M. kir. Központi Statisztikai Hivatal

6. szám

—580— 1937

A gazdasági helyzet és a mezőgazdasági politika a gazdasági világválság alatt. —— l'aussig bt.: A marha—

és juhhús termelés a világpiac újabb fejlődési irá- nyai szempontjából. —— (2. sz.). — Costanzo G.: A mezőgazdaság eladósodottsága. —— Emanuel A.: A gazdasági helyzet és a mezőgazdasági politika a gaz- dasági világválság alatt. — Gasser E.: A tejipar je- lenlegi helyzete Lengyelországban. (3. sz.). ——

Costanzo G.: A mezőgazdaság eladósodottsága. -——

Deslarzes J.: A számtartást vezető mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége Michigan államban 1933—

ban, 1934-ben és 1935—ben. —— Gasser E.: A tejipar jelenlegi helyzete Bulgáriában. —— (4. sz.). —— (los—

tanzo G.: A mezőgazdaság eladósodottsága. — Ema—

nuel A.: A gazdasági helyzet és a mezőgazdasági po—

litika a gazdasági világválság alatt.

Revue Internationale du Travail(35.

köt. ]. sz., Genf 1937, fr.). —— Kamii J.: Az ipari fellendülés Japánban, ennek okai és szociális kiha- tásai. —— Schindler E.: A kézműipar Németország—

ban. —— A szabad idő akció Cseh-Szlovákiában. ——

(2. sz.). —- Martin P. W.: A tervgazdaság jelenlegi állása. —— Djamalzadeh A. M.: lrak gazdasági és szociális fellendülése. — A bevándorlás és a telepí- tés Braziliában, Argentínában és Uruguayban I. .,___

(3. sz.). — Riches E. J.: A tervgazdaság és a mező—

gazdasági munkabérek Új—Zélandban. — Grebler L.:

A munkaalkalom teremtés Németországban az 1932- 1935. években. — A bevándorlás és a telepítés Bra- ziliában, Argentínában és Uruguayban Il. —— A munkafeliigyelet Lengyelországban az 1928—1935.

években.

Statístische Nachrichten (15. évf. 5.

sz., Bécs 1937, ném.). —— A középiskolák az 1935/36.

iskolai évben. — A természetes népmozgalom 1936—

ban. —— A tartományok és Bécs Város költségvetése 1937-ben. —— A hajadonok, nőtlenek és özvegyek férjhezmenési, házasodási és megözvegyüle'si való—

színűsége az 1933—1934. években. —— Ausztria az 1986.

évi olimpiai játékokon. — (6. sz.). — Az idegen- forgalom Ausztria fontosabb idegenforgalmi helyein 1936/37. telén. —— Az általános kereseti adó 1934—

ben. —— A részvénytársaságok üzleti eredményei 1935—

ben. —— A szeszesitalok fogyasztása 1936-ban. —— A rádió Ausztriában 1936-ban.

Városi Szemle (23. évf. 2. sz., Budapest 1937, m.). —— Márffy E: A közháztartások gazdál—

KÚLÖNFÉLE e §

kodása. —— Magyary Z.: A közigazgatás legfőbb ve- zetése szervezési szempontból. —— Czakó l.: Kulturá—

lis és szociális mozgalmak a dán közművelődés szolgálatában.

Vieríeljahrshcite zur Slatistik des D e a tsch en Heiclzs(46.évf.1.sz., Berlin 1937, ném.). —— A Birodalmi Statisztikai Hivatal munkás- sága 1937 elején. —— Egy most folyó élelmiszer és élvezeti cikk fogyasztási statisztika alapjai. —— Mun—

kásháztartások számtartása. — A német tengeri ha- lászat 1936-ban. —— A német ré-szvénytársaságok 1936-ban. —— A magasabb iskolák a tartományok és a községek háztartásában. —— A gondozó nevelés az 1935. költségvetési évben. —— A létfenntartási költ—

ségek mérése. Az indexszámítás feladatai és gya- korlata. __ A tengeri hal árak alakulása 1924-től l936—ig. — A mandátumigazgatás alatt álló afrikai német gyarmatok pénzügyei a háború előtt és után.

—— A nemzetközi valutahelyzet 1936-ban. —— Az oszt—

rák államhitel a válság alatt és után.

Wirtschaft und Stalistík (17. évf. 9.

sz., Berlin 1937, ném.). __ Közlekedésügyi beruházá—

sok az 1924—1935. években. —— A zöldtakarmány rés burgonya silosok és vermek 1936—ban. _ A biro- dalmi vasutak személyforgalma 1936—ban. — A né—

met belvízi flotta 1936—ban. _ A községek kiadásai és bevételei —11935/36—ba11. — A községek adósságai 1936 szeptember 30—án. —— Az élelmi rés élvezeti cikk kiskereskedelem vagyoni és tőkeviszonyai. Az idegenforgalom a fontosabb idegenforgalmi álla- mokban. —— A társadalombiztositás 1936—ban.

—— (10. sz.). —— A német gazdasági élet 1937 első felében. ——— A tejtermelés és felhasználás 1936—

ban. —— A világkereskedelem 1986-ban. ——— A munka—

nélküliség a külföldön. —— A német tartományok adósságai 1986 december l—én. _ A német városok n—épmozgalma 1936—ban, —— A kötelező munkásbiz—

tosítás 1936—ban. —— (II. sz.). —— Az építkezési te—

vékenység a Németbirodalomban 1936—ban. —— A vámbevételek 1936—ban. A mezőgazdasági ter- m—ékek időszakos áringadozása. — A takarékpénztá- rak aktív üzletágai 1936—ban. —— A forgalom, az üze—

mi kiadások és a nyereség az élelmi es élvezeti cikk kiskereskedelemben. —— Nagy—Britannia államháztar—

tása az 1935—1937. években. — A ,jKraft durch Freude" szervezet sporttanfolyamai, —— Az erdő- és mezőgazdasági ingatlanok kényszerárveróse 1935-ban

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —— Office Central Royal Hangrois de Stalistigue.

A Központi Statisztikai Hivatal új alelnöke.

Le nouveau vice-president de POffice Central de Statístígue.

, A Kormányzó Úr Ö Főméltósága Buda-

pesten 1937. évi június hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar ki- rályi miniszterelnök előterjesztésére Dob—

rovits Sándor dr. miniszteri tanácsost az V. fizetési osztályban való meghagyása mel—

lett a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal alelnökévé nevezte ki.

pozsonyligetfalvai Dobrovits Sándor dr. 1889.

évi március hó 41-én született Pozsonyban. Közép-

'lamtudományi tudori oklevelet szerzett.

iskoláit Pozsonyban, főiskolai tanulmányait a bécsi kereskedelmi akadémián, majd a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fa—

kultásán végezte, ahol az 1912. év februárjában ál- Röviddel

főiskolai oklevelének megszerzése után, 1912. évi

március hó 30—án a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett. A statisztika több ágazatában dolgozott, munkásságának legjelentékenyebb része azonban a hivatalos statisztikai szolgálat átszerve—

6, szám

—- 581 __ 1937

zésére esik. A hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 192'9:X1X. t.-c., ennek végrehajtási utasítása, a Központi Statisztikai Hivatal és az Orszá- gos Statisztikai Tanács szervezeti szabály—

zata ebbeli munkásságának látható eredmé—

nyei. Az 1929:XIX. t.-c. életbelépésével elgy- időbe'n a Magyar királyi Miniszterelnökségre ren—

deltetett be szolgálattételre s ott mint a statisztikai ügyek szakreferense egyben a társadalompolitikai osztály osztályvezető—helyettese volt. 1936 júliusá- ban mentetett fel ottani beosztása alól és került vissza a Központi Statisztikai Hivatalhoz. Vezette az 1932'wben végrehajtott egyesületi statisztikai munkálatokat. E téren végzett munkásságával egyik úttörője volt —— nemzetközi viszonylatban is —— az egyesületi statisztika kiépítésének. A közelmultban

jelent meg Budapest székesfőváros egyesületeiről írott nagyobb tanulmánya Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadásában. Az Országos Statisztikai Tanácsnak megalakulása óta főtitkára és megindulása óta szerkesztője a Magyar Statisz- tikai Szemlének. Végigküzdötte a világháborút s mint tartalékos tűzérfőhadnagy szerelt le. Háborús szolgálatainak elismeréséül az Ezüst Érdemérem- mel (Signum Laudis) a kardokkal, a Bronz Érdem- éremmel (Signum Laudis) a kardokkal, a Károly- csapatkereszttel, a Porosz másodosztályú Vaske- reszttel s a Háborús Emlékéremmel tüntettetett ki, a hivatalos statisztikai szolgálat újjászervezése kö-

rül kifejtett pedig

legfelsőbb elismerésben (Signum Laudis) részesült.

tevékenységéért Kormányzói

Kinevezés. —— Nominations,

Buda- napján kelt magyar királyi

A Kormányzó Úr

pesten 1987. évi június hó 30.

legfelsőbb elhatározásával a

miniszterelnök előterjesztésére a Magyar ki—

rályi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Mozolovszlcy Sándor dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott mi—

niszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá, Szabó Mihály statisztikai főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott statisztikai tanácsost statisztikai főtaná- csossá méltóztatott kinevezni.

Ö Főmaéltóságia

A magyar királyi miniszterelnök a Magyar ki- rályi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti lét- számában Várszeghy János dr. miniszteri titkári címmel és jelleggel felruházott miniszteri segéd—

titkárt miniszteri titkárrá, stószi Dubravszky László dr. miniszteri segédtitkári címmel és jelleggel fel- ruházott miniszteri fogalmazót és Hollós István dr.

miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárokká, atkári Szalay Zoltán és Donáth György dr. minisz- teri segédfogalmazókat miniszteri fogalmazókká, Ghimessy László dr. és Gidóialvy Elemér dr. szak-

díjnokokat miniszteri segédl'ogalmazókká, Szent- írmay Emil statisztikai tanácsosi címmel és jelleg—

gel felruházott statisztikai felügyelőt statisztikai ta—

nácsossá, Ozsdolay Oszkár és Felcetíts József sta—

tisztikai felügyelői címmel és jelleggel felruházott statisztikai főtiszteket statisztikai felügyelőkké, Sulyok János és Kakas Sándor statisztikai ellen-

őröket statisztikai főtisztekké, Henter László és Bessenyei István dr. statisztikai tiszteket statiszti- kai ellenőrökké, Kíbédy Zoltán és Hegedüs Károly statisztikai gyakornokokat statisztikai tisztekké ki- nevezte.

A Magyar királyi Központi Statisztikai Hiva—

tal elnöke a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában ifj. Laky István dr., Bojta Ernő és Bakonyi Ottó szakdíjnokokat statisztikai gyakornokokká, Pernesz Károlyné szül.

Kurz Gizella és Szeglzy Margit irodasegédtiszteket irodatisztekké, továbbá Roclzlítz Gyula kezelőt és Nagy Béla

kinevezte.

szakdíjnokot kezelési gyakornokokká

Cimadományozás. — Promotions,

Főméltóságú Kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére június hó 30. nap- Magyarország

magyar királyi

Budapesten 1937. évi

ján kelt legfelsőbb elhatároz-ásával a Ma- gyar királyi Központi Statisztikai Hivaliat személyzeti létszámában Asztalos József dr., Far—

kas János dr. és Szabó Béla dr. miniszteri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi jelleget, Farkasfalvi Sándor dr. miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri ta- nácsosi cimet, Szőnyi Gyula dr. és Meszle'nyí Emil dr. miniszteri titkároknak a miniszteri osztály—

tanáesosi címet és jelleget, Szöllősy Zoltán dr. és vitéz Pap László dr. miniszteri segédtitkároknak a miniszteri titkári címet és jelleget, Sas Béla statisz- tikai

és jelleget, Doleschall Lajos statisztikai tanácsosi tanácsosnak a statisztikai főtanácsosi címet

címmel felruházott statisztikai felügyelőnek a sta—

tisztikai tanácsosi jelleget, Mári László dr. statisz- cimet, Sárdi Péter (és Sass Leó statisztikai főtiszteknek a tikai felügyelőnek a statisztikai tanácsosi

statisztikai felügyelői címet és jelleget méltóztatott adományozni.

Kinevezés és cimadományozás. —— Nomination et promotion.

A magyar királyi pénzügyminiszter Hajdrik Sándor dr., a Magyar királyi Központi Statisztikai

Hivatal fogalmazási személyzetének lé'tszámába tar- tozó miniszteri segédtitkárt a magyar királyi pénz-

6. szm

ügyminíszterium fogalmazási személyzetének lét- számába pénzügyi titkwárrá kinevezte, —— 3 Kor- mányzó Úr Ö Főméltósága Budapesten 1937, évi június hó 30. napján kelt legfelsőbb elhatározásá-

Nyugdíjazás és cimadományozás.

A magyar királyi miniszterelnök a Ma- gyar királyi Központi Statisztikai Hivatal létszámában Sajóhelyi István miniszteri osz—

tálytanácsost, Bátay János statisztikai főtaná—

csost, Heidrich Antal dr. statisztikai felügyelőt, Mecseki Alajos és Szentesi Edéné szül. Wirth Mar- git irodatiszteket, továbbá Sebők József és Sass

Leóné szült-. Nádai Gizella kezelőket nyugalomba he—

lyezte.

Fazekas Saul (1897—1937) és Szentiványi Ist—

ván (1873—1937) kezelőlk személyében a magyar

582 — 1937 *

val pedig a magyar királyi pénzügyminiszter elő- terjesztése alapján részére a miniszteri titkári címet és jelleget adományozta.

— Mire a la retmite et promotions.

Nyugalomba helyezésük alkalmából a Kor- mányzó Úr Ö Főméltósága a magyar királyi mi- niszterelnök előterjesztésére Sajóhelyí István mi—

niszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet, Bátay János statisztikai főtanácsosnak pe- dig 40 évi közszolgálata elismeréséül a magyar ki- rályi kormányfőtanácsosi címet méltóztatott ado- mányozni.

Halálozás. —— Dénes.

királyi Központi Statisztikai Hivatalnak két derék, tevékeny tagja halt el röfvid időközben.

A magyar hivatalos statisztikai szolgálat megszervezésének 70. fordulója.

Le 706 anniversaíre du service de

A magyar hivatalos statisztika történetében a legfontosabb időpontot az 1867. év, az elindulás, "

megszervezés esztendője alkotja. A statisztika kor—

mányzati és igazgatási, egyben tudományos és gya- korlati jelentőségének az illetékes magyar tényezők által való felismerésére és értékelésére fényes bizo—

nyíték, hogy a felelős magyar kormánynak először 1848—ban, majd másodszor a kiegyezés tévében, 1867-ben történt megalakulását a magyar hivatalos statisztikai szolgálat megszervezése csaknem nyom—

ban követte. Az első kísérlet a szabadságharc leve- rése miatt csak tiszavirág—életűnek bizonyult: a bel- ügyminisztérium Fényes Elek vezetése mellett 1848—

han létrehívott statisztikai osztálya csupán alig egy évig állt fenn s az abszolutizmus idején —— 1849—

től 41*867-ig — ismét osztrák szerv látta el a statisz- tikai szolgálatot. Közvetlenül a magyar alkotmá- nyos élet megindulása: alig egy hónappal az 1867-es kormány megalakulása utánl) azonban újból akció indult a hivatalos statisztikának Ausztriától való függetlenítésére?) A magyar hivatalos statisztikai szolgálat megalapítása napjának 1867 május 25-ét 1) A miniszterelnök kinevezése 1867 február 17—én, minisztertársai kinevezése pedig 1867 február 20—án történt meg; Keleti Károly a földmível'ésg ipar és kereskedelemügyi miniszter megbízásából már 1867 március 10—én benyujtotta emlékiratát a magyar statisztikai szolgálat megszervezéséről.

2) lly irányú törekvések nyomait már az előző esztendőkben megtalálhatjuk; hivatalos jelleget az akció azonban csak az 1867. év elején nyert.

statistígue officielle de Hongrie.

lehet tekinteni, amikor is Keleti Károly a földmí—

velés—, ipar— és kereskedelemügyi minisztérium ke—

belében létesített statisztikai osztály főnökévé ki—

neveztetett.

Az állami statisztikai szerv életében, mint em- lítettük, az 1867. esztendő: a megszervez-és éve ki—

magaslóan a legfontosabb. 70 éves történetéből a következő időpontokat lés eseményeket inkább csak a fejlődés egészen futólagos jellemzésére emeljük ki: 1871—ben a minisztériumi osztályból önálló in- tézmény lett, Országos m. kir. Statisztikai Hivatal címmel. 1874-ben született meg az első statisztikai törvény (1874. évi XXV. t.—c.), az 1897-ben hozott új törvénnyel (1897. évi XXXV. t.—c,) a magyar álf lam hivatalos statisztikai intézménye egyrészt lé—

nyegileg újjászerveztetett, másrészt a neve is a mai névre (M. kir, Központi Statisztikai Hivatal) válto—

zott; 1929—ben nemcsak a Hivatal, hanem az egész

statisztikai szolgálat új törvénnyel (1929. évi XIX t.-c.) korszerű szervezetet nyert.

A hetven esztendő alatt a magyar hivatalos statisztika vezetői (főnökei, igazgatói ill. 1929 óta elnökei) a következők voltak: Keleti Károly (1867——

1892), Jekelfalussy József x(1892———19()vl], Vargha Gyula (1901—1914), Hajdu László (1914). Buday László (1914—1920), Szabóky Alajos (1920—1924), Kovács Alajos (1924—4936); 1936 június 30. óta Konkoly Thege Gyula miniszteri osztályfőnök áll a Hivatal élén.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fixatíon des Valeurs de Statistz'gue Commerciale.

Szakosztályülések. —— Séanees ale sections, Statisztikai Érték-

óvi szakosztályülésein kereskedelmi

lizottsz'zg 1937 A Magyar

megállapító

az 1936. évi egységlórhíkeit

külkereskedelmi forgalom meg. A

végleges állapította szaki) sztályül-é—