Az MTA Statisztikai Bizottságának 1991. május 30-i ülése

(1)

SZEMLE

837

kiválasztásánál figyelembe kell venniük az adatok minőségét, időszerűségét, a költségeket és az adatszolgáltatókra háruló terheket.

VI. A statisztikai szervezetek által statisztikai összeállítások céljából gyűjtött személyi adatok - függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyekre vonatkoznak — szigorúan bizalmasan kezelendők, és kizárólag statisztikai célokra használhatók.

VII. A statisztikai rendszerek működését szabályozó törvényeket, előírásokat és intézkedéseket nyilvánosságra kell hozni.

VIII. Az egyes országok statisztikai szerveze—tti közötti koordinálás alapvetően fontos :: statisztikai rendszeren belüli konzisztencia és hatékonyság biztositása szempontjából.

IX. Az egyes országok statisztikai szervezetei a nemzetközifogalmak, osztályozások és mód- szerek használatával elősegítik, illetve növelik — valamennyi hivatali szinten — a statisztikai rendsze—

rek konzisztenciáját és hatékonyságát.

X. A két- és többoldalú statisztikai együttműködés valamennyi országban hozzájárul a hiva- talos statisztikai rendszerek tökéletesítésé hez.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete három évet nem meghaladó időközönként megvitatja ezeket az alapelveket, fontolóra veszi, hogy milyen módonjárulhat hozzá alkalmazásukhoz és erről beszámol a Bizottságnak.

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOUSÁGÁNAK 1991. MAJUS 30-1 ULESE

A Statisztikai Bizottság 1991. május 30-án kibővített ülést tartott ár. Vukovich Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal és a Bizottság elnökének vezetésével., Az első napirendi pont keretében dr. Marton Adámnak, a KSH Vállala—

ti Adatgyűjtések főosztálya osztályvezetőjének ,,Reprezentatív megfigyelések a gazdaságsta- tisztikában" című tanulmányát vitatták meg.

Az előadás főbb megállapításai a követke- zőkben foglalhatók össze.

A társadalmi és gazdasági körülmények meg- változása le'nyegesen módosítja a statisztika, különösen a gazdaságstatisztika feltételrend- szerét. A korábbiaktól eltérő igényeket kell ki—

elégíteni, miközben a gazdasági tevékenységet folytatók száma rohamosan nő. Tízezrével ala- kulnak kisebb—nagyobb vállalkozások, amelyek közül sok hamarosan megszűnik, átalakul. Je- lentős mozgás van a nagyvállalatok között is.

Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a megválto- zott követelményeknek, a statisztikai módsze- rek felülvizsgálatára, számos területen új vagy Magyarországon alig használt megoldásokra van szükség. A megvitatott anyag az említett változásokból kiindulva a gazdaságstatisztikai adatgyűjtések problémáit taglalja, azon belül is elsősorban a módszertani kérdéseket.

Napjainkig a gazdaságstatisztikai beszámo- lási rendszer túlnyomórészt az állami és szö- vetkezeti tulajdonban levő vállalatok rendszeres teljes körű adatszolgáltatásaira épült. Ma már azonban a gazdasági tevékenységet folytatók nagy száma mellett információkat a gazdaság fontos jelenségeiről — reális költségekkel —- csak reprezentatív minták alapján nyerhetünk.

Cenzusra iát—tízévenként kerülhet csak sor.

A cenzusok között bekövetkező változások csak reprezentatív felvételekből származó becs—

lések alapján írhatók le.

chrezentatív felvételek tervezéséhez és vég- rehajtásához szükség van a célsokaság ismere- tére, azaz a gazdasági tevékenységet folytatók regiszterére. A regiszternek tartalmaznia kell az egyes egységek legfontosabb jellemzőit, azo- nosítóit, hogy mód legyen nagyság, ágazat, te- rület vagy egyéb szempont szerinti rétegze'sre.

A tanulmány részletesen foglalkozik a gaz- daságstatisztikai felvételeknek a lakosságiaktól eltérő sajátosságaival. Attekinti a reprezenta—

tív felvételek legfontosabb módszertani kérdé—

seit. és egy 41 tételes irodalomjegyzéket mellé- kel, amely lehetővé teszi a különböző módszer- tani kérdések alapos tanulmányozását.

Ahhoz, hogy a reprezentatív gazdaságstatisz- tikai felvételek kellő részletezettségű és pontos—

ságú információkat adjanak, a különböző prob—

lémák helyes felismerésére és megfelelő keze—

lésére van szükség, hangsúlyozza a dolgozat, és áttekinti a problémák megoldásának lehe- tőségeit. Ezen belül külön foglalkozik a minta- vételi keret, a mintanagyság, a mintavételi terv, a végrehajtás és a becslés kérdéseivel. Végezetül kilenc pontban foglalja össze az elvégzendő feladatokat. (Külön melléklet tartalmazza a közelmúltban végrehajtott és az 1990-es évek első felében tervezett reprezentatív gazdaság- statisztikai felvételek áttekintését, valamint a gazdasági szervezetek számának alakulását 1985-től l990—ig.) Az elvégzendő feladatok, amelyek a tanulmány vitájának is alapjául szolgáltak, a következőképpen összegezhetők:

I. tanulmányozni kell a regiszterben levő sokaságok vál- tozásainak, a lefedés hiányosságainak a reprezentatív felvé- telek megbízhatóságára gyakorolt hatását;

2. a KSH igazgatóságain jól képzett, kellő helyi és szak- ismerettel rendelkező személyi állományt kell kialakítani, amely hatással tud lenni arra, hogy a mintába került gaz- dálkodók, egyéni vállalkozók elfogadható válaszokat adjanak ;

(2)

838

3. meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne egy olyan két- lépcsős mintavételi tervet kialakitani, amelynek első lépcsője a nagyvárosok mellett néhány száz kisebb várost és kömé- get tartalmazta;

4. át kell tekinteni, miként használhatók a hiányzó ada—

tok pótlására kidolgozott módszerek;

5. célszerű lenne állást foglalni abban, hogy a magyar gazdaságstatisztikai rendszer a nagysággal arányos kivá- lasztás gyakorlatát kövesse, vagy nagyság szerinti rétegze- sen alapuljon-e;

6. törekedni kell a nem kellő megbízhatóságú becslések- nek modellek segitségével történő javítására;

7. ki kell alakítani a reprezentatív statisztikák közlésé- nek gyakorlatat;

8. szükséges más országok módszereinek tanulmányo- zása és azokkal összehasonlítva a hazai megoldások kriti- kai elemzése;

9. tanulmányozni kell a minta paneljellegéből adódó esetleges előnyöket, valamint a rotációval kapcsolatos prob- lémákat.

Az írásban előre kiküldött anyaghoz az elő- adó rövid kiegészitő megjegyzéseket fűzött. In- dokolta annak áttekintő jellegét, és mint leg- lényegesebb pontokat, kiemelte a regisztert, a terepmunkát és a meghiúsulások hatásának vizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem foglalkozik az árindexek módszertani problémáival, valamint a megkérdezésen ala—

puló lakossági gazdaságstatisztikai adatgyűj—

tésekkel.

Az előadáshoz két korreferátum kapcsoló- dott. Németh Ferenc, a Mezőgazdasági főosz- tály főosztályvezetője kiemelte, hogy — első—

sorban a tulajdonviszonyok megváltozása miatt —- a mezőgazdaságban is nő a reprezenta- tív felvételek szerepe (amely ott már korábban is jelentős volt). A kistermelők tevékenysége az összes mezőgazdasági termelés mintegy 30 szá- zalékát eredményezi. 1949 óta van nálunk repiezentatív állatszámlálás; több más minta- vétel is ezen alapul. Ennek keretében a háztar—

tások nem egészen 4,5 százaléka kerül meg- figyelésre. A cenzus 40—50 millió forint költsé—

gével szemben egy reprezentatív állatszámlálás mintegy 2 millió forintba kerül. A részletezés

— a megyei szintű igényeknek megfelelően — területi, a becslés módszere regressziós, a rit- kább állatfajoknál szintetikus kisterületi becs- lés. A felvétel összeirók útján valósul meg.

A jövőben szükség lenne egy az Egységes Gaz—

dasági Adatfelve'teli Rendszer (EGAR) kere- tében működő összeiró-hálózatra. A válaszadás során a meg- és eltagadás egyelőre nem jelen- tős, de rosszabbodás várható. Fontos a kérdőív és a próbafelvétel. A mintavételi módszer ja- vítása folyamatban van (két leglényegesebb pontja a legnagyobb állattartók leválasztása és teljes körű megfigyelése, valamint a rétegzés finomítása), a tervek között szerepel gazda—

lajstrom készítése is. A hozzászóló véleménye szerint a statisztikák felhasználói körében fel kell kelteni a reprezentatív módszerek iránti bizalmat, javítani kell a szemléletet. Utóvizsgá- latokat kell végezni.

Dr. Probáld Ákos a Kereskedelmi és Közleke-

dési főosztály osztályvezetője —— a vita témakörét némiképp kitágítva _ először vázolta a közel-

SZEMLE

múltban végrehajtott néhány lakossági repre—

zentatív felvétel (a nemzetközi turizmus néhány fontosabb jellemzőjének vizsgálata, ún. teg—

nap-interjún alapuló felvétel a hazánkba láto- gató külföldiek költekezesi szokásairól, a üzetővendég-hálózat technikai felszereltségé- nek, vendégforgalmának és összetételének vizs- gálata, a lakosság személygépkocsi—használatá—

nak jellemzőiről végrehajtott felvétel) fő jel- legzetességeit. Ezután részletesebben foglalkozott a bolti kiskereskedelmi forgalom 1991. ja- nuár 1-je óta végzett reprezentatív havi meg-*

figyelésével. A privatizáció ezen a területen volt a legerőteljesebb. A magánszféra szak- értői becslése tarthatatlanná vált, és az évközi adatok is egyre jobban hiányoztak. A beveze- tett megfigyelés egysége a bolt, a mintavétel nagysággal arányos valószínűséggel történt.

(Megfontolandó, hogy a nyugati országokban a mintakiválasztás módja rétegzett mintavé- tel.) A forgalom mind megyei, mind szakjelleg szerinti bontásban külön-külön megbízhatóan becsülhető, megye és szakjelleg szerinti bontás- ban azonban nem. A problémák közül emlí- tésre került a minta gyors fogyása és a nem- válaszolás nagy mértéke. Rotációra egyelőre nincs lehetőség. Az éves megfigyelés egysége az elképzelések szerint a vállalat lesz, l994-re pedig cenzust terveznek.

A vitát megnyitva dr. Vukavich György elnök rámutatott arra, hogy igen fontos a válaszadási hajlandóság alakulása, ami tapasztalataink szerint nem jó. A másik legfontosabb kérdés a mintavételi egység megválasztása.

A vita során az első felszólalók kérdéseket tettek fel. Abból kiindulva, hogy egy reprezentativ megfigyelésnek a megfelelő nyilvántartás a ,,lelke", dr. Vita László, a Budapesti Közgaz- daság—tudományi Egyetem docense aziránt ér- deklődött, hogy milyen a jelenlegi vállalati re—

giszter, mennyire teljes, és mikorra várható egy kívánatos nyilvántartás. A kérdésre válaszolva Kalina Lászlóné, a Vállalati Adatgyűjtések főosztály osztályvezetője röviden vázolta a regiszter jelenlegi állapotát és a fejlesztésére irányuló elképzeléseket. A Hivatalban 1970 óta működik az ún. számjelnyilvántartás, amely a jogi személyiségű gazdálkodó szer- vezetekre vonatkozó legfontosabb informá—

ciókat tartalmazza. Szükségessé vált ennek bővítése: a fejlesztés alatt álló regiszter 1992- től átfogja majd a gazdálkodó szervezetek teljes körét (jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek, egyesületek, alapitványok stb.) és az egyéni vállalkozókat.

Dr. Pintér József, a Janus Pannonius Tudo—

mányegyetem adjunktusa a reprezentatívmegli- gyelések emberi oldalával foglalkozott. Azt tu- dakolta, hogy ki és mikor készíti el a szükséges mintavételi terveket, hogyan épülnek ezek be a statisztikai rendszerbe, mi lesz a megyei ada—

tokkal, és miként alakult az adatszolgáltatók

együttműködési készsége. dr. Árvay János, a

(3)

SZEMLE

KSH ny. főosztályvezető-helyettese azt a kérdést vetette fel, hogy a bevallott adatokból hogyan lehet a valódiakra következtetni. A jelentős vá—

laszadási hatás — jelesül elsősorban a nagy—

mértékű letagadás — a mintavételi hibánál je- lenleg gyakran fontosabb, erős torzítást ered- ményező nem mintavételi hiba forrása. (E kér- dés megoldására véleménye szerint is cseleked- ni kell.) __

Eltetó' Ödön, a Lakossági Adatgyűjtések fő- osztálya főosztályvezető-helyettese hozzászólá- sában hangsmyozta, hogy folyamatos felvéte—

leknél mindig kell rotáció. Az adatszolgáltatók- nak eleve meg kell mondani, mettől meddig számítanak az együttműködésükre. Végvári Jenő elnökhelyettes felhívta a figyelmet a la- kossági szférához képest kisebb és ugyanakkor jóval ferdébb eloszlású sokaságokra. Kiemelte a vállalati szférában tapasztalható igen nagy mobilitást. Nagyrészt ez utóbbi következtében növekszik a havi és negyedéves adatok aktuali—

tása és fontossága az éves adatokkal szemben.

A reprezentativ megfigyelések általánossá vá- lása új szemléletet igényel.

Oros Iván, a KSH ny. osztályvezetője annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy teljes, reprezentatív megfigyeléseken alapuló gazdaságstatisztikai rendszer kialakítása a legfontosabb. A gazdaságstatisztikai felvételeknek a lakosságiaktól eltérő egyik fő sajátossága, hogy a megfigyelt sokaságok kisebbek, szórá—

suk viszont nagyobb. Igen lényeges ezért a so—

kaság csoportosítása, mégpedig esetenként, mivel általános célú minta nem alakítható ki.

Törekedni kell az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (APEH) és más hatóságokkal meg—

levő átfedések kiküszöbölésére. A nemválaszo- lás mai mértéke elfogadhatatlan: egyrészt szű—

kíteni, egyszerűsíteni kell a megfigyelni kívánt mutatószámok körét, másrészt azonban szank- cionálni is kell a válaszmegtagadást.

Marton Adám a vitában felmerült vélemé—

nyekre válaszolva hangsúlyozta a hiányzó ada-

839

tok külső forrásokból, esetleg utóvizsgálat alapján történő pótlásának fontosságát. A nem mintavételi hiba, az ezáltal okozott torzítás másként nem kezelhető. A reprezentatív meg- figyelések minőségét javithatjuk kisterületi becslések alkalmazásával, a szakirodalom fo—

lyamatos követésével, továbbá a választott és a nemzetközi gyakorlatban használt egyéb meg—

oldások összehasonlító elemzésével. A minta- vételi terv megvalósulását állandóan ellenőrizni kell. Az előadó fájlalta, hogy a magyar szak- emberek között kevés az ún. ,,survey" statisz- tikus (felvételi szakember). Végezetül megkö—

szönte a vitában való részvételt és az értékes javaslatokat.

Második napirendi pontként a Statisztikai Bizottság létrehozott egy Statisztikai Történeti Albizottságot azzal a céllal, hogy ez az Albi- zottság folyamatosan tartsa számon a magyar statisztika fejlődésének fontos fordulópontjait, a kiemelkedő tevékenységet végző statisztikusok munkásságáról való megemlékezést egy- egy nevezetes évforduló alkalmával. Az Albi- zottság működése során szoros kapcsolatot tart a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatör- téneti Szakosztályával. A Statisztikai Bizott—

ság az Albizottság vezetőjévé dr. Csahók Ist—

vánt, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat főigazgatóját, tagjaivá dr. Gyulay Ferencet, a Statisztikai Szemle nyugalmazott főszerkesztőjét, dr. Hajnal Bélát, a KSH Sza—

bolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóját és dr. Köves Pál egyetemi tanárt, a Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem Statisztikai Tanszékének tanárát választotta meg. Az A]- bizottság elnöke ismertette a Központi Statisz—

tikai Hivatal jövő évben sorra kerülő jubileu- ma, fennállásának 125. évfordulója alkalmából tervezett emlékprogram főbb pontjait.

Dr. Telegdi László

IFO-FELMÉRÉSEK KÉZIKÖNYVE*

Az 1929—1933-as gazdasági válságnak állít emléket az a ma is érvényes törvény, amely a német kormányokat arra kötelezi, hogy min—

dent tegyenek meg a konjunktúraciklus inga- dozásaiból fakadó károk megelőzésére, elhá- rítására. Az érdekegyeztetési tárgyalások során

' A szerző a müncheni Gazdaságkutató Intézet vállalat- megkérdezésí kézikönyvét (Handbuch der Ifo-Umfragen.

Vierzig Jahre Unternehmensbefragungen des IFO-Instituts für Wirtschaftsforschung. München. Szerk.: K. H. Oppen- lűnder, G. Poser. Duncker—Humblot. Berlin—München. 1989.

548 old.) mutatja be, felhasználta továbbá az lib-Jahre:- bericht, 1989 (lib—Institut für Wirtschaftsforschung. Mün—

chen. 1990. 98 old.) című kötetet és W. Leibfritz rövid távú előrejelzésekről szóló, az IFO gazdaságpolitikai sze- mináriumán 1990. december 4—én elhangzott előadását.

a munkaadók és a munkavállalók (szakszerve- zetek) is támaszkodnak a közgazdászok prog- nózisaira.

Az öt legnagyobb német gazdaságkutató in- tézet egyik fő tevékenysége és egyben bevételi forrása az az empirikus és elméleti kutatás, amelynek eredményei —— a gazdaságpolitikában hasznosulva — segítenek elkerülni a gazdasági pangást és a munkanélküliség növekedését.

A könyv a felméréseken alapuló konjunk- túrakutatás világszerte egyik legfontosabb mű- helyébe vezeti be olvasóit. A negyvenkét évvel ezelőtt alapított müncheniGazdaságkutató ln- tézet (Information und Forschung-Institut für Wirtschaftsforschung — IFO) fennállása óta fo-