SZEMLE
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE
DR. SZILÁGYI GYÖRGY
A Magyar Tudományos Akadémia Statiszti- kai Bizottsága 1981. november 16-án dr. Kiss Albertnek, a Bizottság elnökének elnökletével ülést tartott. amelynek napirendjén (: gazda- sági fejlettség mérésének problémái szere- peltek. A vita témáját dr. Drechsler László hasonló című tanulmánya foglalta össze.1
Az ülésen a gazdasági fejlettség mérésé- ről gazdag és sokoldalú vita alakult ki. Több hozzászólás is foglalkozott a iólét mérésének lehetőségeivel. Általában elismerték az ilyen—
fajta mérések szükségességét, kívánatosnak tartva a fogalmak és módszerek ez irányú tej- lesztését. A jólét értelmezését és tartalmát il- letően továbbra is különböző telfogásokkal, megközelítési módokkal lehetett találkozni.
Határozottan kifejezésre jutott az a megfon- tolás, hogy a kvantifikációs törekvéseknek el—
vi és gyakorlati határai vannak. Ezeket a ha- tárokat a statisztika objektív jellege és e jel- leg megőrzésének szüksége állítja fel. Ezért a jólét méréséhez elengedhetetlenül szükséges imputálásoknak (feltételezett számításoknak) van egy optimális mértéke. Egyetértés volt abban, hogy a jólét mérése érdekében te- endő vagy tehető lépések nem vezethetnek a jelenleg használt statisztikák —— például (:
nemzetijövedelem-számítás — módosításához, hanem ezek különböző oldalakról való ki—
egészítésével kell keresni a választ olyan faj—
ta kérdésekre, mint például gazdálkodásunk hozzájárulásának mértéke a jólét növelésé-
hez.
E kérdéscsoporton belül a reitett gazdaság számbavételének problémáiról esett a legtöbb szó. Ezzel kapcsolatban több irányban is megoszlottak a nézetek: volt olyan vélemény, hogy a jólét mérésének ez a legnagyobb problémája és olyan is, hogy a rejtett gazda- ság mérésének nemcsak, sőt nem is elsősor- ban a jóléti oldala érdemel említést. Vita folyt arról is, hogy a rejtett gazdaság méré-
1A vita alapján kissé átdolgozott tanulmányt a Statisztikai Szemle következő száma közli.
se mennyiben feladata a Központi Statiszti- kai Hivatalnak. Egyes nézetek szerint a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak időszakos becs- léseket kellene végeznie a rejtett gazdaság tranzakcióira, mások viszont kétségbe vonták ennek célszerűségét. minthogy nem látnak elegendő objektív támpontot az ilyen számí- tásokhoz. Kétségtelen, hogy a rejtett gazda- ság méretére és jellegére vonatkozóan már eddig is számos nem hivatalos becslés ké—
szült, és ezek között számottevő nagyságren—
di eltérések vannak. Ennek ismeretében fi—
gyelemre méltó javaslat hangzott el ezek ösz—
szegyűjtésére és tudományos igényű egybe—
vetésére.
Élénk vita alakult ki a cserearány—változás kezeléséről, különösen e változás hatásával korrigált növekedési indexek szükségességé- ről. A hozzászólók többsége egyetértett az- zal a felfogással, hogy ilyen indexek számí- tására és publikálására szükség van, még—
hozzá nem a jelenlegi növekedési indexek helyett, hanem azok mellett. Olyan vélemény is kifejezésre jutott. hogy a cserearány-vál- tozások hatását mérni kell, de ezzel a növe- kedési indexeket nem kell korrigálni. A cse- rearány-változásból származó nyereség, il- letve veszteség mértékének számbavételét, az ilyen mérőszámok értelmezését illetően már megoszlottak a vélemények; különösen elté- rők voltak a folyó áras és a változatlan áras értékek különbségeként kapott mutatószám- variánsok helyességéről vallott nézetek.
Több hozzászóló egyetértett a tanulmány- nak azzal a nézetével, hogy gyakorlatunk- ban nagyobb súlyt kellene kapniok a realizá- Iásí áron történő számításoknak (a termelői adók nélküli árakon való számítások mellett).
Az ágazati növekedési mérőszámok, illetve az ezek képzésénél használt árindexek közül az építőiparé és a külkereskedelemé kapott megkülönböztetett figyelmet. Az építőipari árindexek pontosságával kapcsolatban meg- oszlottak a vélemények. Mivel ezen a terüle- ten rendkívül nehéz a szorosan vett árválto-
SZEMLE
zásoknak és azoknak a költségváltozásoknak az elkülönítése. amelyek az épületek minő—
ségével vagy felszereltségével függnek ösz- sze, fennáll a tényleges árváltozás alábecs—
lésének veszélye. Más hozzászólás viszont.
ismertetve az ún. hedonikus árindexszámítás- sal végzett kísérletet, arról számolt be, hogy az építőipar területén ezek a mutatószámok a jelenlegi hivatalos indexek helyességét lát- szanak igazolni.
Altalános egyetértés fogadta a tanulmány- nak azt a megállapítását. hogy a külkeres- kedelmi árindex relációs indexekből való fel—
építése bizonyos torzitási veszélyt hord ma- gában, s hogy vizsgálni kellene e módszer javításának lehetőségeit.
Felmerült, hogy nem volna-e célszerű a szállítási távolság változásának hatásával is korrigálni indexeinket, mivel külkereskedelmi rádiuszunk növekvőben van. és félő, hogy a nagyobb szállítási távolság nagyobb volu-
197
menként jelentkezik. Mások úgy vélték, hogy bár a probléma elméletileg fennáll, gyakor—
latilag jelentősége csekély, mert az exportot és az importot határparitáson mérjük.
Zárszavában Kiss Albert, a Bizottság elnö- ke kiemelte. hogy az előterjesztés a makro—
gazdasági statisztika azon kérdéseit foglal- ta össze. amelyeknek megoldását előbb vagy utóbb napirendre kell tűzni. A megoldás csak fokozatos lehet abban a mértékben, ahogyan a kiépülő információs bázis ezt lehetővé te—
szi. Vannak területek (például a rejtett gaz- daság teljesítményének mérése), ahol a ma—
gánkutatók legalább is egy ideig valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, mint a hivata—
los statisztika. amely nem engedhet meg ma- gának alapos dokumentáció nélküli becslése—
ket. Más területeken (például az építőipar- ban) gyorsabb előrehaladásra van lehető—
ség, és a tudományos kutatások mindezekben nagy segítséget tudnak nyújtani.
A KGST SZÁMlTÁSTECHNlKAI ÁLLANDÓ MUNKACSOPORT XX. ULÉSE
ARANY! ATTILA
A KGST Statisztikai Együttműködési Állan- dó Bizottsága keretében működő Számítás- technikai Állandó Munkacsoport XX. ülését 1981. október 6. és 9. között Várnában tar- totta. Az ülésen 10 KGST—tagország (Bulgá—
ria. Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma- gyarország. Mongólia, a Német Demokrati- kus Köztársaság, Románia, Szovjetunió és Vi- etnam) delegációja, továbbá a KGST és a jugoszláv kormány közötti egyezmény alap- ján a jugoszláv Szövetségi Statisztikai lntézet delegációja vett részt.
A résztvevők köszöntötték a vietnami dele- gációt abból az alkalomból, hogy a Vietna—
mi Szocialista Köztársaság Központi Statisz—
tikai Hivatala bekapcsolódott a Munkacso- port munkájába. és a bolgár delegációt az ország fennállásának 1300. évfordulója al—
kalmából.
Az ülésen részt vevő magyar delegációt Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökhelyettese vezette. Tagjai voltak: dr. Or- mai László, a KSH főosztályvezetője, Aranyi Attila, statisztikai főtanácsos. a KSH mb. fő- osztályvezető-helyettese és Sztojanov Rumen, az Országos Számítágéptechnikai Vállalat osztályvezetője.
P. Prodanov, a városi tanács első elnök- helyettese üdvözlő szavak után, a város és a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről adott tájékoztatót.
Az ülés első napirendi pontja több tájé—
koztató jellegű témát fogott át.
A szovjet delegáció a KGST-országoktól kapott információk alapján áttekintést adott
a számítógépes statisztikai információ—rend- szer létrehozásával kapcsolatos munkák me—
netéről. Megállapította, hogy a statisztikai számítóközpontokban mind több korszerű adatfeldolgozási módszert vezetnek be, így többek között minőségi változást jelentett a számítógépes statisztikai adatbázisok és a számítógép közvetlen használatát elősegítő táv—adatfeldolgozási környezet megteremtése.
A bolgár delegáció előadásban számolt be a statisztikai információ számítógépes feldol- gozásában szerzett tapasztalatairól. Különös figyelmet keltett az Egységes Társadalmi ln- formációs Rendszer Bizottsága (a bolgár köz- ponti statisztikai hivatal) sokoldalú tevékeny—
sége a központi és a területi gazdaságirá- nyitás információval való ellátása terén, melyhez táv-adatfeldolgozó rendszert épitet- tek ki. Érdekes volt az a tájékoztató, melyet a szocialista országok számítástechnikai együttműködése keretében kifejlesztett bol- gár számítástechnikai ipar termékeirői kap—
tunk. A bolgár számítógépeket, mágnesleme—
zes tárolókat, táv-adatfeldolgozási berende- zéseket a hazai ESZR-felhasználók is jól is-
merik.
Az információ-rendszerek integrációjának elméleti alapjairól magas színvonalú tudo- mányos tanulmányt készített a csehszlovák delegáció. amelynek megvitatása során az az álláspont alakult ki, hogy a statisztikai infor- máció-rendszer integrációjának eszköztárát, mely például a statisztikai fogalmak, osztá- lyozások és nómenklatúrák egységesítését is magába foglalja, célszerű lenne hasonló igé—
