Az MTA Statisztikai Bizottságának ülése

316

Központi Statisztikai Hivatal 1977. évi adat- gyűjtési rendszere az előzőkhöz képest lé- nyeges változtatásokat tartalmaz. Az egysé—

ges állami statisztika kialakítása érdekében, a további lépések előkészítésére, a tárcák adatgyűjtéseit is —— a központi állami sta- tisztikai rendszerrel összehasonlithatóan — egységesen rendszerbe kell foglalni. Hozzá- tette. hogy e szempontból 1977 bázisév lesz.

a későbbiekben a módosítások számbavéte- lére korlátozódhat a munka.

3. Tájékoztató a statisztikai munka körül—

ményeiről az adatszolgáltatóknál.

A Központi Statisztikai Hivatal nevében a Területi Statisztikai főosztály által összeállí- , tott előterjesztés lényegében két különálló, egymáshoz szorosan kapcsolódó témát vetett fel a területi szervek felmérései alapján. ..A statisztikai munkát végzők felkészültsége. a statisztikai munka szervezettsége az adatszol—

gáltatóknál" című értékelés 417 adatszolgál—

tatónál szerzett tapasztalatokra támaszkodik.

Összefoglaló megállapítása az, hogy a sta- tisztikai munka szervezettsége az egyes ága- zatokban és szektorokban eltérő. A szövetke- zetekben és kisebb —— nem ipari — adatszol- gáltatóknál sok helyen nincs önálló statisz- tikai részleg vagy statisztikus. Kedvezőtlen a statisztikai munkát végzők iskolai végzettsége és szakmai képesítése, szolgálati idő szerinti

megoszlása.

,.Az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó statisztikai adatszolgáltatások meny—

nyisége és időbeni megoszlása" című téma fő mondanivalója: az adatszolgáltatás meny-

nyiségének ágazatonként való nagyfokú el—

térése; az adatszolgáltatások időbeni. egyen- lőtlen eloszlása. A 22 adatszolgáltatónál vég—

zett felvétel rávilágított arra. hogy az adat- gyűjtések jelentős hányada az év első négy hónapjára koncentrálódik. ,

Barabás Miklós (KSH) hozzátette, hogy az anyag szűk reprezentáció miatt nem alkal- mas általános következtetések levonására. de a figyelmet jól ráirányítja az e téren tenn—

álló lényeges problémákra.

A Bizottság a tájékoztató céllal készült elő- terjesztéssel egyetértett. Állást foglalt amel—

lett, hogy szükség van a statisztikusok képe- sítési előírásainak további megvitatására és e célból a statisztikai munka körülményeinek

részletesebb feltárására.

4. A Statisztikai Koordinációs

1977. évi munkaterve. —

A munkatervet, amelyet a Statisztikai Koor- dínációs Bizottság titkársága a beérketétt- javaslatok figyelembevételével dolgozott ki, a Bizottság a vitában elhangzott kiegészíté—

sekkel elfogadta.

Zárószavában dr. Kiss Albert értékelte a Bizottság 1976. évi tevékenységét. Megálla- pítása szerint a Bizottság mindinkább át—

fogja a felelősségére bízott területet. és a konstruktív együttműködés erősödése jelen- tősen hozzájárult a statisztikai törvény kö- vetkezetes végrehajtásához és az ez irányú további közös erőfeszítések megalapozásá-

hoz. —

Bizottság

P. L.

AZ MTA STATISZTIKA! BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága 1976. december 13—án ülést tartott. Az ülés két napirendi pontot tárgyalt

meg. '

1. A társadalmi jólét mérésének statiszti—

kai problémái. A vita alapját dr. Árvay Já—

nosnak .,A nemzeti termelés és a nemzeti já- lét" c. tanulmányai, ..A jólét mérésének le—

hetősége a nemzeti számlák és mérlegek ki- egészítéseként" c. ENSZ—anyag bevezető és befejező részez. valamint dr. Kozma Ferenc—

nek ..Jálét szocialista módon" a. könyve3 ké-

pezte.

A bevezető előadást Árvay János tartotta meg, néhány megjegyzést fűzve anyagához.

Hangsúlyozta, hogy a kérdés megvitatásánál

* Megjelent a ..Nemzetgazdasági elszámolások, nemzeti jólét és környezeti tényezők" :. összefog—

laló tanulmány részeként a Statisztikai Szemle 1976.

évi 8—9. számában (874—883. old.).

? Lásd az ENSZ E/CN. 3/477 jelzésű dakumentun'íát.

3 Kossuth Kiadó. Budapest. 1976. 132 old.

alapvető jelentőségűnek tartja annak: meg- határozását. hogy a jóléti mutatószám—rend—

szert a népgazdasági számlarendszerből ki- indulva képezzük—e, vagy más statisztikai ágakkal és szakterületekkel együttműködve kompiex. különálló rendszert alakítsunk-e' ki.

A társadalmi jólét komplex, összetett jellege miatt úgy látja, hogy ezen utóbbi út vezet—

het el egy ilyen mutatószám-rendszer kiala—._

kításához. ,

Korreferátumában Kozma Ferenc hangsú- lyozta, hogy a társadalmi jólét nemcsak gaz-*

dasági jellegű tényezőket foglal magába;

hanem számos más társadalmi szférába tar—

tozó elemet is (ezek jelentős részenem is objektiv — mérhető -— jellegű). s ezért a jó- lét nem fejezhető ki egyetlen aggregált mu?

tatóval (például az egy főre jutó hozzáadott

értékkel,). ' ' _, l

A bevezető referátum és korreferátum'utá—n a téma legfontosabb kérdései körül színvo- nalas vita bontakozott ki, melyben több még- hívott szakember is részt vett. A _vita során—!

SZEMLE

317

a következő fontosabb megállapítások hang- zottak el:

i— az ülés résztvevői általában elismerték. hogy a társadalmi jólét kérdésének mérése fontos, alapvető feladat. s hogy a jelenlegi mutatók és módszerek továbbfejlesztése szükséges;

—a jólét mérését nem lehet egyetlen mutató- számhoz kötni. ezért törekedni kell megfelelő mu—

tatószám-rendszer kialakítására:

—- a statisztika tudománya még csak a téma ku- tatásának elején tart (a szociológia és más társa- dalom— és gazdaságtudományok is még csak a kez- deti lépéseket tették meg), ezért a további kuta—

tások során erősíteni kell az együttműködést más akadémiai bizottságokkal, illetve szervekkel;

—a társadalmi jólét mérési módszerei jelenleg nem alkalmasak nemzetközi összehasonlításokro, a cél egy-egy ország dinamikai vizsgálata;

— a jólét komplex mérési módszereinek kidolgo—

tásakor a népgazdasági mérlegrendszer és a tár- sadalomstatisztíka eredményeit együtt kell felhasz- nálni.

A vita összefoglalásában az a vélemény kapott hangot, hogy mivel a szocialista tár—

sadalomban a társadalmi jólét emelése a fő cél, ezért a téma kutatása alapvető jelen—

tőségű a gazdaságpolitika számára. A Bi- zottság úgy látja, hasznos lenne, ha e téma közgazdasági. társadalomtudományi és sta—

tisztikai kutatói együttműködnének a téma kidolgozásában.

2. A Bizottság megvitatta és kialakította hároméves programját. A kidolgozott prog-

ram alapját a statisztikai tudomány helyze- téről készült elemzés határozta meg.

A fő kiindulási elvek a következők voltak:

— a statisztikai tudományt rendszerszemléletben kell kutatni, ezért a hagyományos témákon kívül foglal- kozni kell az interdiszciplináris kapcsolatokkal, az információs rendszerrel. a számítástechnika statisz- tikai jelentőségével stb.:

- a gazdaságstatísztika és a társadalomstatisztika integrált rendszerei és kapcsolatuk;

— a funkcionális statisztika területei tartalmának kialakitása;

— a matematikai módszerek alkalmazása a sta- tisztikai megfigyelés, adatfeldolgozás és elemzés te- rületén;

— a statisztikai oktatás helyzete és szerepe:

—a mikro- és makrostatisztika kapcsolata;

— a matematika és a számítástechnika alkalma- zása az általános statisztika egyszerű módszereivel:

—- újabb felfogások a sztochasztikus programozás, modellszerkeszte's kapcsolatáról a modern gépi tech- nika körülményei között.

üléseinek A Bizottság elkövetkezendő

konkrét témái:

— az állami statisztika (ezen belül a központi ál—

lami statisztika) információs rendszere;

— a nemzetközi összehasonlítások statisztikai mód' szertanónak fejlődése;

— a tervezés igényei és a statisztikai információ:

—-az indexek módszertani kutatásának helyzete.

eredményei;

— a statisztikai módszerek a közművelődés helyze- tének elemzéséhez.

Dr. R. A.

A VEZETÖ—UTÁNPÓTLÁST KÉPZÖ TANFOLYAMRÓL

Az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal közös, a vezető—utánpót—

lást képző (10 hónapos) tanfolyama 1977.

január 17-én megkezdte munkáját.

Az ünnepélyes megnyitón, az Országos Ve—

zetőképző Központ Könyves Kálmán körúti székházában megjelent és az elnökségben foglalt helyet az Országos Tervhivatal részé- ről dr. Hetényi István államtitkár, a Közpon- ti Statisztikai Hivatal részéről dr. Kiss Albert elnökhelyettes. A megnyitón részt vettek dr.

Műzes Ferenc, az OT Személyzeti és Oktatási főosztályának és Varga Gyula, a KSH Sze- mélyzeti és Oktatási főosztályának vezetője IS.

Megnyitó beszédében dr. Bérci Gyula, az Országos Vezetőképző Központ főigazgatója a vezetőképzés fontosságáról, történetéről, szervezetéről, a Központ munkájáról tájé- koztatta a résztvevőket.

A megnyílt tanfolyam az első kísérlet ha- zánkban arra, hogy a felsőszintű államigaz- gatási vezetői munkakörök betöltésére tar- talékgárdát képezzünk ki. Az eddigi tanfo- lyamok a vezetőképzésről és a vezetési szín—

vonal emeléséről megjelent rendelkezések alapján a vállalati gazdasági vezetők után- pótlását kívánták biztosítani. '

A vezető-utánpótlást képző tanfolyam fel—

adata és célja kapcsolódik a vezetőképzés általános célkitűzéseihez. Feladata: ideoló- giailag—politikailag elkötelezett, a gazdaság—

politikai célok megvalósítására törekvő. a kor—

szerű vezetési ismereteket eredményesen al- kalmazni tudó, vezetői munkakör betöltésére alkalmas utánpótlás képzése.

A tanfolyam célja, hogy új ismeretek rendszerezett átadásával és szemléletformá— * lássa! erősítse a résztvevők politikai meg- győződését, bővítse szakmai ismereteit, fej- lessze vezetési készségét. Segítse elő a tár- sadalmi—gazdasági fejlődésünk jelenlegi sza- kaszában mutatkozó irányítási problémák tudatos felismerését, adott vezetési szinthez tartozó feladatok szakszerű megoldását. A vezetés, az irányítás és a szervezés terüle—

téről származó tipikus esetek megvitatásával javítsa a résztvevők problémamegoldó kész- ségét, készítse fel őket helyes vezetői dön—

tések meghozatalára. irányított önképzés ke- retében nyújtson lehetőséget a szerzett isme—

retanyag további elmélyítésére, adott mun- kakör követelményeihez való hozzáigazításá—

hoz. Tegye lehetővé a tanfolyam résztvevői között a jó tapasztalatok cseréjét, növelje szakmai együttműködésük szinvonalát.