1. szam. __ 81
Az aranyra átszámított nagykereskedelmi index- számokat másiországok hasonló adataival egybe—
vetve megállapitbató, hogy az olasz piac, Amerikától eltekintve, a legdrágább.
Csődöt. A fizetésképtelenségek október hótól kezdődőleg erős emelkedést mutatnak és az 1926. évi átlag (647), lényegesen felülmulja az előbbi esztendők átlagait. A maximumot 726-tal márciusban, a mini- mumot 585—te1 augusztusban találjuk.
Munkapiac.
A munkanélküliség, amely a januári 156 ezerről júliusig 79 ezerre esett, azóta újból emelkedett és
_. 1927
novemberben 149 ezret ért el. Ennek magyarázata a mezőgazdasági munkálatok befejezése és az a körül- mény hogy az ősz, illetve a tél betilltával más szabad- ban végzendő munkálatok is szüneteltek. Igazolja ezt, hogy a munkanélküliek legnagyobb százaléka földmun- kásokból s az épitészetnél, útépítésnél és víziműveknél dolgozó, valamint mezőgazdasági munkásokból került ki, mindazonáltal erős emelkedést mutat a munka—
nélküliség a textil- és fémiparban is.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá a fasoista milioiát, amely 1926 ban 120000 embert fog—
lalkoztat, akinek javarésze a munkanélküliek számát növelné.
IRODALMI SZEMLE * §
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
Budapest székesfőváros Statisztikai és Közigaz-
gatási Évkönyve. XIV. évfolyam.
Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. Budapest, 1926.
' (7 4—450* és XVIII Jr939 oldal.)
Annuaire statistígue et administratif de la ville de Budapest. Anné XIV. Rédigé par M. le Dr Louis
1 l ! y e fa 1 v i. Budapest, 1926.
Résume'. Llouvrage eomprend deux parties. La premiere contient, en hongrois, relativement a 1.921 ——
1925, un rapport administratif bienimpor- tant au point de vue de la gestion des u/faires de vitte; la deuxiéme, en hungrois et en altemand, ta n—
nuaire statistigue.
La plupart des matériaux de l'annuaire ont trait a 1925, mais les tableauac o/frent aussi de nombreuac ehiffres sur les anne'es et les e'pogues ante'rieures.
Cette partie est divise'e en 24 ehapztres. Conformé- ment a la division ancienne, les chapitres 1—23 com—
prennent le recueil de données de la ville de B u d a p e s t ; les tableaua: détaillés présentent d'abondants chiffres sur la situa'ion démographigue, sociale, intellectuetle, administrative, ete. de cette ville.
Les données rapidement publie'es du recensement de la population de 1925, des bátiments et des logements sont particuliérrmeut prét'ieuses et intéressantes, ainsi gue les riches series de chv'ű'res des problemes actuels. Le chapitre 24, gui contient des ta [) leauw comparatii's internationauw, s'ouvre par une série de tableuuw o/frant surtout les données démo—
graphigues des villes hongroises.
Három évtizeddel ezelőtt, a milleneum éveben jelent meg Budapest főváros statisztikai évkönyvének hézagpótló, szakkörök és közönség szempontjából
egyenlően értékes és hasznos első kötete l), a főváros népesedési, gazdasági, kulturális és közigazgatási statisztikai kézikönyve. Az első kötetet a fővárosi statisztikai hivatal egyéb munkámak megfelelően rövidebb (évi), vagy hosszabb (2—4éviv időközökben követték a tartalomban és terjedelemben fokozato—
san bővülő következő évtolyamok. A háború alatt ez a kiadványsovozat is megszakadt, a háborús hiány azonban a viszonyok javultával előbb az 1919 —1920., majd az 1921—1924. évi kötetek közreboesátásával rövidesen pótoltatott. A sorozatot kiegészitő évfo—
lyamokat még 1926 decemberében követte az Évkönyv XIV. — 1925. évi adatokkal kiegészített — evfolya- ma'nak testes kötete.
A megjelentetés pontossága, rendszeressége és a rendkívül nagyra bővült XIV. évfolyam gyors közzé- tétele egyaránt érdeméiil tudható be a szerkesztő Ilty' falvi I. Lajos dr. igazgatónak, valaminta fővárosi statisztikai hivatal tisztviselökarának. De elismerés
illezi egyúttal a fővárosi tanács példás áldozatkész-
ségét is, amely a több év óta szünetelő Városi Szemle életrekeltésén kívül az évkönyv vastag kötetének kiadatását is lehetővé tette és remélhetőleg a háború utáni nehéz viszonyok folytán csak ritkábban meg- jelenő közlemény—sorozat értékes köteteinek gyakoribbközreboesátását is lehetővé fogja tenni.
Hatalmas terjedelménél, rendkívül gazdag és részletes tartalmánál fogva nem áll módunkban behatóbban ismertetni a főváros most megjelent statisztikai és közigazgatási évkönyvét. Érdekesebb adatainak egy részével —— amennyiben terünk engedni
1) Budapest székesfőváros Statisztikai Évkönyve.
1. évfolyam. 1894. (ISM-1894). Szerkeszti: Thirring Gusztáv dr.
6
1. szám. —
— 1927
fogja — a Szemle jövő számaiban részletesebben kivánunk foglalkozni; ez alkalommal a fejezetcimek felsorsolásával csupán nagy vonásokban mutatunk rá a mű vázlatos tartalmára.
A kiadvány első részét a 450 oldalas közigazga- tási jelentés foglalja el, amely nemcsak a statisztikai anyag zömét alkotó 1925. évnek, hanem az egész 1921—1925. évötödnek közigazgatási jelenségeit is- merteti.
A második, nagyobb rész a statisztikai évkönyv, amely annak ellenére, hogy ezúttal tulajdonképen csak egy évre, 1925—re vonatkozik, az eddigi évfo- lyamokat lényegesen felülmúló terjedelemben jelent
meg. A statisztikai rész 24 fejezetre oszlik ; ezek közül az I—XXIII. fejezet Budapest adatait közli 721 oldalon, a 184 oldalas XXIV. fejezet pedig nemzet- közi összehasonlító adatokat tartalmaz, míg a fenn—
maradó oldalszámot a betűrendes tárgymutató fog—
lalja el.
A statisztikai évkönyv fővárosi része tartalomban és terjedelemben ezúttal ismét gazdagodott, beosz—
tásában azonban kisebb sor-rendbeli változtatásoktól
eltekintve, ragaszkodott a bevált régi rendszerhez.
Fejezetei során részletes táblázatok mutatják be az 1925. évi adatokon kívül a megelőző évekre és idő- szakokra is visszatekintve Budapest fizikai és topog—
raíiai viszonyait, afővárosi épület- és lakásstatisztika anyagát, az álló népesség ésanépmozgalom fejlödé- sét, a községi közigazgatás, közbiztonság és tűzoltás.
a községi háztartás s az adók és jövedelmek alakulását A továbbiakban érdekes adatok világítják meg az építkezések és közmunkák, a közegészségügy, az ős- termelés, ipar, kereskedelem, közlekedés és hitelügy viszonyait, az egyházi és anyakönyvi ügyek állapotát, valamint a közművelődés és közoktatásügy terén észlelt változásokat is. A fővárosban fontos szerepet játszó közélelmezésügyi és szociális viszonyoknak ismertetését az árak, bérek és fizetések alakulására vonatkozó adatok bő gyüjteménye és az évkönyv Budapestről szóló utolsó fejezeteként a közjótékonyság adatainak összefoglalása követi és zárja be.
Külön kiemelendő e nagy vonásokban vázolt széleskörű anyagból az 1925. évi budapesti népszám- lálás értékes előzetes eredményeinek gyors közzé- tétele; e népszámlálási adatok az 1920. éviekkel egybevetve, érdekes képet adnak fővárosunk háború utáni népesedési viszonyairól. Nélkülözhetetlen és becses a részletes lakás és épületstatisztikai anyag is, különösen a társadalmi rétegek viszonyait meg- világító —— még az 1906. évi fővárosi népszámlálás alkalmával nagy körültekintéssel és szaktudással meg- alapozott —— lakásstatisztika 1925. évi eredmény-soro- zata. Nagy-Budapest fogalmának a köztudatban való meghonosítása céljából figyelemreméltó a 20 szom—
szédos község népesedési adatait tartalmazó táblázat is, viszont kár, hogy a népmozgalmi rész megfelelö összeállítása csak 6 környező hely adatait tartalmazza.
Az évkönyv további fejezeteiben a zárszáma- dások hiányában csak 1922-ig közölt pénzügyi adatok- nak, valamint az ár-, és bérstatisztikai anyag egy részének összehasonlító felhasználását a korona rom- lása nehezíti meg. E zavaró körülmény ellenére is nagy értékkel bír a háború végi szomorú gazdasági viszonyok következtében előtérbe nyomult szociális problémák bemutatását célzó tabellasorozat. Becses anyagot közölnek az indexszámokról, a munkanél- küliségröl. a munka- és munkásviszonyok alakulásá- ról beszámoló táblázatok, de érdeklődéssel találkoz- hatnak a főiskolai hallgatók szociális viszonyait kutató, néhány pontban ugyan erősen az egyén magánéle- tébe vágó adatok is. Általában az egész évkönyvre jellemző az a törekvés, hogy a legújabb viszonyok, az aktuális problémák minél gazdagabb számsorok- kal világittassanak meg, mely törekvésnek fejezetről—
fejezetre több új, eredeti összeállítást köszönhetünk.
Az anyag ilyen irányú felfrissítése nagyban emeli az évkönyv értékét és hasznát egyaránt.
Csaknem minden egyes fejezet anyaga bővült a korábbi kötetekkel szemben: nemcsak az egyes viszonyokra jellemző föadatok, hanem részletéred—
mények is a szokásosnál nagyobb bőségben állanak rendelkezésre. De talán éppen a túlságos részletezés, az adatok túlságos bősége nem válik a mű használha—
tóság-ának előnyére. Sem az országos, sem a városi statisztikai évkönyvek célja nem lehet az, hogy teljes, vagy túlságos részletezéssel közöljék a havi füze—
tekbe, vagy más speciális tárgyú közleményekbe tar- tozó, azokban esetleg már közzétett adatokat, sem
pedig, hogy más hivatalok, intézmények és magá- nosok adatgyüjteményének a szükségesnél nagyobb helyet adjanak és jóformán minden átdolgozás nélkül változatlan terjedelemben átvegyék az idegen forrás- ból származó táblázatokat. Az évkönyv célja a gyakor—
lati élet igényeinek kielégítése és éppen ezért a sta- tisztikai hivatalok legfontosabb, nélkülözhetetlen összefoglaló kiadványa, amely azonban a statisztika minden ágára kiterjedő adatgyüjteménynek inkább csak kivonatos, mint túl részletes összefoglalása lehet. A gyakorlati cél, a könyv könnyű kezelése, az adatoknak gyors áttekinthetősége érdekében kivánatos tehát, hogy az évkönyvben csupán a főeredmények közöltessenek, a részletes táblázatok pedig, a szűk- séghez képest kiegészítve, önálló közleményekbe utaltassanak át.
Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve ezúttal egy teljes fejezetet szentel a nemzetközi össze- hasonlító statisztika adatainak. A fejezetet a hazai városok statisztikáját tartalmazó "Magyar városok"
című rész vezeti be, amely a valóban nemzetközi táb—
lázatoktól tulajdonképen teljesen elkülönítendő lett volna. Ez a táblázatsorozat a magyar városok 1912—ben megjelent évkönyve óta az első kísérlet a városi statisztika felélesztésére. Akísérlet jelentősége vitat- hatatlan, minthogy a. közölt anyaggyüjteményből a
1. szám. —— 83
_ 1927
magyar városok statisztikai évkönyvének— egy újabb évfolyama, sőt rendszeressé váló sorozata fej'ődhet majd ki. A táblázatok, amelyek a tárgyalt munkában 59 oldalt foglalnak el, főleg az 1920. évi országos népszámlálás városi adat ait tartalmazzák, s csak kisebb mértékben közölnek népmozgalmi, gazdasági és szo- ciális tárgyú adatokat. Sajnos, a városok sora nem minden táblázaton teljes, Budapest adatai pedig teljesen hiányoznak és legfeljebb csak az évkönyv előbb tárgyalt budapesti fejezeteiben eltérő, össze- hasonlitásra alig alkalmas csoportosításban lelhetők fel, ami rendkívül megneheziti Budapest és a többi magyar város adatainak egybevetését. A magyar városokról közölt anyag e hiány ellenére is igen becses, némely szempontból azonban túlságosan bő.
l'alán nem csökkentené e rész értékét sem, ha a részletesebb anyag, természetesen a statisztika többi .ágaira vonatkozó anyaggal, valamint Budapest adat—
sorával kiegészítve, rendszeresen a magyar városok évkönyvében közöltetnék, a székesfőváros évkönyve pedig függelékként csupán a magyar városi statisztika fontosabb végeredmény/ett tartalmazná.
A XXIV. fejezet második, terjedelmesebb része (,,Külfó'ldi városok") valóban nemzetközi adatokat tar- talmaz. A főváros statisztikai évkönyve már az első évfolyamtól kezdve közölt szórványosan nemzetközi összehasonlitásokat, az 1905—ben megjelent VI. évfo—
lyam előszava pedig kilátásba helyezte a hézagos nemzetközi összehasonlitásoknak rendszeres össze- hasonlító táblázatokkal való helyettesítését. Ez ugyan
nem következett be, s 1906 óta a nemzetközi köz- lések elmaradtak, ehelyett azonban Budapesten folyt a Nagyvárosok Nemzetközi Évkönyvének szer—
kesztése és a fővárosi statisztikai hivatal lelkes törek—
véseinek eredménye, hogy az Európai Nagyvárosok Statisztikai Évkönyvének első része 1913-ban a hivatal szerkesztésében és kiadásában jelent meg, s nem csekélyebb energiával vett részt a hivatal a Nagy- városok Nemzetközi Évkönyvének háború után újból megkezdett előkészítő és szerkesztő munkálataiban.
Immár két évtizede tehát annak, hogya fővárosi sta—
tisztikai hivatal eltekintett a nemzetközi statisztikai anyag önálló gyüjtésétől és közzétételétől, s e téren munkásságát a Nemzetközi Statisztikai Intézet szol—
gálatába állitotta, mely őt a Nagyvárosok Nemzet—
közi Évkönyvének szerkesztésével oly kitüntető munkakörhöz juttatta.
A nemzetközi statisztika megalapozása és kifej- lesztése ugyanis elsősorban a nemzetközi szervek feladata, mely feladatban az országos és a városi hivatalokat csak segítöszerep illetheti meg. Csak a nemzetközi statisztika egyhelyen való összpontositá- sával kerülhető el az egyes országos és városi hiva- talokra nagy terhet jelentő többszörös adatszolgál- tatás és biztosítható a legmesszebbmenöen az adat—
szolgáltató hatóságok készsége, hogy adatgyüjtéseiket a nemzetközi összehasonlithatóság érdekeinek meg-
felelően szervezzék. Nézetünk szerint azért egyes statisztikai hivatalok részéről önálló nemzetközi adat—
gyűjtések csak kivételesen s csak akkor birnak jogo- sultsággal, amikor nemzetközileg még nem müvelt területeken mozogva, úttörő jelleggel bírnak.
Ennek megfelelően helyeseljük, hogy a fővárosi statisztikai hivatal évkönyve nemzetközi gazdaság- statisztikai adatokkal frissíti fel a nemzetközi városi statisztikát, amely eddig nagyobbrészben népességi problémákkal foglalkozott. Az évkönyvnek a kül—
földi városokra vonatkozó' általános érdeklődéssel fogadott táblázatai a népességre vonatkozók mellett főleg az ár- és bérstatisztika körébe vágó értékes
anyagot tartalmaznak, ezenkivül azonban a városi közüzemekre, építkezésekre, idegenforgalomra, köz—
műveltségre, valamint más kérdésekre vonatkozó anya—
got is közölnek, bár csak kisebb mennyiségben.
A táblaanyag gondos áttanulmányozása arra mutat, hogy a nemzetközi rész összeállítása alig—
hanem az anyag nagy mennyisége és a rendelke—
zésre álló idő rövidsége miatt nem történt azzal a tervszerűséggel, amely p. 0. a Budapestre vonatkozó rész szerkesztését jellemzi. Budapest adatait alig egy-két táblán találjuk meg, pedig— mint már fenn- tebb is említettük — az összehasonlító táblákban elsősorban a főváros adatainak a bel- és külföldi városok adataival való párhuzambaállitására, tehát Budapest és a többi nagyváros különféle viszonyai közt mutatkozó hasonlóság vagy eltérőség bemuta- tására kellett volna törekedni. A nemzetközi össze—
állítások jelentékeny része a külföldi városok más és
más csoportjáról hoz adatokat, ami szintén zavarólag
hat és megnehezíti az egyébként érdekes számadatok értékelését. A felsorolt városok nagy része szociális és gazdasági szempontokból elüt Budapesttől. Sem az északamerikai városok (köztük az alig ismert nevű Dallos, Denver, Jacksonville, Seranton, stb.), sem a
49 százezernél kevesebb lakost számláló német város (pl. a 18.000 lakosú Knxhaven, stb.), sem Cseh—Szlo—
vákia kisebb városai (As, Usti, Falknov 11. O., Prerov, Wamsdorf, stb), sem Ausztria jelentéktelenebb vá- rosai (Klagenfurt. Steyr) és magaslati megfigyelő állomásai (Semmering 1001 m, Obir 2044 m, Sonn—
blíok 3106 111) nem mutatnak a fővárossal rokon
vonásokat, sőt a többi város közt is elég sok eltérő
jellegű akad.
A táblafejek sokfélesége, a részletadatok nagy száma sem szolgál az áttekinthetőség megkönnyíté—
sére. A statisztika egy-egy jelenségéről több — lénye- gében egybevágó, de egymástól eltérően megszer- kesztett—táblázat számol be. Súlyos hibának tartjuk pedig, hogy éppen mai viszonyaink között egy magyar hivatalos kiadvány használ ,Konstantinopel (Konstantif nápoly)" és ,,Mariatheresiopel (Szabadka)" város- elnevezéseket (1. 618. tábla).
A kifogásolt hiányokat bizonyára az okozta, hogy a táblázatok jelentékeny, része külföldi (külön-
B*
1. szám. —— 84
_— 1927
böző helyeken és időpontokban kiadott) közlemé- nyek érdekesebb összeállításainak alig, vagy egy—
általában nem módosított ismétlése. Ezért találunk e fejezetben oly részlet-adatokat is, amelyeknek az illetö
városok saját évkönyvében van helyük, de amelyek
alig illenek Budapest székesfőváros évkönyvébe. Csak egy pár kiragadott példát említünk e részletadatok közül: túlnyomórészt hónaponkint is részletezett adatokat hoz az évkönyv a német városok csapa—
dékmennyiségéről, Ausztria megfigyelő állomásainak hőmérsékleti viszonyairól, 39 német város építke- zéseiről, továbbá a síildő- és malacárakról, vala- mint a süldő- és malacfelhajtásról 27 német nagy- várost illetőleg; 5 oldalas rendkivül részletes táblá- zatot találunk a strassburgi élelmiszerek és háztar—
tási cikkek 1925. évi áralakulásáról és csaknem ugyanilyen részletes havi ármozgalmitáblázatok kö- zöltettek Düsseldorf, Stuttgart, Nürnberg, Boloma, Firenze, Trieszt és az északamerikai városokról is.
A nemzetközi összehasonlító táblázatokra ma kétségtelenül nagyobb szükség van, mint volt a háború előtt. Mégis úgy véljük, bármilyen értékes is önmagában az ilyen részletes nemzetközi anyag, az évkönyv célja erdekeben helyesebb, hogyha a
* budapesti részhez csatlakozó nemzetközi fejezet csak a szomszédos és rokon nagyvárosok legfontosabb, Budapest adataival kiegészített összehasonlító tábla- zatait tartalmazza.
Formai szempontból zavarólag hat, hogy az év- könyv a magiar hivatalos staiisvtikában általában divó szokástól eltérően címlapján nem az 192b-ös évszámot, amelyről pedig az évkönyvi anyag szól, hanem a megjelenés évét, az 1926—os évszámot vi—eli, úgyhogy az évkönyvsorozatban a XIII 1921_—192i.
évi folyam után közvetlenül a XIV. 1926. évi követ- kezik, a látszat szerint tehát az 1925-ös évfolyam elmaradt.
A statisztikai évkönyvek rendszeres, gyors és évi megjelentetéséhez azonban annyi érdek fűződik, hogy a szerkesztés körül mutatkozó —— s csupán átmeneti nehézségek által okozott —— hiányok és hibák az évkönyv gyors megjelenésének kiváló érde!
mét nem csökkentheti. D. T.
,Magyarország a háború előtt és után gazdaság- statísztikai tél-képekben".
Kiadia: a Magyar Statisztikai Társaság Államtudo—
manyi Intézete Szerkesztették: Edvi-Illés Aladár és Hatás-z Albert. 127 lap.
,,La Hongrie avant et epres la gnerre, en carles de statistígue e'conomigue". Edite' par illnstitut des Scien- ces Politigues de la Société Hongroise de Statisfigue.
Itédige' par MM. Aladar Edvi-lités et Albert Halász.
127 pages.
Résumé. L'ouorage de MM. A. E d v i—
Illés et A. Halász fait suite á _La Hongrie en cartes économigzies", comparant la situation d'avant—gnewe ii celle de ces dernieres
années, au cours desguelles la Hongrie commenga
ir, se remettre snr pied. Les matérianx ont été'
comple'te's par les institutions nonoelles, — Té—le'phonie Sans Fil, etc., —— et por fexposé dé—
tailte' de dife'rentes guestions. Il faut eSpe'rer one les editions de langne étrangere contribueront
a ce gu'on connaisse mienc la Hongrie, appre—
ciant le labour intellectnel, oni, malgre' toutesxles difficultés, n'a pas cessé de s'y ponrsnivre.
Az összeomlás utáni idők nehéz viszonyai kö-
zött méltó feltünést keltett úgy értékes tartalmánál,
mint a gazdag békeévekre emlékeztető szép kiállitá- sánál fogva a "Magyarország gazdaságstatisztikai tér—képekben" cimü munka. Ennek a több kiadást elért műnek mintegy folytatását képezi a legújabb adatok nyomán fenticim alatt most megjelent mü, amely jelen—
tőségben nem áll az előző kiadások mögött. Ma ugyanis már egynéhány olyan évre tekinthetünk vissza, ame- lyeknek viszonyai, ha nem is mondhatók normálisak- nak, de mentesek azoktól a nagy krizisektol és meg—
rázkódtatásoktól. amelyek az összeomlást közvetlenül követő esztendok képét annyira eltorzították, hogy azok a béke-évekkel való összehasonlitásra alkalmat—
lanokká váltak. _ . _
A könyv anyaga lényegesen kibővült nemcsak azáltal, hogy az 1924-es és 1915-ös adatokat összeveti az 1913-as, illetve 1317-es adatokkal, hanem új tér—
képekkel is, amilyenek —— hogy a legmodernebbeket említsük -— az automobilutak, rádió. legforgalom, stb;
A könyv — melyet Feleki Pál gróf előszava vezet be
—— bemutatja azonfizikai földrajzi tényeket, amelyek a gazdasági életet alapjában befolyásolják. A forgalom és, aknlkere-skedelem ismer tetése ulán az energialorrásokat
— szén és mechanikai energiaszükségletet mi.—amerteiik a szerzők. A népesség és műveltségi viszonyok feje—
zete után a gazdasági élet ágainak reszlelezése kö- vetkezuk (hitelintézetek, mezőgazdaság, erdészet, állattenyésztés, ip ii' és hány ászat. Rövid, de fontos zárófeiezetként az államhaz artás és a nemzeti bank
müködése szerepelnek. .
A részletekből ki kell emelnünk a mezőgazda sági anyag felfrissülését és a még ennél is erősebben képviselt ipari termelést és fejlödést ábrázoló térké- pek sorát Kisebb hibáktól el ekintve, amilyenekül a térképek sorrendjének némi önkényességét (ami- lyen pl., hogy a lakosság foglalkozás szerinti mog—
oszlása után a kultúrielepek következnek, ezután az_
írni-olvasni tudók) kell felrónnnk, állíthatjuk, hogy ezzel a művei nemcsak a szakkörök, hanem a mű- velt nagyközönség is olyan forrásmunkúhoz jut, amely az ország jelenlegi helyzetében alapvető fontosságú—
nak és nagyérlé viinek mondható. Minthogy ugyane-gy-
idöben német, francia és angol kiadás is napvilágot
lát,a Magyarország viszonyai iránt érdeklődő külföl—dieknek is módjukban lesz meggyőződést szerezni arról, hogy bármilyen súlyos karokat is szenvedi—tt az ors/ág, fejlődésének és élni akarásának gátat vetni nem lehet,
S. —P A. dr.
