Határozat a hivatalos statisztikák alapelvéről az EGB-régióban

(1)

SZEMLE

HATÁROZAT A HIVATALOS STATISZTIKAK ALAPELVEIRÖL AZ EGB-RÉGIÓBAN *

Tudomásul véve, hogy a hivatalos statisztikai tájékoztatás a gazdaság-, népesedés-, társada—

lom— és környezetstatisztikaí területek fejlesztésének, továbbá a régióba tartozó országok és nemze- tek kölcsőnős tájékozódásának és kereskedelmének lényeges alapját képezi;

tudomásul véve, hogy a társadalomnak a hivatalos statisztikai tájékoztatás iránti nélkülözhe- tetlen bizalma jelentős mértékben függ azon alapvető értékek és alapelvek tiszteletben tartásától, amelyek alapját képezik minden olyan demokratikus társadalomnak, mely saját maga megértésére és tagjai jogainak tiszteletben tartására törekszik;

tudomásul véve, hogy a hivatalos statisztikák minősége — így a kormány, agazdaság és a nyíl—

vánosság rendelkezésére álló információk minősége —— nagymértékben függ a statisztikaiadat-össze- állításokhoz szükséges megfelelő adatokat biztositó állampolgárok, vállalatok és más adatszolgál- tatók együttm űködésétó'l;

figyelembe véve az Emberi Jogokról szóló Európai Egyezményben e célból elfogadott általános irányelveket és rendelkezéseket, az Európa Tanács 1981. január 28—i a Személyi Jogok Védelmét célzó Megállapodását a személyi adatok gépi feldolgozásával kapcsolatban, továbbá az Európai Biztonsági és Együttm űködési Értekezlet Helsinki Záróokmányát, a bonniEurópai GazdaságiEgyűtt—

működési Ertekezlet Zárónyilatkozatát és a párizsi ,, Uj Európáért" chartát;

figyelembe véve a kormányzati és nem kormányzati statisztikai szervezetek szabványok és

— az országok közötti ősszehasonlításokra lehetőséget nyújtó —- koncepciók kidolgozására irányuló erőfeszítéseit:

igyelembe véve a Nemzetközi Statisztikai Intézet Szakmai Etikai Deklarációja't;

tudomásul véve, hogy az Európai Statisztikusok Értekezlete általánosan egyetértett abban, hogy a régióban és a tagországok ban definiálni kell a hivatalos statisztikaiszervezetek tevékenységét irányító, illetve meghatározó alapelveket

az Európai Gazdasági Bizottság az alábbi határozatot hozza.

!. A hivatalos statisztikák egy demokratikus társadalom információs rendszerének nélkülöz—

hetetlen elemét képezik, adatokat szolgáltatva a kormányzat, a gazdaság és a nyilvánosság számára a gazdasági, demográfiai és társadalmi helyzetre, illetve a környezet állapotára vonatkozóan. Ebből a célból a hivatalos statisztikai szervezeteknek a gyakorlatban jól hasznosítható hivatalos statiszti- kákat kell összeállítaniuk, és azokat pártatlanul rendelkezésre bocsátaniuk, tiszteletben tartva az állampolgárok közérdekű információkhoz való hozzáférési jogát.

II. A hivatalos statisztikák iránti bizalom megőrzése érdekében a statisztikai szervezeteknek

szigorúan szakmai megfontolások — ezen belül tudományos elvek és szakmai etikai szempontok ——

alapján kell határozniuk a statisztikai adatok gyűjtésének, feldolgozásának, tárolásának és közzé- tételének módszereiről és eljárásairól.

III. Az adatok helyes értelmezésének elősegítése érdekében a statisztikai szervezeteknek a tu—

dományos standardoknak megfelelő információt kell nyújtaniuk a statisztikák forrásaira, valamint az alkalmazott módszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

IV. A statisztikai szervezetek jogosultak arra, hogy észrevételezzék a statisztikákkal kapcso-

latos visszaéléseket, illetve a statisztikák téves értelmezését.

V. Statisztikai célokra bármilyen adatforrásból —- statisztikai adatfelvételekből vagy adminiszt- rativ nyilvántartásokból — származó adatok felhasználhatók. A statisztikai szervezeteknek a forrás

* A Határ-ozatot az ENSZ—EGB Európai Statisztikusok Értekezletének (ESÉ) 1991. június 17. és 21. között, Genfben tartott 39. ülésén hozták a résztvevők. (Lásd jelen számunk 845. old.)

(2)

SZEMLE

837

kiválasztásánál figyelembe kell venniük az adatok minőségét, időszerűségét, a költségeket és az adatszolgáltatókra háruló terheket.

VI. A statisztikai szervezetek által statisztikai összeállítások céljából gyűjtött személyi adatok - függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyekre vonatkoznak — szigorúan bizalmasan kezelendők, és kizárólag statisztikai célokra használhatók.

VII. A statisztikai rendszerek működését szabályozó törvényeket, előírásokat és intézkedéseket nyilvánosságra kell hozni.

VIII. Az egyes országok statisztikai szerveze—tti közötti koordinálás alapvetően fontos :: statisztikai rendszeren belüli konzisztencia és hatékonyság biztositása szempontjából.

IX. Az egyes országok statisztikai szervezetei a nemzetközifogalmak, osztályozások és mód- szerek használatával elősegítik, illetve növelik — valamennyi hivatali szinten — a statisztikai rendsze—

rek konzisztenciáját és hatékonyságát.

X. A két- és többoldalú statisztikai együttműködés valamennyi országban hozzájárul a hivatalos statisztikai rendszerek tökéletesítésé hez.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete három évet nem meghaladó időközönként megvitatja ezeket az alapelveket, fontolóra veszi, hogy milyen módonjárulhat hozzá alkalmazásukhoz és erről beszámol a Bizottságnak.

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOUSÁGÁNAK 1991. MAJUS 30-1 ULESE

A Statisztikai Bizottság 1991. május 30-án kibővített ülést tartott ár. Vukovich Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal és a Bizottság elnökének vezetésével., Az első napirendi pont keretében dr. Marton Adámnak, a KSH Vállala—

ti Adatgyűjtések főosztálya osztályvezetőjének ,,Reprezentatív megfigyelések a gazdaságsta- tisztikában" című tanulmányát vitatták meg.

Az előadás főbb megállapításai a követke- zőkben foglalhatók össze.

A társadalmi és gazdasági körülmények meg- változása le'nyegesen módosítja a statisztika, különösen a gazdaságstatisztika feltételrend- szerét. A korábbiaktól eltérő igényeket kell ki—

elégíteni, miközben a gazdasági tevékenységet folytatók száma rohamosan nő. Tízezrével ala- kulnak kisebb—nagyobb vállalkozások, amelyek közül sok hamarosan megszűnik, átalakul. Je- lentős mozgás van a nagyvállalatok között is.

Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a megválto- zott követelményeknek, a statisztikai módsze- rek felülvizsgálatára, számos területen új vagy Magyarországon alig használt megoldásokra van szükség. A megvitatott anyag az említett változásokból kiindulva a gazdaságstatisztikai adatgyűjtések problémáit taglalja, azon belül is elsősorban a módszertani kérdéseket.

Napjainkig a gazdaságstatisztikai beszámo- lási rendszer túlnyomórészt az állami és szö- vetkezeti tulajdonban levő vállalatok rendszeres teljes körű adatszolgáltatásaira épült. Ma már azonban a gazdasági tevékenységet folytatók nagy száma mellett információkat a gazdaság fontos jelenségeiről — reális költségekkel —- csak reprezentatív minták alapján nyerhetünk.

Cenzusra iát—tízévenként kerülhet csak sor.

A cenzusok között bekövetkező változások csak reprezentatív felvételekből származó becs—

lések alapján írhatók le.

chrezentatív felvételek tervezéséhez és vég- rehajtásához szükség van a célsokaság ismere- tére, azaz a gazdasági tevékenységet folytatók regiszterére. A regiszternek tartalmaznia kell az egyes egységek legfontosabb jellemzőit, azo- nosítóit, hogy mód legyen nagyság, ágazat, te- rület vagy egyéb szempont szerinti rétegze'sre.

A tanulmány részletesen foglalkozik a gaz- daságstatisztikai felvételeknek a lakosságiaktól eltérő sajátosságaival. Attekinti a reprezenta—

tív felvételek legfontosabb módszertani kérdé—

seit. és egy 41 tételes irodalomjegyzéket mellé- kel, amely lehetővé teszi a különböző módszer- tani kérdések alapos tanulmányozását.

Ahhoz, hogy a reprezentatív gazdaságstatisz- tikai felvételek kellő részletezettségű és pontos—

ságú információkat adjanak, a különböző prob—

lémák helyes felismerésére és megfelelő keze—

lésére van szükség, hangsúlyozza a dolgozat, és áttekinti a problémák megoldásának lehe- tőségeit. Ezen belül külön foglalkozik a minta- vételi keret, a mintanagyság, a mintavételi terv, a végrehajtás és a becslés kérdéseivel. Végezetül kilenc pontban foglalja össze az elvégzendő feladatokat. (Külön melléklet tartalmazza a közelmúltban végrehajtott és az 1990-es évek első felében tervezett reprezentatív gazdaság- statisztikai felvételek áttekintését, valamint a gazdasági szervezetek számának alakulását 1985-től l990—ig.) Az elvégzendő feladatok, amelyek a tanulmány vitájának is alapjául szolgáltak, a következőképpen összegezhetők:

I. tanulmányozni kell a regiszterben levő sokaságok vál- tozásainak, a lefedés hiányosságainak a reprezentatív felvé- telek megbízhatóságára gyakorolt hatását;

2. a KSH igazgatóságain jól képzett, kellő helyi és szak- ismerettel rendelkező személyi állományt kell kialakítani, amely hatással tud lenni arra, hogy a mintába került gaz- dálkodók, egyéni vállalkozók elfogadható válaszokat adjanak ;