Könyvismertetések.
Magyarország állatállománya, gazdasági géptelszerelése és gyümölcstaállománya az 1935.
évben. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint.
Le (iiieptel, l'outillage agr'icole et l'efectif des ar- bres frmtz'ers en Hongrie ezt 1935. Suivant les comi- tats et les miles autonomcs, ainsi gue par communes (miles).
Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 100. kötet;
*zerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Publications Stalistígues Hongroises Nouvelle série, 1003 volume. Rédígé et publié par l Office central royal hongrois de statistigue.
Budapest, 193113 4— 3971. —— pages.
A Magyar Statisztikai Közlemények új soroza—
tának századik kötete egyúttal immár a harmadik kötet abban a kiadványsorban, amelyben a Köz- ponti Statisztikai Hivatal az 1935. év tavaszán végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás leg—
fontosabb eredményeit rövid egymásutánban teszi közzé.
A most megjelent munka -—— a ,,Magyarország töldbirtokviszonyai 1." című kiadvány és a ,,Gazda—
címtár" után —— valójában rendkívüli közlemény—
nek számít, mert a gazdaságok állat-, gép- és gyü- mölcsfaállományának összeírt adatai ebben a ki- adványban a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó többi adatokat megelőzve s mintegy azok keretei- ből kiszakítva — önállóan —— jelennek meg. A szó—
banlévő feldolgozási eredmények soronkívüli köz- lését azok különös időszerűsége tette indokolttá.
A gazdasági állatokra és a gyümölcsfaállományra, főképpen pedig a gazdaságok gépi felszerelésére vonatkozó pontos adatokat ugyanis a gazdasági élet és az azt irányító állami tevékenység már rég—
óta nélkülözi, de másfelől ez adatok legtöbbjének az idők folyamán erősen hullámzó természete is megköveteli, hogy az összeírási munkálatokat az eredmények közlése is mielőbb nyomon kövesse.
A kereken 400 oldalas könyv egyébként 1 mil—
]ió 920 ezer szarvasmarháról, 886 ezer lóról, 4 mil- lió 677 ezer sertésről, 1 millió 450 ezer juh- ról, kerek 23 millió apró háziállatról, több mint
400 ezer méhcsaládról és 45 ezer egyéb állat- ról (kecskéről, szamárról és öszvér-ről) számol be s közli ezenkívül a magyar gazdaságok egész gépállományára vonatkozó adatokat, valamint a 341/2 millió darabot kitevő hazai gyömölcsfa- állomány összeírást eredményeit. Az igás- és haszonállatállomány adatai előbb kor és ivar szerint, majd fajták szerint részletezve, az apró háziállatok számsorai pedig állatnemenkint kerül- tek közlésre. A gazdasági erő— és munkagépek ösz—
szewírási eredményei a használat célja szerint cso—
uccu-uünn-Incccocnonnuuunl-llIII'-nnun-onIt'-ll-coiconnnonll'n'-...ncu-n-nno-n-n-n-ccct . olc-In...
IRODALMI SZEMLE
G
account-..nnnncncooot...-ninloc .. *linlnnl
-— Chronigue de livres.
portosítva, a gyümölcsfák adatai pedig gyümölcs—
nemenkinti részletezéssel találhatók meg a kiad—
ványban.
A közölt eredményeket először törvényhatósá—
gonkint összevonva, majd községenkint részletezve mutatják be a mű táblázatai. Az adatok kellő ér- tékeléséhez a legszükségesebb tudnivalókat a kötet
előszava tartalmazza, a táblázatokat kísérő szöve-
ges ismertetés azonban a gyors közlés érdekében
ezúttal is elmaradt; ezt a Szemle keretében meg—
jelenő ismertetések fogják pótolni. S. I. dr.
Dobrovits Sándor dr: Budapest egyesületet.
Dr Alexandre (le Dobrovits: Les associations de Budapest.
Statisztikai közlemények. (Szerkeszti Illyr/alu l. Lajos dr.) 74. kötet, 3. sz. Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications .Síatístzgues. (Rédigées par le Dr L. I.
I! ly efa 11; 1.) Tete volume, numéio 3. Publiéts par le Bureau de Statisíígue de la Ville de Budapest, Budapest, 1937. 167 l.——p.
A háború óta eltelt két évtized alatt a sta—
tisztikai hivatalok munkássága világszerte rend—
kívül fejlődött. Ez a fejlődés kétirányú volt: egy- részt az alkalmazott módszerek tökéletesbbedtek, másrészt pedig a statisztika munkaterülele bővült valóban rendkívüli mértékben. Az utolsó évek so—
rán számos oly probléma statisztikai megvizsgá—
lására került sor, amelynek ily jellegű megvizsgá- lására azelőtt sohasem gondoltak. És ezeknek a vizsgálatoknak sokszor az is érdeme, hogy a to- vábbi tudományos kutatások kiinduló pontjául szolgálnak. Ez a további vizsgálat hol közigazga- tásjogi, hol orvosi, hol közgazdaságtani területen mozog. S a szóbanforgó statisztikai felvételeket végrehajtó hivataloknak nagy érdeme, hogy az általuk összegyűjtött primerstatisztikai anyag jel—
zett irányú további feldolgozásáról is gondos- kodnak.
A statisztika jelzett új törekvéseinek valóra—
váltása terén a magyar statisztikai szolgálat —— úgy a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, mint Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala ——
nagy eredményeket ért el, részben úttörő munkát végzett. A két hivatal között sok esetben hasznos munkamegosztás alakult ki: a Központi Statisz—
tikai Hivatal által összegyűjtött új anyag részletes kommentálási lehetőségét gyakran a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal nyujtja. Dobrouits jelen könyve is ennek a hasznos kooperációnak köszönheti ke- letkezését. Dobroviis volt a megszervezője az 1932- ben végrehajtott, az egyesületekkel foglalkozó út- törő magyarországi statisztikai felvételnek. Ezt a
7, száxn
felvételt úttörőnek kell minősíteni, mert magyar—' országi elődei, úgy a Magyar Tudományos Aka—
démia által 1862—ben, mint a Központi Statisztikai Hivatal elődje, az Országos Statisztikai Hivatal által 1878—ban végrehajtott egyesületstatisztikai adatgyüjtés még inkább csak próbálgatásnak volt tekinthető — ezt követőleg pedig 54 éven keresztül e téren semmi sem történt Magyarországon.
Dobrovíts könyve csak részben statisztikai jel- legü, mert ugyanakkor — igaz, hogy elsősorban az összegyűjtött statisztikai adatok alapján m be—
hatóan vázolja azt is, hogy az egyesületeknek mi a szociológiai jelentősége és közigazgatási hely- zete. A statisztikai jelentőségét az adja meg, hogy a társadalmi egyesületek száma és feladatköre egyaránt rendkívül megnövekedett, működésük a társadalmi életnek szinte minden megnyilvánulá- sára kiterjed és sok millióra menő tömegek kap—
csolódnak össze szervezeteikben. A rendelkezé—
zésükre álló anyagi erők is jelentősek. Dobrovits jól mondja, hogy ,,ezeknek a nagy erkölcsi és anyagi erőknek céltudatos felhasználásával az egye- sületek a társadalmi élet fejlődésére, ennek a fej—
lödésnek irányára és ütemére rendkívül sok vonat- kozásban nagyjelentőségű befolyást gyakorolnak".
Fontos kérdés, hogy az állami és a társadalmi feladatok közötti munkamegosztás megfelelő—e, hogy az egy irányban haladó társadalmi és állami munkák viszonya jól szabályozva, hogy társadalmi szervezetünk észszerű-e, gazdaságos-e, eléri—e működése a legnagyobb hatásfokot .és nem jár—e az erkölcsi és anyagi erők felesleges elpocsé- kolásával, vagy talán káros irányban való fel- használásával, valamint, hogy biztosítva van-e az, hogy a társadalmi egyesületek mindenkor teljes erejükkel a nemzet egyetemes érdekeinek szolgá—
latában álljanak.
Dobrovits könyve mindezen kérdések tekinte- tében hasznos útmutatásokkal szolgál.
van—e
Az, hogy ez a közlemény a főváros társadalmi egyesületeit külön vizsgálat tárgyává tette, sok szempont tekintetében indokolt. A társadalmi szük—
ségleteknek skálája Budapesten szélesebb, mint a vidéken és emellett a főváros az ország társadalmi életének is központja. A főváros a társadalmi csúcsszervezeteknek székhelye és azért külön vizs- gálatot érdemel az a szervező tevékenység és irá—
nyító befolyás, amelyet a főváros egyesületei az egész ország társadalmi mozgalmaira gyakorolnak.
De a fővárosi egyesületek a nemzetközi társadalmi tevékenységnek is a központjai.
A Dobroviis irányítása mellett végrehajtott 1932. évi egyesületstatisztikai felvétel több célt szolgált. Egyrészt —— a szorosan vett statisztikai céltól eltérően közigazgatási célkitűzésként — az egyesületek teljes és könnyen áttekinthető nyilván- tartásának megteremtésére törekedett. hogy ennek
—* 675 —— 1937
alapján a társadalmi szervezkedéseknek mélyre- ható továbhmegligyelését lehetővé tegye, másrészt az egyesületek személyi és anyagi erőire vonatkozó néhány legfontosabb adat megállapitásáVal, vala—
mint az egyesületek célkitűzéseinek vizsgálatával a társadalmi szervezkedés méreteit, jelentőségét és irányait óhajtotta megvilágítani. Azonkívül néhány közigazgatási természetű kérdés
egyesületek felügyeleti hatóságai tájékoztató adatokat szolgáltatni.
feltevésével az számára kívánt
Az alkalmazott kérdőív viszonylag szűk terje—
delmű volt.
Dobrovits munkája az egyesületekre vonatko- zóan számos közigazgatási)szempontból rendkívül érdekes tényt tartalmaz,. de az egyéb adatok is nagyjelentőségűek. 1878-ban 276 egyesületet írtak Budapestenössze, ezek közül 5 még 1800 előtt alakult. 1932-ben ezek közül az egyesületek közül 122 működött. Az egyesületek .száma azonban mégis 2236—ra emelkedett. Ezen egyesü- már csak
' teteknek körülbelül fele a háború óta keletkezett.
A működő hazafias egyesületeknek %%-a, a baj—
társi egyesületeknek 86%-a, a kultúregyesületek-
nek 59%-a, a művészeti és irodalmi egyesületek-
nek 63%—a, a tudományos egyesületeknek 56%-a, a sportegyesületeknek 63%-a, a társas köröknek 55%-a, az érdekképviseleteknek 53%-a,mígavallá- sos egyesületeknek csak 47%—a,,a jótékonycélú egye- sületeknek 42"o-a és az önsegélyző egyesületeknek 44%—a akkor keletkezett. Az egyesületek számának jelentőségét jelzi, hogy Budapesten :1878-ban 100000 lakosra 76, 1932—ben 222 egyesület esett. És ekkor az egyesületek között még nincsenek számba véve az anyaegyesületek és a szövetségek, vagyis az egyesületek közös munkáját irányító csúcsszerve- zetek. Ezeknek száma csak Budapesten 168, fiók- jainak száma Budapesten 251, vidéken 3.510, míg a szövetségek száma 77.
Az 4932. év végén Budapesten működő 2.096 egyesületnek (amikor is a 140 szünetelő egyesület adata nincs számba véve). összesen 1377000 tagja volt. Ez azt jelenti, hogy míg 1878-ban átlag 100 lakosra 35, addig I1w'932-ben 137 tagsági hely jutott.
Az egyesületek bevétele 1932-ben 60 millió pengőt ért el. Az önsegélyező egyesületek 15 millió pengőt, az érdekképviseletek 13 millió pengőt, a sport- egyesületek szintén 13 millió pengőt, a jótékony és kultúregyesületek egyaránt 5—5 millió pengőt vettek be. Ez azt jelenti, hogy az egyesületi terhek Budapesten az állami és önkormányzati egyenes és közvetett adók összeg-ének 15x%-át érték el.
Mindez a Dobrovits könyvében foglalt és érde—
kesen kommentált adatok tömegének csak nagyon kis részét teszi. A könyv nemcsak hasznos adat gyüjtemény, de érdekes olvasmány is.
Varga István dr.
49*
