A Magyar Központi Statisztikai Hivatal új elnöke és alelnöke

1—6 szám ,

nak hatását tükrözte statisztikai táblácSkák—

ban; ugyanez volt a feladata a más téma—

körű névjegyzéket ismét tartalmazómA négy—

szer megnagyobbodott Csonka-Magyarország.

Világtermele's. A magyar közgazdasági élet vezetöi" cimen 1942—ben

hozott 115 lapos tizedik szám első részének.

Ennek a világ termelésével foglalkozó ki—

mutatásait a sorozat szerkesztője ,,A világ—

termelés. 'A megnagyobbodott Magyarország szellemi arisztokratúi" (1943, 147 l.) ei'mű

XI. füzetbe is beiktatta, termÓSZetesen 'a

megfelelő módosításokkal, mint ahogy a névjegyzék is bővebb, mint a néhány év- folyammal korábbi első hasonló névjegyzék.

Az ezt a .számot gyorsan nyomon követő Xll. köteleeske .,.A legnagyobb jövedelmek"

(1943, 122 l.) címen hagyta el a sajtót és tulajdonképeni statisztikai anyagot nem tar—

talmaz.

Az 1945—ben megjelent 'XIII. számú kis kötet végül két nem statisztikai és egy sta—

tisztikai reszt foglal össze,. Egyrészt meg- ismétli a legutolsó idők tanulságos esemény- a nyilvánosságra '

naptárával kiegészítve a sorozat !: y'!

rábbi számából a legmesszebbwmultb'af

szanéző világtörténeti krónikát, valamint af

1943. évi állapotnak megfelelően névszerin felsorolja a birtokterület nagyságának, meg__k jelölésével Magyarország utolsó nagybirt kosait. Másrészt 35 lapon a mai Magya ország néhány legfontosabb népességi, gaz—?

dasági és kultu ális statisztikai adatát tömö—

ríti kis táblázzíokba. Különös értéke; a ki kiadvány e legutolsó számának, hogy Z'enta töretlen munkakészséggel a rendkívüli idők okozta számtalan nehézséget leküzdve, a ostrom után nagyon hamar.? adta közre benne a teljességre a szűk keretek és a szerkesztésre rendelkezésre álló idő rövid—

sége miatt ugyan nem törekvő, de a gyors

tájékoztatásra a sorozat korábbi száma'ihoz

hasonlóan igen alkalmas —— részben a Kö ponti Statisztikai Hivatalban készült táblasorozalot. És így a ,,Beszélő szá—mok"

korábbi fiizeteihez hasonlóan a statisztikai ismeretterjesztés ügyét napjainkban különö—

sen eredményesen szolgálta.

A Magyar Központi Statisztikai Hivatal új elnöke és alelnöke.

Les nouveaux présídent et vice-président de l'Offi'ce Central Hongrois de Statistigue,

A köztársasz'igi elnök 1946. március 2-án miniszteri osztályfőnökké es a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki Elekes Dezső dr, minisz- teri tanácsost, a Hivatal eddigi al—

elnökét.

Elekes Dezső dr, 1889. november ll—én született Kí-zdiw'isfirhelyt, Szülővi'irosálnm és Sepsiszentgyörgyön Végzett középiskolai ta- nulmányai után a, kolozsvári egyetem hall—

gatója lett s itt szerzett 1912—ben jogi dok- tori oklevelet. 1910 es 1911 között ügyvéd- jelölt volt, majd az elsö vilz'igln'iború ki—

törésétől 1918. december elejeig katonai szolgálatot teljesítettztöbb háborús kitünte—

tés. így a sebesiilósi érem tulajdonosa. 19184 deeember 9—én lépett a Közpnti Statisztikai Hivatal szolgálatába. Itt 1919-ben min. segí-d—

l'ogalmazó, 1922—ben min. togalmazr'z 1932—

ben min. segédtitkúr. 1936—ban min. titkár, 1941—ben min, osztálytanz'iesos lett., 1944—ben pedig a min. tanfn-sosi címet és jelleget kapta.

1945. augusztus 27. óta min. tant'iesosi rang—

ban a Hivatal alelnöke volt, Az ipari osz- tályban eltöltött ket esztendöti'íl eltekintve, a legliuzamosablmn (1'918——1922. 1924—1931) a Hivatal elnöki osztályában dolgozott; majd 1931 és 1936'közl a könyvtár, 1936 és 1939

közt az általános és szerkesztési ügyek osz—

tályának. 1939—lűl HMS—ig pedig a központi osztálynak a vezetője volt, A Magyar Sta—

tisztikai Szemle Slvl'ix'PSZiÖSÖiivll a megindu—

lástól (1923) keziíxe kiizreini'iki'nlölll 1986 óta mint helyettes szerkesztő, ltlíiS—töl HMS—ig pedig szerkeszti'íként. Ugyanesak 1923-ban lett tagja A Statisztikai 'l'z'irsasíxgiiak'; 1923 es ltl'lti közt e társaság 'músoillilldira, 1836 es 1932 közt titkára.

1932 és tti—til közt főtitkára volt. *azótn pw dig alelnökként li't't'tiiítllyketilk. 1935 ma a ,,(iazdaságstatisztikn" magz'intani'ira a liudaw

Ma gya r

pesti Pázmány Peter Tudományegyeteinen.

Az egyetemi oktatasban rendszeres magam tanári előadásokon kivül mint az egyetemi Kisobbsóg'jogiv Intézet helyettes

résztvett és ennek az Intézetnek Kisebbség- vérleleni e. l'olyi'yirziix'it is szerkesztette: mim- kz'issúgáert 1942—ben az egyetemi remlkiviili tanári címet nyerte el. Nagyobb könyvei és többszáz tanulmánya elsősorban a

sági es a kultúmlnlisztika. valamint a (iemo_

gratia területéről származnak.

A köztársasági elnök ugyancsak 1946, március 2—án a Hivatal alelnökévé nevezte ki Mike Gyula dr, miniszteri tanácsost.

gazda—

_l

vezetője is _

lis—"G; szám '

Mike Gyula dr. 1890. január 16—án Nagy- enyeden született. Ugyanitt végezte el kö- zépiskolai tanulmányait, majd Budapesten volt joghallgató, ahol 1914—ben államtudo- mányi doktor lett. Már 1908. november 11.

góta a Központi Statisztikai Hivatal alkal- mazottja volt, mégpedig l913-tól mint stat.

* gyakornok, majd 191115—től mint stat. tiszt;

— 1918 legvégén min. segédfogalmazó, 1921—ben min. fogalmazó, 1924-ben min. segédtítkár, ,; _1936—ban _min. titkár, 1941—ben min, osztály—

tanácsos lett, 1942—ben min. tanácsosi címet _és jelleget nyert, 1944—ben pedig miniszteri tanácsossá neveztetett ki. A Hivatal külön—

böző osztályaiban, így több éven át annak

Zentay Dezső

m;.fw, Vf" ..._ _w '

A magyar hivatalos statisztikának és egyúttala magyar statisztikai iro- dalomnak súlyos, fájdalmas vesztesége itámadt Zentay Dezső dr. miniszteri osztályfőnöknek, a Magyar Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1945.

december 2—án bekövetkezett varatlan

elhúnytával. Temetése 1945, december

; szerint az utolsó útjára őt elkísérő z nagyszámú kai-társainak és barátai—

,nak mély részvéte mellett, Ravatalánál a Központi Statisztikai Hivatal nevé—

ben Elekes Dezső dr. miniszteri tana—

csos, alelnök, a testvérhivatal, Buda- pest Székesfőváros Statisztikai Hiva-

— tala részéről pedig, melynek munká—

jában Zentay szintén huzamos időn át és rendszeresen résztvett, Bene Lajos dr. stat. főjegyző, míg a sírnál a M. É.

M. 0. Sz. részéről Somogy/í Miklós mon—

dott meghatott búesúztatót.

Elekes Dezső dr. a következő szavak—

ban vett kegyelettel búcsút az országos statisztikai szervnek az újjáépítés legnehezebb hónapjaiban első munka- sától:

Csak az imént még vértől páráztak a mezők és sírhantokon járunk úton- útfélen ma is_ De a halál dús aratásán 'megedződött, fásult szívünk is bele—

rendül, ha váratlanul örökre itthagy egy hű kartársi ha kihull mellőliink

—_egy jóbarát, egy nemes lélek, vagy

__ valaki, aki a többi közül kimagaslott.

S most mindezt egy személyben vesz-

dr.

1946—

elnöki osztályában dolgozott, melynek 1929-' től 1936-ig vezetője isvolt. 1936 és 1944 közt a miniszterelnök'ségen a statisztikai ügyek előadójaként működött, 1945 óta pe- dig a Hivatal központi ügykórének vezetője.

1914 és 1918 közt katonai szolgálatot telje—

sitett és több háborús kitüntetést érdemelt ki. Statisztikai tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa lett. A statisztika különböző ágaiból, így a sportstatisztika köréből több tanulmányt írt és kezdettől fogva szerkesz- tője a Magyar Statisztikai Zse—bkőnyvnek, a Központi Statisztikai Hivatal legelterjedtebb kiadványának.

1 (Ismet—19.

tettük el Benne: övéinek M

igaz barátot, az együttérző, minden—

kin segíteni akaró kartársat, a meg—

értő, melegszívű hivatalfőnököt, a szo—

ciális gondolat tántoríthatatlan harco- indenét, az

sát, szakmájának kiemelkedő tehet—

ségét.

Legfőbb ereje tolla volt. Ö maga is legszívesebben statisztikai írónak te—

kintette ,magát, Sokszáz cikke, több könyve hirdeti, hogy az írás szerel—

mese s egyúttal művésze volt, A rend—

_kivüli szociális érzés, amely fűtötte,

tükröződik műveiben is, Főmnnkáiban a dolgozók életviszonyait elemzi be- hatóan. Beszélő szamok címen nép—

szerűvé lett sorozatában világstatisz- tikai összefoglalások mellett közviszo- nyainkról nyujt sokszínű képet. Mint újságírót sem a mindennapok apró problémái, hanem komoly szakkérdé—

sek foglalkoztatják,

A demokratikus Magyarországnak meggyőződéses, elveiért az üldöztetést is vállaló bajnoka volt.

Hivatali pályája a Központi Statisz—

tikai Hivatalból indult ki s több mint negyedszázados számüzletés után ugyan- oda tért vissza, mégpedig fényes elég—

tételképpen annak legfelső posztjára, az elnöki székbe. Itt szinte ember—

feletti feladatot vállalt, A hivatal épületét a romokból, a megbénult sta- tisztikai szolgálatot bénultságából kellett kiemelni. Határtalan ügyszere- tettel és eréllyel, ezer akadállyal küzdve dolgozott s munkája nyomán