Kenéz Béla dr. (1874–1946)

(1)

7—9 Vám

tlSztikai Hivatalnak, mely népességknta—tó tevékenységét a rendkívüli munkálatok el- végzése után fokozatosan minél szélesebbre

szándékozik kiepiteni, hanem a Magyar Statisztikai Társaságnak és különösen a Nemzetközi Népességtudományi Unió Ma- gyarországi Csoportjának figyelmére is szá—

mot tarthat, Említést érdemel meg hogy 'az

Intézet eredetileg a francia 'nénességi

most közegészségügyi és népességi, —. minta-, térium kebelében alakult meg; az, hogy

Franciaországban az

nak a nev ében a népesedésiigy fontosságát annyira kihangsúlyozták,

népességi probléma Súlyát és értékelését bi

zonyitja *

Kenéz Béla dr.

Az idősebb magyar statisztikus-nemzedek legfényesebb tehetségű képviselőinek egyi- két, Kenéz Béla dr.egyetemi ny. r. tanár, V.

kereskedelemügyi minisztert, 1946 április .zabb betegség után _- a halál. Utolsó útjára 1946 április 6—án a Kerepesi-úti temetőbe kartársai. barátai és tanítványai nagy számban kísérték el. A ravatalnál tartott megemlékezések során statisztikai részről előbb Laky! Dezső dr..

majd Eleket: Dezső dr, mondott mélyen át—

érzett búcsúztatót

Laky Dezső dr. egyetemi ny r. tanár a Magyar Statisztikai Társaság akkori elnöke 9 társulat nevében a következő beszéddel

vett búcsút Kenéz Bélától:

A magyar statisztika halottainak kertje—

ben ma friss sirdomb hantoltatik fel. Újra megjelent közöttünk a végzet s magával rá—

gadta egyikét legjobbjainkna—k.

Két éve sincs annak. hogy az örökké dol- nozó' [Ily/efalm/ Lajosnak. a statisztika fana—

tikusának. a szíve utolsót dobbant. abban az Időben. amikorszep fővárosunk területére először zuhogott bombaeső.

Egy éve mult. hogy a patriarkák bibliai koráig élt Földes Béla. aki nemcsak közgaz- dasági tudományoknak volt mestere. hanem ' ' haláláig a statisztikának is neves képvise ' lője, az ostromgyűrűbe zárt Budapesten itt

hagyott bennünket

Drága jó barátunkon. a kiváló Fellner Fri—

eyesen szintén csak egy évvel ezelött vettek erőt a messze idegenben töltött nehéz rabsá- gában szenvedései. s ő sem tudta megérni az új világ ébredését.

Most pedig itt állunk Kenéz Béla kopor-

sójánál. búcsút veendő tőle. mielőtt porait az általa annyira imádott magyar földbe bo—

rsátjuk le.

A magyar statisztikának 6 csaknem 50 év óta volt elismert kitünőséee, hosszú időn keresztül barátai. munkatársai és tisztelői által becézett munk—ása.

Pályájának eleje szintekszokatianul mesz sze multba nyúlik vissza. Akkor indult el

f (l 874—1946.)

azon ő., mikor a magyar statisztika egén

még olyan csillagok ragyogtak. mint Vargha

Gyula, Vtzak'nai Antal. Ráttholtán. Budan ' ' László, Körösi József és 'Fhirring Gusztáv. —, _

Azóta mind elmentek ezek a felejthetetlen

es a tudom'my vonalán örökké elő szellemek _ :

Elmentek ("ik mind és most koveti a garda"

többi tagját Kenéz Béla is. az állami etatisz tika valaha is híres ötösfogatának utolsó vfiatatója

Isten, milyen bőségben küldted el egyke-_

ron a magyar nép közé azokat, akik hiva-

tott,_ hüséges vizsgálói lettek e tömeg moza salmainak. Melyen magunkba szállunk

azért, hogy a sors megadta nekünk a módot arra. hogy mint meltatlan utódok vissza- nillantsunk a magyar statisztikának arra az

'n'anykorarm melv ma már inkább álom—

nak tűnik fel előttünk. pedig utolsó nagy osvenisegónek élete csak néhány napja lob-

bant el.

A magyar statisztika története gondosan ős büszkén számontartia azt az érdemekben this munkásságot. mely nagy halottunk ne—

vehez kapcsolódik. ( _

Híven megőrzi annak emleket. hogy Kenéz Béla a statisztika elméletének tö—

mör összefoglalásával akkor iárult hozzá :—

sokak által nem ismert és meg többek által félreismert tudomány megertesehez, mikor a statis7tikai kozvelemeny ós tudat megal- kotásának erdeke hazánkban különösen nagy volt. ,

Nem felejtiiik el, hogy az első magyar hivatalos halandósági tábla szerkesz- tésében milyen nagy része volt neki. ezzel a magyar tudománynak akkor már több évi

százados adósságát egyenlítve ki.

Mindig emlőkezetiinkben tartjuk azt a mű-

vészi teljesítményt, is, amellyel a magyar :lemografia egyik legszebben megírt termékét rótta egybe ,,Magynrország népességenek sta—

tisztikája" cimen.

Úttörő voit a s7t1áikstatisztika tanulságai—,

nak feltárásában a társadalmi kérdésekw

iráni mindig oly fogekony lelke előtt a mim—

!

egyik minisztérinm— __

szinten a francia

(2)

7—9. szám

?!

kásmozgalom oly fontos területén sok új vizsgálati út villant fel.

És örökös volt szellemének a magyar nép- pel, a magyar röggel való egybekováesoló—

dása. Ez a megbonthatatlan és szent kan- osolat késztette annak a művének megírá- sára, mely eletenek iiierföld_ielző köve gya—

nánt maradt ránk örökül.

"Nep és föld" volt a címe ennek a könyvnek, melyben különösen a dolgos kis—

ember szfintóvotők eletsorsat es nroblómáit vetítette olvasói ele soksikú tiikrön, minden soraban nagy melegséggel. mely az alföldi Tisza-narlról származó T(emiz Bela lelkét a magyar földdel szemben eltöltötte.

Csoda-e így, ha mar ifjú koraban egyetemi tanszéket—kamat? Hogy a Magyar Tudoma—

nyos Akademia fiatalon tagjai közé valasz- totta? Csoda-e az. hogy a Statisztikusok Nemzetközi Akademiaianak a figyelme is már régóta feléje fordul. És csoda—e az, hogy 1922-ben ott látjuk a Magyar Statisz—

tikai Társaság alapítói között. hogy hama- rosan mm,—_lgööeig a közbizalom ráruhazza e társaság elnöki tisztjét. 1935-ben pedig a tiszteletbeli tagsággal tüntesse ki. '

Mint a Magyar Statisztikai Társaság el- nöke. hatékonyan hozzajarult annak a szel- lemnek kialakitasahoz. mely ott lassan-lassan már tradieit'rszeríivé vált. Eleven reszt vett a társaság iilesezeseinek elöke- szítéseben es felszólalásaival öregbítette azok tekintélyét. A Társaság folyóiratának egyetlen száma sem jelent, meg anélkül, hogy annak anyagát, gondosan meg nem rostálta volna az elnök. Azok a közgyűléseit, amelyeket levezetett az elnöki székből. ese—

ményszámba mentek. Elnöki megnyitóit itt is ritka módon kiművelt szellemesség jelle-

mezte. s a vidéki vándor—gyűléseken renge-

teg hivet szerzett meg a statisztika szá- mára az a mindig plasztikus magyarázat, mellyel Kenéz Béla a statisztika lényegét és szerepkörét a hallgatóság elé tárta.

_Szinte tökeletesen tudott írni és beszélni

magyarul és nem fukarkodott ezt a gazdag tőkét szétszórni ott. ahol jó ügyet vélt szol—

milni.

Most kiesett kezéből a toll... Elnénmlt az ő ajka is. Nem sorakoznak többé egy—

másmellé írásának oly simán gördülő egyen—

letes betűi. Nem hangzik fel többé bölcs, meggyőző szava. mely felé oly szívesen for—

dult diák és kartars. tanult fő és laikus egyaránt.

De írásaiban tovább fog élni ő. Gondola—

taihoz újra meg újra vissza fogunk térni.

És mindig fiiliinkben fognak csengeni annak a meleg hazaszeretetnek és magyarsága szeretetnek hangjai, melyek oly forrón öm- löttek ajkai köziil. mikor életének utolsó 20 évében a magyar kisebbségi kérdéseken tar—

totta rajta szívet és tekintetét.

az ! 946

A Magyar Statisztikai Társaság nevében küldöm feléd Kenéz Béla a búcsúszót: Kenéz Béla Isten veled!

Elekes Dezső dr. miniszteri osztályfőnök, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a hivatalos statisztikai szolgálat országos szerve és a budapesti egyetemi Kisebbség- jogi Intézet nevében búcsúztatta Kenéz

Bélát: "

A sok halal s a tenger szenvedés látasfm közönyössé valt lelkiink is a legmélyén ren-—

diil meg. amikor váratlanul mindörökre itt- hagy valaki. aki szfviinkhöz közelállot—t.

De sokszorosan fáj arra döbbenniink.

hogy nem csupán egy szeretett psilyattirs nincsen többé. hanem messzire világító elme aludt ki, aki az emberi kiválósáznak és tu- dásnak egy eleten at zviiitött kinosestarát vitte magával az örökkévalóságba.

A, felmérhetetlen veszteseg, amelyet a közélet, és a tudomány Kenéz Bela elhuny—

taval szenvedett. immár kellö méltatást ta- lált. Nekem az jutott résziil, hogy lerójjam kegyeletet a sok intézmény némelyikének, amely Benne vezet—alakját gyászolja.

Búcsúzom a Köznonti Statisztikai Hiva- tal egykori tisztviselőjétől, biiszkeségiinktől, akinek magasra ívelt pályájáról annyi feny sugárzott vissza a Hivatalra. E kútforrás—

ból merített, amikor az elmelet magassagait izirta, de itt szerzett gyakorlati érzéket is.

hogy a megismert igazsagokat a való életre alkalmazza.

Búcsúzom az Országos Statisztikai Tanács nevében is Tőle. legelső elnökétől, aki ezt a

tisztet annyi méltósággal viselte.

Mint tanítványa és tanszékének habilitált magántanára búcsúzom Mesteremtől, az izigv-vérig nrofesszortól. akinek számára templom volt a tanterem és szentély a ka—

tedra. Ennek napja volt, ő. a toll és szó mü—

vésze. az ékesszólás virtuóza.

Mint helyettese búcsúzom az Egyetem Ki- uebbségjogi Intézetének igazgatójától. a mai gyar-ság létproblémájának anostolától. az üldözött magyarok szószólójatól.

S amikor utoljára szólok hozzá. hívom nemes szivét. mely utolsóig hazajáért dobo- nott.

Kérem őt. hogy amint életében annyiszor tette, a Mindenható trónusa előtt is emelje fel ékes szavát a vergődő magyarság jobb sorsáért. Azért. hogy megbékéljen végre ember az emberrel e porszemnyi földi leten is.

hiszen a síron túl úgyis testvérekké válunk

mindannyian. .

Kenéz Béla. aki ezt hirdetted. boldog vagy

" immár. mert megnyugodtál. Isten Veled!

Kenéz Béla dr. életrajzi adatait a két em-

lők-beszéd mintegy ltiegószítóseképen és azzal

(3)

' 1946

(Yi—ei). szám 94

foglaljuk össze, hogy ez a néhány adat ese— dön is; mégpedig a tudós Kenéz; Bélát és, a ményekben oly gazdag életpályájának csak kisebbségi jogokat az Interparlamentáris a vázát nyujthatja.

Kenéz Béla dr. 1874 március 15-én született Szolnokon. Sziilt'ivárosában járt gimná- ,ziumba, egyetemi tanulmányokat azonban már nemcsak Budapesten, hanem Lipcsé—

ben és Londonban is folytatott; nyelvtu- dása. látóköre ekkor szélesbedett ki. 1897—

ben mint miniszteri segédfogalmazt') a Köz- ponti Statisztikai Hivatal szolgálatába lé- pett, melyben tudományos megbízatások _—

igy az első magyar halandósági tábla szerkesztése —— mellett több éven át a bűn—

iigyi, hitéleti s a közlekedés- és biteliigyi statisztikai munkálatok at irányította. 1905—

ben miniszterissegédtitkárként a kereskede—

lemügyi minisztériumba került, át. Az or—

szágos statisztikai szerv keretében kifejtett tudományos munkássága után itta gyakorlati élettel is szorosabb kapcsolatba került.

De csak két évig volt miniszteriális tisztvi- selő: 1907—ben a kolozsvári egyetemen a sta—

tisztika rendkívüli, majd 1909—ben rendes ta-

nára lett; mint magántanár már 1906-tól tarthtt előadásokat a budapesti tudomány—

egyetemen, ahováazután 1917—ben nagynevű elődjének, br. Láng Lajosnak halála után a statisztika ny; r. tanáraként tért vissza.

Közvetlenül. az elhunytat okozó megbetege- déséiz, __. tehát már a korhatáron túli meg- hosszabbítással _. annyira szeretett profesz—

szori hivatásának szenteihette életét., ugye—- temi előadásainak négy évtizedes sorozata

csak 1931—1932-ben szakadt meg, amikor a

kereskedelemügyi miniszteri székből irányí- totta az ország gazdaságpolitikájának egyik iesfontosabb szakaszát; Tanári munkássága mellett 1920-tól mint nemzetgyűlési. majd 1926—tól mintegy tíz éven át, mint ország- zyűlési képviselő, egyben mint a nemzet—

gyűlés alelnöke majd mint több bizottság elnöke és tagja, törvényjavaslatok előadója is tevékeny részt vett az országos politiká—

han Ezen—kívül azonban társadalmi és egye- siileti— téren (az lpartanáesban és Iparegye- sületben, a Külügyi Társaságban stb. ) ugyan—

olyan fontos szerepet, töltött be _ az első világháború előtt Erdélyben, utóbb Buda-

pesten—',mint a tudomány mezején. Élete—

nek kimagasló állomásait jelzik még: a kö—

vetkező esztendők: az 1937—1938. év. ami

, kor a budapesti egyetem rektora volt: az

1924.. év. melyben _a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja lett; az 1933. év, ekkora Nemzetközi Statisztikai Intézet

tisztelte meg( rendes tagságával; végül az 1932. esztendő. amikor barátai és tanítvál nyai negyedszázados professzori munkássá- gána'xk évfordulójára tartalmas emlékkönyv- veltiszteltfék meg. Nevét, ritka képességeit, nagy tudását; sokoldalú tevékenységét nem

csak a'belföldön ismerték. hanem a külföl—

,lőkról"

['nio ülésein ismételten védő politikust egy—

aránt nagyrabecsülték. Kitüntetések és el- ismerések, köztük a legmagasabbak is. sok

szor koszorúzták működését. Nt—igyedszáza—

(los intervallum után 1929—ben újból szorosabb kapcsolatba került hazánk hivatalos statisztikai szolgálatával: első elnöke volt (1929-től TOM—ig) az Országos Statisztikai

Tanácsnak és a Statisztikai Szakvizsgabi—

zottságban is nemcsak mint tag, hanem éve- ken át elnökként is működött. A budapesti tudományegyetem általa szervezett Ki—

sebbségjogi lntézetéhigazgatói minőségben tanári munkásságának végeit: vezette A Magyar Statisztikai Társaságnak pedig 1922 évi megalapítása óta, rendes és választmány' tarria.1929-től 1931- ig alelnöke. 1931től 19353az: elnöke, és 1935 től tiszteletbeli tagia v.olt Mestere volt A tollnak és a szónak:

statisztikai előadásait így az nvnlitett Tár- , saság 1934. évi győri iinne'oi ülésén népese—

désoolitikai kérdésekről tartott színes elő-

adását és Buday László síromlékének ava—

tásakor elhangzott koltoi szépségű beszédét

nemcsak pompás nyelvezet jellemezte; haw

nem tudománvos elmélvedés és gazdas: tar-

talom is. Emlékét senki sem felejtheti ei, aki e megnyilatkozásait hallhatta: de azok sem. akik izzo hazaszeretetének. emelkedo"r aondolkodásának. nemes embe—szeretetének.

meleg barátságának közvetlen tanui leht"- tok. A tudománvos munkák egész sora hü

őrzője élénk szellemének. rasvoüő írás—kész-

ségének, tudása kincsestárának. Szoc-iális társvu munkákon ós tanulmányokon (A munkaközvetítés külföldön és hazánkban lRíll'i. : A munkanélkii-liséf! a Némethirodaiom;

han 1891: Sztrájkstatisztika I. Magyarország

inari sztrájkiainak statisztikáia. 1907.) kiviil évtizedekig nélkülözhetetlen volt A statisz—

tílm plnuőlnto p, (mom nompás kis könyve és Magyarország népességi statisztikám e.

(1906). ma is jól használható munkája:

Né'n és föld e. terjedelmesebb műve pedig (1917). mely egy sajnos csak teerevett na—

gyobb gazdaságstatisztikai kézikönyv első kötete volt. újszerű beállítását al úttörő fel- ' adatokat oldott meg. A tudomány fáidilmas vesztesége. hogy e mű egy következő köteté- nek már begyűjtött anyagát közéleti elfog- l. ltsásra miatt feldolgozni nem tudta és hogy újabban csupán kisebhl bár mindig' magvas tanulmányokra jutott ideje. Félszázados szakirodalmi munkásságának jeles termékei még többek között ..A felekezeten kivül ál- (1902.l, ..Földbirtokpoiitikzi külföl—

dön és itthon" (1913). ..Az emberi munka—

erő intenzitása az őstermelésben" (1914);

,,Faji erőink és a háború" (1915), ,,Die Agrar- '

reform in Ungarn" (1930), ,,A hitbizományi '

(4)

7—0. szám — 95

reform" (1936) c. tanulmányok. Szerkesz- tője volt a Központi Statisztikai Hivatal első halandósági táblájáróf 1906—ban meg,- jelent közleménynek és a kereskedelemügyi minisztérium által az 1905. évi ipari sztrájk-

; 1946

kokról és az 1904. évi ipari balesetekről készült kiadványoknak. A statisztika szá- zadforduló körüli és utáni irodalomtörténe- tóben Kenyáz Béla dr. neve mindig az él—

vonalban nyer helyet.

Jelzőtábla. —— Tableau sommaire,

Magyarország fontosabb népességi és gazdasági adatai. — Données démographigues et économigues de Hongrie.

Observations générales,

Dennis Io fin de la (merre, la lee/vue Ilon—

groise de Statistif/ue public pour la premiere fois le ,,Tabloau sommaire" résumant les principales données adomoral)Mahes et econo- migues. Ií'orco'menl, (ro Tableau est encore mm d'étre com/Not, mois il sem álami aru fur ei (i mesure dos éléments room-(mt successive—

mont dans les M'vosligmt'ions statistioucx. Los (ehíffres mmm/fs ont um ouractéro provisoiro ei ils ne se mmm-font mm toujours a, des (Epoauex identiouo ])o m s'onsnit la division (%er plusieurs parties (mmm? (m Tableau. Les I'í'HNlIYIIIPR Miron/(w Wimpomml rolati'irmnont (m:)? divers oompartinwnts du Tableau som,- moire.

N

Le mouvemont de la population (Itt/MS la premiere moMá de Pannon 19/16 fait lyobjel, (l'un article spúoial de ce mémo nu—

mém de la, Revue, mi, [vs (:!M'tietúí'ixtioucs de la variation sont s'ígnarlúes en détail.

Los domiécs du marvin? (ln ir a 1; oil inforrmont du nombre des (:hómeurs mir-oms—

trés aux Burmi/uz oentrauz' des Syndicam at 011133 immtnmt les plaoemonts offnotués

par new—m. ;

[Les valeurs meny/miles figurant dans lo coomnoroo :.rló No 7! 1" son/,, pour gian—

vier—ooút 19.46, des ,,mlunmns" oalculés sur la base dos 'UUJC'HJ'S d'runitá du conmmreo cwtériem' en 1938, (lui (?liminent Peffet de la fluotuation dos prim. Los rtilom's ;wprímées primitivemem cnjmngős (mi élő (f(HL't/"GI'HCS en florins 17, m partin? monomiro d'un pengő : 31.68 _florins. I'o'm' xoplmnln'o ot oo- tom'e cependant, il s'agit de rtl/leurs effecti- ves (m ílorinx, (loni, Im ,,wolmnens" corres- pondants sont:

n.o—w: .,__,;:,—. ;

l !) .l, 6

septembre ootobre Impor'mtions .l!,,810x.v849 ,37,767.667

importations 32112403 ótí,88!).753

___—_..—

Soldo ftc/if [7330/6554 !),122.()86

'Általános megjegyzések.

A Magyar Statisztikai Szemle a háború megszűnte óta elsőizben teszi közzé a főbb népességi- és gazdaságstatisztikai adatokat összefoglaló ,,Jelzőtűblá"-t. A Jelzőtábln szükségszerűen n'lég nem teljes és az adat—

gyűjtések körének kiterjedésével kapcsolat- ban fokozatosan kibővül. A. közölt adatok előzetes jellegüek srnz adatok "mindegyike nem vonatkozik azonos időpontra. Ez indo—

kolja a tábla több részre vnló tngolásk'ít; is.

A Jelzőtáhlzi egyes rovatnivnl lmi'msolnto- san a következőket: célszerü megemlíteni.

Az 1946. év első felének nópmozgahnát a Szemle ugyane száim'ihan külön cikk tár—

g'nlja és részletesen reámutnt; alakulást,—

nak _jellegzetességeíro, ( A munkapiac ndntni n Sznkszorvezeti

Központok által nyilvz'mtm'lott nmnlmnélkii—

llek SZE'UIIÚI'ÓI adnak tájékoztatást, és n Köz- pontok közvetítő ((IVÓkGIIySÖgÖtI mutatják be.

feltüntetett; havi jtlllilt'll'tt'H—dlllgllSZillSlg nz A. "l.-üli.—oreskodclmnbon,

1 946

kül kereskedelmi értékek

1938. év

alapján kiszámított, az :irlmllúmzás hatását ('XXSégól't ék ek

kiküszöbölő "volumenű—ek. _Az eredetileg- pengőben kifejezett, értékek egy pengő : 3.48 forint ('ll'mopm'itúson t'orintrn számíttnt—

tuk át,. A. szeptember (;,th október lmvi érté—

kek tényleges t'orintértékek; megfelelő vo- liiinenjeik :

HMHS

, szeptember októbon .

HHIIUZH t ul tél—810845) 37,767.667 Kivitel 32.l I2.4()3 46,88!)L753