3. szám.
—234— 1934-
tendő a prostituáltak rendszeres gorcsövi és vér—
savó vizsgálata, megvalósítandó ambuliavns kezelé—
sük. Bíró könyvének számos értékes tanulsaga van, amelyet a reglementatio végrehajtóinak, a kéj—
nök egészségrendészetével foglalkozóknak meg kell
szívl'elniiök. S:. T. dr.
Orosz Emil: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem !. számú szemklinikájának munkássága az 1933. évben és adatok az 1904—1933-íg terjedő harminc év munkásságáról.
Emile Grosz: Activite' en 1933 de la clinz'gue ophtalmologz'gue de L' Université reg/ale hongroise Pierre Pázmány, a Budapest, et données sur les travaux de la clinigne pendant trente ans, de 1904 a 1933.
Budapest, 1934. 82 l.——p.
Igen részletes statisztikai adatokkal könyvben számol be Grósz Emil az általa
tett szemészeti klinika 30 éves működéséről. A sze, mészetne—k hazánkban, megelőzve a nyugati nagy nemzeteket, 1817 óta fennálló rendes tanszéke van.
Azóta a tanszék 4 tanár vezetése alatt állott. 30 év alatt 659000 új szembeteg fordult meg a klinikán.
A járóbetegek száma 1933-ban, egy év alatt, 23.000 volt. Nagy arányban keresik fel azt a vidékiek is.
A betegek 34%-a volt vidéki lakos, ami a lakos—
ság bizalmának a jele. A beszámoló részletes orvosi statisztikákat közöl a kezelt szembetegségekről, a végzett szemészeti műtétekről, a kezelt szembete- gek de'mografiai adatairól, neméről, koráról, a vakság okairól, valamint a betegek szociális viszo—
nyairól, külön adatokat az Országos Tarsadalom—
biztosító által beutalt betegekről. A beszámoló úgy kitünö veze-
szemész—szakorvosi, mint orvos—statisztikai szem- pontból számos érdekes adatot tartalmaz.
S:, T. dr.
Melly—Doros: A szifiliszhalandóság Buda- pesten és néhány európai városban.
Melty et Doros: La, mortalite' par syphilz's ő Budapest et dans guelgues m'lles (l'Europe.
Táblázatos rész. —— II: partie, comprenant des tablranx.
Budapest, 1981. 2781rip. — pl
A már régebben megjelent szöveges rész után pótlólag most küldte szét Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala a nemibetegségekre vonatkozó neves, monográfia táblázatos részét, melyben nem—
csak székesfővárosunk szifiliszhoalandóságánlak demo—
gráfiai szempontok szerint reszletezett adatait lát- juk egybegyűjtve 19031—1930-ig, hanem leul——
1927—ig 18 európai nagyváros szifiliszhalandóságá—
nak vonatkozó statisztikáját is. E táblázatos ada- tokhoz a szöveges rész már ,,A neniibetegségek kérdése Budapesten" címmel megjelent 5 Szemlónk 1931. évi kötetének 713. lapján már ismertetve
volt. S:. T. dr.
Magyarország Gyógyintézeteinek Évkönyve 1934.
Annnaire des établissements desante'de Hongrie, 1984.
Kiadja: Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szö—
vetsége.
Publié par la Confédémtíon des Clím'gues et Hőpitaux de Hongrie.
összeállították Kollazits Béla dr. székesfővárosi köz-
kórhazi főorvos, Jóó István mérnök, ny. miniszteri tanácsos és Bajza Béla belügymin. számvevőségi igazgató. Előszavát írta: Scholtz Kornél dr. egyetemi tanár, államtitkár. 790 l.
Rédigé par le Dr Béla Kollam'ts, médecin m chef des hópitaux de la Ville 13 Budapest; Etienne Jóó.
ingéníeur, conseiller ministe'riel en zetraile; Béla Bajza, directmr de la comptabílt'té au ministére de ltlntériem'. Préfacé par le Dr Coznélms Scholtz, professeur d'Universíté, sous-secrétaíre d'E/aí. 790 pages.
Hármas cél hívta életre az Evkönyvet: egysé—
ges országos képet adni a gyógyintézetekröl or—
vosi, gazdaságügyviteli és műszaki (üzemtechm'kail vonatkozásban.
Eddig az egyes kórházak külön évkönyveik—
ben adták közre adataikat, ez azonban sem tel—
jessé, sem szempontjából
volt kielégít—hető. Az Évkönyv adatgyüjteme'nye át—
tekintést nyujtva az ország összes gyógyintézetei- ről, egyöntetű adatfeldolgozásra törekedve ezt az eddigi hiányt is pótolni akarja. Felsorolja a kór—
házakat és megadja az egyes kórházak ágyszámát, Majd egyenkint feldolgozza a gyógyintézetek ada-
hozzáférhetőség nem
tait: megjelöli a kórházfenntartót, az alapítási időt, megemlíti a fontosabb helyrajzi adatokat, tárgyalja a berendezést és felszerelést, a betegosz—
tállyok adatait, a betegforgalmat, ápolási díjakat, s a kórház egyéb pénzügyeit, az élelmezési kétl'dé'S megoldását az egyes intézetekben, áttekinthető ké—
pet ad a kórházak orvosi karáról, egészségügyi (ápoló) e's tisztviselő, adminisztaraitív személyzeté—
I'Öl, az üzemi berendezésekről. Megjelöli a kórhá—
zak befogadóképessége't és azt, hogy az ágyszám hány betegszobában oszlik el. Említést érdemel a járóbeteg- (ambulans) rendelés adatgyűjtése s a kísérlet, hogy a kórházi gyógyító tevékenységről is beszámolót iparkodik nyujtani az 1 év alatt végzett műtétek, laboratóriumi, röntgenvizsgálatok és kezelések számának összeállításával. Megadja az egyes kórházak rövid zárszámadását is, ahol csak lehet. Ez szintén érdekes adat az összehasonlítások számára. Az üzemi berendezések fejezeteiben a főző—. sütő-, konyha—i, mosó-, fűtő— stb. berendezé- sek mellett megtalálható az elhasznált évi tüzelő—
anyag mennyisége és minősége, a melegvizszolgál——
tatás, a világi megoldások. Fiiggelékként az Orszá—
gos Stefánia Szövetsegről, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesiiletrr'il, a Vármegyék és Városok Or- szágos Mentőegyesületéri'il között bőséges tájékoz- tató adatokat, majd igen érdekes táblázatként az 193]. és 1932. évi közkórházi kiadások egy ápo—
lási napra eső részének elemzése következik, az egyes kórházak szerint.
3. szám.
——235— 1934
Az adatgyűjtés
sével indult. Az adatok feldolgozása gyakorlati szempontok alapján történt. Elsősorban a beteg ember szempontjálnil. Másodsorban az orvosok és mindazok érdekeinek szemel'o'tt tartásával, akik gyógyintézetek vezetését végzik és adminisztráció- ját irányítják, ezenkívül ipari, kereskedelmi, pénz- ügyi, közgazdasági és
jelentős gyakorlati értéket jeient az Evkönyv.
Sch. I. dr.
egységes kérdőívek szétküidé-
statisztikai szempontból is
Bereghy Albert: Ruthén kérdés és az integritás.
Albert Bereghy: La guestt'on ruthéne et ,,l'mte'grite'u.
Budapest, 1933. 51 l. —— p.
Szerző mtive tulajdonképpen átdolgozott és bővített kiadása a Nemzeti Élet 1027 őszén kö-
zött cikksorozatának, mely annak idején ,,Hogyan szakadt el (: Ruténíöldí)H címen különlenyomatban is megjelent. Később —— mint Bereghy mostani
könyvének elején ismerteti —— ,,a Revízios Liga ki-
adásában ,.Minority grievances" cimen angol ————
és francia —— kivonatos fordítás készült, amelyet de Geraradotól Italus Viatorig minden a kérdés—
sel foglalkozó külföldi író felhasznál, szószerint idéz, vagy adatainak ellenőrzése közben megtudott újabb adatokkal ki is egészít".
Az első kiadás széleskörű elterjedése —— mégha a szerző némileg túloz is a fentebbiekben — a szo—
kottnál nagyobb jelentőséget kölcsönöz könyvé—
nek. Kívánatos tehát, hogy a történettudomány és a gyakorlati politika képviselői mellett a statisz- tikus is megbírálja azt.
Könyve statisztikai részében
a hét ruténlakta vármegye (a viszonylagos rutén többségű Máramaros és Ung, valamint a jelenti?—
Bereg, Sáros, Szepes, Ugocsa és Zemplén) össznépességének, ru—
(5. és köv. lap)
keny rutén kisebbséget felmutató
tén anyanyelvű és görögkalotlikus vallású lakossá—
gának 1910. évi adataiból indul ki Beregiiy. Ez utóbbi — mint említi -— ,,az ellenőrzést szolgálja".
..A görög szertartású római katolikus írja —— egyúttal
vallás % a nemzetiségnek
is olyan mértékben,
is bizonyítéka,
ha nem mint a zsidóknál".
Nyilvánvaló, hogy ,.nemzetiség" alatt a népi ere—
(letet érti. Vajmi keveset tudhat azokról az elvi vitákról, melyek a kisebbségi statisztikában sze—
replő fogalmakat már majdnem teljesen tisz—
tázták.
Beregben 113090 rutént szerepeltet, jóllehet 1910-ben csak 100918 rutén élt ott és a magyar—
ság száma tett ki 113090-et. E rovattevesztés kö- vetkeztében a rutén többségű
sorolja Bereget és a hét vármegye, rutén lakossá- gát is 458.565—re összegezi le. pedig ez a fentebbi két szám különbözetével 12.172-vel kevesebbet.
vagyis 446393-at tett ki 1910—ben. De mi az ilyen egyszerű tévedés az utána
vármegyék közé
következőkhöz képest!
Abban bizonyos fokig igaza van Bereghynek.
hogy a keleti tót nyelvjárás nem különböztethető meg az érintkezési területen a ruténtól oly kétség- telen biztonsággal, mint a magyar vagy oláh. Még- sem tehetjük magu'nkévá felfogását, mely ,,e ke'- tes területen az ingatag nyelv helyett a megbízha—
tóbb, mert kevésbbé ingadozó vallást" fogadja el.
Különösen hibáztatjuk azt a lehetetlen módszert,
amivel ezt megcselekszi a következő statisztikai táblázattal:
A görög katolikusok kerek számából 700000 le kell vonnunk a románokat
Máramarosban 82.000
Ugocsában 8.000 90.000
3. magyarrá lett gör. kato- likusokat és gör. kato—
likusokká lett magyaro—
kat hozzávetőleg 10.000
Marad ... 600000 Igy számol Bereghy.
Vessük ezt össze a hét vármegye görögkatoliku—
sainak 1910. évi tényleges anyanyelvi megoszlásá—
valzl) '
Magyar Tót Oláh Rutén Egyéb Összesen Bereg m. 1852) 67 190 98.370 288 117.485 Sáros m. 1.523 11.575 291 38.241 1.308 52.938 Szepes m. 583 6.235 411 12.100 309 19638 Ung m 13.207 16.148 105 59.127 562 89149 Zemplén m. 29.567 32070 150 38.406 2.025 103.118 Máramaros m. 11.682 40 83.274 158.619 600 254.215 Ugocsa m. 13.376 0 9.713 34.304 131 57.550 Együtt 88.458 67.044 94.151 430167 5.223 694043
lme tízezer helyett 88.458 gyart
A görögkatolikus tótok túlnyomó többsége is görögkalolikus ma-
—nyelvóben teljesen tót, mert nagyrészt elszórt ki—
sebbségként el s a nyelvrokonság csak megköny—
nyltheti a nyelvi beolvadást. Bereghy tanulmá—
nyának tárgya a cseh önkénynek kiszolgáltatott ruténség, mégis az egész megyékre vonatkozó ada- tokat használja az új határoktól kettétépett tőr—
vényhautóságoknál is. Pedig az elszakított területek nemzetiségi és felekezeti statisztikája már Trianon óta közkézen forog, sőt, évek előtt kiszámítottuk az anyanyelv és vallás egymással való kombiná—
cióját is erre a területre.?) Ott megtalálhatta volna a görögkatolikusok anyanyelvi megoszlását:
Magyar Tót ltatón Egyéb?) Összesen
Ruténföld 41.985 2529 380711 14 526 390 001 Tótföld 26.006 72.289 94.685 5793 198723 Együtt 67.941 74.768 425.396 20.619 588.724
1) L. Magyar Stat. Közlemények 61. köt. 216.
s következő lapok.
2) L. ,,Az elszakított Felvidék nemzetiségi és felekezeti adatai". Magyar Statisztikai Szemle.
1930 november. 963. és köv. lap.
3) Az oláhokkal együtt.
16*
