IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. -— Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gut rend compte en franpais, dans sa ,,rewe des publications hongroz'ses", des ouvrages statistigues publiés en Hongrie.)
Magyary Zoltán dr.: A közigazgatás leg—
főbb vezetése szervezési szempontból.
Dr Zoltán Magyary: La direction supreme de l'Administration au point de 'uue de l'organisation.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalvíl. Lajos dr) 80. kötet, 1. szám, Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Siatistigues (rédígées sous la direction du Dr Louis [. llly efalvz') du Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest, 80: volume, no 1.
Budapest, 1936. 158 l. —— pages.
Ma, amikor a közigazgatás mindenütt válságát éli, ez a munka fokozott figyelmet érdemel, mert nemcsak jelzi a fejlődés új irányait, de tudományos megállapításai révén a jelenlegi átmeneti időszak—
ban nélkülözhetetlen útmutatásokkal is szolgál.
A közigazgatásban különösen mélyreható át- alakulást eredményezett az *ipari életnek a mult század második felében bekövetkezett gyorsiramú fejlődése, amely azután a gazdasági életet egyre bonyolultabbá és szövevényesebbé tette. Mivel pedig a gazdasági élet irányitásában a közigazgatásnak is részt kell vennie, annak területe természetszerűen időközben rendkívüli mértékben megnövekedett.
A jelentkező új feladatok elvégzésére új szervek keletkeztek; a közigazgatás horizontális terjeszke- dése mellett azonban a vertikális kifejlődés elma—
radt. A megelőző világháború befejezése óta, a közigazgatási feladatok köre még inkább bővült.
A közigazgatási feladatok megnövekedése a hivatásos bürokrácia kifejlődését eredményezte. A fejlődés az egyes államokban természetesen külön—
böző, mert hol korábban, hol pedig későbben isme- rik fel a szakképzett tisztviselők szükségességét. A közszolgálat fejlesztése részben a megelőző világ- háború idejére, részben pedig az azt követő utolsó két évtizedre esik. Az Egyesült Államokban ismer- t-ék fel először azt, hogy a munkaerők teljesit—
ménye mérésének a gazdasági életben alkalmazott rendszerét a közigazgatásban is alkalmazni kell.
A kormány feladataival foglalkozva, a szerző behatóan tárgyalja a parlamentális és autoriter államrendszereket. Az utóbbiak révén részletes tájé- kozódást szerezhetünk az államfő politikai állásá—
ról, három különböző rendszerben (fasizmus, nem- zeti szocializmus, szovjet).
A közigazgatás feladatainak egy része újabban kimondottan technikai vagy gazdasági, amelyekhez hasonlókat a magiángazdasági élet is ellát. így ter- mésze-tes, hogy azok a megállapítások, amelyek a nagyüzem vezetésére vonatkoznak, közigazgatási területre is átvihetők. A közigazgatási nagyüzem által fölvetett különleges problémák különben már szintén tudományos vizsgálódás tárgyát képezik.
Jelenleg a kormány közigazgatási szervezete az egyes államokban igen különböző. A feladatok növekedése folytán azonban egyre jobban megnyil- vánul az a törekvés, hogy a nagy igazgatási ágaza—
tok között valamilyen állandó szerv útján biztosít- tassék a szükséges kapcsolat és az állandó össz- hang. Ezért szükséges valamely nagytekintélyű
szervnek állandó, arbitrárius működése, amely a
különbözö minisztériumok szempontjainak mérlege- lése mellett a kérdéseket a közérdeknek legmeg—
felelőbb módon tudja eldönteni. Ezek a döntések
azonban nem lehetnek alkalomszerűek, s 'hogy azok
kellö tekintéllyel és megfontoltság alapján jöjjenek létre, ahhoz a közigazgatás újjászervezésének és egyszerűsítésének módszeresen kidolgozott program—
jára a legnagyobb mértékben szüksége van.
Az adminisztráció racionalizálásának előfelté- tele a közigazgatás ellenőrzése. Központosítás, arbit-
rázs és racionalizálás sorrendben azok a feladatok,
amelyek új eszközöket kívánnak és megoldásra várnak. A közigazgatás jövő általános irányával kapcsolatban a szerző tényként állapitja meg, hogy a postindustriális államban a kormányfő funkciója között a politikainak fontosságát ma már utólérte az adminisztrativé s a politikai programok és sike—
rek az adminisztrativ lehetőségektől függnek.
Kétségtelen, hogy a technikai haladás és a kapi—
talizmus fejlődése folytán a szervezeti egységek megnövekedtek; az állami apparátus mérete meg- hatványoződott és a mennyiségi növekedésből a vezetésre vonatkozó minőségi új követelések állot- tak elő. A létrejött nagy méretek életbenmaradásá—
hoz kitűnő szervezetre van szükség. A régi organi—
zációs tapasztalat is azt mutatja, hogy cselekedni és parancsolni csak az egyén tud. Az államoknak az ipari forradalom folytán létrejött nagyarányú átalakulása miatt a kormányzásban a testület helyett újból az egyénhez kell visszatérniök.
10. szám
Az idők folyamán az állami berendezkedések észrevétlenül változtak meg. A változások száma és gyorsasága azonban a háború alatt és azóta nagyon megnövekedett és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az új jelenségek a tudomány régi tételei—
vel többé kielégítően nem magyarázhatók. Úgy lát- szik, hogy ezeknek a változásoknak knlesproblémája a végrehajtó hatalom helyzetének megváltozása és abban a végrehajtó hatalom fejének megnövekedett fontossaga.
Magyary Zoltán dr., mint a VI. Nemzetközi Közigazgatástudományi Kongresszus főelőadója Bu—
dapest Székesli'ivz'iros Statisztikai Ilivatalz'inak köz- leménysorozatáhan publikalt művének megirásíinál nemcsak a rendelkezésére álló nemzeti jelenté- sekre, de elsősorban az mit?—36. években a külön—
böző államokban folytatott kutatásaira és helyszíni lamilmz'inyaira támaszkodott. A széles ismereteken és gazdag tapasztalatokon nyugvó munka okfejté-
seinek megkönnyítik az
egyes államok alkotmányúra és hatósági szerveze—
teire vonatkozó grafikonok, melyeknek sorát szerző által tervezett és a pápai hatalom
vonatkozó grafikon zárja le.
megértését lényegesen
szervezeti'ére S. S. dr.
Horony Pálfi Aurél dr.: A jótékony egye—
sületek működése Budapesten.
Dr Aurélien Harang/ Pálfi: L'activité (les asso—
cialz'ons de c/iarile' á Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti:Illyefalvil,Lajos dr) 91. kötet, i. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publicatious Slutíslígues (rédigées sous la direction du Dr Louis [. Illy efalvi) du Bureau de Stalisligue de la Ville de Budapest. 511: volume, no 1.
Budapest, 1940. 161 l. — p.
A székesfővárosi hatósági szegénygondozásról, a hajléktalanság kérdéséről és az embervédelem—
ről Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalá- nak kiadásában a Statisztikai Közlemények 75., 76.
és 78. köteteiben jelentek meg különböző szerzőktől statisztikai ismertetések. Ezekhez sorakozik most a 91. kötet 1. számában Horony Pálfi Aurél dr.—nak a budapesti társadalmi jótékonyság intézményeivel foglalkozó tanulmánya. Értékes könyve első részé- ben a jótékony egyesületek fejlődésének történeti adatait tárja föl. Az első általános jótékonycétú egyesület 1817—ben alakult Budai Jótékony Nőegy—
let címen, s még ebben az évben működésbe lépett a Pesti Jótékony Nőegylet is. A székesfőváros terii- letén 1768-tól máig, tehát 173 év alatt 239 jótékony egyesület alakult. A társadalmi egyesületek mind—
egyike felett felügyelő és ellenőrző hatóságot gya- korol a főváros IX. közjótékonysági és szociál- politikai ügyosztálya útján. A szélesebb keretekben
—726—— 1941
működő ilyen egyesületeket a székesfőváros és az állam anyagi támogatásban is részesíti. A népjóléti szabályrendelet évi adatszolgáltatásra kötelezi az egyesületeket s ez egységes adatszolgáltatási lapon történik. A könyv második része a jótékony egye—
sületeknek azokat az atlatait ismerteti, melyek szer—
vezetiikre és vagyoni állapotuki'a terjednek ki.
A harmadik rész az egyesületek működési köreit tárja elénk. A könyv negyedik részét alkotó függe—
lék értékes statisztikai összeállításokat tartalmaz táblázatos kimutatások alakjában. Megtudjuk ezek—
ből, hogy segélyző, 47
gyermekvédő, 21 otthonokat fenntartó, 23 szociális és kulturális, 20 aggokat és nyomorékokat Védő, 36 egészségvédő és 25 egyéb közjt'itékonysággal fog- lalkozó egyesület működik. Összes évi bevételeik lö,000.000 pengőre rúgnak s csaknem ennyi a ki- adásuk is, melyből (LOOODOO pengőt n'iegliaiadó ösz- szeg segélyezésre megy, 4,()00,000 pengőnél több a dologi kiadásuk, személyzeti költségeik másfél mil- lió pengőt érnek el. A budapesti közjótékonysági egyesületeknek kilő—1.000 P készpénziik, 780000 P értékpapirz'illományuk és 17,l45.00() P értékű ingat—
lanvagyonuk van. A 22380000 P összvagyont 10,000.000 P teher csökkenti. Táblázatos kimutatások
székesfővárosunkban 67
ismertetik az étkeztetéssel, nyers élelmiszerek és háztartási cikkek juttatásával, a i'elruliázással, a fűtőanyag-gal, gyógyszerrel és munkaeszközökkel való segélyezéssel, a gyermekek ütltllielésével és szanatóriumi gondozásával, a munka— és állásköz—
vetít—éssel, a testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedők gondozásával, az ingyenes jogvédelem—
mel és tanácsadással, az oktató előadások tartásáa vat foglalkoz—ó egyesületeket. úgyhogy ezek alapján teljes áttekintést
dalmi jótékonyság intézményeinek működéséről, Sz. E. dr, nyerünk a székesfővárosi társa"
Hollós istván dr.: A közszolgálati alkat—
mazottak nyudij'kérdése és a megoldási lehető- ségek.
Dr Etienne Hollós: La guestiou de la peusz'o'n de retmite des employe's de l'Etat et les possibilite's de solution.
Statisztikai közlemények. (Szerkeszti iliyeialví i. Lajos dr.) 93, kötet, 2. szám. Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala,
Publicatious Slatz'stigues (rédige'es sous la direction du Dr Louis ]. Illyefalui) du Bureau de Slatisiigue de la Ville de Budapssí, 934: volume, uumém 2.
Budapest, 1940. 114 l, —— p.
Az államháztartás egyensúlyának biztosításánál a nyugdijteher tételének egyre növekvő összege okoz nagy gondot. Az 1924-től 1940-ig terjedő 16 év alatt a nyugdíjasok száma az állami közigazgatás-
