M. kir. Központi Statisztikai Hivatal

12. szám _ 897 — 1941

pénzgazdasága. -——- Papi G. U..- Infláció és termelési alföld között. —— Christiansen W.: Az ipar jelentő- ellenörzés a háborús pénzgazdaságban. —— Vito F.: sége Németalföldön. -—— Hadigazdálkodás Holland—

Kényszertakarékosság a háborús pénzgazdálkodás Indiában. —— Helbig K.: A bennszülöttek gazdál—

eszköze. —— de Francisci Gerbino G..- Olaszország kodása Holland—Indiában. —— (48. sz.) —— Japán mezőgazdasága a háborúban. gazdaságilag felkészült. —— A Protektorátus mező-

Wirtschaftsdíenst (26. évi. 46. sz., Hamburg 1941, ném.). -— Börkenhagen E.: Nemet—

alföld mezőgazdasága a multban és a jövőben. ——

A hadigazdálkodás megerősödése Olaszországban.

——- Szlovákia ipari fejlődése. —— A mezőgazdasági termelés fokozása az Egyesült Államokban. -—

(47. sz.) —— Voúte E. J.: Németalföld és Amster-

dam helye az új Európában. —— Kayser H.: Ár- és munkabérfejlődés Németalföldön. —— Trabandt H.:

Bér— és társadalompolitika Németalföldön. -—-— A montanipari együttműködés Németország és Német-

gazdaságának átállítása. —— Bulgária bányászati termelése. — (49. sz.) —— Borlcenhagen E.: A német mezőgazdaság hitelügye. —— Az 1942. évi magyar államháztartás. —- Horvátország ipari súlya. ——

(50. sz.) —- Svédország árpolitikája új feladatok előtt. —— Finnország háborús gazdasága.

Wirtschaft und Statistik (21. évf.

21. sz., Berlin 1941, ném.). —— Indo-Kína gazda—

sága. —— Az 1937. és 1938. évi német ipari adó- statisztika eredményei. —— (22. sz.) —— 70 év óta

van népszámlálás a Németbirodalomban.

KÚLÖNFÉLE

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Office Central Royal Hongrois de Statistigue.

Kínevezés. —- Nominations.

A Kormányző Úr Öt'őmeltósúga a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Budapesten 1941. évi december hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi Központi Statisz—

tikai Hivatal személyzeti létszámában Szöllősy Zol- tán dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jel—

Éleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osz—

tálytanácsossá, Doleschall Lajos statisztikai taná-

csost statisztikai főtanácsossá nevezte ki.

A magyar királyi miniszterelnök a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Peirichevích—Horváth Miklós báró dr.

miniszteri titkári címmel és jelleggel felruházott miniszteri segódtitkárt miniszteri liikfll'l't'l, Gombás Géza dr. és Birkás Géza dr. a Központi Statisztikai Hivatal ,,egyéb tudományos és szakszemélyzctének"

'%létszámába tartozó miniszteri segédtitkárokat, vala—

mint Schneider Árpád dr. és Fogarasi Zoltán dr.

miniszteri fogalmazókat miniszteri segédtitkárokká, Szathmári Gábor dr., Horváth Róbert dr., Szabó Bertalan dr., Palotay Ferenc miniszteri segédfogal- mazókat, valamint Novák Károly dr. miniszteri fo—

galmazógyakornokot miniszteri fogalmazókká, Durkó Gábor dr. és Gyulay Ferenc dr. miniszteri íogalmazógyakornokokat miniszteri segédfogalma-

zókká, Jeszenszky István statisztikai felügyelőt sta—

tisztikai tanácsossá, Ambrus Domokos dr. statiszti-

kai felügyelői címmel és jelleggel felruházott sta- tisztikai főtisztet statisztikai felügyelővé, Zsarnó- czay Béla és Nemes Elek dr. statisztikai ellenőröket

statisztikai főtisztekké, Páll András, Balázs Barna—

bás, Buláth Tibor, Landthaller Ede és Stancsich György statisztikai tiszteket statisztikai ellenőrökké, Baja Sándor, Balás!) Gyula, Czinder Zoltán, Barócsi András, Kovács Mihály és Kovács Tibor statiszti- kai gyakornokokat statisztikai tisztekké nevezte ki.

A magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal elnöke a m. kir, Központi Statisztikai Hivatal sze—

lnelyzeti létszámában Falussy György dr,, Garzuly József dr., Gosztonyi Pál dr. ideiglenes alkalmazot—

titkat miniszteri fogalmazógyakornokká, Mészáros István, Bőgehold József díjnokot és Erményi And- rás, Kugler Imre, Strnád Ottó ideiglenes alkalma- zottat statisztikai gyakornokká, Szlányi Ludmilla iro—datisztet irodafőtisztte', Rochlítz Gyula: iroda—

segédtisztet irodatisztte', Sevcsílc Sarolta, Guruby Irén, Nyerges Károly kezelési gyakornokot iroda- segédtisztté, Végvári Dezső ll. osztályú altisztet I.

-osztályú altisztté, Galambos Vendel és Kozák Lajos kisegítő szolgát II. osztályú altisztté nevezte ki.

Címadományozás. — Promotion.

A Kormányzó Úr Öfőméltósága a magyar királyi miniszterelnök előterjesztés-(rre a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Budapesten 1941. évi december hó 30.

"napján kelt legfelsőbb elhatározásával Szél Tiva—

dar dr. és vitéz Pap László dr. miniszteri titkárok—

nak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget,

zalay Zoltán miniszteri segédtitkárnak a minisz- teri titkári címet és jelleget, Somogyi László sta—

tisztikai tanácsosnak a statisztikai főtanácsosi címet és jelleget, Feketits József és Sárdi Péter statiszti- kai felügyelőknek a statisztikai tanácsosi címet és jelleget adományozta.

w: ézam

Kiválás. —— Foncrionnaires nommés ailtews.

A magyar királyi— Központi Statisztikai Hivatal egyéb tudományos és szakszemélyzetének létszámá—

bói Artner László dr. miniszteri segédtitkár intézeti titkárrá, Rózsa, Albert dr. miniszteri fogalmazó inté-

_,— 398 'i'

zeti segédtitkárrá neveztetett ki a gróf TelekiEált Tudományos Intézethez és ennek folytán— a % Kar.; ' Központi Statisztikai Hivatal létszámából kiváltuk,

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállaptto Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fixatz'on des Valeurs de Statistigue Commerciele.

Szakosztályüléaek. -— Séames de sections.

(Harmadik közlemény. —— Communication no 3.)

A XI. szakosztály folyó évi április hó 45—én megtartott ülése _Tranger József m. kir. kereske- delmi főtanácsos elnöklete alatt folyt le.

Jelen voltak: Balog imre és Dumas István (er kereskedelmi tanácsos, Dumnd Félix és Herz Hen—

rik, dr. m. kir. kormányfőtanácsos, Jake-Hg Károly,

Milkó Elemér, Moiret Gusztáv dr., Novák Ervin, Schuler István, vitóz Szénásy Béla. Szente Varga István, Thiering Richárd és Varro-so Béla keres—ke-

delmi tanácsos tagok, Binder Iván. meghívott tag, és Vaday Árpád szakértő.

Az ülésen Vancsó Béla a követkem'lkben ismer- tette a papírosipar 1940. évi helyzetét:

Örvendetes megemlékezéssel kezdhető meg az évi beszámoló és ez az ország újabb területi gya- rapodása. Hálás szívvel kell megemlékeznünk az állam vezetőiről, hogy bölcs külpolitikájuk gyü—

mölcseként az év utolsó harmadában vél-áldozat nélkül visszakaptuk egyik elszakított országrészün- ket. A 2'5 millió lelket meghaladó népesség-gyara- podás révén kiléptünk a kis államok sorából és a középállamok csoportjába kerültünk. Ez a népes—

ség- és területgyarapodás annál inkább örvendetes,

mert az id'őnkint talán közjogilag különálló, de mindnyájunk szivébe zárt országl'est, Erdély egy része került vissza a székel 'ckkrl, akik a hazának mindíg a leghűbb fiai volt'alk.

Az ország gyarapodása a papirosipar szempont—

jából három irányban hat ki. Elöször új gyárakat kaptunk vissza, másodszor nyersanyag-bá—zisunk keletkezett, harmadszor fogyasztóterületünk gya- rapodott.

Ezt a három pontot részletesen vizsgálva meg—

állapíthatjuk, hogy a belföldi gyárak száma három üzemmel növekedett. A három üzemből kettő szügrkelemezgyín', a harmadik egy vegyesprogramú papirosgyár. Ez a gyár a magyar papirosipar egyik legrégibb alakulása, több mint száz éve áll fenn azon a helyen és néhány év előtt korszerűen át—

építették.

Az egyik lemezgyár a visszacsatolás után rövi—

desen leégett és azóta üzemen kívül áll. A papiros- gyár és a hozzá épített facsiszoló üzemét a vissza—

csatolás után nem tudta folytatni, mert kazánjai ulajtüzelésre voltak berendezve, facsiszolóját pedig nyersolajtüzelésű motor hajtotta. A gyár azonban haladéktalanul hozzálátott az átalakítási munkála—

tokhoz és a folyó év második negyedében előrelát- hatólag már rendes üzemmel fog dolgozni.

A nyersanyagbázist a celluloze- és pepirosipar részére a Vissza—került erdélyi részek fenyőerdői szolgáltatják. A fűrészek nagy száma elegendő hulladékot fog szállítani egy cellulozegyár részére és a facsiszolóüzemek fedezni tudják szükség—

letüket. Ez az ellátási folyamat még nem indul—

hatott meg, mert a Székelyl'öldet összekötő kes- keny nyomtávú vonal természetszerűen nem eléggé teljesitőképes és rendesnyom—tá-vú von—alf'ilízfémboá helyezéséig nem lehet azzal számolni, hogy a fű?

részáru és egyéb fontos cikk szállítását) kivül nm- gyobb mennyiségben akár eellnleze gyártására alkalmas anyagot, akár csiszolófát hozhassunk onnan.

A 2,500.000 főt kitevő lélekszaporulata21939. évi 10 kg-os t'ejkvolz'n'nl számítva évi 250000 (; papiros—

nak felel meg. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a visszatért területek lakossága jórészt erdő—

gazdasággal foglalkozik, ahol tudvalevőleg a fej—

kvóta még kisebb, mint a mezőgazdasági lakos—

ságnál. Ezzel szemben nagy kultúrájú régi magyar városok kerültek vissza, ahol a fogyasztás nagyobb lesz, mint a megfelelő lélekszámú alföldi városok—

ban. Tiszta képet a többletfogyasztásról még nem tudunk alkotni, de közel 1060 vagom—a tehetjük, ami azt jelenti, hogy a visszatért területek belső termelése a fogyasztást nem fogja ellátni és hogy az anyaország egyéb részéről kell a hiányzó meny- nyiséget szállitanunk.

A magyarországi papirosgyárak száma így ll—ről l4—re emelkedett, sőt ha hozzávesszük azt a pestkörnyéki kis üzemet, amelyet eddig nyilván—

tartásunkban nem szerepeltettünk, úgy lb papiros—

ós papirosl—emezgyári üzemű—nk van. A fentemlített pestkömyéki kis üzem Schrent—z—papirost termel és föként hullámlemez részére gyárt alapanyagot.

Egyik tiszamenti papirosgyárunk gazdát cse- rélt és bár az ott levő régi papirosgép nem került üzembe, egy új, speciális kreppet előállító géppel bővült. igy belföldön tudjuk előállítani azt a krepp—

feleséget, amely egyes vegyiiparok nyersanyagá—nl szolgál.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a papi—

ros- és lemezgyárak kedvező foglalkoztatása a gyá—

rakat a korábban elhatározott beruházások mi—

előbbi megvalósítására ösztönözte.

A számszerű adatokra áttérve, a magyar gyá- rak belföldi kiszállítása 1940Aben 6'4%-kal volt na- gyobb az 1939-es év kiszállítás—ával szemben. A bei- földi gyárak e mennyiségen felül még termelésük 4'2%-át exportálták nemes valutával fizető álla- mokba.

A belföldi papírosfogyasztás az elmúlt évvel összehasonlítva kereken 10%-os emelkedésnek felel meg.

, A jelenlegi Magyarország lakossága 13,640.000 lélek, a fejkvóta tehát 896 kg. Ha azonban figye- lembe vesszük, hogy a 2'5 millió lakost kitevő

szaporulat csak az év utolsó negyedében vett részt a fogyasztásban, azt találjuk, hogy a fejkvóta 10'4 kg, vagyis alíg tér el a lO'l kg—ban megállapí—

tott 1939. évi fejkvólz'ilól