SZEMLE
A MAGYAR TUDOMÁNY OS AKADÉMIA STATISZTlKAl BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE
DR. SZILÁGYl GYÖRGY
A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága 1981. május 15—én dr. Kiss AI- bertnek, a Központi Statisztikai Hivatal el—
nökhelyettesének, a Bizottság elnökének ei—
nökletével ülést tartott. Az ülés napirendjén a környezeti statisztika problémái szerepel- tek, melyről dr. Vukovich György kandidátus, a KSH főosztályvezetője tartott előadást. Az előadás fő megállapításai a következők vol- tak.
A környezeti statisztika fogalmát illetően meglehetősen sok felfogásbeli különbséggel találkozunk. A természeti környezet vizsgála- tát lényegében minden országban a környe- zeti statisztika tárgyának tekintik. és egyetér—
tés van négy természeti jelenség: a talaj ál—
lapota. a levegő, a víz és a zaj környezeti kategóriaként való értelmezésében is. A tár- sadalmi környezetnek azonban nem minden
—- és esetenként más és más —- vonatkozása kerül a környezeti statisztika vizsgálati köré- be.
A környezeti statisztika adatlarrásainak két fő típusa különböztethető meg: 1. az állami statisztika különböző ágazatai, melyek közül a kommunális, (: mezőgazdasági és a víz—
gazdálkodási statisztikának van a legna- gyobb jelentősége, de az össznépgazdasági számítások is nyújtanak bizonyos támpontot;
2. az ún. monitoring rendszerből adódó in—
formációk, mint például a levegő minőségére vonatkozó mérések. Nem elhanyagolható ér—
tékűek a szubjektiv véleményeket tartalmazó adatgyűjtések eredményei sem.
Az előadás foglalkozott a környezeti ártal—
mak számszerűsíthetőségének problémáival, a károk és költségek statisztikai megközelithe—
tősége'vel. A környezet állapotának. változá- sának, a környezeti ártalmak emberre gya—
korolt hatásainak kvantifikálási nehézségei el—
lenére is kialakultak azok a környezeti sta—
tisztikai mutatószámok. amelyek többé-kevés- bé alkalmasak az említett kategóriák szám- szerűsítésére. Ezek főleg naturális jellegűek.
Kívánatos lenne a mutatók egyfajta rendsze-
rét felépíteni és a naturális mutatók mellett nagyobb mértékben támaszkodni a monetá—
ris jellegűekre is. Ez utóbbiak közül eddig a beruházásstatisztika jelentett előrelépést.
A legelőrehaladottabb nemzetközi kezde—
ményezés az a jelzőszámrendszer. amely a KGST keretében alakult ki — a téma felelőse Magyarország volt —, és amely előrelátható—
lag hamarosan a publikációs rendszernek is részévé válik. Az Európai Gazdasági Bizott- ság egyik nemrégiben tartott környezetsta—
tisztikai szemináriumán a következő kérdések álltak előtérbe: 1. az adatgyűjtési módszerek.
különös tekintettel a monitoring jellegűekre:
2. a környezetvédelmi nómenklatúrák és osz- tályozások; 3. kapcsolat a demográfiai—tár—
sadalomstatisztikai és a gazdaságstatisztikai rendszerekkel.
Speciális problémát jelent az elemi kör- nyezetstatisztikai információk különböző szin- tű és irányú aggregációia, ezen aggregációk értelmezése. Olyan kategória mint például ..a víz állapota Magyarországon", aligha ér- telmezhető, bizonyos átlagokra mégis szük—
ség van. Sőt felmerült már egy általános kör—
nyezeti index képzésének gondolata, és ezzel kapcsolatban az input vagy output jellegű aggregálás dilemmája is.
A kérdést bonyolítja a területi vizsgálatok sajátos igénye. a térbeli aggregálásnak az a nehézsége, hogy a környezeti szempontból homogén területi egységek többnyire nem esnek egybe a közigazgatási határokkal. A környezetstatisztika ezért arra törekszik. hogy a lehető legkisebb területi egységekre is gyűjtsön adatokat, ezek a későbbiekben kü—
lönféle módon csoportosíthatók. összevonha—
tók. A környezeti ártalmaknak kitett terület és népesség elhatárolásával kapcsolatos ne—
hézségek az ok—okozati összefüggések feltá—
rása, a hatásmechanizmusok nyomon köve- tése elé gördítenek akadályokat.
Az előadást követő vitában nagy hangsúlyt kaptak a modern ipar környezetkárosító ha—
tásának, mint a természeti kincs kizsákmányo-
SZEMLE
759
lásának, a kemikáliák alkalmazásának, a su- gárzásnak stb. kvantifikálási problémái. Szük- ségesnek látszik a károsodás elviselhető ha—
tárainak megállapítása is.
Szó esett a környezetvédelem humán ol- daláról, melynek a statisztikával való erősí- tését a szubjektív véleményekre vonatkozó reprezentatív vizsgálatok rendszeresítése nyújthatja.
Sokoldalú vita folyt az aggregálás lehető—
ségeiről és szükségességéről. Egyesek ezt a környezeti statisztikában eleve megvalósítha—
tatlannak tekintik, mert itt — társadalomsta—
tisztikai analógiára hivatkozva — nincs olyan közös mérőeszköz, minta pénz, amely a gazdaságstatisztikában minden fenntartás el—
lenére is lehetővé teszi az aggregációt. Más vélemények szerint a közös mértékegységet a demográfia megfigyelési egységében, az emberben kell keresni és azt kifejezni, hogy
az egyes környezeti ártalmak hány embert ér—
nek. Kifejezésre jutott az a vélemény is, hogy ha meg is valósul valamilyen aggregáciá, az ne szorítsa háttérbe a részmutatók által szolgáltatott, semmiféle szintetizálással nem pótolható gazdag információt.
Egyes vélemények szerint nem célszerű egy
— a gazdasági és társadalomstatisztikai rend- szer mellett kinövő — harmadik, környezeti statisztikai rendszerről beszélni, de szükséges—
nek látszik a környezetstatisztikának a meg- levő rendszerekkel való integrált fejlesztése.
Az ülés elnöke zárszavában —— amellett, hogy gazdagnak és tartalmasnak ítélte a vi- tát — a környezeti statisztika számos, még meg nem oldott vagy vitatott vonatkozására irányítva a figyelmet, szükségesnek tartotta.
hogy a Bizottság a későbbiek folyamán fog- lalkozzék a környezeti statisztika egyik vagy másik részletkérdésével.
MAGYAR SZAKIRODALOM
DR. THlRRlNG LAJOS:
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
AZ EGYKORI STATISZTlKAl TÁRSASÁGRA ÉS NÉPESSÉGTUDOMÁNYl CSOPORTRA Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1978. 87 old. (Kézirat gyanánt.)
Az első világháború után alapított Ma- gyar Statisztikai Társaság, valamint az 1936- ban létrehozott Népességtudományi Csoport tevékenységéről a Magyar Statisztikai Szemle egészen 1949—íg (megszűnésükíg) rendszere—
sen beszámolt.1 A Társaság munkáját. a sta- tisztikai módszertan fejlesztéséhez való hoz- zájárulását. publikációs tevékenységét 1967- ben az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat megalakulásának centenáriuma al- kalmából Gödöllőn tartott V. Statisztikatör—
téneti Vándorülés részletesen értékelte.2 Annak. hogy most ismét megemlékezünk
— a jelen könyvismertetés kapcsán —— a Sta- tisztikai Társaság működéséről, kettős oka van. Egyrészt 60 éve annak, hogy Szabóky Alajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának elnökletével 1921. július 13—án tartott I. Előértekezlet a statisztikai társaság alapítását elhatározta, másrészt a fenti cím- mel (a Központi Statisztikai Hivatal támoga- tásával) kiadott tanulmány írója olyan sze—
mély. aki a legilletékesebb arra, hogy a Tár—
1 A Magyar Statisztikai Szemle 1923—1947. évfolya—
maiban közölt előadásokon, beszámolókon stb. kivül lásd különösen a ..Magyar Statisztikai Társaság, 1922—
1932" és a ,,Magyar Statisztikai Társaság (1922), 1932—1942" c. anyagokat a folyóirat 1932. évi S., il—
letve 1943. évi 5—6. számában.
2 Lásd: ,,A magyar hivatalos statisztika történeté- ből", Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály Statisztikatörténeti Szakcsoport. Budapest.
1968. 353—385. old.
saság létrejöttének körülményeiről, munkájá- ról, problémáiról és eredményeiről beszámol- jon, hiszen már 1926—tól tagja volt a Társa—
ság tísztikarának. Közvetlen közelről látta a Társaság életét. melyben maga is tevékenyen részt vett, mint pénztáros (1926—1932), titkár (1932—1943). főtitkár (1943—1946), alelnök (1946—1949); 1929—től kezdve szerkesztette a Társaság Journal de la Société Hongroise de Statistiaue (röviden: Journal) c. vegyes nyel- vű folyóiratát, s a Társaság ülésein tudomá- nyos előadásokkal vett részt.
A ,,Visszaemlékezések. . ." a szerző előadá- sa alapján készült, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Statisztikai Tanszéke tudo—
mányos munkaközösségének 1976. december 16-án tartott ülésén hangzott el. Az anyag összeállításához a szerző a Statisztikai Tár- saság és a Népességtudományi Csoport tö- redékesen megmaradt irat— és egyéb anya- gán. a Társaság és a Csoport működéséről beszámoló tüzeteken (a Társaság A., 8. és 17. sz. kiadványain) és a Magyar Statisztikai Szemle, valamint a Journal megfelelő évfo- lyamain túl saját feljegyzéseire támaszkodott.
A ,,Visszaemlékezések. . ." tartalmi felépí- tését áttekintve tájékoztatást kapunk benne a Magyar Statisztikai Társaság megalakulásá- ról, a hazai tudományos életbe való beillesz- kedéséről, anyagi megalapozásáról, a tagság—
ról, a társasági ügyintézésről, a különböző ülésekről, értekezletekről, a publikációs tevé—
kenységről. a Társaság bel- és külföldi kap- csolatairól, könyv— és irattáráról, a pályázatok- ról, a Keleti Károly Emlékéremről, a Társaság zavartalan működése érdekében tevékenyke—
dőkről, a társaság megszűnésének körülmé- nyeiről.
