192 SZEMLF':
Halkovícs László: A kereskedelmi és iparkamarák vlparstatisztikai felvételei a XIX. század második fe- lében (Statisztikai Szemle. 1977. évi 8—9. sz. 903—914.
old.) c. tanulmánya lll. fokozatot nyert.
A .,Magyarország népesedési helyzete.
1971—1975" c. tanulmány a főbb népesedé- si folyamatokat és az azokra ható fontosabb tényezőket elemzi a negyedik ötéves terv- időszakra vonatkozóan. Összefoglaló elemzést ad a házasságkötések, a válások, a születé—
sek és a halálozások számának, a népesség belföldi vándorlásának, a népesség szaporo—
dásának. valamint a népesség számának (alakulásáról. A tanulmány szen/es folytatása annak a korábbi években megindult sorozat—
nak, amely célul tűzte a magyar népesedési helyzet rendszeres elemzését. A tárgyalt kér- dések távlatokba helyezésével, hosszabb idő- sorok képzésével hozzájárul a várható tren- dek kialakulásának vizsgálatához.
.,A lakosság jövedelme és fogyasztása ala—
kulásának tendenciái" c. tanulmány szorosan kapcsolódik az életszínvonal legfőbb össze- tevőinek a tervgazdálkodás három évtizedes időszakában tapasztalt alakulásáról írt dol- gozathoz. Gazdag tényanyag alapján mély—
rehatóan elemzi a fogyasztási folyamatokat,
—a fogyasztói infrastruktúra helyzetét, a lakos—
ság jövedelmi viszonyait az 1970-es években.
A részletes elemzés alapján a fogyasztói infrastruktúra. a folyó fogyasztás és jövedel- mek fejlesztése vonatkozásában fontos követ—
keztetésekre jut, amelyek hasznos hozzájá—
rulást jelentettek a távlati tervmunka során.
,,A termelőerők és a vállalati koncentrá- ció a termelőszövetkezetekben" c. tanulmány a magyar mezőgazdaság fejlődésének dön—
tő fontosságú szakaszát veszi vizsgálat alá a címben jelzett témakörökben. olyan időszak- ban, amikor létrejöttek. megszilárdultak. majd -a termelés meghatározóivá lettek a nagy- üzemek. A termelés fejlődésének üteme egyenletesebbé va'lt, fokozatosan gyorsult, és felzárkózott a szocialista országokéhoz. Afej- Iődés az üzemi méretek növekedésével is együtt járt. Tért hódított a mezőgazdasági
termelés iparszerű szervezése és újszerűen vetődött fel a vállalati koncentráció folyta- tásának kérdése. A tanulmány fontos meg- állapításokat tesz a vállalati koncentráció vonatkozásában a folyamat hatékonysági ele- meinek kiemelésével Rámutat a földrajzi adottságok kimerülésére. és a koncentráció lehetséges folytatását a vállalatok közötti kü—
Iönféle kooperációkban jelöli meg.
,.A kereskedelmi és iparkamarák iparsta- tisztikai felvételei a XIX század második fe- lében" c. tanulmány a múlt századi iparfej—
elődés vizsgálatához járul tevékenyen haZzá a kamarai iparstatisztikai adatgyűjtések mód—
szertani ismertetésével, Részletes értékelést ad a kamarai jelentések tartalmi felépíté- sén túl a közölt statisztikai adatokról. infor- mációkról. Választ ad arra a kérdésre: 'mi az értéke a kamarai statisztikának. milyen te- rületen lehetséges ezeket az iparfejlődést bemutató idősorok képzésénél felhasználni.
*
A Fényes Elek nívódíjakat Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a magyar statisztika kialakításának 30. évfordulója alkalmából 1979. november 16-án ünnepélyes keretek között adta át a kitüntetett tanulmányok szerzőinek. Az átadás napjának kiválasztásával - 1948. november 16-án nevezte ki a Kormány Péter Györgyöt a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé — a Szerkesztő Bizottság, a Központi Statiszti- kai Hivatal tisztelegni kivánt Péter György- nek, a Hivatal 1948 és 1969 között volt elnö—
kének emléke előtt, aki alkotó munkásságá- val döntő mértékben járult hozzá a magyar szocialista statisztika megteremtéséhez.
A nívódíjak ünnepélyes átadásán Nyitrai Ferencné dr. meghívására megjelent Péter György özvegye, dr. Pikler- Emmi. Részt vettek az ünnepségen a Szerkesztő Bizottság és a Főosztályvezetői Értekezlet tagjai. valamint a
kitüntetettek.
Dr. Gy. F.'
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS MUNKATUDOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK EGYUTTES ULÉSE
A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága és Munkatudományi Bizott- sága 1979. november 9—én együttes ülést tar—
tott. Az ülésen dr. Kiss Albert, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese, a Statiszti-
kai Bizottság elnöke elnökölt.
A napirend előtt az ülés elnöke megem- lékezett a közelmúltban elhúnyt dr. Theiss Ede ny. tanszékvezető egyetemi tanárról, aki a Statisztikai Bizottságnak 1967. a Bizottság megalakulása óta megszakítás nélkül tagja
volt. Méltatva az elhúnyt széles körű tudo- mányos munkásságát. dr. Kiss Albert kiemel- te a Bizottságban kifejtett aktív, értékes munkáját, hozzájárulását a tárgyalt statiszti- kai problémák megoldásához. A jelenlevők
egyperces felállással adóztak Theiss profesz—
szor emlékének.
Az ülés napirendjén az egységes munka- ügyi információ—rendszer (az ún. EMIR) kon— , cepciójának megvitatása szerepelt. A vita alapjául a Munkaügyi Minisztérium Számítás—
'SZEMLE
193
technikai Intézete által kidolgozott és előze—
tesen szétküldött írásos anyag szolgált, a—
melyhez dr. Olajos Árpád kandidátus, az In- tézet igazgatóhelyettese, az MTA Munkatu—
dományi Bizottságának titkára mint a téma előadója fűzött szóbeli kiegészítést.
A munkaügyi információ—rendszer kialakí- tását a munkaügy funkcióinak, a munkaügyi tevékenység területének számottevő kiszéle—
sedése teszi szükségessé. Az előterjesztett rendszer alapvetően a Munkaügyi Miniszté- rium információ-rendszere, és eszköze lenne döntéseinek előkészítéséhez, az intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséhez, hatásuk fel—
méréséhez. Jellegét tekintve számítástechni—
kai bázisra épülő átfogó rendszer, melyben nem az adatgyűjtési funkció dominál, hanem a meglevő és még kialakítandó információk egybefoglalása és rugalmas összekapcsolá- sa, ilyenek mindenekelőtt a Központi Statisz- tikai Hivatal adatgyűjtései (különösen a köz- ponti állami statisztika országosan egységes munkaügyi adatai). a Munkaügyi Miniszté- rium igazgatási statisztikai adatai és egyéb információi, valamint más minisztériumok és főhatóságok munkaügyi és munkaügyi vonat-
kozású adatai.
Az elképzelések szerint az EMlR átfogja a gazdaság egészét, Az adatok célszerű fel- dolgozásával nyomon követi a munkaügyi fo- lyamatokat, méri a szabályozók jelentősebb hatásait, feltárja a gazdaságra, a munkaügyi folyamatokra ható tényezők súlyát, oksági ösz- szetüggéseit, és ezek ismeretében — szimulá—
ciós modellek segítségével -— prognosztizál egyes folyamatokat. Szerkezetét tekintve az EMlR háromlépcsős, részét alkotja:
a személyi adatokra épülő alrendszer, szakmai ne- vén a SZEMIR;
a gazdálkodó egységekről gyűjtött adatokra kiter- jedő alrendszer, az ún. GEMIR.
a népgazdaság egészére vonatkozó adatokat ma—
gában foglaló alrendszer, a koncepció nyelvén: a NEMlR.
A két akadémiai bizottság vitájának cél- ját az ülés elnöke oly módon határozta meg, hogy az foglalkozzék egyfelől a rövid távon, másfelől a hosszabb távon elérendő, illetve elérhető célokkal. A vita jellege tudományos véleménycsere az elgondolásrendszerről, melynek során a résztvevők személyes észre- vételeiket fejtik ki. tanácsokat adnak a kon- cepció kidolgozóinak, szem előtt tartva, hogy a hivatalos állásfoglalás, illetve jóváhagyás az illetékes hivatali szervek feladata lesz.
A vita résztvevői nagy elismeréssel szóltak a koncepció kidolgozásáról, azon belül kü- lönösen sikeresnek ítélték a gazdálkodó egy—
ségekre vonatkozó alrendszert, amely általá- nos vélemény szerint már ma is működésre kész. Lényegesen több kétely, probléma me- rült fel a személyi alrendszerrel kapcsolat—
ban, míg a népgazdasági alrendszerről úgy-
6 Statisztikai Szemle
szólván semmiféle vita nem folyt, tekintettel arra. hogy annak egyelőre csak a helye van kijelölve a rendszer egészében, részletes ki- dolgozása még hátra van.
A vitában nagy hangsúlyt kapott az egy- séges munkaügyi információ-rendszer kapcso—
lata más információs rendszerekkel, illetve a népgazdaság egységes információ-rendszeré- vel. Kifejezésre jutott, hogy ezek a rendsze—
rek egymásra vannak utalva, nem lehetnek függetlenek egymástól. Az alapnyilvántartá- sok egységesítése például igen fontos lépés, és a SZEMIR keretében kialakítandó személyi törzslap ilyen egységes alapnyilvántartásnak igérkezik. Ezzel az eszközzel fel lehet készí- teni a vállalatokat az adatszolgáltatásokra, az adatkérők pedig tájékozódhatnak arról, hogy mely témákban számíthatnak szilárd bi—
zonylatra. A személyi törzslap kiváló alap le—
het a különböző reprezentatív munkaügyi adatfelvételekhez, de óvakodni kell 5 millió aktív keresőre vonatkozó külön személyi nyil- vántartás kialakításától. A kérdés másik ol—
dala, mely tekintetben az EMlR koncepciója kevésbé tűnik igényesnek. a feldolgozás, a nyilvántartás, az adatbázismunkák (az ún. ho- mogenizálás) és a tájékoztatás egységesíté- se.
A rendszer jellegével kapcsolatban felme- rült, hogy vajon az EMlR fizikai vagy inkább logkiai rendszernek tekintendő—e? Az első esetben a Központi Statisztikai Hivatal már meglevő, 2 év adatait tartalmazó munkaügyi statisztikai adatbázisával való szervezeti kap- csolat hiányát lehet számon kérni tőle. Ha vi- szont logikai rendszerről van szó, akkor a különböző fizikai rendszereket felölelő elveket kellene ismertetnie, módszertani leírást ad- nia; foglalkoznia kellene az egyes mutatók- kal, ezek tartalmával, a különböző nómenkla- túrákkal és e nómenklatúrák kapcsolataival, az egyes — nemcsak statisztikai — fogalmi
rendszerekkel.
Erőteljes igény nyilvánult meg a vitában a párhuzamosságok elkerülésére. Volt olyan vé- lemény, amely szerint a SZEMIR és az állami népességnyilvántartás között tetemes átfedés látszik még akkor is. ha a népességnyilván- tartás csak néhány év múlva rendelkezik majd a személyi adatok jelentős részével. Az ilyen és ehhez hasonló megfontolásokból a hozzászólók egy része a SZEMIR szükséges- ségének kétségbe vonásáig jutott el, mások inkább a nagytömegű adathalmaz alapos megszűrésének szükségességét emelték ki.
A véleménycsere során tisztázódott, hogy a Munkaügyi Minisztérium nem tervez párhuza- mos adatgyűjtést, legfeljebb kiegészíti azokat az - elsősorban központi állami statisztikai - információkat, amelyeket a meglevő rend—
szerekből kap. Személyi törzslapot csak né—
hány ezer emberről kíván, bekérni, mindenek- előtt a reprezentatív adatgyűjtések eszköze—
194 SZEMLE
ként. Sőt, a Munkaügyi Minisztérium megta- karítást vár az EMlR—től: csökkentett adat—
kérést, feldolgozható bizonylatokat, további fogalmi azonosítást, egységes és olcsó szá-
mitástechnikai megoldásokat.
Az eszmecsere egyik lényeges elágazása a személyi nyilvántartások naprakész vezetésév nek problémája volt. Egyes vélemények szerint a munkavállalóktól nem lehet várni, hogy minden esetben bejelentsék a szemé- lyi. családi, munkavégzéssel kapcsolatos stb.
körülményeikben bekövetkezett változásokat.
márpedig ez a nyilvántartások vezetésének kulcskérdése. Más vélemények szerint ez a veszély az adatoknak csak kisebb részét érin—
ti, mivel jó részük vezetéséhez nincs szükség a munkavállaló közreműködésére, más ré- szük esetében pedig a munkavállalók szemé- lyes érdeke a bejelentés. ismét más felfogás szerint a naprakészség valójában korlátozott aktualitást jelent és követel, semmi esetre sem a fogalom szó szerinti értelmezését. Ele—
gendő lenne például évente kétszer gondos—
kodni az adatok aktuálissá tételéről.
Az elnöki zárszó eredményesnek minősítet—
te a két bizottság együttes ülését, amelyen a jó előterjesztést célratörő eszmecsere, kon- centrált vita követte. A hozzászólásokból le- szűrhető annak fontossága, hogy a Munka—
ügyi Minisztérium információs rendszere illesz- kedjek az országoshoz, mindenekelőtt a ho—
mogenizálási megoldásokban. Pozitív véle- mény alakult ki a GEMlR-ről, általános volt az egyetértés a személyi törzslap mint a nyil- vántartások alapja tekintetében. A SZEMlR-t azonban a vitában elhangzottak szerint ra-
cionálisan korlátozni szükséges. megszűrve cr
figyelembe veendő adatokat. Általános volt az a vélemény is, hogy az alap az állami né—
pességnyilvántartás legyen. Az ülés elnöke végül biztosította az előterjesztőket arról.. . hogya két akadémiai bizottság támogatni fogja az ésszerű igényeket. amelyeknek megtormálásához s az elgondolások célsze- rű továbbmunkálásához a vitaülés sokoldalú véleménycserével járult hozzá.
5. M. — Dr. Sz. Gy.
AZ AGRÁRKÖZGAZDÁSZOK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK KONFERENCIÁJA
OROS IVÁN
Az Agrárközgazdászok Nemzetközi Szövet- sége — International Association of Agricul- tural Economists (lAAE) -— 1979. szeptember 3—12-én rendezte XVll. nemzetközi konferen—
ciáját. A háromévenként tartott konferenciák közül az 1979. évi egybeesett a Szövetség fennállásának ötvenedik évfordulójával.
Az L. K. Elmhirst angol agrárközgazdász kezdeményezésére, néhány szakemberből 1929—ben alakult szövetség jelenleg ezernél nagyobb taglétszámú tudományos szervezetté növekedett, amelynek munkájában száznál több ország képviselteti magát. A tagok nagy száma miatt a szövetség tevékenysége rend- kívül szerteágazó. az agrárgazdaságtan vala- mennyi területét a fejlett és a fejlődő orszá- gok problémáit egyaránt felöleli. A szocialis-
ta országok is aktív résztvevői a szervezet-
nek.
A XV". konferenciát Nyugat—Kanadában. a Sziklás—hegységben. Banffben rendezték. A regisztrált résztvevők száma 965 volt. akik 70 országot képviseltek. A konferencia plenáris és szekcióüléseken, valamint vitacsoportok- ban folytatta a megbeszéléseket. A témákat általában négy szinten tárgyalták: mikro—. re- gionális. országos és nemzetközi szinten.
A konferencia jelmondata: .,A falu fejlesz- tése az agrárközgazdászok legfőbb feladata"
volt. Ennek megfelelően az előadások széles skáláján tárgyalták az agrárközgazdasági
problémákat. A különböző gazdasági fejlett—
segű országokban dolgozó szakemberek mun- kája és érdeklődési köre különbözik, ezért az egyes témákat a fejlett és a fejlődő országok szempontjából is megvitatták.
Az ünnepi jellegű nyitó és az átfogó záró üléseken kívül a 12 plenáris ülés témái kö- zül különösen a következő tárgykörök keltet—
tek nagy érdeklődést: az üzemi teljesitmény és a megvalósítandó célok; a mezőgazdasá—
gi piackutatás; a földművesszövetkezetek sze- repe; a központi tervezés jelentősége a me—
zőgazdaság fejlesztésében; az energiakér- dés: a döntéshozatal a szocialista országok- ban; a mezőgazdasági politika és (: kocká—
zatvállalás. a mezőgazdasági termékek kül—
kereskedelme; az agrárközgazdaságtan okta— , tása.
A szekcióülések előadásai közül különösen a következők voltak érdekesek:
— A mezőgazdasági üzemméret optimalizálása.
—Termelési függvények e's modellek alkalmazása.
— A mezőgazdaság technológiai változásainak di—
namlkája.
-- A terménykereskedelem.
— A mezőgazdasági hitelpolitika.
— A falusi régiók migráciőja és demográfiai vál—
tozásai.
—- A mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű tej- lesztésének feltételét
— A részmunkaidőben végzett mezőgazdasági ter—
melés.
— Az árprognózis.
— Az információk értéke és ára.
