakról is tájékoztatnak. Érdeke——
sek azok a számsorok, amelyek a forgalom ösz- szes pénzértékéi'e vonatkoznak.
A Statisztikai Értesítő, valóban hézagpótló ki—
advány és a mezőgazdasági szakkörök számára. is nélkülözhetetlen. Ez a kiadvány van hivatva meg,- teremteni a szoros összefüggést a kutatómunka, a, közélelmezési politika és a gyakorlati élet között.
A vfüzet elsö számából máris megállapítható,, hogy ennek a feladatnak a legnagyobb mértékben eleget
is fog tenni. Sipos Sándor dr.
Buziássy Károly dr.: Budapest közművelő—
dési viszonyai.
Dr Charles Buzzássy: Les conditions culturellesl de Budapest.
Statisztikai Közlemények (szerkeszti: Illyefalvl I. Lajos dr.) 88 kötet (1938), 3. sz. Budapest, 116. 1. Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistigues (rédígées par le Dr Louis [.
Illyefalvlv. 88: volume [1938], numero 3. Budá- pest,115 pages. Publíe' par le: Bmeau de Slatistiguzu de la Ville de Budapest.
A kultúr-statisztika feladatköre az utolsó tíz- tizenkét év alatt lényegesen kitágult. Itt természe- tesen nem a szorosan vett közoktatásügyre kell gondolnak, amelynek régi és jól! megalapozott stat—,—
tisztikai módszerei és forrásai vannak, hanem a_
tulajdonképeni közművelődési statisztikára, amely a művelődés különféle tényezőit (sajtó, színház, mozgót'énykép, hangverseny, rádió, egyesületi élet), újabban egyre intenzívebben igyekszik bevonni a megtig yelés körébe.
Közművelődési statisztikánk egyelőre még sem'v teljesnek, sem egységesnek nem mondható. így a;
Buzia'ssy könyvében egybefoglalt adatok is igen különféle adatforrásokból erednek; az újabb adatok, általában az 1935. évre vonatkoznak. A főváros lakosságának műveltségi— fokátl'először a népszám- lálások alapján méri le,—zat szerz—ő., Azután sorra
21*
