A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának és Demográfiai Bizottságának együttes ülése

SZEMLE

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMlA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGANAK ÉS DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK EGYUTTES ULÉSE

DR. GOMBOSI TAMÁSNÉ

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz—

tikai Bizottsága és Demográfiai Bizottsága 1983. március 3—án dr. Kiss Albertnek, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének, a Statisztikai Bizottság elnökének elnökleté- vel együttes ülést tartott. Az ülés napirend- jén ,,A többváltozós matematikai statiszti- kai módszerek alkalmazásának tapasztalatai"

c. téma szerepelt. A referátumot dr, Andorka Rudolf és dr. Gombosi Tamásné tartotta a társadalomstatisztikai alkalmazásokról és ezek megvalósításának számitástechnikai hátteré- ről. A korreferens dr. Mundruczó György volt, aki hozzászólásában a többváltozós matema- tikai statisztikai módszerek gazdaságstatiszti-

kai alkalmazásáról adott összefoglalást.

Az előadás, amelynek bő vázlatát a szer—

zők előzetesen a résztvevők rendelkezésére bocsátották. az elmúlt évtizedben különböző (nagyrészt folyamatban levő) társadalomsta- tisztikai és szociológiai kutatások során al- kalmazott, különféle matematikai statisztikai eljárásokat és ezek számítógépes megvaló- sítását körvonalazta. Első része bemutatta a módszer technikáját, az eredmények inter- pretálására tett kísérleteket, és felsorakoz- tatott néhányat a módszerekben rejlő és ér- telmezési nehézségeket okozó problémák kö- zül. A társadalomstatisztikai vizsgálatokban eddig eredményesen alkalmazott matemati—

kai statisztikai módszerek közül az előadás a regresszióanalizissel, az útelemzéssel, a fak- toranalízissel, a LISREL és az LVSP eljárások- kal. a klaszteranalizissel, a kanonikus korre- láció számítással, a log-lineáris elemzéssel és a többdimenziós skálázással foglalkozott. A példaként bemutatott elemzések, amelyekre ezeket a módszereket felhasználták, a követ- kezők voltak: a termékenység szintjét meg—

határozó gazdasági és társadalmi tényezők

vizsgálata (Andorka Rudolf, Szabady Balázs, Sántha Imréné, Oroszi Zsuzsanna), illetve a házasságok. a gyermekszám, az életszínvonal.

az iskolai végzettség longitudinális vizsgála- ta (Oroszi Zsuzsanna) regresszió—számítással;

a társadalmi mobilitás ok—okozati összefüg- géseinek jellemzése (Andorka Rudolf, Kulcsár Rózsa) útelemzéssel; Magyarország bizonyos településeinek jellemzése különböző szempon—

tokból (Andorka Rudolf, Vita László, Zágon Csaba, Institórísz Andrásné, illetve Kovács Ti- bor. Halmi Nándorne'), valamint a háztartá—

sok életkörülményeinek, lakás; és jövedelmi viszonyainak vizsgálata (Uivári József, Csicsman József) kombinált faktor- és klasz- teranalízissel; a háztartások életkörülményei és családi életciklusa közötti kapcsolat vizs-—

gálata kanonikus korreláció számítással (Ze—

lenay Anna); életmód- és életminőség—vizs- gálat (Hankiss Elemér, Manchin Győző, Füs—

tös László) LISREL és LVPS módszerrel; a magyarországi mobilitási táblák vizsgálata (Andorka Rudolf, Csicsman József, Keleti And—

rás, Albert Simkus) log-lineáris elemzéssel.

A problémák egy része a társadalomsta- tisztika tárgyának sajátosságaiból követke- zik, másik része viszont az elemzési módsze—

rek elégtelenségéből, az eredmények értelme-*

zési nehézségeiből és az adatgyűjtések eset—

leges hiányosságaiból adódik. Az első tipusú problémakörbe sorolható az a tény, hogy a társadalomstatisztika ismérvköre igen gyakran csak legfeljebb ordinális, de sokszor csak nominális skálán mért adatokból áll, amely az egyes kvantitatív elemzési módszerek al- kalmazását egyáltalán nem, vagy csak bo- nyolult áthidaló megoldások alkalmazásával (például dichotóm álváltozók kialakításával) teszi lehetővé. Ez a módszer is sokszor csak az elemzés technikai megvalósítását segíti, de az értelmezés számára nehézséget jelent.

Ezért különösen érdekesek az olyan módsze- rek, mint a log-lineáris elemzés, amely ép- pen a nominális skálán mért adatok elemzé—

sére alkalmas. A másik problémakörbe tar- tozik. például regresszió-számítás során a multikollinearitás kérdése, faktoranalizis al- kalmazása esetén a faktoroknak tulajdonítha- tó társadalomstatisztikai értelmezés, klaszter—

analízis végzésekor a klaszterek számának

SZEMLE

előzetes meghatározása vagy a kiinduló fel- bontás jó megválasztása, továbbá az az álta- lánosan felmerülő probléma, hogy az elemzé- sekkel magyarázni kívánt jelenségek körét a rendelkezésre álló információ mennyire ma- gyarázza meg (az R2 viszonylag alacsony ér- téke).

A referátum második része áttekintést adott a Központi Statisztikai Hivatalban je- lenleg rendelkezésre álló software-bázisról, amely a matematikai statisztikai feldolgozá- sok megvalósítását lehetővé teszi. A kínálat igen bő, sok megfelelő program áll rendel- kezésre. A kínálat azonban meghaladja a statisztikusok pillanatnyi elemzési igényét, és csak elenyészően kevés olyan igény merül fel, amelyek software-rel jelenleg nem támogat- hatók (a tárgyalt elemzésfajták közül ilyen a LISREL és az LVPS). A software—háttér alap—

ja két világszínvonalú, általános statisztikai elemző rendszer. az SPSS (Statistical Package for the Social Sciences) és a BMDP (Biome- dical Computer Programs) üzemszerű haszná—

latának lehetősége.

Ezenkívül számos kisebb, általános célú program, valamint néhány házi fejlesztésű program áll rendelkezésre a speciális igé- nyek kielégítésére. A cél a software—termékek értelmes, átgondolt használata az általuk biz- tosított határok között. Ezen a területen már jelentős előrelépés történt, de még számos tennivaló van a statisztikusok és a számítás—

technikus matematikusok gondolkodásmódjá- nak közelítésében és közös problémamegol—

dó képességük fejlesztésében.

Dr. Mundruczó György korreferátuma a re- ferátumban kiemelt matematikai statisztikai elemzési módszerekhez kapcsolódóan adott számot a módszerek főbb gazdaságstatiszti—

kai alkalmazásáról, az alkalmazások során nyert tapasztalatokról, problémákról.

A gazdaságstatisztikai vizsgálatokban a többváltozós módszerek közül leggyakrabban a regresszióanalízis szerepel. Legismertebb alkalmazásai a termelési és a fogyasztási függvények. A módszer alkalmazása során felvetődő problémák elsősorban a magasan aggregált adatok, a mérési hibákat is tar- talmazó változók alkalmazásával kapcsolato- sak. További problémát jelent, hogy az al- kalmazások jelentős részénél nem kerül sor a regressziós modellek teltételrendszerének (a hibatényezőre és a magyarázó változókra vonatkozó feltételek) ellenőrzésére.

Az útelemzés klasszikus módszerét a gaz- daságstatisztikában igen ritkán alkalmazzák.

mivel a főbb útelemzési modellek többsége ökonometriai, illetve faktoranalitikus model-

lekre vezethető vissza.

Az utóbbi évtizedekben egyre több terüle—

ten alkalmazzák eredményesen a faktorana- lizist is, elsősorban a vizsgálati cél szempont- jából releváns változók kiválasztására, rész-

6!

643

mutatószámokból felépülő szintetikus mutatók képzésére, gazdasági egységek rangsorolásá—

ra, csoportosítására. A főbb alkalmazási te- rületek közül a gazdasági fejlődést és fe]- lettséget, az életszínvonalat. a hatékonyságot elemző összehasonlító vizsgálatok, valamint az indexszámítási alkalmazások emelhetők ki.

Bár a módszert egyre szélesebb körben hasz- nálják, számos probléma vár további tisztá- zásra (a minta kiválasztásának kérdései, a taktorszám, a faktorsúlyok szignifikancia- és stabilitási vizsgálata. a faktorok elemzése stb.).

A faktoranalízissel gyakran együtt alkal- mazzák a klaszteranalízist is. Az itt felmerü- lő problémák hasonlók a társadalomstatiszti—

kai alkalmazásoknál említettekhez. A gyakor- lati alkalmazások közül kiemelkedő jelentősé—

gű volt a mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok szakosodása, koncentráció és hatékonyság szerinti csoportosításai (ló- nás Anna, Módos Gyula, Szántai Tamásné).

A kanonikus korreláció számítás a többvál- tozós regresszió—számítás általánosítása több függő változót tartalmazó modell esetére. A módszer azáltal, hogy a függő változókat a velük szoros kapcsolatban levő magyarázó változókkal összefüggésben vizsgálja, norma- tív szemléletű elemzést tesz lehetővé. A vi—

szonylag kevés gazdaságstatisztikai alkalma- zás közül az állami gazdaságok gazdálkodá—

si színvonalának (Kerékgyártó Györgyné, Mundruczó György), az árfolyamok és a pénz- piaci kamatláb alakulásának (Bacskay Zol- tán) kanonikus korreláció számítással vég- zett elemzését említette a korreferens.

A korreferátum végül egy a referátumban nem említett módszerről, a diszkriminancia- analizisről is szólt. A módszer célja olyan disz- krimináns függvények meghatározása, ame- lyek segítségével adott sokaságok — a meg- figyelt jellemzők felhasználásával — kellő pon- tossággal szétválaszthatók. A módszert ered- ményesen alkalmazták a termelőszövetkeze—

tek jövedelem szerinti differenciálódásának vizsgálatára (Boda Sándor), egészségügyi szűrővizsgálatok eredményeinek értékelésére (a Janus Pannonius Tudományegyetem mun- katársai). hatékonysági vizsgálatokra (Köz-

ponti Statisztikai Hivatal).

Az előadásokat követő vitában Bocskay Zoltán, Dobosi Emília, Révész Pál, Éltető 'O'dön, Rinágel József, Vincze István, Szilágyi György és Szántó György vettek részt, Csics- man József és Nagy Zoltán pedig irásban nyújtotta be hozzászólását. Kifejezésre jutott, hogy a közgazdászok és a statisztikusok örömmel üdvözlik a matematikai statisztikai módszerek alkalmazásának előretörését szak—

területükön, és nagyra értékelik a kapott tá- jékoztatást az alkalmazási tapasztalatokról és a számítástechnikai lehetőségekről. Fontos lenne, hogy a matematikusok, közgazdászok,

4544! ^szemu;

szociológusok, számitástechnikusok a jövőben is találjanak alkalmat a problémák közös megvitatására.

Ami a módszerek alkalmazási és értelmezé- si kérdéseit illeti, célszerű lenne, ha az elem- zések végrehajtására minél átgondoltabban, minél több elméleti ismerettel kerülhetne sor.

A sablonos alkalmazás sok veszélyt rejt ma—

gában. igen hasznos lenne, ha előzetesen valamilyen nem paraméteres módszerrel tu- datosan feltárnák az elemzésben szerepeltet- ni kívánt adatok lineáris vagy nem lineáris kapcsolatát, és az előadásokban ismertetett lineáris módszereket csak ezután lehetne al- kaimazni.

Egy másik hiányossága az elemzéseknek, hogy — adatok hiányában — legtöbbször sta- tikusak. ldősorok vizsgálatával, több év ösz—

szehasonlitásával kellene ezeket dinamiku- sabbó tenni. A regresszió-számitáskor prob- lémaként felmerülő multikollinearitási kérdés- ről elhangzott, hogy ez csak akkor okoz prob- lémát, ha az egymástól nem független válto—

zókat valamely jelenség magyarázatára akor- juk felhasználni. Ezzel szemben. ha a reg—

ressziós modellt előrejelzésre használjuk, a multikolllnearitás nem okoz problémát.

A faktoranalízisből nyert faktorok közgaz—

dasági értelmezési és értelmezhetőségi kér- déséről a vita résztvevői különböző nézeteket vallottak, Úgy tűnik, hogy vannak esetek, amikor tisztánértelmezhetők és megnevezhe- tők a faktorok, más esetekben nem, de ez nem jelenti okvetlenül azt. hogy a kapott eredmények nem használhatók fel.

A klaszteranalizis és a többdimenziós ská- lázás, a két legproblematikusabbnak tűnő módszer nem sorolandó feltétlenül a mate—

matikai statisztikai módszerek közé. inkább geometriai módszereknek tekinthetők, hiszen

valamiféle távolságtogalommal dolgozna—k. _A vitában a hozzászólók kifejezésre juttattúkfo hierarchikus klasztermodellek megalkotásakor, gyakran felmerülő jelentős gépidőhiányt, —il——'_

letve a skálázás eredményeinek értelmezését—' , ben adódó súlyos nehézségeket,

Hangot kapott az a megállapítás, hogy, a társadalomstatisztíkusok előbb és többször,, nyúlnak a matematikai statisztikai módsze—

rekhez, mint a gazdaságstatisztikuso—k, Ennek elsődleges oka az, hogy a gazdaságstatisz—

tikának van szintetizáló eszköze — az érték ; -. a társadalomstatisztika pedig ilyen esz- közzel nem rendelkezik. Ennek következtében a vizsgált társadalmi jelenségek -— a réteg— * ződés. az életkörülmények, az életmód, a hát- rányos helyzet — többdimenziós természetű-*

ek. Ezek kezelésére. a többdimenziós adat—i halmazokban levő összefüggések kimutatásá—

ra különösen jól használhatók a különböző

többdimenziós matematikai statisztikai [meets

szerek. * * ki _ *

Végül igen fontos követelményként fogal—

mazódott meg, hogy az elemző módszereket eleget és jó helyen kell használni. a soft- ware—bázist értelmesen, de igénybe kell ven- ni, és az eredmények értelmezésében a szak——

mai szempontokat mindig ki kell emelni. A helyes interpretálásban nagyon sokat segít—

het, ha a problémák vitafórum elé kerülnek, valamint ha olyan dokumentáció készül ró- luk, amely alapján az eljárás reprodukálha- tóvá válik.

Zárszavában az ülés elnöke kiemelte :: té—

ma ídőszerűségét, és kedvezőnek minősítette a vita sokrétűse'gét. Kifejezést adott annak a véleményének. hogy a téma egészét felölelő áttekintés után egy-egy módszer alkalmazá- sának részletesebb kérdései is napirendre

kerülhetnek.

BESZÁMOLÓ AZ IPARSTATISZTIKAI ÉS UZEMGAZDASÁGI SZEKCIÓ Xll. VÁNDORULÉSÉRÖL

DR. MOLNÁRFl TIBOR

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának lparstatisztikai és üzem- gazdasági Szekciója Xll. Vándorülését (a to- vábbiakban INFO Xll. Vándorülés) Nyíregy- házán, 1982. október 19—20—án tartotta a Magyar Közgazdasági Társaság Szabolcs- Szatmár megyei Szervezetével közös rende- zésben, több mint négyszáz résztvevővel. A vóndorülés tárgya: A külkereskedelem szere- É népgazdaságunmöíö's—fémm'e'ffa

aszportra c. tema volt.

K nyitoülés elnökségében Veress Péter kül- kereskedelmi miniszter, Nyitrai Ferencné dr.

államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal el-

nöke, dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottságának első titkára — az ülésszak társelnöke — mellett helyet foglaltak Tisza László, (: Szabolcs—Szatmár megyei Ta- nács elnöke, Havas Péter, az Állami Fejlesz- tési Bank vezérigazgatója,. dr, Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, a Szekció és az ülés—

szak elnöke, Pesti Lajos, a KSH elnökhelyet- tese, dr. Ollé Lajos, egyetemi tanár, a Sta- tisztikai Szakosztály elnöke, továbbá a ren—

dező szervek vezetőségi tagjai és meghívott vendégei. illetve előadói.

Dr. Kiss Albert megnyitójában kifejtette.

hogy a, Szekció a téma kiválasztásában ez