A Magyar Tudományos Akadémia Statisz-
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMlA STATISZTIKAl BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE
DR. SZILÁGYI GYÖRGY
Az input—output modellek
SZEMLE
mind pozitív, tikai Bizottsága 1982. március i—én dr. Kiss
Albertnek, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökhelyettesének, a Statisztikai Bizottság el- nökének elnökletével ülést tartott. Az ülés napirendjén ..Az input-output táblaszerkesz- tés és modell helyzete és a továbbfejlesztés fő irányai a nyolcvanas évek elején" c. té- ma szerepelt. melyről dr. Csepinszky Andor statisztikai tanácsos, a KSH osztályvezetője tartott előadást.
Az előadás a mennyiségi közgazdaságtan fejlődésének rövid áttekintése után néhány jellemző adattal megemlékezett az 1961., 1971. és 1981, években tartott input-output konferenciákról. majd rátért az 1980-as évek—
ben várható fejlődésre. Ennek alapgondola- ta az input-output termelési függvény olyan általánosítása. amely számol a technikai ko- efficiensek változásával. Az ágazati kibocsá—
tás és a ráfordítások között függvénykapcso—
lat van, ahol még a helyettesítési folyamat lehetősége is fennáll.
Fejlesztési terület az input-output rendszer exogén részeinek endogénesr'tése. ltt elsősor- ban a végső felhasználás legnagyobb téte- lének, a fogyasztásnak függvényként való ke—
zeléséről van szó.
A rendszer használhatóságának növelése érdekében teendő erőfeszítések további cso- portját az input-output rendszer dinamizálása jelenti.
Ebben a vonatkozásban az ágazati kap- csolatok mérlege keretében megfogalmazott modellek két típusa különíthető el egymás- tól. Az egyik megoldás a beruházási függ- vényt a végső felhasználásban hagyja, és a dinamikus ökonometriai modellek mintájára tárgyalja. A másik a technológiai együttha—
métereket: az ágazati beruházásokat az ága—
zati termelés növekményeivel állítja szembe.
Úgy tűnik. hogy a dinamizálás mindkét irányzatának van létjogosultsága, és mindkét irányban kívánatos lenne a fejlesztés.
9.
mind normatív felfogásban megfogalmazha- tók. Az első esetben a modell arra ad vá—
laszt. hogy a végső felhasználás állapota vagy változása milyen következményekkel jár a termelésre, illetve az elsődleges ráfordítá- soknál az állapot vagy változás milyen ár- hatásokkal jár. A rendszer, mint olyan, leíró jellegű. A normatív szemléletmódban kiépí—
tett input-output rendszer ezzel szemben
vagy a végső felhasználás, vagy az elsődle- ges ráfordítások terén célokat jelöl ki, és azok megvalósulásának feltételeit kutatja a termelésben. illetve az árokban. Szerkeszté—
sének nehézségei abból adódnak. hogy a célfüggvény definiálása gazdaságpolitikai szempontból meglehetősen nehéz feladatot jelent.
Az előadást követő vitában, amelyben Boda György, Éltető 'O'dön, Horváth Róbert,
Hulyák Katalin, Hunyadi László, Kádas Kál-
mán, Kiss Ferenc, Szabó József és Szilágyi György vett részt. kifejezésre jutott többek közt, hogy nem lehet minden közgazdasági kérdést pusztán termelési szempontból vizs- gálni és technológiai jellegű problémává re—
dukálni. hanem tekintettel kell lenni a fel- használói magatartásra, beleértve annak pszichológiai oldalait is. Ezzel kapcsolatban felmerült a típizálás szükségessége és az a veszély, amelyet a háztartások típizálás nél- küli. egyszerű aggregálása jelenthet.
Vita folyt arról a kettősségről is. hogy a technológiai együttható analógiájára kidol- gozott beruházási matrix esetében a szto- chasztikus karakter a végső felhasználásnál figyelmen kívül marad; az ökonometriai mo- dellel analóg beruházási függvény esetében viszont a sztochasztikus karaktert a modell-
szerkesztők érvényre juttatják.
Megfogalmazást nyertek az aggregálás kérdései, illetve a tervezés ilyen irányú kí- vánságai, valamint a költségvetési szektor magatartásának függvényesítési lehetőségei—
vel kapcsolatos kétségek.
916 SZEMLE
Zárszavában dr. Kiss Albert időszerűnek és érdekesnek ítélte a témát. Alapos vizsgá- latra ajánlotta azt a kérdést, hogy a jelen- legi statisztikai információs rendszer elegen- dő empirikus alapot biztosít—e a vázolt fej- lesztési program megvalósításához. Figyel-
meztetett arra, hogy a különböző fejlesztési irányok egyes elemei még alapos feldolgo—
zásra várnak a gyakorlati munkában való adaptálhatóság szempontjából, és ettől a folyamattól nem várhatók gyorsl látványos eredmények.
KULFOLDI STATISZTIKAI ADATFORRÁSOK,
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÓNYVTÁRÁNAK KATALÓGUSA
DR. KÁPOLNAI IVÁN
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárá- nak állományáról — az 1885. és 1898. évi címjegyzékek után —— 1915—ben és 1919-ben tettek közzé könyvalakban katalógust, majd ehhez kiegészítésül 1920-ban és 1935—ben pótfüzeteket. Mindössze 1—2 példány maradt meg belőlük (a rendszeres használat követ—
keztében erősen megrongálódott állapot- ban), 5 ezek a régebbi statisztikai irodalom tanulmányozásához ma is alapvető —- a ki- terjedt cédulakatalógus—rendszereknél köny—
nyebben kezelhető — tájékozódási forrásul szolgálnak.
Több mint három évtizedes szünet után, a Központi Statisztikai Hivatal fennállásának centenáriumi ünnepségei alkalmával jelent
meg a .,Statisztikai adatforrások. Bibliográ-
fia 1867—1967" c. háromnyelvű kötet a magyarországi hivatalos statisztikai szolgálat központi szerve által 100 év alatt készített és nyilvános forgalomba került kiadványok—
ról. Ezt a kiadványt az 1945 és 1974 között megjelent statisztikai hivatali kiadványok
bibliográfiája követte.
Ez utóbbiak a nyomtatásban megjelent magyarországi statisztikai adatforrásoknak csak kis töredékéről tájékoztatnak: nem tar- talmazzák a területi statisztikai szervezet. a különböző minisztériumok és országos főha- tóságok, valamint egyéb igazgatási és gaz—
dasági szervek statisztikai publikációit. nem is szólva az eredetileg szűkebb körű tájékoz- tatás céljaira szánt kiadványok nagy töme-
géről. _
Az adatok publikációja az elmúlt három évtizedben annyira megnövekedettfhogy szin- te már áttekinthetetlenné lett. Szükségessé vált az adatközlő statisztikai irodalomnak teljes körű bibliográfiai számbavétele. Ebbe az irányba tett fontos lépés a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentá—
ciós Szolgálatának ,,Küllöldi statisztikai adat- források" cimmel megindított katalógusa. A katalógus első tüzeteként a testes ausztriai kötet1 jelent meg, melyet az alig fele olyan
iKülföldi statisztikai adatforrások. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának katalógusa. 1.
Ausztria. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Budapest. 1973. 236 old.
terjedelmű csehszlovákiai2 követett. A har- madik — szerkesztés alatt álló —— kötetet Len—
gyelországnak szentelik.
Az ausztriai kötetben összegyűjtött kiad—
ványok az 1829 óta fennálló osztrák hivata—
los statisztikai szolgálat mintegy másfél év—
százados tevékenységéről, a csehszlovákiai kötetben szereplő publikáció pedig az 1918.
évi államalakulás óta eltelt hat évtized sta- tisztikai munkájáról adnak számot. természe—
tesen a mindenkori államhatárokon belüli területeket átfogva. (Igy az 1918 előtti oszt—
rák kiadványok értékes adatokat tartalmaz- nak az 1867 előtti Magyarországról — Erdély- lyel együtt —, Cseh— és Morvaországról, a Lengyelországhoz és a Szovjetunióhoz tarto- zó galíciai és bukovinai területekről stb.)
Külön kiemelkedő értéke a katalógusnak.
hogy füzetei nem csupán a hivatalos sta—
tisztikai szervezet kiadványait veszik számba
— amelyek a Könyvtár sajátos jelzetrendjében ,.I-es anyag"—ként ismert, ma már több mint 100000 könyvtári egységet számláló külön- gyűjteménybe tartoznak —, hanem az egyéb olyan ,,statisztikai becsű" hivatalos publiká—
ciókat is. amelyek gazdag számszerű. főleg táblázatos statisztikai anyagot tartalmaznak.
Az első helyen kell ezek között említenünk az Osztrák Birodalom területén az 1850-es évek elejétől kezdve szervezett kereskedelmi és iparkamarák statisztikai adatközlő és elemző kiadványait.
A katalógus tehát kiterjed az általános vagy szakigazgatási funkciót betöltő szerve- zetek statisztikai adatközlő kiadványaira, de nem vette fel (vagy csak igen korlátozott mértékben) a magánszemélyek és magánjel—
legű szervezetek (vállalatok. testületek stb.) munkáit. Ezek közé tartoznak pedig —- egye—
bek között —— az ugyancsak sok számszerű és egyéb adatot tartalmazó. különböző pénz- ügyi és kereskedelmi ..Compass"-ok, ame—
Iyekből több évtizedet átfogó sorozatok ta- lálhatók a Könyvtárban.
A statisztikai adatforrások katalógusának gerincét a kiadványok szakrendí csoportosi- tása adja. A katalógusnak ez a része hűen
? Ua. 2. Csehszlovákia. Budapest. 1979. 102 old.
