A Statisztikai Szakosztály vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlése

(1)

S ZEMLE

81 A STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLY

VEZETÖSÉG- ÉS KÚLDÖTTVÁLASZTÓ KÖZGYÚLÉSE

A Magyar Közgazdasági Társaság Statiszti- kai Szakosztálya 1968. október 11-én tartotta III. vezetőség— és küldöttválasztó közgyűlését.

A közgyűlést dr. Péter György, a közgazdaság- tudományok doktora, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyitotta meg. Az elnöki meg- nyitó szavak után dr. Kádas Kálmán kandidá- tus, egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke a Társaság Elnöksége nevé- ben üdvözölte a közgyűlést. Ezután dr. Köves Pál kandidátus, egyetemi docens ismertette ,,A statisztikai oktatás szerepe és helye a köz-

gazdászképzésben a Marx Károly Közgazda- ságtudományi Egyetemen" c., a tagok részére sokszorosított formában előzetesen megküldött anyagot.1 Az anyag felett kialakult széles körű vita után dr. Ollé Lajos kandidátus, egyetemi tanár, a Statisztikai Szakosztály elnöke beszá- molt a Szakosztály 1966— 1968. években vég-

zett munkájáról, és vázolta a Szakosztály előtt álló további feladatokat.

A beszámoló bevezetőben általános áttekin- tést adott a Magyar Közgazdasági Társaság tevékenységéről. A Társaságnak a közgyűlés időpontjában Budapesten 9 ágazati, illetve funkcionális szakosztálya, vidéken pedig 7 me—

gyei csoportja tevékenykedik. A szakosztályok és megyei csoportok évente mintegy 150 ren- dezvényt szerveznek, konferencia, előadás, vitaülés stb. keretében. A Társaság taglétszá- ma az 1968. évi rendezés után kb. 1700 fő.

A Társaság tevékenységének központjában az elmúlt időszakban a gazdaságirányítási re- form előkészítésének és bevezetésének kérdései állottak. Kiemelkedő eseményt jelent a Tár-aa- ság életében az évenként megrendezésre kerülő ,,Közgazdász Vándorgyűlés", melyet a Társa- ság a TIT-tel és az MTESZ-szel együtt mindig mas—más városban szervez meg.

1967 óta a Társaság ,,Gazdaság" néven önálló negyedéves 'gazdaságpolitikai folyóirattal is rendelkezik.

A Társaság tagja a Nemzetközi Közgazda- sági Társaságnak, s együttműködési egyezmé- nyeket kötött a Lengyel, a Csehszlovák, a Szlo- vák és a Jugoszláv Közgazdasági Társasággal.

A Statisztikai Szakosztály tevékenységét — ideértve a keretében működő Statisztikatörté—

neti Szakcsoportot, a Területi Statisztikai Szek- ciót és a Nemzetközi Statisztikai Szakcsoportot

is (a továbbiakban ,,szakcsoportok") —— az

utolsó közgyűlés óta eltelt időszakban a hagyo-

mányoknak megfelelően vándorülések, felol-

vasó és vitaülések, ankétok keretében fejtette

1 Az anyag kissé átdolgozott és rövidített változatát Iálsidla Statisztikai Szemle jelen számában a 57—69, o aon.

6 Statisztikai Szemle

ki. A Szakosztály 1965 októbere óta (nem szá- mítva a vezetőségi üléseket és a Területi Sta- tisztikai Szekció munkaesoportjainak és mun- kabizottsagaínak üléseit) 25 előadó-, vándor- stb. ülést tartott, amelyeken összesen 111 elő- adás hangzott el. A szóban forgó rendezvények programja változatos, érdekes volt, és kapcso- lódott az aktuális statisztikaiközgazdasági problémákhoz. A statisztikai elméleti—módszer- tani problémákat vitató szakosztályi rendezvé- nyeken szó volt a gazdaságirányítás új rend- szeréről, bevezetésével kapcsolatban a statisztika egyes területein — például a belkereske- delmi statisztika területén —— felmerülő prob-

lémákról és feladatokról; sikeres vitaülés, illetve ankét keretében foglalkoztak a főbb nép—

gazdasági arányok alakulásával a társadalmi ráfordításokat tükröző árrendszerben, a jöve—

delemeloszlás elemzésének egyes metodológiai kérdéseivel, az értékmutatók nemzetközi össze—

hasonlításának problémáival, az iparvállalati beruházások gazdaságosságával, a közlekedés és az idegenforgalom helyzetével, továbbá.

egyes gazdaságdemográfiai és társadalomsta- tisztikai kérdésekkel (az átlagember életrajzá—

nak főbb gazdasági vonatkozásaival, valamint

az időmérleg—vizsgálatok felhasználási terüle- teivel).

A vizsgált időszakban a munka jelentős _—

sőt 1967 tavaszától túlnyomó —— része a szakcso- portokban folyt. Ennek különböző okai voltak.

1967—ben ünnepelte a statisztikus társadalom az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgá- lat létrejöttének 100 éves fordulóját.2 A Köz- ponti Statisztikai Hivatal által ebből az alka—

lomból az MTA égisze alatt rendezett Cente- náriumi Statisztikai Úlésszak keretében került

sor az V. Statisztikatörténeti Vándorülésre,

melynek lebonyolításában a Statisztikai Szak- osztály is érdekelve volt. A Statisztikatörténeti Vándorülésen előadást tartott a Szakosztály Vezetőségének 9 tagja és előadással, korrefe- rátummal szerepelt a Szakcsoport csaknem va- lamennyi tagja. Nagy számban szerepeltek a Szakosztály tagjai a Centenáriumi Statisztikai ülésszak másik nagyszabású rendezvényén, a Il. Statisztikai Tudományos Konferencián is.

1967—ben és 1968-ban kibontakozott a Terü- leti Statisztikai Szekció munkája, mely mintegy 200 fiatal statisztikust, közgazdászt moz—

gósított a fővárosban és vidéken a tudományos munka számára. Ugyanerre az időszakra esik a Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport megala—

kulása és tevékenységének megindulása is.

2 A centenáriumi ünnepségekről, rendezvényekről részletes beszámolót tartalmaz a Statisztikai Szemle 1967.

évi 8— 9. száma (912—930. old.).

(2)

82

^SZEMLE;

A szakcsoportokba tevődött át a munka súlya részben azért is, mert dr. Lengyel Lászlónak, a Szakosztály titkárának munkahelyében bekö- vetkezett ismert változás, kiválása a statisz-

tikai környezetből a Statisztikai Szakosztály közvetlen irányításában bizonyos nehézségeket idézett elő.

A közgyűlési beszámoló rámutatott ugyan—

akkor arra is, hogy a munka nagyobbik részé- nek ,.átvallalasa" a szakcsoportokba egyalta—

lán nem jart semmiféle hátránnyal. Ellenkező- leg, a szakcsoportok közvetlen kapcsolatokat hoztak létre a tagok, a szakcsoport munkájá-

ban résztvevők között, közvetlenebb hangula- tot teremtettek, növelték a vitakészséget stb.,

ami a közös munka javara szolgált. A Szakosz- tály vezetősége hangsúlyozta, hogy ezt a be- vált formát a jövőben is támogatni kell. és amennyiben ilyen igények vannak, újabb szak—

csoportok létrejöttét is elő kell segíteni.

A szakcsoportok munkajanak egyenkénti részletes elemzése során a Statisztikatörténeti Szakcsoportnál a beszámoló kiemelte a Csoport munkáját és szerepét a gödöllői vándorülés megszervezésében és a nagy statisztikusok em- lékének ápolása terén. A Statisztikatörténeti Szakcsoport tagjai az évente tartott 3—4 elő- adó-, illetve vitaülésen kivül a hagyomanyossé vált vándorüléseken számolnak be kutatásaik eredményeiről. Az elmúlt időszakban Szegeden, Gödöllőn és Pécsett tartottak igen sikeres ta—

nácskozásokat. Szokás a Szakcsoportban, hogy évente megemlékeznek a magyar statisztika történetének egy-egy jelentős alakjáról. Az 1968/69. évben a'Szakcsoport tervezi, hogy —- az MTA Demográfiai Bizottságával együtt—

működve —- Kőrösy Józsefnek, a nagy magyar demográfusnak és statisztikusnak munkassa- gát fogja emlékülés keretében méltatni.

Fő vonásaiban ismertette a beszámoló a Területi Statisztikai Szekció szervezetét és meg- alakulása óta végzett tevékenységét. A Szekció 1966 decemberében alakult 140 résztvevővel.

A tagok öt munkacsoportban végzik feladatai- kat. Két munkacsoport foglalkozik a területi

összehasonlítások statisztikai problémáival, egy-egy pedig a területi mérlegekkel, mérleg- vizsgálatokkal, a területi termelési és szállítási kapcsolatokkal, valamint a településhálózati vizsgálatokkal. Az egyes munkacsoportok lét—

szama 30—50 fő. Az aktív munka lehetőségei-

nek biztosítása érdekében a munkacsoportokon belül témák szerint 5— 15 fős munkabizottsá-

gok alakultak. A Szekció munkája e munka- bizottságok tevékenységére épül. Leggyakrab- ban a munkabizottságok tanácskoznak, Szek- ció szintű rendezvényt (teljes ülést) évente egyszer tartanak. A Szekció — a Központi Statisztikai Hivatal támogatásával —- 1967 vé- gén a területi statisztikai módszerek fejlesztése és gyakorlati bevezetésének előkészítése célja- ból pályázatot írt ki. (A pályázatok elbírálása

és a pályadíjak kiosztása. 1968 novemberében

megtörtént.)a ,

A Statisztikai Szakosztály legfiatalabb szak- csoportja, a Nemzetközi Statisztikai Szakcso—

port 1967 tavaszán alakult. A Szakcsoport azon céljának, hogy a statisztikai munkában egyre növekvő jelentőségű nemzetközi össze- hasonlítasokkal kapcsolatos kérdések megvita- tásának fóruma legyen, messzemenően eleget tett. A népgazdasági elszámolási rendszerek összehasonlítási problémáiról, a külkereskede- lem és a népgazdaság fő arányairól, valamint az ágazati kapcsolati mérlegek nemzetközi össze- ' hasonlitasáról tartottak vitaüléseket.

A Statisztikai Szakosztály, a szakcsoportok keretében megvitatott előadások jelentős része alkalmas volt publikációra is. Számos dolgoza- tot közölt a Statisztikai Szemle és a Területi, Statisztika. A Centenáriumi Statisztikai Úlés- szak keretében tartott gödöllői vándorülés anyaga kötetben4 is megjelent. A Területi Sta- tisztikai Szekció megalakulásáról és a munka—

kezdéssel kapcsolatos eredményekről ,,A Terü-

leti Statisztikai Szekció Közleményei" első fü- zete számol be.§

A Szakosztály, a szakcsoportok sikeresen

mozgósítottak számos statisztikust, közgaz-

dászt a tudományos munka számára, számos olyan tehetséges fiatalt, akik részére így nyílt lehetőség az elmélyültebb kutatáshoz, a nyíl- vanosság előtti szerepléshez, a publikációhoz.

Megoldást nyert a Szakosztály előző közgyűlé—

sén a határterületek művelőinek bekapcsolásá- ról hozott határozat is. A szakcsoportok sza—

mos történészt, geográf'ust, elméleti közgaz- dászt, közlekedési és más szakembert kapcsol-

tak be a munkába,_ami jelentősen segitette a

vizsgálódást, és sok értékes szemponttal gaz—

dagította a kutatási eredményeket.

A beszámoló hangsúlyozta, hogy a Szakosz- tály, a szakcsoportok eredményei elsősorban a tagság aktivitásának köszönhetők. Nemkülön- ben jelentős szerepe volt a sikerekben — és ez- ért a Szakosztály vezetősége ezúton is köszö—

netét fejezi ki — a Központi Statisztikai Hiva- tal vezetőségének, a Statisztikai Szemle és a Területi Statisztika szerkesztőségének és nem utolsósorban a Magyar Közgazdasági Társaság Elnökségének is.

A szakcsoportok tevékenységének összege—

zése, a Statisztikai Szakosztály munkajanak elemzése azt mutatja, hogy még sok tennivaló van a Vezetőség és a tagság együttműködésé-

nek fokozására, a színvonal további emelésére,

3 A pályázat eredményéről szóló közleményt lásd a.

Területi Statisztika 1963. évi 6. számában.

** A magyar hivatalos statisztika történetéből. Az V.

Statisztikatörténeti Vándorülés előadásai és kai-referá—

tumail. (Gödöllő. 1967. május 23—25.) Budapest. 1968.

414 0 d.

5 A Területi Statisztikai Szekció Közleményei 2. fü- zete az 196%. november ]3—15-én Kecskeméten tartott

"Területi Statisztikai ülésszak" programját és előadásai- nak téziseit tartalmazza.

(3)

SZEMLE

a munka újabb területekre való kiterjesztésére, a Szakosztály nemzetközi kapcsolatainak ki—

alakítására.

A tagság eddig is tapasztalt lendülete, lelke- sedése alapos reményt nyújt arra, hogy a ki- tűzött feladatokat sikerrel oldjuk meg.

*

A közgyűlés megválasztotta a Szakosztály új vezetőségét, valamint küldötteit a Magyar Közgazdasági Társaság 1968. október 24— 27—i közgyűlésére. A Jelölő Bizottság (elnöke dr.

Tamásy József, tagjai dr. Benedecki Jánosné és dr. Szilágyi György voltak) javaslatára a veze—

tőség- és küldöttválasztó közgyűlés a Statisz—

tikai Szakosztály új vezetőségét egyhangúlag a következő összetételben választotta meg:

Bene Lajos nyugdíjas, a Fővárosi Statisztikai Hivatal volt vezetője,

Gyulay Ferenc, a Statisztikai Szemle felelős szerkesz- tője.

Horváth Róbert, tanszékvezető egyetemi tanár.

X 83

Káldor Mihály, a Kohó— és Gépipari Minisztérium eso- portvezetóie,

Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűsfonó Közgazdasági osztályának vezetője,

Kiss Albert, az Agrártudományi Egyetem rektora, tanszékvezető egyetemi tanár,

Köves Pál, egyetemi docens,

Lukárs Ottó, a Belkereskedelml Minisztérium Infor—

mációs és Ellenőrzési főosztályának vezetője.

Marcsányí Zoltán. a Könnyűipari Minisztérium osz- tályvezetője,

! Nyitrai Ferencné, a KSH Iparstatisztikai főosztályá- nak vezetője,

Olle' Laios, tanszékvezető egyetemi tanár,

Ormm' László, a KS H Számítástechnikai Igazgatóság igazgatója,

Oros Iván, a KSH Mezőgazdasági főosztályának osz- tályvezetője,

Szabadi; Egon, a. KSH elnökhelyettese, ' Vincze István, az MTA Matematikai Kutatóintézeté—

nek igazgatohelyettese.

A Szakosztály új vezetősége 1968. október 31-én tartott ülésén dr. Ollé Lajost a Statiszti- kai Szakosztály elnökévé, dr. Gyulay Ferencet a Statisztikai Szakosztály titkárává egyhangú- lag megválasztotta.

Dr. Gy. F.

STATISZTIKAI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A SZOVJETUNIÓBAN* *

A szovjet állami statisztika 50. évfordulója alkalmából 1968. június 5-én a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában tudomá- nyos-elméleti konferenciát tartottak. A'konfe- renciát a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának pártbizottsága, Tudományos Mód- szertani Tanácsa és a Moszkvai Gazdaságsta—

tisztikai Főiskola közösen rendezte.

A konferenciát L. M. Volodarszk'ij, a köz-

gazdaságtudományok doktora, a KSH első el—

nökhelyettese nyitotta. meg, majd A. 1. J ezsov, a közgazdaságtudományok doktora, a KSH el-

nökhelyettese ,,A szovjet állami statisztika 50

éve" cimmel tartott ünnepi előadásában meg- emlékezett a szovjet statisztika létrejöttéről és fél évszázados f'ejlődésért'ú.l

A konferencián számos érdeklődésre számot- tartó előadás hangzott el.

V. E. Ovezienko professzor például ,,A statisztika kérdései V. I. Lenin műveiben" e. elő—

adásában Lenin műveinek a statisztika elmé—

lete, módszertana és tudományos szervezése szempontjából tekintett felbecsülhetetlen je- lentőségéről szólt.

L. M. Volodarszkz'jnak, a KSH első elnökhe- _ lyettesének ,,A statisztika és a tervezés" című

előadása rámutatott arra, hogy a népgazdasági

* Veszmik Szlatísztilci. 1968. évi 7. ez. 85—87. old.

(Rövidítve)

1 A. I. Jezaov ünnepi előadását lásd a Statisztikai Szemle 1968. évi 11. számában (1067— 1088. old.).

ői

tervezés csak akkor lehetséges, ha fejlett sta- tisztikára támaszkodhat. Ha nincsenek kiin—

duló adatok, azaz nem vizsgálták azokat az arányokat és összefüggéseket, amelyek a terv- időszakot megelőző időszakban kialakultak, a népgazdaságfejlesztési terveket nem lehet ki- dolgozni. A statisztika és a tervezés a mutató—

számrendszer egységét igényli, ugyanakkor a statisztikai mutatók rendszere nemcsak meg—

ismétli a tervmutatók rendszerét, hanem je- lentősen bővebb is annál. A népgazdasági ter—

vezés lényegében felöleli a bővített újraterme- lés folyamatának minden oldalát. Ez ugyan- csak vonatkozik a szovjet állami statisztikára is, melynek biztosítania kelle folyamat fejlő- dését jellemző mutatók rendszerét. A népgaz—

dasági tervezés és a szovjet állami statisztika további tökéletesítése nagyjelentőségű a. szov—

jet népgazdaság fejlődése szempontjából.

AI. A. Korolev, a közgazdaságtudományok doktora a számítási munkák gépesítésének fej- lesztéséről szólt.

A számítástechnika már létező és egyre növekvő lehetőségeinek a népgazdaság fej- lesztésére való felhasználása érdekében számos problémát kell megoldani -—- hangsúlyozta —-, melyek közül kiemelkednek:

1. a gazdasági feladatok megoldására szolgáló mate—

matikai apparátus, ezen belül a modellezés és a matematikai programozás kidolgozása;

2. számszerű és gépi módszerek kutatása a makro- ökonómiai gazdasági feladatok megoldására, például az optimális tervezés és népgazdaságirányitás számára;