Magyar Statisztikai Társaság

2. szám —-— 164 ———- [1939

tergom a statisztika tüknében, — (18. sz.). —— A Távol-Kelet kiviteli problémája, —— Huhle F.:

Déznai V.: Földalatti városépítészet. —— (19. sz.). iparosítás és a munkalehetőség. —— Röhlk O.: Ipa-

—— Iskolás gyermekek élelmezése Angliában és rosítás és külkereskedelem Brit-Indiában. -— Az Hollandiában, —— (20. sz.). —— Karay K.: Ausztria állam és a gazdasági élet újjászervezése Cseh- városai a N-émetbirodalomban. —— Ruísz R.: A Fel— Szlovákiában. II. — (51. sz.). —— Minden G..- Nagy—

vidék városai. —— (22. sz.). — Ruisz R.: A vissza- hritannia felfegyverzés-ének költsége és pénzellá- tért magyar városok jelentősége a magyar nemzeti

életre.

Vierteljahrshefte zur Wirt—

schaftsforsohung (13, évf. 2. sz., Ham- burg 1938, ném.). —— Seiler R.: A világkereskede—

íem strukturális változásai. —— Mahnke K. G.: A nemzetközi vasgazdaság fejlődési irányai az utolsó

évtizedben. -— Bischoff H. H.: Az új nemzedék

hivatásbeli irányításának problémája.

Világgazdasági Szemle (5. évf. 10.

sz., Budapest 1938, m.). — A gazdasági élet moz—

gása a háborús veszedelem napjaiban. —— Cseh- Szlovákia gazdasági összetétele. — A magyar textil—

irpar jelentősége. —— (11. sz.). Varga I.: Világ- gazdasági áramlatok. —— Lengyelország erőgyara- podása.' —— Németország délkeleti politikája.

Wirtschafásdielnst (23. évi. 48. sz,, Hamburg 1938, ném.). _ Kramer C..- A munka—

teljesitme'ny fokozása az iparban. —— Pribilla M.

E.: Aralakulás a közszállításoknál. —— Schneider A.: Lima —— egy új "tengely" perspektívái. —— (49.

sz. ). — Reichard E.: Területgazdaság az új világ—

gazdaság formája? —— Gross H.: A kereskedelem és a külpolitika összefügg-ése az Egyesült Államok- ban. —— Drews M.: A német-angol kereskedelmi probléma.. -— Az állam és a gazdasági élet újjá- szervezése Cseh-Szlovákiában. I. -— A magyar Fel—

vidék visszacsatolása. — (50. sz.). _ Drews M.:

tása. —— Fürbtínger G.: A német kereskedelem Közel-Kelettel. —— Weising H.: Az északi tengeri kontimentális*kikötők vers'enyhelyzetéről. — (52.

sz.). —— Biehl M.: Hajózási út Délkeleteurőpa felé.

_ Diederichs F. W.: Berlin kikötőváros. —— Schrö—

der F. K.: Magdeburg, mint ipari és átrakodo—

központ. — Bellmann G.: Az Elbe és a szász ipar.

—- Mater R.: A szudétanémet kerület és a német belvízi hajózás. — Oberascher L.: Hamburg és Wien.

Wirtschaft und St'atistilc (18. évi.

22. sz., Berlin 1938, ném.). — Nép és gazdaság a hatalom átvétele óta. (A német nemzeti szocialista munkateljesítmény mérlegének főadatai.) —— Gáz—

termelés és fogyasztás 1937-ben. —— A dohányipar az lf937/38. költségvetési évben. —— (23. sz.). —— A mezőgazdaság földhasználata 1938—ban. —— A hur- gouya-, hüvelyes- és nyerstakarmány-termelés 1938, ban. —— Az alma és körte 1938-ban. — Építkezé- sek a Nlémetbirovdalomban 1938 januártól szeptem—

berig. — A bőrelőállítás 1937. évben. — Az árak változása a Szudétaföldön. _— A munkanélküliség külföldön. — A Németbirodalom népességének előrelátható valószínű alakulása, — (24. sz.). —- A szudétanémet kerület mezőgazdasága. — A fa- gazdaság kérdése az 1939-es erdőgazdasági év kez—

detén. — A német külkereskedelem 1938 novem—

berben. — Két—tév áralakulása. — Halálosvégű bal—

esetek Németországban.

KÚLÖNF ÉLE

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. — Séances d'études.

Résumé. Dans la s'éance du 6 février 1939, tenue sous la présídence de M. Jules d e K o n- koly Thege, M. Ernest Wagemann, mem- bre honoraire, président du Deutsches Institut für Konjunkturforschwung, fit en allemand une confé- rence intitulée La politigue e'conomigue du monde aprés la guerre.

A Társaság 1939 február 6-án a Pázmány Pé—

ter Tudományegyetem dísztermében tartott elő—

adóülésen előkelő külföldi vendég szerepelt. Ernst Wagemann, a Társaság tiszteletbeli tagja, német—

birodalmi titkos kormánytanácsos, Institut für Konjunktunforschung előkelő közönség jelenlétében adást.

Konkoly Thege Gyula elnök üdvözölte az il—

lusztris előadót és a megjelenteket, ezek so—

a Deutsches elnöke tartott németnyel-vű elő—

ráhan Imrédy Béla miniszterelnököt, Kunder An-

tal minisztert, a Német Követség képviseletében megjelent Karl Werkmeíster követségi tanácsost és az Egyetem képviselőjét, Kenéz Béla prorektort, akinek az egyetemi aula rendelkezésére bocsátá—

tásáért köszönetet mondott. *

Ernst Wagemann t. tag Weltwirtschaftspoli—

tiIc der Nachkriegszeít címen megtartotta előadá- sát, amelyet Szemlénk más helyén közlünk.

Konkoly Thege Gyula köszönetet mondott az előadásán. Ez a nagyszabású előadás —-— mom- dotta —— mindannyiunk figyelmét teljesen lekö- tötte, nemcsak azért, mert annak tárgya hosszú idő óta és ma is a nemzetközi érdeklődés központ—

jában áll, hanem főképpen azért, mert az ismer—

tetett kérdés az autarc'hia és a :szaibadulorgnlom hosszú útjának állomáshelyein más-más megíté- lésre talál. Épp ezért különösen értékes volt ez az elő—

adáí részünkre abból Ét— szempontból is, hogy an- nak révén a világgazdaság problémáit annak az ' országnak kiváló tudósa ismertette, amely ország az önellátás terén a legbámnlntraméltóbb ered- ményeket produkálja és amely országnak gazda- sági élete sok tekintetben új utakon járván, a vi- ' lággazdaság problémáit is különleges szempontok szerint itéli meg. Azt a feszült érdeklődést, amely—

lyel nemcsak a Magyar Statisztikai Társaság, ha—

nem az összes magyar szakkörök ezt az előadást várták, az előadó a legnagyobb mértékben kielégí—

tette 5 gazdasági látóköriinket sok érdekes és ér- tékes szemponttal gazdagította.

Este Konkoly Thege Gyula, a Magyar Statisz- tikai Társaság elnöke Wagemann t. tag tiszteletére az Országos Kaszinó éttermében estebédet adott.

Konkoly Thege Gyula az illusztris vendégre a kö—

vetkező pohárköszöntőt mondotta:

—— Hosszú évek során már számtalan helyen részesültem abban a szerencsében, hogy Elnök úr kiváló és sokoldalú munkásságát a helyszínén megfigyelhettem. Berlinben úgy a birodalmi sta- tisztikai hivatal, mint a Konjunktúrakutató Inté- zet nagyszabású berendezettsége, kiváló és minta- ' szerti munkássága dicsérte annak vezetőjét. Rómá- ban a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet közgyű- lésein elnök úr mezőgazdasági kérdésekkel foglal- kozott rendkívüli szaktudással. A Népszövetség ál- tal összehívott gazdaoságstat'isztikusok genti ülés—

szaskáan Professzor úr annak a legfontosabb albi- zottságnak volt az elnöke, amely emlékezetem sze-

' 1939

rint föleg az ipari termeléssel és az árindexekkel foglalkozott. Londonban és Athénben pedig a Nem—*

zetközi Statisztikai Intézet ülésszakahi a legkülön- bözőbb kérdéseket világította meg ki'váló tudásá- val. Ma itt, minálunk Budapesten ismét újabb 01—

daláról ismerhettem meg Elnök urat. Nálunk nki—

mondottam közgazdasági kérdéssel foglalkozott a szó legátfogóbb értelm—ében. Ez a széleskörű, sok—

oldalú és mégis mélyen alapos tudás emelte El- nök urat Németország legnagyobb tudósainak so- rába, és ez a tudás biztosított Elnök úrnak ritka nemzetközi tekintélyt. A Magyar Statisztikai Tár- saság büszkén ünnepli Önben tiszteleti tagját alb- ból az alkalomból, hogy személyesen is megjelent közöttünk. De örömmel üdvözlik az összes jelen- levők, akik között magyar részről képviselve van a Magyar kir. Kormány, a minisztérium-ok tisz-tvi- yselői kara, az egyetemek tanári kara, az Országos Statisztikai Tanács, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiva- tala, a Magyar Gazdaságkutató Intézet, a Közgaz- dasági Társaság, vagyis az országnak minden hiva—

talos és tudományos (faktora. Azt hiszem kedves kötelességet teljesítek, ha az ő nevükben is hangot adok ennek az ünneplésnek és ismételten megkö—

szönveama délután tartott kiváló előadását és kö—

rünkben való megtisztelő megjelenését, azt kzífván—

jam, hogy a jövő még sok tudományos'babért jut-

tasson lElnők rúmaik. ,

Wagemann az üdvözlést közvetlen szavakkal

köszönte meg. *

Nemzetközi jelzőtábla, 1937.

Tableau économz'gue international, 1937.

Nemzetközi jelzőtáblánk általában az 1937. év j'_ adatait tartalmazza. Ezért benne Németországnak és Ausztriának össze nem vonható adatai külön szerepelnek! s Csehszlovákiának a müncheni egyez- _m-ény elötti állapotát tüntettük fel, Magyarország

adatai is a trianoni terület adatai, azonban a visz—

szacsatolt északi terület néhány rendelkezésre álló adatát —— a lélekszámot a mult év *végén végre—

hajtott népszámlálás, a népmozgalmat 1937-re vo- natkozó becslés alapján — külön sorban közölljük;